Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-04-25 / 17. szám
tudósítások 20 szám“ Kossuth Lajos kéziratának fakszimiléje; — „Az országgyűlési ifjúság búcsúja Kölcsey Ferenciül“, az eredeti kézirat hasonmása; — „A nemzeti színház“ egy 1837-ki rajz után. Az egyes füzetek ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Az 1848—49-iki magyar szabadság- harc története cirnü illusztrált munkából most jelent meg a 79-ik füzet, amelyben Graeza György a kormánynak Szegedre való menekülését és Haynau bevonulását a fővárosba beszéli el a nála megszokott elevenséggel. A füzet egykorú képei ezek: Melléklet: Kossuth Lajos németnyelvű levele Guyon Richard tábornokhoz. Képek : Kossuth tudósítása 1849. jul. 2-iki komáromi csatáról. Losoncz város elülj árósága 1849. augusztus 8-ikán kényszerítő parancs folytán körmeivel ássa ki sírjaikból az elesett orosz harcosokat. Falragasz 1849-ből. — Egy-egy füzet ára: 30 kr. „Ecce Homo.“ Bársony István legújabb kötete. Az újabb elbeszélő irodalom egyik legkimagaslóbb alakja Bársony István. Az ember bizonyos megnyugvással, jóleső érzéssel veszi kezébe az ő könyveit, mert biztos benne, hogy valami jót fog olvasni, olyant, a mi lelkének igaz gyönyörűséget szerez. Az „Ecce Homo“- ban tizenhat elbeszélés van, melyek nemcsak a természet, hanem az embereknek, az emberi indulatoknak és szenvedélyeknek a megfigyeléséről tesznek tanúságot. A kötet, mint az Egyetemes Regénytár XII. évfolyamának 9. kötete jelent meg. — Ara igen csinosan bekötve 50 kr. — Kiadta Singer és Wolfner. Egyesületi ügyek. Köszönetnyilvánítás. Mónus István m. kir. honvédszázados ur a s.-a.-ujhély árvaház javára 5 és V2 kilogram szivarvéget adományozott. Fogadja a tisztelt százados ur ez utón is az árvák nevében kifejezett köszönetemet. S.-A.-Ujhely, 1897. ápr. 24. Dókus Gyula, elnök. CSARNOK Ujhely viszontlátásakor 1864—1897. Harminchárom éve, hogy már elhagytalak Kedves szülőföldem! te megújult alak. Rom valál, miként a délceg Várhegy romja, Mely Űrnapján dőlt az enyészetbe, romba.*) El is hagytak sokan; de te főniksz gyanánt Keltél ki a porból, édes szülő anyám! Ligetidben járva, hallom: bennük ma már Oly szépen csattog a bájosdalu madár, Mikéntha tudná, hogy nem vagyok idegen, S mondaná: „Ne menjek! maradjak ide benn !“ „Szívesen maradnék, kedves kicsi madár! De tudd meg, családom otthon aggódva vár.“ Lelkem örül, ifjú erőidet látva, Zemplénnek is elkél egy ily csinos mátka. Palotasoraid között elhaladva, Mélyebben-mélyebben esem gondolatba, Ki ily széppé teve én édes jó anyám: Hálakép szoborban látni óhajtanám! Zaturholmu-hCA lett Sátoralj a-Új hely ! Hány száz év kellett, mig a te napod fölkelt ? Végre-valahára rád süt a napsugár. Meghozta a gőzös előbb, mint a huszár. Pedig fut a huszár, mint villám az égen. Előbb nem jött hozzád, — bár jött volna régen ... Jólesik lelkemnek — látva virulásod — Hogy a tudományt új palotában látod. Lásd és ápold — kérlek — mig erő lesz benned. Ne kelljen fiaid százfelé eltenned! Mint tevék őseink Pató Pál módjára, Hátramaradásunk lévén annak ára. Utcáid sötétjét villámmal oszlatván, Láthatsz jól előre, s mehetsz, mint karaván Halad tevéivel, világgá hirdetve: Szebb fénynél az élet is mindig szebb estve! De vigyázz ! ne bizd el magadat e fényben! Az örök erényben erős hited légyen! *) 18G5-ben. Megtörve már a jég! Tudod majd ezentúl: Kire hallgass, kinek a tanácsán indulj! Öblös patakaid hogy úgy betakarvák: Oka a tudomány, mert ma úgy akarják: Hogy ne göröngyön járj, hanem sima utón. így megyünk előre! Nem maradunk suton. (Kassa, 1897. ápril 22.) Szerényi Endre. APRÓSÁGOK. Mi a nő élete? Erre a kérdésre igy felel egy szellemes iró: Tizennyolc éves korától 25-ig hét éves háború