Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-06-06 / 23. szám

lasztás jóváhagyatott, éspedig azért, mert a kan- didáció törvényszerű volt és ami formahiba a választást megelőzően történt, nem a győztes párt hibájául imputálható, — de különben jóvá­hagyandó volt a választás azért is, mert a ke­délyek magas fokú izgatottságára való tekin­tettel az újabb biróválasztás, melynek eredmé­nye, hogy t. i. újra is a mostani főbiró válasz­tatnék meg, előre látható, a legnagyobb sze­rencsétlenségeket idézhetné elő. — Ami pedig azt illeti, hogy a képviselőtestületnek intelligens elemei sztrájkolnak és mindaddig, amig a mos­tani főbiró ül az elnöki székben, a közgyűlések tanácskozásain részt venni nem akarnak, azon segiteni lehet és kell is oly módon, hogy a közér­dekű ügyek letárgyalására hivatott közgyűléseken a járás főszolgabirája elnököljön. — E tárgygyal kapcsolatban mindazok a képv. test. közgyűlési határozatok, melyek a sztrájkoló elemek rend- kivüli közgyűlésében hozattak, megsemmisítet­tek; a járás főszolgabiráját pedig utasitotta a vármegye közgyűlése, hogy a megsemmisített határozatok tárgysorozatával uj közgyűlést hir­dessen és tartson a törvényszabta legrövidebb határidőn belül, amely közgyűlésen a szakbizott­ságok is megalakittandók lesznek. A belügyi kir. minister leirata, hogy a házi pénztár állami javadalmazását ez idő szerint föl nem emelheti, — tudomásul vétetett. A kereskedelemügyi kir. ministernek az az intézvénye, hogy 1895. jul. 1-től a törv. hat. utadóhátrálékok után csak 5°/o-es késedelmi kamat szedhető, minthogy [vármegyénk egész területén különben is igy számíttatott és sze­detik a késed, kamat — tudomásul vétetett. A belügyi kir. ministernek az a leirata, mely szerint a vármegye ellenében még az 1873. évtől kolera-kölcséghátrálékokat (vagy 8—9000 ft) a vármegyei számvevőség előterjesztése, illetve a vármegyei közgyűlés fölirata alapján elen­gedte, — örvendetes tudomásul szolgált. A kereskedelemügyi kir. minister értesí­tette a vármegye közönségét, hogy Bydeskuthy Sándor részére a Csap—Bánócz között tervezett helyi érdekű vasút ügyében előmunkálati enge­délyt adott. — Tudomásnl vétetett. Még többrendbeli ministeri intézvény le- tárgyalását, mely intezvények lapunk „Hivatalos Rész “-ében úgyis közzététetnek, itten mellőzve, — fölemlitjük, hogy a Pesti Hazai Első Taka­rékpénztár községi kölcsönök lebonyolítására való készségét a közönségnek felajánlotta. A személyi ügyek sorából fölemlitjük, hogy Bálint Dezső s.-pataki lakos bizotts. tagot S.-A.- Ujhely város részére számvizsgáló elnökül vá­lasztotta meg a közgyűlés, — Tliomán Dávid dr. vm. tb. főorvosnak 3 hónapi, —- Payzsoss An­dor árvaszéki elnöknek pedig 2 havi szabadság- időt engedélyezett, — Mester s.-a.-ujhelyi j. tb. főszolgabírót a kihágási ügyek vezetésével meg­bízta. A számonkérőszék jegyzőkönyve, mely sze­rint a vármegyei összes hivatalokban a f. évi február hó 1-étől ápril hó 30-áig elintézte­tek 44,867 ügydarab és igy a hátrálék 2,434: tu­domásul vétetett. Bemutattattak a t. vármegye házipénztárá­nak, úgyszintén a betegápolási alapnak felülvizs­gált és helyeseknek talált 1896. évi zárószáma­dásai, melyek jóváhagyás céljából a belügymi- nístériomhoz fölküldettek. A számadások fölülvizsgálatát tárgyazó jelentésekből ide igtatjuk a következőket: Házipénztár számadása szerint: A) Bevétel. I. 1895. évi pénzmaradvány ... 