Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-04-18 / 16. szám

hogy az első ilyen „borkóstoló összejövetel“-t S.-Á.-Ujhelyben fogják rendezni, mely alkalom­mal a házigazda szerepét a gazd. egyesület fogja betölteni, — a meghivók kibocsátására pedig Öméltóságát, a szőlészeti szakosztály el­nökét kérték föl. — Meghívókat fognak küldeni a budapesti, a kassai, a miskolczi, a lembergi, a krakkói, a boroszlói stb. kereskedelmi kama­ráknak is. A borokat klaszifikáló zsűri tagjaiul megválasztattak, Molnár István főispán elnöklete alatt, Kim Frigyes, Láczay László dr., Szerviczky Ödön, Kosinszky Viktor és Rothmann Herman. Ez a zsűri fogja osztályozni minőség szerint mindazokat a borokat, melyeket a Tokaj-Hegy­alja pincéiből a termelők, két-két palack meny- nyiségben, beküldenek a borkóstolásra, mégpe­dig a készlet mennyiségének és a fajok áregy­ségeinek megjelölésével. — A folyó ügyek tár­gyalása során és Szerviczky Ödön indítványára, elhatározták, hogy a szőlőkarók vasúti szállit- tatásának olcsóbbá tételéért újra felírnak a keresk. ügyi kir. ministerhez. — Az országos gazd. egyesület átiratát, mely szerint a német gazdáknak egy illusztris társasága a jövő hó folyamán Tállyára is ellátogat, hogy a rekon­struált szőlőket ott a helyszínén tanulmányozza, avval az észrevétellel, hogy a külföldi szakte­kintélyek ide hívását az értekezlet még most korainak tartja, tudomásul vették; — Kossuth János dr. arról panaszkodott, hogy a szőlőmun­kások heti átal napszámára igen érzékenyen su- lyosodik a szőleik felújításával foglalkozó gaz­dákra. Ennek egyik oka, hogy nincs kellő tá­jékozottság arról, milyen napszámot fizetnek a szőlőnagybirtokosok. Indítványozta és kérte, hogy Ujhely számára a szőlőnagybirtotosok (az állami telep, Grosse Gyula és úgy tovább) a heti átlag-napszámról szíveskedjenek tájékoz­tatni a „Zemplénében az érdekeltséget (helye­lés), — továbbá indítványozta, kerestessenek meg a felvidéki járások főszolgabirái is, hogy a vármegye hivatalos lapjában közzétett eme heti átlag-napszámokra hívják föl a községek elülj áróságainak figyelmét s egyszersmind ser­kentsék a felvidéki községek arra váró lakos­ságát, hogy a Tokaj-Hegyalján megnyílt jó ke­resetmódhoz községenkint mennél tömegesebben forduljanak. (Helyeslés.) — Végezetül Kucsma János, tolcsvai kis szőlősgazda, mutatta be saját rendszerű szőlőojtvár j ait, melyeket a „vesszős szemzés“, vagyis a héj alá való ékezés módszeré­vel állított elő. A Kucsma-féle, egy-két- és három­éves ojtványok, melyek élénk érdeklődésnek voltak tárgyai az értekezleten, pompás példá­nyok ; ketté metszetvén is tökéletes, sőt lehető legtökéletesebb összeforradást mutattak. Az elő­adó szerint a négyéves Kucsma-féle tövek 8—9 fürtöt termettek és Tolcsván egyre nagyobb tért hódítanak. Ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. A földmivelésügyi kir. minister, mint értesülünk, tervbe vette, hogy a Tokaj-Hegyalja borvidékén lakó tanítók számára, az állami és közhasznú szőlőtelepeken, a földmivelésügyi tárca terhére, négy heti tanfolyamot rendeztett be abból a célból, hogy a szőlőmívelésben, kü­lönösen pedig a szőlőfelujitást illetőleg gyakor­lati oktatásban részesüljenek. A cél pedig az, hogy a szükséges gyakorlati ösmeretek birtokába jutott tanítók a szőlőfelujitás ügyét népszerűvé tegyék és az ahhoz megkivántató szakösm ere­teket a nép legszélesebb rétegeiben terjeszszék. leteik oly szabatosak, hogy világosan érezzük, miszerint ezt valósággal látták.