Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-06-13 / 24. szám
Egyesületi élet. Nyilvános számadás és köszönet. A „s.-a,-újhelyi iparosok önk. egyesülete“ f. hó 17-én a „Torzsás“-on megtartott nyári mulatság számadási eredménye Összes bevétel . . . 176 ft — kr. *) Összes kiadás . . 102 ft 56 kr. Maradvány .... 73 ft 44 kr., mely összegből a módi vizkdrosultak javára 15 ttot juttattunk. — Ezen összegbe felülfizettek : N. N. 10 ftot. — S.-a.-újhelyi ált. ipartestület 5 ftot. — Schön Vilmos dr. és Éhlert Gyula 3—3 ftot. —- Deutsch Ignác és Jurik J. 1 ft 50—1 ft 50 krt. — Jakubcsó József, Ab- rahámovics Mór, Friss Heiman, Török Antal, Smidtkó J. és Sohwarcz Ignác 1—1 ftot. — Werner Miksa 60 krt. — Grosz Ignác, Krausz Sándor, Ádám János, Majsztura Jenő, Szétsényi Lajos, Póczi Mihály, Hericz Sándor, Heimovics Vince; Kriszt István, Weisz Mór, Fedák András, id. Stefáncsik József, Pányik Ötilia, Lois J., Zinner Bernát, Bánóczy Kálmán, Behyna Miklós, Zvolenszky József, Háher Gyuláné, Lőwe Lajos, Glück Jakabné és Anis Sándor 50—50 krt. — Fogadják a nemesszivii felülfizetők hálás köszö- netünket; valamint Perlman Anna, Páczelt Etel, Szemán Ilona, Solder Mária, Groszmann Etel, Girhényi Erzsébet és Morgenstern Záli kisasz- szonyok a nemzeti postánál kifejtett buzgalmukért, továbbá a n. é. közönség és egyesületünk közreműködő tagjainak is ez utón mondunk hálás köszönetét a támogatásért — azon reményben, hogy ezt a jövőre is kiérdemeljük. Az egyesület nevében: Adóm Antal, Törők Antal, Hericz Sándor, e. I. jegyző. e. pénztáros. e. elnök. A s.-a.-ujhelyi izr. nőegyesület f. évi május hó 30-án tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen az egyesület buzgó elnöke és pénztárosa bejelentette, hogy a lefolyt év bevétele össesen 1099 ft 70 kr volt; kiosztatott 959 ft értékű utalvány, s a jövő évre átvitetett. 140 ft 70 kr. *) A kiadás magassága abban leli magyarázatát, hogy egy egész uj tánctermet kellett ópiteni 60 ftórt, amennyiben más alkalmas helye városunknak a zöldben való szórakozásra ez idöszerint még nincs. Szerk. A közönség köréből. Nyilvános köszönet. Legőszintébb hálás köszönetemet nyilvánítom ez alkalommal a latin és görög szertartása, valamint a belvét hitvallású papságnak, a tűzoltó testületnek továbbá azon igaz és önzetlen tiszta keblű hölgyeknek és férfiaknak, kik csekélyiségemet, mind üdvözlő távirataikkal és leveleikkel, mind [pedig személyesen lakásomon és az ebédkor f. hó 7-én mint 25 éves lelki pásztorkodásom alkalmával méltóztattak szerencséltetni; valamint kedves híveimnek, kik oly nem várt ünnepélyességgel megtiszteltek. Isten bő áldása kisérje kedves mindnyájok és családjaik lépteit s tartsanak meg engemet is szives emlékükben. Kir.-Helmeczen, 1897. junius hó 10-én. Vagyok igaz tisztelőjük: Somogyi Geró, k.-helmeczi plébános. Kincsessy Péter gyógyszerész ur egy kint lévő 10 ftos követelésének az árvaház részére történt adományáért fogadja az árvák nevében hálás köszönetemet. S.-A.-Ujhcly, 1897. május hó 20-án. Fass József egyesületi pénztáros. Tanügy. Tanítói értekezlet. A felső-zempléni ev. ref. egyházmegyei tanitó-egyesület abarai köre ez évi rendes érte- kezleti gyűlését folyó hó 9-én Nagy-Ráskán tartotta meg. Ez értekezlet lefolyásában újabb tanúbizonyságát láttuk annak az önzetlen ügyszeretetnek, mely az abarai ev. ref. tanítói kör tagjait nemes irányú munkálkodásukban mindenkor lelkesité. Illés János, nagy-ráskai tanítónak a „Honfoglalásáról tartott helyes módszerü mintatani- tása után Lukács Mihály elnök az értekezleti gyűlést rövid, de magvas beszéddel megnyitván, a múlt évben Gálszécsen tartott közgyűlés utasítása folytán következő tételek kerültek tárgyalás alá: 1. Mit tehet a tanító az alkoholizmus terjedése ellen ? 2. A magyarnyelvtan tanítása a népiskolában. 