Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-16 / 20. szám

kdjük után tanulásuk, képességük megbiráltas- sék. Azért aki munkát ki nem állít, külön szakvizsgálatnak fog alávettetni és csak ezután fog szabadulni. A kiállítandó munkák, a kiállítók részéről megállapítandó árban, esetleg elárusittatnak. A legjobb és legszebb munkát kiállító segédek és tanulók jutalomdijban, kitüntetésben (dísz-oklevél) fognak részesittetni, amiket egy vegyes bizottság fog megítélni, tekintettel lévén arra, hogy ki és mennyi időt töltött a mesterségnél. A kiállítás színhelye : a „Diana“ nagyterme lesz. A kiállítandó tárgyak f. év junius hó 15-ig az ipartestület hivatalos helyiségében bejelentendők.

A közönség köréből.

Köszönet.

Mindazok, akik szeretett jó férjem halála után nagy fájdalmunkban szives részvétükkel felkerestek, fogadják magam és gyászoló gyermekeim részéről őszinte, hálás köszönetünket.

Tisztelettel

Tolcsván, 1897. május 11-én.

özv, Búza Józsefné.

Tanügy.

Felvétel az eperjesi állami óvónőképzőintézetbe.

Az eperjesi állami kisdedóvónőképző-intézet 1. osztályába az 1897—98. évre 80 növendék vétetik fel, még pedig: (i ingyenes, 10 féldijas, 10 egészdijas és 4 bejáró. A II. osztályba csak üresedés esetén vehető fel uj növendék.

Felvételért folyamodhatnak, kik:

1. 14-ik életévüket betöltötték, de a 40-ik életévet meg nem haladták;

2. a polgári vagy felsőbb leányiskola IV. avagy a felső népiskola II. osztályát nyilvános tanintézetben sikerrel végezték vagy a megfelelő tananyagból jó eredménynyel felvételi vizsgálatot tesznek; a kik a folyó iskolai évben .végezik a polgári, felsőbb leányiskola IV., a vágj’ a felső népiskola II. osztályát, azok mellékeljék a miüt évi iskolai bizonyítványt és a folyó évi iskolai értesítőt. Ily folyamodók a felvételi vizsgálat előtt bemutatják folyó évi bizonyítványukat;

3. tiszta hanggal és jó zenei hallással bírnak;

4. a kisdedóvói pályára alkalmasak, egészségesek és éptestüek.

A vallás- és küzokt. m. kir. miniszterhez intézendő kérvényt a képző-intézet igazgatóságánál kell beadni. A folyamodvány mellékletei: a) keresztlevél vagjr születési-bizonyitvány, h) a legutóbbi két tanévről szerzett iskolai bizonyítvány, c) hatósági orvosi bizonyitány, d) a második védhimlő-oltást igazoló bizonyítvány, e) ha a folyamodó az 1895—96. évben nem járt iskolába, hatósági erkölcsi bizonyítvány, í) kik kedvezményért folyamodnak, kötelesek hatósági szegénységi bizonyítványt mellékelni.

Felvételi vizsgálatot minden folyamodó tesz. A felvételi vizsgálat Írásbeli és szóbeli, írásbeli vizsgálatot a magyar nyelvből és számtanból, szóbelit a magyar nyelvből, számtanból, földrajzból és történelemből tesznek a jelentkezők. A folyamodványokat 1896. évi junius

10-ig kell beadni. A folyamodó határozottan írja meg, vájjon egész-, féldijas, ingyenes vagy bejáró helyre pályázik-e. A felvételi vizsgálatok július 1-én és következő napjain lesznek az eperjesi állami kisdedóvónőképző-intézet uj épületében.

Eperjesen, 1897. május 1-én.

Láng Mihály, igazgató.

A sárospataki ev ref. főiskolában az

1896/?-ik iskolai évet befejező érettségi vizsgálatok már c hó folyamán megkezdődnek, éspedig május 13, 14, és 15-én csütörtökön, pénteken, és szombaton a Vili. osztály vizsgálata volt, — május 17, 18, 19, 20 és 21-én, hétfőn kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken Írásbeli érettségi vizsgálat. — A szóbeli érettségi vizsgálat június 17, 18 és 19-én csütörtökön, pénteken és szombaton lesz.

CSARNOK.

„UJ VERSEK.“

Zempléni Árpád.

így tavasztájban jobban zeng a nóta erdőn, mezőn. Poétáink is szívesebben és hangosabban nyilatkoznak meg, ha jő a szép kikelet. Annak a szívnek, a melyiket még nem leptek cl álérzelmek, modern apátia, fitymáló leszólás: lehetetlen, hogy jól ne essék az üde zengés, a madár és

a poétái ének egyaránt. Ha elring a lélek, a tudás és szépség szárnyain, mint a lengő délibáb ezer kedves, igaz képet mutat.