*) így, meglehetős nagy kerülő utón, odaju­*) Csodálatos elbeszélésekben majdnem mindenik krónikás bővelkedik. Említsük meg főleg Tours-i Gergelyt, Frodoard-ot, Westminsteri Mátyást, Raoul Glaber-t, Guibert de Norgent-t Vie cimü müvében. Különösen a két utóbbi krónikás müve a most vizsgált szempontból igen érdekes olvasmány. Alig találnánk a káprázatokra nézve jellem­zőbb darabot a következő két elbeszélésénél, melyeket találomra választottunk ki a sok közül: „Egy éjjel, hajnali mise előtt, egy kis rut szörnyet láttam mogjelenni előttem, az ágy lábánál, akinek alig volt emberi ábrázata, ügy tetszett nekem, hogy közép­termetű, vékony nyakú, sovány arcú, fekete szemű, kes­keny, ráncos homloku, lapos orrú, uagy szájú, duzzadt ajkú, rövid, hegyes állu, kecske-szakállu, fölálló, hegyes fülű, piszkos, borzas hajú, kutyafogu, éles nyakszirtü, kiszögellő mellű, púpos hátú, lefüggő faru, rongyos ruháju volt-----Megfogta ágyam szélét ó s megrázta rettenetes erővel és ezt mondta: „Te nem maradsz tovább itt“. Azon­nal fölriadtam.... leugrottam ágyamról, a klastromba fu­tottam, az oltár lábaihoz vetém magam és sokáig elte­rülve, a félelemtől jéggé dermedve, maradtam ott.“ (R. Glaber, livre V, eh. I-er.) Ugyanezt az ördögöt még két Ízben látta. Nem találjuk-e meg a lidércnyomás minden borzal­mát Guibert de Nogent következő elbeszélésében: „Egy éjjei, azt hiszem, télben történt, nagy aggo­dalmak közt ébredtem föl, de ágyamban maradtam, s ott teljes biztosságban hittem magamat, mibei a közeli lámpa élénk világosságot árasztott; egyszerre csak az éj mély csöndjében, nem messzire tőlem, hangokat hallottam, a melyek a magasból jöttek... Fejem nyomban olyan za­vart lett, mint álomban szokott; érzékeim megtagadták a szolgálatot s egy bizonyos halottat véltem látni, akiről valaki erős hangon kiáltá, hogy a fürdőben halt meg. Megijedve ez alaktól, felugrottam helyemből s felkiáltot­tam ; lámpám kialudt s láttam e rettenetes homályban a gonosz szellemet a maga szokott alakjában, amint ott állt a halott mellett.* (Guibert de Nogent, I, 15.) A németországi gazdák fogadtatásának előkészületeiről Írja tállyai levelezőnk: A f. év május 31-én Tokaj-Hegyalját és ebben Tállyát meglátogatni szándékozó németországi gazdák fogadtatására helyben Maillott György br. el­nöklete alatt helyi bizottság alakult, melynek megbízásából tisztelettel fölkérem a Tokaj-Hegy­alja szőlőbirtokosai közül mindazokat a borter­melőket, kiknek különösen saját termésű, valódi hegyaljai, uj, avagy régi borkészletük van, hogy boraikról s ezeknek minőség, évszám, meny- nyiség és hektoliterenkénti áráról árjegyzékszerü s lehetőleg sokszorosított példányú kimutatást készíttetni és a helyi bizottsághoz Tállyára el­juttatni’ szíveskedjenek, hogy eme példányok a megérkező német gazdák és vendégek között kiosztathassanak annak igazolásául, hogy még mindig tekintélyes mennyiségű igaz hegyaljai bor áll rendelkezésre. Sorsolási jegyzék.' A földtehermentesi- tési pénzalap magy. kir. igazgatósága, mint re- galeadósság ellenőrző bizottság, az 1888. évi XXXVI. törv.-cikkely alapján az italmérési jog kártalanítására kibocsátott 47a% adómentes köt­vényekre nézve az 1897. április 1-én megejtett 13. sorsolás alkalmával kisorsolt kötvényekről szóló sorsolási jegyzéket a vármegye alispáni hivatalához megkiildötte. — Kihúzattak és a sor­solástól számított három hó elteltével, vagyis a f. évi júl. hó 1-től már nem kamatoznak a kö­vetkező sorszámú szelvényes kötvények, éspedig 50 ftosak: 325, 597, 619, 782, 2475, 2602, 3370, 5486, 5516, 5676, 6780, 7449, 7789, 8560, 8665, 11683, 12456, 13767, 15401, 17114, 18118, 19192, 19704, 20246, 20310, 20521, 21461, 23273, 23598, 24176, 26933, 27013. — 100 ftosak: 172, 217, 431, 443, 464, 868, 1014, 1568, 1831, 2180, 2212, 3841, 4331, 4786, 5576, 6407, 6628, 8256, 8671, 9414, 9586, 10812, 13184, 13221, 13409, 15050, 