3. Énektanítás a népiskolában. Mindezeket a tételeket higgadt komolysággal megvitatták és megbízták Fábián István abarai tanítót, hogy a kör megállapodásáról a közgyűlés előtt referáljon. Egyhangúlag elhatároztatott továbbá, hogy az abarai kör a közgyűlés alkalmával javaslatot tesz az iránt, hogy a felső-zempléni ev. ref. tanitó-egyesület a református tanítók országos egyesületébe lépjen be. Elnök többnemü súlyos terheire s előrehaladott korára hivatkozva, bizalmi állásáról lemondott; de a köri értekezlet Lukács Mihály pártatlan ügyvezetésétől és alapos tudásától a múltból kiindulva jövőre is a legszebb eredményt remélvén, a lemondást nem fogadta el. Valóban meglepő a haladás, amit a felső zempléni tanitó-egyesület körei működéseikben felmutatni képesek. De amenyire örülünk a szép haladásnak, annyira bánt a közömbösség, sőt gyarló szükkeblüség, mit a nagy-ráskai egyház részéről tapasztaltunk. Ugyanis régebbi gyakorlat szerint, az egyes egyházak szívesen ellátták a köri értekezletre menő tanítókat s valósággal versenyre keltek egymással az ellátás dolgában, Ezt Nagy-Ráska megtagadta. Bánócz volt az első, ezt követte Ráska. Mint emlékoszlopok emelkednek ki ezek az emlékezet mezején, mely oszlopra nem a szeretet lángbetüi, hanem a gyarló szükkeblüség mementói vannak vésve. Igen sajnálatra méltók az egyház vezetői, akik vagy nem képesek a tanítói értekezletek erkölcsi hasznát a tanügy javára betudni, vagy nem bírnak egyházukban annyi befolyással, hogy a köri tanítóknak alig pár forintba kerülő ellátását abban jobb dűlőre vigyék. Bánócz még monthető, mert ott lelkész és tanító az ügy mellett küzdöttek, bár eredménytelenül; de Nagy-Ráskán, értesülésünk szerint, épen a lelkész maga volt az, ki, a felső-zempléni egyházmegye határozatára hivatkozva, az ellátás megtagadását ajánlotta, holott a hívek előző megállapodás szerint annak költségeit elvállalták. Igaz ugyan, hogy az egyházmegye nem kötelezte az egyes egyházakat a köri értekezletek ellátására, de el sem tiltotta attól. Nagy-Ráskán ugyan gyenge lábon áll a nemesszivüség! Abban a reményben zárom be tudósításomat, hogy Bánócz és Nagy-Ráska példája a többi református egyházakban követőkre nem fog találni, és hogy a tanítói értekezleti körök szépen megindult működésére a nagy-ráskai egyház ridegsége csökkentő hatással nem lesz. A tanítók önképzése egyedül csak az iskolák javára történik; s ha akad egy, ki ezt felfogni és méltányolni nem képes, azért a tanítók ügybuzgósága csökkeni nem fog. Úgy legyen! Fábián István. A s.-a -uhjelyi róm. kát. elemi fiúiskola évzáró vizsgálatai a folyó 1896/97. évben a következő napokon és sorrendben fognak megtartatni: Junius hó 18-án reggeli 8 órától a negyedik, — ugyanaz nap délután 2 órától a harmadik osztályban. Junius hó 19-én reggeli 8 órától a második és délután 2 órától az első osztályban. Mely alkalomra a t. c. szülők s a tanügy iránt érdeklődő közönség figyelme főlhivatik. S.-A.-Ujhely, 1897. junius hó. Az igazgatóság. Értesítés. A sátoralj a-új helyi iparostanuló-iskolának az 1896—97. isk. évet bezáró vizsgálatai a következő torrendben fognak megtartatni: Junius hó 18-án d. u. 5—7-ig az előkészítő C) osztály vizsgálata a gör. kát. fiiskola termében. Jun. hó 20-án d. u. 3—4-ig rajzvizsgálat a református fiiskolában; folytatólag 5—7-ig az I. A) oszt. vizsgálata a róm. kát. isk. IV. oszt. termében. Jun. hó 21-én d. u. 5—7-ig az I. B) osztály vizsgálata a róm. kát. isk. IV. oszt. termében. Jun. hó 22-én d. u. 5—7-ig a III. osztály vizsgálata a róm. kát. isk. II. oszt. termében. Jun. hó 23-án d. u. 5—7-ig a II. osztály vizsgálata a róm. kát. isk. I. oszt. termében. Jun. hó 24-én d. u. 5—7-ig az előkészítő A) oszt. vizsgálata a róm. kát. isk. III. oszt. termében. Jun. hó 25-én d. u. 5—7-ig az előkészítő B) oszt. vizsgálata a róm. kát. isk. II. oszt. termében. Sátoralja-Ujhely, 1897. junius hó 