a szív és ész között; a 25-ik évtől 55-ig harminc éves háborúja a természetnek a szabóval; azontúl pedig egy .régi fellegvárnak makacs védelme az évek rohama ellen. Ami fő. Ur: Ah, milyen bájos, pici, kedves kacsója van kegyednek! . . . — Leány: És ami fő, — még szabad. Félreértés. Háziasszony: Sári, színházba megyek. Ha visszajövök és maga már aludnék.. . Sári: Nem tesz semmit, nagysága, majd cltetszik mondani holnap, hogy milyen a darab. Az egyetlen. •— Nem hiszem én, hogy férfi-ember hazugság nélkül mondhatta a nejének, hogy „te vagy az egyetlen nő, akit szerettem.“ — Pedig volt olyan! — Ugyan ki? — Ádám ősapánk. Közgazdaság. A faiskola. A faiskola oly közterület, melyben a község belső és külső területén szükséglendő vad és nemes gyümölcsfák neveltetnek a közs. képviselő testület felügyelete s joghatósága alatt, ki is a kezelést rendszerint a tanítóra bízza, tanító nem létében ahhoz értő más egyént fizetés mellett alkalmazni köteles, ki is a terület 2 láb mélyen való felforgatására a község gyalogos munkásait veszi igénybe. A bekerítést, lehetőleg deszkával, a község pótadóból tartozik még ez évben teljesíteni s ha viz közel nem kapható, kutat ásatni elmulaszthatatlan kötelessége. A késedelmező, avagy makacs elöljáróság köztörvény ellen való szegülés vétségében el- marasztaltatik. Kezelés. A földterület még e hóban felforgattatván elegyengettetik s hoszszában egy méter széles úttal két részre s e részek ismét 4—4 táblácskára osztatnak fel. Ily állapotban várja a legelső népesitést, ami mindenek előtt eper (szeder) fa mag vetésével, esetleg magoncok soros ültetésével ejte- tik meg. Ehhez a munkákhoz az 1894. évi XII. törvény cikk értelmében a kezelő tanító az iskola 10—15 éves tanulóit veheti igénybe, így a fatenyésztést első stádiumában gyakorlatilag elsajátítják. A magvetés főszabálya, hogy minden mag a gyümölcse érésének idejében vetendő, husvéttóí tehát az eper júniusban, a cseresznye júniusban, a szilva szeptemberben, az alma, körte novemberben. . . A föld felett való átteleltetés, avagy kereskedésből való magvétel egyáltalán nem ajánlatos. Ugyanazért a gyermekek és közönség felhívandó, hogy a szükséges magvak éréskor megszedendők s összegyűjtve az állandóan készen tartandó magágyba elvetendő. Magágyul a legnaposabb s víztől legmentesebb táblácska vétetik igénybe. Az első évben tavaszszal tehát egy-két táblácska jő forgóba, ha csak a község területén, erdőben, kertekben össze nem szedett vadalma, vadkörte, vadcseresznye, veres és berbenci szilva gyöksarjak ; nem szedettek fel (alkalmas a tollvastagságtól az uj vastagságig) és a faiskolába be nem soroztatok, ez esetben a következő táblácskák is felfogatnak! Május 1-ig még mindég kiáshatok s beültethetők 1 méter sor s 20 cm. tőtávolságban, félnövésben visszavágva és jól beisza- polva. E szerint a faisola az első évben nagyobb részt üresen marad, de hogy a gyermeksereg nagyobb kedvvel látogassa, (a törvény minden szombat délutánt itt rendel eltölteni) igen célra vezető s meg is engedhető, hogy az osztályok közt (a leányokat is beosztva) a terület arányosan kiosztassék és tetszés szerinti maggal, palántával benépesittessék. Ily módon elérhető az a fő cél, hogy az egész terület kapa alatt tartatván, gaztól mentesittetik s a növendék sereg alapos kertészeti ügyességre tesz szert, természetes kellő felügyelet és szakszerű útmutatás mellett. Így korán megszokván az együttes munkálkodást, társadalmilag nagy elvet segítünk életre, az együvé tartozandóság nagy elvét. S ha itt megkedvelték a kertészkedést (lehet ott virág, zöldség, gazdasági termény stb) otthon nem lesz a legkisebb zug sem többé a mérges és bűzös dudvák állandó tanyájává! Cél. A fentiek mellett