132 ft 30 kr. II. Állami javadalmazás ..................... 119,620 ft — kr. $1. Cselekvő kamatok ......................... 894 ít 27 kr. IV. Ingatlanok jövedelme ..................... ft — kr. V. Alapok járulékai ............................... 6,740 ft — kr. VI. Különféle bevételek ..................... 60 ft 43 kr. VII. Téritmények .................................... 1,352 ft 65 kr. Összesen: 128,799 ft 65 kr. B) Kiadás. I—II. Tisztviselők, segéd- és kezelő sze­mélyzet fizetése és mellókjáran­dóságai............................................... 103,856 ft 08 kr. III. Szolgaszemólyzet bére........ 8,269 ft — kr. VI. Szolgaszemélyzet mellékjárulékai . 1,904 ft 91 kr. V. Hivatalos helyiségek bérlete . . . 341 ft 66 kr. VI. Irodai szükséglet .......................8,016 ft 09 kr. VII. üti költségek....................... 1,647 ft 73 kr. Vili. Épületek fentartása .......................... 637 ft 55 kr. IX. Egyéb rendszeresített kiadás . . 259 ft 98 kr. X. Rabtartási költségek ........... 8 ft 58 kr. XI. Előre nem látható kiadás .... 3,194 ft 92 kr. Összesen : 128,136 ft 50 kr. C) Pénzmaradvány: 663 ft 15 kr. Betegápolási alap számadása szerint: A) Bevétel. I. Múlt évi pénzmaradvány .... 6,143 ft 47 kr. II. 3%-es pótadóból ............................... 27,197 ft 93 kr. III. Téritményekből .................................... 7,330 ft 46 kr. IV. Bírságokból stD .......................................__4j06mf^27Jcr. Összesen: 44.732 ft 13 kr. B) Kiadás. I. Betegápolásért.......................................... 36,543 ft 96 kr. II. Különfélékért ......................................... 1,298 ft 93 kr. Összesen : 37,842 l't 89 kr. C) Pénzmaradvány : 6,889 ft 24 kr. E számadás mérlege pedig, mely azt mutatja, hogy a deficites állapot orvosolva van, a kö­vetkező : I. Utalvány teher 1896. dec. 31-én . . 14,524 ft 13 kr. Fedezet: a) pótadóhátrálókban ................. 8,439 ft 97 kr. b) megtérítés alatt .................................... 1,793 ft 86 kr. c) 1896-iki pénzmaradvány .... 6.889 ft 24 kr. Összesen : 17,123 ft 07 kr. D) Mutatkozó felesleg: 2,598 fi 94 kr­Végezetül és az érdekelt közönség tájékoz­tatásáért fölemlitjük azokat a községeket, illetve körjegyzőségeaet, melyeknek évi számadásai, vagy költségvetés-előirányzatai a főszámvevő ré­széről előterjesztett határozati javaslatok meg­hallgatása és elfogadása után jóváhagyást nyer­tek, — számadások: a ezéki, t.-terebesi és b.- halászi körjegyzőségek 1895. évi, továbbá Nagy- Miliály, Mád, Tállya, T.-Szada, Kesznyéten, K.-Helmecz, T.-Harkány nagyközsegk 1896. évi pénztárosi, úgyszintén a b.-kisfaludi, m.-laborczi, sókúti és a girincsi körjegyzőség kisközségeinek bírói számadásai. — Költségvetés-előirányzatok: Nagy- és Kis-Ivázmér, Biste, Lasztócz, Kolbása kisközségek 1896. évi előirányzatai, továbbá a nátafalusi, sztarinai, perbenyiki, m.-izsépi, kel­esei, b.-halászi, radi, ulicsi, b.-ujlaki, n.-azari, ladmóczi, bélyi, csanálosi, ujhelyvidéki és géresi körjegyzőség 1897. évi előirányzatai, úgyszintén B.-Olaszi, Vécse, Miglész, Lasztócz, Gatály kis­községek 1897. évi előirányzatai, végül Megy- asszó, Szerencs, S.-Patak és S.-A.-Ujhely nagy­községeknek 1897. évi előirányzatai. *— Mint­hogy pedig a szerencsi járásból T.