Újabban sűrűn jelennek meg ismert és nem ismert nevű poéták verses kötetei. E sorok írója mindig szívesen veszi kezibe az ilyen előlépő fiatal óriások köteteit. XagjT érdeklődéssel nézegeti a kötet szálait egyenkint s aztán együttesen is. Mert ugj- áll a dolog, hogy apró egye- sekből kerekedik elő egy egész nagy csomó. A verscsomók majd mindenikében vannak kedves illatú bájos virágszálak és vannak — rendesen nagyobb számmal — szagtalan, vagy éppen bóditó gizgazok. Csinos bokrétába kötve, még a kevésbé díszes virágok is jól mutatnak, így szedegessük a fiatal költők sziv-virágait, szebb verseit, hogy élvezhetőt, valóban becseset találjunk.

Mert én legalább úgy vagyok vele, hogy bámulom a régi, jó hegzamétereket, a pajzán anakreoni dalokat, a római ékes ódákat és szatírákat; de élvezni csakis a jóizü magyar ritmnsos verseket, a népélet rögeiből fölreppent pacsirtadalokat: azt a mi természetes és igaz, tudom rendületlenül élvezni és szeretni.

Eszembe jut még valami ezekről a mi újabb keletű poétáinkról. Különösen két csoportba verődnek össze. Az egyik csoport a kitanultaké, a másik a véletleneké. Amazok mindent kőtára vernek. Igaz, hogjr rendkívül szépek is. Ezek a véletlenre bíznak minden kimenetelt. Igaz, hogy szivet-lelket elandalitók. Amaz csinált virágoknak és a meglepő egzotikus növényeknek özöne, mely télben-nyárban elanda- lit; de csak bizonyos körben és keretben. Ez az erdők-mezők vadvirágának nagy csoportja, mely bólingatva kínálja magát uton-utfélen, de csak az enyhe virágtermő időkben.

Ha nézem Holtait, Martost, Szalay Fruzinát, Kozma Andort stb: úgy tetszik, mintha ezek az elsőbbekhez; ha nézem Pósát, Móra Istvánt, Lampért Gézát stb : úgy tetszik, hogy az utóbbiakhoz tartoznak . . . Semmi sem természetesebb, mint az, hogy ezek a dalos lelkek lassanként átrepdesnek égjük a másik határába, egyik a másik birodalmába; eltanulják ogjunás dalát s összeölelkezve himbálóznak a költészet rengő ágain.

Az uj kötet, mely előttem fekszik, egy már magasabban járó, de még erős forrásban levő ifjú poétának a müve; tele eredetiséggel, tőrül metszett magyar ritmussal. Tehát vegyük a kezünkbe igaz jó akarattal.

Zempléni Árpád, a fiatal magyar irói nemzedék egyik igen tehetséges tagja, fenti cim alatt adta ki újabb verskötetét (1893—1897). A kis kötetről minden jót mondhatunk. írójának megvan az a sajátsága, mely nélkül igazi költő nem is létezhetik. Kötetének minden sorából egy friss, élniszerető és tudó lélek sugárzik ki, élénk lelkének benyomásait ügyesen, hangulatosan tudja papírra tenni. Mily kedves tiszta lírai hang szól például „Ha újra zöldül“ cimü kis verséből:

Ha újra zöldül a világ

S a tiszta légben megfiirödvo Pacsirta zengi vig dalát:

Oh visszatórek-ó körödbe ?

Ha újra zöldül a világ

S rózsák fakadnak minden ágon, —

Neked nyilnak a violák :

Adsz-é egy szálat, kis virágom ? 1

Vers-teknikája kifogástalan. Simán, gördülékenyen ir. Témái, ötletei frissek és csattanósak. A legtöbb dolgot kedélyes oldaláról fogja fel s ilyenkor néha izetlen is, mint pl. „Játék“ cimü költeményében, mikor ezt mondja:

„Egymás fülébe megfogoznánk Lekváros szájjal csókolóznánk.*

Vagy egy másik költeményében, melybon azt mondja, hogy:

„Megmarkolom egyik fülemet S megemelem buksi fejemet.“

Az ilyenforma kitételek, a vers gördülé- kenysége dacára is, nagyon kellemetlenül hatnak az olvasóra és éppen nem teszik a jóizü humor benyomását. A Fis kötetnek ezek az egyedül álló hibái, melyek, szerencsére, igen csekély számban fordulnak elő. Legügyesebb még is az apró dalokban, melyek némelyike oly kedves, szívhez szóló, hogy az ember kedvet kap egymásután többször is átolvasni; például:

Mikor elszunyadtam,

Eszembe forogtál.

Mikor felviradtam,

Eszembe jutottál.

Hullámzik az elmém,

Mint a patak fodra,

Csak te forogsz benne,

— Örvényben a rózsa.

Vagy a „Fakó szekér“ cimü:

Szegény vagyok, mint a templom egere,

Rossz utón jár éltem fakó szekere ősszel sáros, nyárban rögös utakon Ráz a szekér, a lelkem majd kiadom.

Ennek is csak magam vagyok az oka,

Mórt nem megyek szekeremmel máshova,

Ahol mások hintóji járnak, jól tudom,

Magam is csak elkocognék járt utón.

