Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-17 / 3. szám

halál esetéből kifolyó bűnügyi vizsgálat ítélettel befejezést nyerne, a közig, bizottság kiküldöttsé- gével szerezne magának alapos tájékozódást a gyárban uralkodó belrend és fegyelem fölött.

Hlavathy József, kir. ügyész, szólásra indíttatva érezvén magát, (mert ö volt az, aki ezen a helyen, a közig, bizottságnak még a múlt évi dec. havi ülésén, a cukorgyári szerencsétlenségek következtében és az ott uralkodó rendetlenségek miatt a gyár belrendészete fölött pálcát tört) ismételve fölemlitette, hogy mikoriban felszólalt a szerencsi cukorgyárban, hamarosan egymást követve, két ember élete esett áldozatul; tény az is, hogy ott már több gyári munkás részint keresetképtelenné lett, részint életét vesztette. Az ő egyéni véleménye, miként a szerencsétlenségek oka egyfelől az, hogy a gyárban, bizonyos helyeken, sem szakértő munkásokat nem alkalmaznak, sem pedig a szakértő felügyeletre kellő gondot nem fordítanak. Ismétli, hogy ez az ő egyéni véleménye. A bűnügyi vizsgálat még nincs befejezve. Kéri a közig, bizottságot, hogy a szóban levő ügyben egyelőre, mig t. i. a bűnügyi és a rendőri vizsgálat befejeztetik, fügeszsze föl joghatóságát. A vizsgálati iratok beérkezése és áttanulmányozása után kötelességének fogja ösmerni, hogy a közig, bizottságot az aktákból is tájékoztassa a szóban levő ügy belrendőri mozzanatainak mibenállásáról.

Mailáth J. gróf: megnyugszik az ügyész kijelentésében és kéri a gyár igazgatóságának beadványát a napirendről levétetni. (Megtörténik.)

Mizsák István, tiszti főügyész, sürgeti, hogy az I. fokú iparhatóság az 1884. évi XUII. t. c. 121. g-ában körülirt megbízatását a gyár irányában hatályosan foganatosítsa. (Meg fog történni.)

Kir. ügyész a főispán kérésére ismételve is megígéri, hogy a vizsgalat befejezését siettetni fogja, és a közig, bizottság határozata elé »pozitív adatokat* fog szolgáltatni.

Az anyakönyvi hivatalok személyi ügyeinek referálása után, — elhatározta a közig, bi?., hogy a Tarczal—Pthrügy községek közt épittendő vicinális s egyszersmind tarczali betorkolásánál vasúti hozzájáró közút kiépítésének 2000 fttal leendő segítését fogja a Közgyűlésnek ajánlani, még pedig akként, hogy a jelzett 2000 ftnyi segedelem, négy évre elosztva, a vármegye közúti pénztárából utalványoztassék.

A bodrogközi j. fószolgabirájának folyamodására elhatározták, hogy a vármegyei közérdekű határozatok közül mindazok, melyek a törvény értelmében meghirdetendők, jövendőre annyi példányban közöltessenek a fószolgabirákkal, ahány község van járásaik területén.

A fősorozás alkalmából benyújtott főszolgabírói felszámítások az 1889. XXII. t. c. 134. §-a értelmében leendő felülvizcgálat és véleményadás végett a főszámvevővel közöltetni rendeltettek.

Az árvaszék tevékenységi kimutatása, mely szerint a múlt év folyamán beérkezett 22 957 Ugydarab közül (dacára annak, hogy az. 1895-iki ügyforgalomhoz viszonyítva 2068 ügydarabbal szaporodott az elintézendők száma) csak 157 db. maradt elintézetlenül, nagyon kellemesen érintette a közig, bizottságot s még az éljenekkel sem fukarkodott. midőn olvasta a főjegyző, hogy elintézett: Karsa Ferenc 3514, Spillenberg Barna 4279, Pekáry Gyula, 3982, Pilissy László 4082, Matolay Béla ülnök 4046, Bajusz József jegyző 2897 dbot.