-Lúcz és a bekecsi körjegyzőség, — a bodrogközi járásból a szentesi körj.-ség, — az újhelyi j.-ból S.-Patak és a velejtei kj.-ség, — a n.-mihályi j.-ból a pazdicsi kj.-ség, a szinnai j.-ból a papinai és az ublyai kj.-ség, — végre a sztropkai j.-ból Sztropkó és az or.-petróczi kj.-ség 1897. évi költségvetési előirányzatait és 1894., illetve 1895. évi községi számadásait máig sem mutatta be, azoknak a mulasztó közegek költségére a helyszínén leendő egybeállítására a számvevőségnek egy-egy tagja sürgősen kiküldetett s egyszersmind mulasztó közegek ellen a fegyelmi vizsgálat is elrendel­tetett. Ezek során a két napos közgyűlés május 26-án az alispán elnöklete mellett esteli 6 órakor és az elnök éltetésével végződött. Vármegyei ügyek. A t. vármegye közig, bizottsága leg­közelebbi rendes ülését junius hó 9-én (kilen­cedikén) d. e. 9 órakor tartja. Országh-Guthy Jenő Elemért, végzett jogászt, főispánunk Öméltósága közig, gyakor­lóvá kinevezte. — Gratulálunk! Terményvásár. A zemplén-vár megyei gazdasági egyesület tegnap, f. hó 5-én tartott igazgató-választmányi ülésében elhatározta, hogy az ezidei terményvásárt a f. évi augusztus hó 28. és szeptember hó 4. napjai közé eső időben fogja megtartani. A múlt évben tartott árpavá­sár fényes sikere biztosítékot nyújt arra, hogy a tervezett terményvásár eredménye teljesen kielégítő lesz. A felhívások a zemplén-várme- gyei gazdákhoz e hó közepe táján mennek szét; addig is felhívjuk tehát az egyesület ezen életre való s minden tekintetben hasznos tervének jóakaratu támogatására t. gazdatársainkat. Főkimutatás. A vármegye pénztárában kezelt összes pénzértékek 1896. évi forgalmáról tanúskodó, u. n. Főkimutatás-ból érdekelni fogja a közönséget, hogy a nem kevesebb, mint huszon­négy pénzalap kezelése szerint volt az összes bevétel: a) készpénzben: 695,118 ft 72 kr. b) értékkötvényben: 115,849 ft 51 kr. 810,968 ft 23 kr. összes kiadás: a) készpénzben: 488,848 ft 27 kr. b) értékkötvényben : 5,966 ft 24 kr. 494,814 ft 51 kr. pénztári maradvány: a) készpénzben: 10,877 ft 63 kr. b) értékkötvényben: 109,883 ft 27 kr. c) takarékbetétben: 195,392 ft 82 kr. 316,153 ft 72 kr. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­tor alja-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál (1897. május 29-étől junius 5-éig) aj házasságot kötött: 1 pár; b) kihirdettett 5 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 10 eset­ben ; d) elhalálozott: 17 egyén. Hírek a nagyvilágból. II. Vilmos német császár királyunk őfel­ségét meglátogatandó, a f. évi szept. hó 22-én, fényes kísérettel, Budapestre érkezik és több napon át a budavári királyi palotának lesz ven­dége. A török-görök háború szünetel s talán nem sokára békét is kötnek a hadakozó felek; legalább arra következtethetünk abból, hogy a tegnapelőtt lejárt fegyverszünetet szárazon és vi­zen meghosszabbították, még pedig határidő megállapítása nélkül. Másrészről azonban szinte érthetetlen, ha igaz, hogy a fegyverszünet ideje alatt Törökország közel 70,000 főnyi újabb csa­patokat szállitatott Görögország egyes tartomá­nyaiba. Hasonlóan egész hadtesteket mozgósit- tatott a török szultán a maeedon-szerb-bolgár határokra, mintha csakugyan gondolnia kellene arra az eshetőségre is, hogy Törökországot arról az