Egy nehány igen szép műfordítással is találkozunk a kötetben, melynek megvételét és elolvasását nyugodt lélekkel ajánlhatjuk olvasóinknak. Egy igazi, talán még nem egészen kiforrott, érdekes tehetséget ösmerünk meg belőle. S ha hozzá fogtunk a kötethez : aligha fogjuk végig olvasás nélkül letenni azt kezünkből. A 8 Ívnyi, saját kiadású kötetet csekély 50 krért (diszkötés 1 ft. 50 kr) árusítja a szerző Budapesten, IX. Czuczor utca 8.

(E.)

Közgazdaság.

A ..Hazai Biztosító“ közgyűlése.

— Az első óv mérlege. —

Budapest, május 5.

A hazai általános biztosító részvénytársaság folyó. hó 5-én tartotta első rendes közgyűlését Kossuth Ferenc elnöklete alatt, a melyen 48 részvényes 627 szavazattal jelent meg.

A közgyűlésnek bemutatott mérlegben olyan számadatok foglaltatnak, a melyek már magukban véve egy hatalmasan megteremtett alapot képeznek.

Ezen számok főbb tételei a következők:

Tűzbiztosítás: Díjbevétel 1.015,629 frt 24 kr. viszontbiztosítási dijak és törlések 239,670 frt 50 krajcár. Tűzkárok viszontbiztosított rész levonásával 154,110 forint 78 kr, a későbbi években esedékes dijkötelezvények álladéka 3.017,856 ft 54 kr.

Jégbiztosítás: Díjbevétel 202,721 ft 78 kr, viszontbiztosítási dijak és törlések 83,819 ft 09 kr, dijkárok a viszontbiztosított rész levonásával 82,382 ft 24 kr. A társaság 1751 káresetet a legpontosabban likvidált és kifizetett úgy, hogy a jégágazatban csak egyetlen függő kár maradt.

Balesetbiztosítás: Díjbevétel 116,014- ft 34 kr, viszontbiztosítási dijak és törlések 19,835 ft 93 kr. Balesetkárok a viszontbiztosított részek levonásával 20,610 ft 23 kr, a későbbi években esedékes dijkötelezvények 614,439 ft 48 kr.

Ezen üzletévből kifolyólag a társaság tekintélyes tartalékot létesített, mely díjtartalékban 340,354 ft 69 krt, kártartalékban 45,573 ft 03 kr, összesen 385,927 ft 72 krt tesz ki s igy a társaság biztosítéki alapja immár 1.385,927 ft 72 krra rúg.

A mérleg mindezek után 89,588 ft 30 krnyi tiszta nyereséggel záródik, ameljr összegből

50,000 ft 5 százalékos osztalék kifizetésére for- dittatik, mig a fenmaradó összeg megfelelő része alapszabályszerüleg fog felosztatni és 2774 ft 78 kr uj számlára lesz átvitelezve.

Az igazgatóság jelenti továbbá, hogy az életágazat bevezetése tárgyában későbben fog előterjesztést tenni, miután szándékában van e térre is működési közét már legközelebb kiterjeszteni. Azonban május hó elsejétől kezdődőleg az intézet betörés elleni biztosítási ágazattal is foglalkozik.

A társaság szervezete igen nagy lépésekben halad előre s ma már 34 kötvénykiállitási joggal felruházott főügynökséggel és 5230 heljü képviselet felett rendelkezik. Ausztriában nyert koncesszió foljüán a Lajtán túl is kiterjesztette már működését s Becs, Prága, Grácz, Lemberg és Brünnben nagy vezérképviselőségeket létesített.

A szervezés folytatásán egész erélylyel dolgozik az intézet s kiemeli végül a jelentés azt is, hogy a magyar közönség a legnagyobb bizalommal és jóakarattal van iránta eltelve, s hogy az a nagy összegű díjbevétel, a melyet elértek, a biztositó közönség egy tekintélyes részének feltétlen bizalmának kifejezését foglalja magában.

A közgjüilés az igazgatóság jelentését nagy lelkesedéssel egyhangúlag vette tudomásul, a felmentvényt *ugjr az igazgatóságnak mint a felügyelő-bizottságnak megadta, meljT utóbbit, valamint a választmányt a jövő üzleti esztendőre is újra megválasztotta. Végül Nagy lnne rész- vényes Kecskemétről lelkes szavakban fejezte ki a részvénjresek nevében köszönetét, megemlékezvén Kossuth Ferenc igazgatósági elnökről s Rónay Mór vezérigazgatóról, a ki fáradhatatlan buzgalommal és odaadással, szaktudománya és vaserélye egész hatalmával hozta az intézetet arra a fényes pontra, a melyen ma áll. Még Kossuth köszönte meg a részvénj’esek bizalmát és megjelenését, mire a közgyűlésnek vége szakadt.

Az intézet, mint az előttünk fekvő részletes jelentésből láthatjuk, az ország minden részében tért hódított s biztositó feleinek száma épp oly gyorsan emelkedik, mint az intézet népszerűsége. Csakis azon elvek és azon módozatok mellet a mint a „Hazai“ működik, lehet