Igen jó hatást szült s bizonyára kellemes hírül veszi az érdekelt közönség is, hogy a föld - mivelésügyi kir. minister, egyetértve a pénzügyi kir. ministerrel, az 1883. XLIV. te. 49. §-a értelmében, a szülőkben és gyümölcsösökben jégverésokozta károkat még akkor is tárgyalni rendeli, ha azok a károk elkésve jelentettek volna be, sőt, ha eddig be nem jelentettek, még most is bejelenthetők és azonnal tárgyalandók.

Az általános ember egészségügy a múlt hónapban kedvező volt.

A kir. törvényszéki fogházban volt a múlt évi decemberi rablétszám 190, ebben elitéit: 148.

A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a ho- monnai és a m.-laborczi iskolákat meglátogatván, mindenütt rendet, a magyar nyelv tanítása terén pedig igen s;.ép eredményt észlelt, — nem igy a

m.-laborczi gk. iskolában, hol a magyar nyelv még ma is »terra incognita * — Dénesfalva (Szelepka) községnek az ott létesítendő állami iskola felépítésére segedelem képpen 4000 ftot kilátásba helyezett a vall. és közokt. minister, de föltételül kívánja, hogy az iskola építését még ez év folyamán megkezdjék.

A kir. áll. építészeti hivatal részéről bemutatott 1897. évi kavicsfelosztás tervezete, mely szerint a törvényhatósági közúti hálózatnak egy év kavicsszükséglete 57,715 forintt 47 krnyi költséggel irányoztatott elő, helyesléssel fogadtatott. Főispán Öméltósága: teljes elösmeréssel és egész méltánylással emlékezett meg a kir. áll. ép. hivatalról s annak minden egyes tagjáról, kik valóban dicséretreméltó buzgóságot és kiváló szakava- tottságot tanúsítottak kiterjedt közúthálózatunk fáradságos kiépítése és fentartása körül [Éljenzés.) — Egyben, éspedig Öméltósága a főispán indítványára, elhatározták, hogy a gazdaközönség jól felfogott érdekében az u. n. »kazánvizsgálati kincstári dijak* eltörlése iránt feliratot intéznek a pénzügyi kir. ministerhez.

A kir. pénzügyigazgató jelentette, hogy egyenes adókra a múlt év folyamán bejött 1,234 297 ft, hátrálékban maradt 482,833 ft (237,481 ittál kevesebb, mint az 1895. dec. 31-én) Egyáltalában pedig úgy a befizetés emelkedése, mint a hátrálék apadása oly szép eredményt tüntetett föl az elmúlt évben, aminőre példa nálunk eddig nem volt. mert ez első eset, hogy Zemplén-vár- megye adózó közönsége befizette állami adókban egy évi tartozását.*)

Végezetül megemlítjük, hogy Michlov György őrmezei, Jakubov Mihály kucsini, Krajnyák János Mihály kalenói, Sfelmák János sandali, Laszto- mérszky János garanyi, végre Bilyecz János rov- nai lakos hadköteles egyéneknek kivételes nősülés megengedéséért benyújtott folyamodásaik pártfogással feíküldettek a honvédelemügyi kir. ministerhez.

Vármegyei ügyek.

A papi és tanítói javadalmak kiegészítő részét képező papi és tanítói elpusztult szőlők rekonstruálásának nagy érdekű kérdése fogja egybe gyűjteni í. hó 20-ara S.-A.-Ujhelybe, a Tokaj- Hegyalja vidékének lelkészi és tanítói testületéit, vallás különbsége nélkül, kik, mint már jelentettük is, főispánunk Öméltósága elnöklete mellett a vár- megyeháza nagy termében fognak tanácskozni azokról a módozatokról, melyek az elpusztult papi és tanítói szőlők újjáépítésénél célirányosaknak mutatkoznak. — Az értekezletre jövő érdemes lelkészeket és tanítókat, a vármegye részéről,

') Hasonló, sőt aránylag még szebb az eredmény a törv. hat. útadók befizetése és a hátrálék apadása tekintetében.

Szerit.

sohajtozta, még nagyobb keserűség rohanta meg tőle a szivét, a miből én azt a tanulságot vonom le, hogy nem jó, ha az ember egész nap a Pasicsné imakönyvéből imádkozik,

Ideje volt hogy sorsukon változhassanak.

Zoltán nem akarta ugyan biztos állasát otthagyni, de Sárika a piros papucsával addig alkalmatlankodott neki, mig meg nem Ígérte hogy a verbaszi főszolgabírói állásra pályázni fog.