2-án. Jelenek Ádám s. k., Vágó Gyula s. k., ip. tan. biz. elnök. ip. tan. isk. igazgató. A sárospataki állami tanítóképző intézetben. az 1896—97. tanévet bezáró vizsgálatok tegnap d. u. kezdődtek a tornaversenynyel és tartanak 18-áig, amikor d. e. 9 órakor a záró- ünnepség lesz. Jun. hó 24—26-án lesz az Írásbeli képesítő-vizsgálat, 28-án d. e, vizsgálat a gyakorlati tanításból, d. u. kántori vizsgálat, jun. hó 29—30-án pedig szóbeli képesitővizsgálat. Értesítés. A pápai állami tanitóképzőintézet igazgatósága értesítette szerkesztőségünket, hogy az intézetnek I. osztályában az 1897/«. tanévben 15 állami, teljes ingyenes; 10 dunántúli, ref. egyházkerületi teljes ingyenes, s 10 ötven forintos állami, összesen 25 állami és ref. egyházkerületi, teljesen ingyenes s 10 állami kedvezményes ; együtt: 35 segély állomás lesz betöltendő. Folyamodások jun. 29-ig Pápára, az intézeti igazgatósághoz küldendők. A fölvételi vizsgálatok jun. 29-én tartatnak, melyre az elégtelen osztályzatú, avagy IV. gimnáziális, vagy polgári iskolai osztályt nem végzett növendékek köteleztetnek. A tanév szeptember hó 1-én pontosan megkezdődik. CSARNOK Meg kell változnom. . . . Belátom végtére, hogy ilyeténképpen Csupán enmagamnak maradok. Azok a szép elvek, amiket én vallók, Ma már erőt vesztett, hült napok . . . Hogyha a homályból kivergődni vágyom, Hogyha nem akarok hitvány szalmaágyon Elpusztulni, mint koldus, nyomtalan: Meg kell változnom, de haladéktalan. Pedig elpusztulni dehogy is akarok . . . Oh, a nagyravágyás úgy sodor! Eléggé égeti lelkemet az önvád: Hogy lehettem eddig oly botor? Haladt a kor . . . Új, szebb eszmék fénye árad, Hogyne sietnék hát elhagyni az árnyat ? Megváltozom . . . Dicső korszellem, fogadd Legalázatosabb hódolatomat! A tudományt mostig rajongva szerettem; Az a tenger volt az énnekem, Melynek titokzatos, rejtett mélységében A legszebb, legdrágább gyöngy terem. Ezentúl e tenger partja sem lát engem, S mit fenekén eddig összegyüjtögettem, Szétszórom, mint a szél az utak porát, Az üres lelkeknek áll ma a világ. A becsületemhez szenny sosem férkőzött, Magasan lengettem zászlaját; Fehéren lobogó szárnya közelében Csak a napnak szűzi csókja járt. Karom izmainak még tovább is ártsak ? Azt a tiszta zászlót úgy vonszolom már csak, Amerre utam visz, mocsáron is át — A becsteleneknek áll ma a világ. A meggyőződésem erős sziklavár volt, Szilárdabb, mint az ős égi bolt; Egy világ haragja, zúgó zendülése Énnekem fikarcnyi semmi volt. A falakat most már magam dúlom szerte S árverést hirdetek az ócska kövekre, Vigye, aki értük legtöbbet kivág — Az elvteleneknek áll ma a világ. Szent önzetlenséggel csüngtem mostanáig Az emberiségen s a hazán; Hogyha áldozatot hozhattam érettök, Akfcior valék boldog igazán. Eztán csak azt nézem, hol terül jó asztal, S van-e itt, vagy ott, ki koncra megmarasztal Ingyen nem szolgálom de senki fiát — A haszonlesőknek áll ma a világ. Volt hitem Istenben, fölséges szent nevét Ajkaimon büszkén hordozóm; Meg nem tántorodtam, bármint viharzott is, Az istentelenek gúnyja rám. Eztán, mint Julián, megtagadok mindent, Az égre csak fityma gőggel ha tekintek, Száműzöm nyelvemről végkép az imát — A hitetleneknek áll ma a világ. Valamivé lenni, magasabbra jutni: Oh, ez a lázas vágy úgy sodor! Eléggé égeti lelkemet az önvád: Hogy lehettem eddig oly botor ? Haladt a kor; új, szebb eszmék fénye árad — Hogyne sietnék hát elhagyni az árnyat? Megváltozom . . . Dicső korszellem, fogadd Legalázatosabb hódolatomat! . . . . . . De nem, ezerszer nem! . . El ez alávaló, Nyomorult szándékkal, el vele ! Nem fog megejteni, bármit Ígérjen is E gyalázatos kor szelleme. Inkább elpusztulok hitvány kolduságyon, De önérzetemet a sárba nem hányom. A szent büszkeségnek szárnyán lengve fenn E gálád kor csürhe népét megvetem . . , (Lasztócz, június 2.) Szokojsaky Bertalan.