oldalról a háborúnak újabb veszedelme fe­nyegeti. A Balkán félszigeten felhőszakadás forma záporok pusztítanak s úgy a vasúti, mint a köz­úti közlekedést megakasztották. Hírek az országból. Őfelsége Budapestről való elutazása alkal­mával háromezer forintot adott a bpesti szegé­nyeknek. Bánffy Dezső báró magyar ministerel- nökhöz az ország minden vidékéről és valami­revaló városából özönével érkeznek a pártgyü- lésekből kelt sürgöny-feliratok, melyekben az ország szabadelvű párti közönsége lelkesedéssel ad kifejezést hazafias örömének a katonai tör­vény javaslatokban bejelentett legújabb nagy közjogi vívmány fölött. A katolikus önkormányzat megalapí­tása érdekében országos kát. kongresszus fog egybehiyatni. A kongresszuson képviseltetni fogja magát minden egyházközség. Vaszary bí­boros hercegprímás e napokban körlevelet adott ki, melyben a választók összeírására határnapul június hó 24-ikét tűzte ,ki. Százhat esztendős asszony. Mindszent­ről (Csongrád-vármegye) e napokban kilencven­nyolc tagból álló család jelentette feketeszegésii levélben a 106 évet élt özv. Diamant Mózesné halálát. A gyászoló családbeliek közt 61 a déd­unokák és 8 az ükunokák száma. Színház. Túli a templomának kapui bezáródtak. Négy hétig voltak nyitva. Bizony édes-kevesen nyitogatták. Kezdetben azért, hogy még hideg volt, később azért, hogy már meleg lett. így a „még“ és „már“ között múlt el négy hét: Tiszayékra nézve bizony a szomorú csalódás négy hete. Folyó hó 2-án és 3-án Sárospatakon pró­báltak szerencsét: ott is csalódtak. Ott is, itt is mi a csalódás magyarázata ? A veréb is csiripeli: „nincs — kincs !“ Ez okozta, hogy Tiszay, szépen megkö­szönve a közönség és a sajtó támogatását, tár­sulatát feloszlatta és f. hó 3-án Bánk-bánnal a szezont befejezte. Talán szeptemberben még egyszer próbál nálunk szerencsét. Kívánjuk neki, hogy ne érje njabb csalódás! Most pedig mindnyájuknak jó pihenést! * Szombaton, május 29-én, Tiszay Dezső jutalomjátékául „Trapezunti hercegnő“ ős ope- ret, azonban telt ház előtt. — A darab zenéje ha­tástalan, de szövege Tiszay-val megszivelhető. Inkább annak örültünk, hogy a jutalmazandó lehetett megelégedve a közönséggel, mely sürü, tömött sorokban jött be és lankadatlanul tap­solt az ő „kedves Tiszay“-járiak. — A többi színészek mind igyekeztek az est ünnepiességét emelni jó és összehangzó játékukkal, azért, elte­kintve a „Tarpezunti hercegnődtől, általánosság­ban mondhatjuk is, hogy ily precíz operet-elő- adást tőlük még nem is láttunk. Vasárnap, május 30-án, a szezonban má­sodszor „Gyimesi vadvirág“ Géczy István nép­színműve, telt ház előtt. — A darabról felesle­ges véleményt adni, hiszen jóságát ösmeri min­denki nálunk is. — A szereplőkről pedig, kik ma is ugyanazok voltak, mint a bemutató es­tén,csak kedvezően nyilatkozhatunk. A. Szigeti L. (Magdolna) kedves szerepét még kedvesebbé tette játékával. Igazi „vadvirág“ volt.— Galyassy (Mária) szintén nagyon tetszett. — Mezei (Blanka) Takácsné ( rzse) kis szerepeikben is figyelmet ébresztettek maguk iránt. — Tiszay (Törpe Csura) jóizii szerepében ma is páratlan. Alakítása felülmulhatatlanul a legselegjobb. Kal­már (Imre) kissé szórakozottan játszott, ami miatt leghatásosabb jelenetei is ellapultak. — Kemény (Gyurka) igen jól alakított. A „Sírtam

Next

/
Thumbnails
Contents