A Gyurkovicsfiuk nagy korteskedése után meg is választották. Hogy a választás napján Verbászon még a barátok is be voltak nyakalva, én úgy vélem nem tartozik a Sárika dolgához.

Igen de a vér ott se hagyta el az asszonyt. Egy pár hónap múlva azon vették magukat észre, hogy egy egész járás úri asszonyai mind oda járnak uzsonnára. A mi különben csak azt mutatja, hogy az asszonyok arra dé1 felé is jobban szeretnek másutt uzsonnázni, mint otthon.

Mégis tán jobb lesz Budapesten.

A temesmegyei Liszkán a képviselőnek az apját nem ütötte meg a hajókötél, az anyja se volt mosóné, ő maga se hütótte meg magat, hanem sokkal inkább sikkasztott, aztán véletlenül leesett a liftről és meghalt.

Sárika asszony irt a húgának, Terkának venné rá az apósát, az öreg Törököt, hogy léptesse fel aspiránsnak Hidvéghyt.

Képviselő meg egyáltalán nem akart lenni Hidvéghy. Ki nem állhatta azokat a nagyképü parlamenti beszédeket. Pláne a liszkai kerület pópái reverzálist is követeltek volna tőle. (Akkor

volt aktuális az egyházpolitika.) Református létére hogy elegyedjen ilyen dologba. Azért erősen elhatározta magában, hogy most az egyszer nem enged a feleségének. Igen, de könnyű ám a büróban dekrétumokat hozni, ám nehéz azokat meg is valósítani, ha egy pár illatos papucsnak a bűvös hatalmával kell otthon megküzdeni.

Denikve a főszolgabíró ur megint behúzta a hátát. Mondhatnám azt is, hogy a derekát, de az értelemre nézvést ez mindegy.

Tehát megint Pestre mentek.

Azonban mi az a silány ablegátusi fizetés, meg az a par ezer forintnyi banktanacsosi tiszte- letdij a Sarika zsebében ?

Igazán, szegény Sárika asszony meg volt égve ezzel a szerencsétlen szegénységgel I A mi azonban nem zárja ki azt, hogy ezzel más em berek is meg ne legyenek égve.

ö jó asszony volt, becsöletes asszony volt, szerette a gyermekeit is ; igaz, hogy az urát jobban szerette, de mit tehetett róla, ha nem volt, a ki irányozta, vezette volna ; mit tehetett róla, ha a házaséletükbe bevitt abszolút kormányformát tüzes vérének kényszeritesére hbertinizmusra használta fel ?

íme, hölgyeim 1 A gyenge erejű férfinak és a papucskormánynak veszedelmes, szomorú következményei I

Látta, hogy igy tovább nem lehet élni. Vagy pénzmagra kell szert tenni, vagy spiszburgernek lenni, vagy meghalni.

Hát ő az elsőt választőtta- De — természe*

melynek székházában, mint egy anyának gyermekei, egybegyülekeznek, tisztelettel köszöntjük.

Szőlészeti szakértekezlet. A f. hó 15-éré, S.-A.-Ujhelybe hirdetett szőlészeti szakértekezlet, melyet főispánunk Öméltósága a vármegyeháza nagytermébe hivott össze, a legélénkebb érdeklődés mellett igen látogatott volt. A szakértekezleten. mindenek előtt, Kosinszky Viktor, a tarczali kir. vincelérképző iskola igazgatója, mondott kitűnő szakbeszédet a szőlők felújításának módozatairól s az elért eredményekből vonta le a bírálatot azokra a módozatokra nézve, kijelentvén, hogy, ami döntő, az a talajminőség, vagyis hogy a talaj minőségétől függ, ha amerikai ojtványok- kal, avagy pedig honi szőlővesszővel és igy szén- kénegezéssel rekonstruáljuk-e szőlőinket. — A szakértekezlet, melynek jegyzőkönyvét alkalmunk lesz majd közzé tenni, d. e, 9 órától kis híján 3 óra hosszáig rartott és az elnöki tisztet vitt főispán éltetésével oszlott szét.