különös hivatása a faiskolának, hogy helyben legyen, illetve igen olcsón termeltessék elegendő vad és nemes gyümölcs csemete, a mi megszokván a talajt és éghajlatot, azonnal kiültethető, minden késedelem, iitődés, törődés, elszáradás kikerülése nélkül biztosan diszleni fog és soha sem fogja cserben hagyni a gazdáját, a ki eddig csak azért nem volt barátja, mert minden áldozat, fáradság mellett is megfogamzáshoz nem tudta segíteni csemetéjét és hozzá a legjobb fajok lesznek kultiválva s igy biztosan tudja, hogy mit ültet el s e tudatban nagyobb gondot fordítván reá, áldás száll munkájára. De nemcsak a kertek lesznek igy 5 év alatt benépesítve, hanem a terek, utcák, dül- lők s közlekedő közutak is részint gyümölcs; részint a talajnak megfelelő vad fákkal, úgy hogy a község, a vidék egy sajátszerü alakot ölt magára, a miben nem lesz szem, hogy ne gyönyörködjék. Valamint cukorral jól lakni nem lehet, de ételünket élvezhetőbbé teszi, úgy a virulás is életünket teendi kedvesebbé. Először is felfogván a zord szeleket, megakadályozza a tüzek terjedését. Hiszen hány eset van rá, hogy egyetlen fa megmentette, saját élete árán bár, egyesek, sőt az egész község vagyonát a biztos elpusztulástól! Elősegíti a légköri csapadék lerakódását, eső, harmat gyakoribb és igy nagyobb termés biztosítható. Másodszor több szénsav fogyasztatván el a légkör üdébb, egészségesebb lesz. Az altalaj tulnedvessége felszivatván, a miazmák nem találnak majd meleg ágra s ritkább lesz a hideglelés, tífusz, mocsárláz stb. . . . Szóval mindenütt virulás. Harmadszor a termés, fában és gyümölcsben, sok szegény embernek ad száraz kenyeréhez hozzávalót, méhészeknek mézlegelőt, gazdának sóra, községnek pedig pótadóra, iskolára és templomravalót. A selyem hernyó tenyésztése révén sok rongyos iskolás ruhát, tankönyvet kap s a szegény özvegy és öreg nem csekély zsirozóhoz jut el a gyümölcsösök segítségével. A mennyiben pedig koraiamban tanitó- társaim osztatlan lelkesedésével s ilyen felajánlásokkal : „oly szerencsétlen vagyok, hogy már a harmadik állomáson lévén, gyümölcsfát sehol se lelek“ találkozván — alapos a remény, hogy e téren is megmutatjuk, hogy Zemplén- vármegye nemcsak dicső politikai múltú vármegye volt, de elsőrendű gyümölcskulturáju törv. hatóság vármegye is lesz, habár ma a szomszédos Ung- Bereg egyelőre meg is előzték!!! A termelt csemeték ápolása és megvédése a törvény intenciója szerint és minden honfi becsületbéli kötelességévé tétetik, a mennyiben édes hazánk széppé és gyümölcsözővé tételéről van szó: úgy én bízom honfitársaim hazafisá- gában s büszkén kiálthatom: Munkára fel ! Előre honfiak !! Gyáva az, aki kúriáját még ma is pusztán hagyja éktelenkedni! ! Lutsánszky László, jár. faisk. felügyelő. Sátoralja-Ujhelyi piac. 1897. ápr. 23. 1. O. II. O. I. o. II. o. a kr ft kr ft kr ft kr 16 gr. zsemlye — 2 — — Paszuly 100 s 6 00 4 80 kilgrammonkint ■ » I , 8 . 06 Abajdóc-kenyér 10 — 9 Aszaltszilva 100 1. 24 — 22 — Rozs-kenyér — 9 — 8 » 1 » — 26 — — Marhahús — 48 — 44 Orlött dara 100 18 — 16 — Borjúhús — 52 — 48- , 20 ,— 18 Bárányhús — — — — Tatárka ioo liter —— Sertéshús — 52 — 48 20 — 16 Szalonna60 — — Burgonya too liter 1 40 i 20 Pátens gyertya — 56 — — Életneműek : Öntött gyertya — 4G — — Szappan — 24 — — Búza I mmázsa 40 7 30 Egy tojás 0 —Kétszeres 1 mm.— — » kiló mák __ 30 24 38 Rozs i mmázsa 5 80 5 70 » » vai — 80 70 80 Malátaárpa i mm 5 80 5 70 Sertészsír — 75 70 G5 Árpa I mm. 5 20 5 00 Liszt 100 kiló 15 00 — Zab i mm. 5 70 5 50 » I » — 16 — — Kása i mm. 11 — 10Borsó [00 kiló 17 — 16 Kukorica r mm. 4 20 j 4 00 » 1 »22 20 18 Spiritusz i liter — 60 — — Lencse 100 » 12 — 8 00 » á lOoTralles0 — — ' — » ' , 14 9 Sav. káposzta I ko. 12 10