16060, 17984, 20009, 20869, 22029, 22916, 23220, 23854, 25164, 25290, 25696, 27317, 29312, 29435, 30977, 31281, 31701, 32017, 32098, 33879, 33920, 35060, 35221, 35852, 36464, 37232, 37621, 39385, <40475, 41126, 41793, 42438, 42805, 42825, 43118, 43212, 43983, 45377, 45448, 45786, 46380, 47381, 47491, 47618, 48554, 48720, 49619, 50027, 50505, 50781, 51081, 51567, 54067, 54514, 54847, 55576, 55944, 56161, 56200, 56428, 57591, 58051, 58846, 59033, 59124, 59133, 61346, 61925, 62748, 63315, 63815, 64058, 64321. — 500 ttosak: 1015, 2542, 4063, 6684, 7175, 8283, 9060, 10125, 12653. — ÍOOO ftosak: 971, 983, 1625, 2277, 2422, 2954, 5483, 5519, 6195, 8607, 10104, 10142, 12476, 12880, 13704, 14078, 14776, 15195, 15221, 15808, 15995, 16045, 16822, 16977, 17573, 18173, 19123, 20392, 22072, 22435, 23081, 23804, 24064, 25455, 25940, 26772, 28214, 28335, 29614, 29619, 29970, *30550, 30559, 30983, 31084, 31861, 32728, 33096, 33452, 34484, 35499, 37170, 37467, 38222, 38925, 39100, 41842, 42393, 44765, 45731, 46982, 47572, 47892, 49843, 50291, 50369, 50792, 50827, 51629, 51992, 52948, 53196, 53198, 54831, 54884, 55033, 57056, 57069, 57421, 57874, 58682, 58779, 58886, 59997, 61658, 63215, 63700, 63861, 65061, 65514, 66915, 67787, 68484, 70692, 70860, 70965, 71042. (Folytatjuk.) Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toraljá-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál (1897. ápr. 10-től ápr. 17-éig) a) házasságot *) Kisorsolt 450 fttal. tottunk, hogy felelhetünk a fölvetett kérdésre és következtetést vonhatunk belőle. Ha elismer­jük azt a kétségbe alig vonható tényt, hogy minden állandó lelki állapotnak az agy állandó lelki állapota felel meg, ebből azt kell követ­keztetnünk, hogy a középkor e félig káprázatos állapotának az agy egy bizonyos állapotának kellett megfelelnie és a XVIII. század világos és száraz szellemének egy másik felelt meg. Hogyan ment végbe ez az átmenet ? Lassú haladással, vagyis akként, hogy a nevelés és művelődés a lélekben és az agyban is, bár igen csekély, de maradandó változásokat idézett elő, amelyek aztán átöröklés utján megőriztettek és fölhalmozódtak. Ekként fejlődött ki az értelem­nek átlagos konstituciója, amely mindinkább- inkább alkalmas lett az elvont eszmék fölfogá­sára és mindinkább-inkább elveszítette a láto­másokban és képekben való gondolkozást. Már többször megjegyezték, hogy a mű­veletlen fajok gyermekei, iskolába-járás és ok­tatás esetén, kezdetben könnyű fölfogásukkal bámulatot keltenek, de csakhamar hirtelen egé­szen megakadnak. így a Sandwich-szigetek la­kóinak kitűnő emlékező-tehetségük van, rend­kívül gyorsan tanulnak könyv nélkül, de gon­dolkozó-képességüket nem bírják kifejleszteni. „A kis néger gyermek zsenge korában nagyobb elöhaladást tüntet föl, mint a hasonló korú fe­hér gyermek, de lelke nem érleli meg azt a gyümölcsöt, amelyet Ígért“, — mondja S. Baker. — „Uj-Zeelandban, mondja Thompson utazó, a tiz éves gyermekek értelmesebbek, mint az ángol gyermekek, de csak nagyon kevés uj­kötött: 1 pár; h) kihirdettetett: 2 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 15 eset­ben; d) elhalálozott: 8 egyén. Hírek a ^nagyvilágból. Görögök és törökök egymással farkassze­met nézve, egymást ingerelve várják egyfelől Athénből, másfelől Konstantinápolyból a „leg­felsőbb“ parancsokat, hogy azután ádáz düvel egymásra rohanjanak. Hogy eddig nem tették: a nagyhatalmak tiltakozásának tulajdonítandó, mert amelyik fél a másikat megtámadja, a következésekért egész Európának felelős. A gö­rögök egy nem rendes katonaságból álló fölkelő csapatot már átküldőitek a török hadállások vonalán, hogy a török hadsereg háta mögött Macedóniát