Előléptetés. Főispánunk Öméltósága Zalánfi Sándor vármegyei másodosztályú útmestert első osztályúvá léptette elő. A jól megérdemelt előléptetés hirét örömmel hozzuk köztudomásra.

Megjutalmazás. Gyulay Lajos Adorján, vármegyei I. o. utmester, tekintettel arra, hogy az elmúlt év folyamán kiválóan szép eredményt tudott felmutatni a kezelésére bízott közutiszakaszon, ötven ftnyi jutalomban részesittetett. — íme a szép példa : jöjjenek, akik kövessék.

Anyakönyvi statisztika. A kelesei áll. anyakönyvi kerülethez tartozó 8 községben az elmúlt 1896. évben 69 születés, 59 halálozás és 9 házasság esete van elanyakönyvelve. — A lyiibisei áll. anyakönyvbe a múlt 1896. év folyamán 51 születés, 23 halálozás és 12 házasság jegyeztetett be. — A mádi anyakönyvi kerületben 124 születés, 78 halálozás és 32 házasság vezettetett be 1896-ban. — A varannai anyakönyvi kerület népmozgalmi statisztikája az 1896. évben a következő : 117 születés, 72 halálozás és 25 házasság, — *)

Marhalevelek. Értesítjük a községi és körjegyzőket, úgyszintén a nagyközségek biráit is, hogy a marhaleveleket most már a számvevőség adja ki, tehat oda és nem a főlevéltároshoz kell a marhalevelek megküldéséért fordulni.

Hírek a nagyvilágból,

Murawiew gróf, követ a dán király udvarában, orosz külugyministerré neveztetett ki. Mura- wiew-et o'yan államíérfiunak ösmerik, aki nem barátja az európai harmas-szövetségnek és sokkal jobban szereti a fránciát, mint a németet.

Zichy József gróf, Miksa császár volt főudvarmestere, Bécsben elhunyt.

Maximo Gomez, a kubai lázadás vezetője, úgy nyilatkozott, hogy a harcias kedv és hadiszerek hiánya miatt lehetetlen nekik a háborút tovább folyhatni. Maximo Gomez meg akar hódolni.

MuzaíTerEddn perzsa sah a tavaszszal Eu- zópába jön s látogatást tesz II. Miklós orosz cárnál. — Hasonlóképpen látogatásra készül Menelik abessziniai király is.

*) Kérjük a t. anyakönyvvezetSket, hogy a további adatokat is szíveskedjenek hozzánk eljuttatni. Szerit.

tesen — ő pénzt asszony létére nem kereshet, tehát Zoltánnak kell megkeresni. Zoltánnak ugyan a Házzal, a bankjával meg a Biztosítóval is sok dolga volt, de mikor Sárika oly epedve, oly bizalommal, oly nedves szemekkel kérte érdekes, hogy ilyen alkalmakkor mindig a piros barsonypapucs virított fejedelmi szépségű bokái alatt), lehetetlen volt meg nem Ígérnie, hogy még többet fog dolgozni érte. Elkezdett hát vezércikkelyeket, brosürö- ket írni, még több bankot vállalni, utoljára aztán kisült, hogy ő már nem is ebédelhet, nem is vacsorálhat otthon, csak némelyik vasárnapon, hogy csak éjszaka, abból is csak hat óra hosszáig lehet otthon, úgy hogy legkissebik fiát, Tódort, tulajdonképpen nem is látta. Mert reggel, mikor az apjának már mennie kellett, még aludt, este pedig, mikor az apukája haza veckerkedet, megint aludt.

De hiába. Ha az asszonynak pénz kell, hát kell. A túlfeszített munkának azonban, amivel 14 — 16 ezer forint jövedelmet is produkált, az lett az eredménye, hogy egyszer csak nem tudott felkelni. A doktorok azt mondták, hogy tes- tileg-lelkileg meg van erőltetve, ha élni akar, két esztendeig abszolút pihenést kell élveznie s legalább 4—5 hóig tengeri fürdőt használnia.

Sajátságosnak tartom, hogy ezek a szárazföldi doktorok mindig a tengeri fürdővel vannak megakadva,

Szegény Zoltán tudta, hogy mily sokba kerül egy 4 hónapos tengeri fürdő s neki milyen kevés pénze van, nem akart menni. De Sara

Folytatás az l-sö u»elit>kleten.