föllázitsák, ami, ismételt és nagy vakmerőséggel végrehajtott próbálkozás után, részben sikerült is. Erre a görög kihívásra Edhem pasa, a török sereg főparancsnoka, előrenyomu­lással akart felelni, de a szultán megtiltotta, hogy a török rendes csapatok támadólag lépje­nek föl. Emiatt Edhem pasa mindeddig még csak a védelemre szorítkozott. Romániában az uj kormány Sturdza Demeter elnöksége mellett megalakult. Szerbia és Bolgária kormányfórfiai, szerb területen rendezett találkozásuk alkalmával, igen lelkes beszédekben adtak kifejezés a szerb és bolgár nemzet egymás iránt való testvéries érzelmeinek. Hírek az országból. Schlauch Lőrinc, nagy-váradi bíboros püspök, arany miséjét fejedelmi alapítványnyal örökítette meg, amennyiben egyházi és iskolai célokra százezer forintot adományozott. Uj főispán. Szinnyei Merse István sárosi alispán, Sáros-vármegye főispánjává nevezte­tett ki. Andrássy Gyula gr., a rozsnyói kerü­letben egyhangúlag országos képviselővé vá­lasztatott ______________ | Szilágyi István, | a kiváló irodalomtör­ténész és történetiró, Arany Jánosnak kortársa és kebelbarátja, a magyar tudom. Akadémia tagja, a máramaros-szigeti ev. ref. lyc. nyug. igazgató-tanára, a Ferenc-József-rend lovagja, munkás életének 78-ik évében M.-Szigeten el­hunyt. A szerkesztésünkben megjelenő „Adalé­kok Zemplén-vármegye történetéhez“ c. havi folyóiratunk egyik tudós munkatársát és párt­fogóját vesztette el őbenne. Találóan mondja róla jehemrajzirója: „Nagy tudásának arany lángja, hazaszeretetének lobogó fénye beragyogta az egész hazát. Ifjak és öregek, egyesek és társu­latok a tisztelet és szeretet érzelmeivel közeled­tek hozzá és úgy rakták lábaihoz az elismerés­nek és őszinte hódolatnak jelvényeit.“ Emléke­zete legyen áldott 1 Jámbor Pál, | költői nevén Hiador, a fá­radhatatlan lelkű veterán iró, Szabadkán, hol, mint az ottani főgimnáziom volt igazgató-tanára nyugalomban élt, elhunyt. Hetvenöt évet élt s elmondhatni róla, hogy a halál ragadta ki ke­zéből a tollat, melylyel nemzete előtt kivívta magának és kivívta nemzetének, a művelt világ előtt az elösmerés koszorúját. Áldás emlékére! zeelandi lenne képes felsőbb lelki tehetségeit úgy kiképezni, mint az ángolok.“ Hogy az Egyesült-Államokban a néger gyermekeket nem oktatják együtt a fehér gyermekekkel, annak egyik oka az, hogy bizonyos koron túl haladá­suk nem felel meg egymásnak, mivel a néger értelmi képessége nem tud bizonyos határt át­lépni. Ha e tények oka nem valami gyógyítha­tatlan természeti hibában rejlik, akkor ezek ha­tározottan az átöröklés jelentősége mellett ta­núskodnak. E vad lelkek olyanok, mint a mű­veletlen talaj, amelyet csupán nemzedékek foly­tonos munkája tehet termékenynyé. Innen van, hogy Kelet-Indiában a brahmánok gyermekei, kik egy régóta művelődő kasztból erednek, nagy értelmiséget, éles-elmüséget, tanulékonyságot tanúsítanak s a többi kasztok gyermekeit, a misszionáriusok Ítélete szerint, e tekintetben jóval fölülmúlják. Egy nemzetből sem szakítható ki büntet­lenül legeszesebb és legbátrabb embereinek egy része, mert ez megfordított kiválást jelentene, melynek csak sajnálatos következményei lehet­nének. „A különféle büntetések és mérgezések következtében, mondja Galton, a spanyol nem­zet évenként 1000 szabad gondolkozótól foszta­tott meg (drained), minthogy 1741 és 1781 közt évenként átlag 100 ilyen embert végeztek ki és 900-at börtönöztek be. E három század alatt harminckétezer embert égettek el máglyán, 17,000-et pedig „in effigie, ezek nagy része a fogságban veszett el, vagy elköltözött Spanyol- országból és 291,000-et ítéltek börtönre és egyéb Folytatás az I. mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents