Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-04-11 / 15. szám
azt, hogy mennyi emberi erőt megkímél s mily gyorsan végzi a rigolozás nehéz munkáját e gép; a 170 ftot, amennyibe egy kát. holdnak a feltörése kerül, nem tarthatjuk túlságosnak, sőt ha felbecsüljük az emberi erő mennyiségét, és értékét, továbbá azon kiszámíthatatlan előnyt, amely a gyorsan feltört talaj élenyülése folytán annak termőképésségében mutatkozik: bátran kimondhatjuk, hogy e gépekkel való rigolozás célszerűség, haszon tekintetében sokkal felülmúlja az emberi erővel végzett munkát s a birtokos osztályt egyenesen arra utalja, hogy ujra- ültetendő szőlőterületeik munkábavételénél ezt a rigolozó gépet föltétlenül igénybe vegyék. Különösen a mostani nedves időjárás alkalmas nagyon a rigolozásra, mivel a talaj jól átnedvesedik s a felforgatott föld felülete köny- nyen elegyengethető. Éppen azért csodálkozni lehet azon, hogy a nagyobb birtokosok közül is aránylag kevesen használják fel a jó alkalmat s a legtöbben nem sietnek szőlő-területeik feltörésével; pedig ha talán a szőlővesszők hiányában, vagy más ok miatt az ültetést nem is kezdhetnék meg most, vagy a közel jövőben: a rigolozás azért nem veszne kárba, mivelhogy a feltörés a talaj javítására nagy mértékben hefolyna s idővel a szőlő termőképességét is elősegítené. Bizonyára kívánatos volna az is, ha a „hegyközség“ kisebb birtokosai egymással szövetkezve már most feltöretnék szőlőterületeiket. De hát a mi népünk, mint mindenben, úgy e fontos kérdésben is nagyon konzervatív. Nem hajlandó könnyen ilyen nagyobbszerü újításba belemenni, ha különben helyesnek tartja is azt. Azonban az ügy fontossága megérdemelné, hogy úgy egyesek, mint az intéző körök befolyás, rábeszélés és kölcsön utján való pénzbeli segítség nyújtásával is oda hatnának, hogy a köznép is felismerje az e gépekkel való rigolozásnak előnyös voltát s a kínálkozó jó alkalmat felhasználja a maga javára. A „hegyközségi anyatelepnek“ a felügyelője egy igen képzett jóravaló fiatal ember: Szepessy József, aki mint állami szakközeg és hivatalnok működik ott és szívesen szolgál bővebb felvilágosítással, kellő útbaigazítással bárkinek is e tekintetben. Forduljanak azért hozzá bizalommal a gazdák, akik parlagon levő szőlő-földjeiket minél előbb a célnak megfelelően munkába venni, betelepíteni akarják; ő készséggel ad utasítást a rigolozó gép legcélszerűbb felhasználására nézve, ami bizonyára úgy a költség tekintetében mint a teljesített munka minőséget illetőleg minden birtokosra nézve a legelőnyösebb, a legcélszerűbb leend. Kádár János. Vármegyei Hivatalos Rész. 6883. SZ. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. Hirdetmény. A magyar kir. honvédségi Ludovika-Aka- démia tisztképző tanfolyamára, a Gróf Battler János féle alapítványi helyre, a vármegye közönsége által kijelölendő ifjú ügyében f. évi 17801 számú honvédelmi miniszteri intézvényt másolatban, addig is, mig a pályázati kérvény beadásának határnapját kitűzném, az illetők tájékoztatása céljából közhírré teszem. S.-A.-Ujhely 1897. ápril 7. Alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. M. kir. honvédelmi miniszter 17801/XIV. ■—97. szám. Zemplén vármegye közönségének. A magyar királyi honvédségi Ludovika Akadémiának az 1883-ik évi XXXIV. törvénycikk és az I890-ik évi XXIII. törvénycikk alapján szervezett tisztképző tanfolyamában a Gróf Buttler János féle alapítványi helyek közül az, melyre az 1893/94-iki tanév kezdetén a törvény- hatóság bemutatása alapján Füzesséry Elek vétetett fel, ezen növendéknek a folyó tanévi zárvizsgák eredményétől föltételezett kilépése folytán előreláthatólag üresedésbe fog jönni, és az 1897/98 tanév kezdetén ismét betölthetővé válik. Minthogy ezen alapitványnyal egybekötött bemutatási jogot a megye közönsége van hivatva gyakorolni, az általános pályázati hirdetmény egy példányát ide mellékelve oly felhívással küldöm meg, hogy az ezen hirdetményben megszabott módon felszerelt pályázati folyamodványok melléklése mellett, legkésőbb folyó évi május 31-ig, azon pályázókat, kikre a megye közönsége választása esik nevezze meg, s egyúttal azt is tudassa, vájjon a pályázók között a felvétel, illetőleg az esetleg szükséges berendezés tekintetében minő sorrendet kíván követni, ha az első sorban bemutatott ifjú netaláni testi alkalmatlanság vagy a felvételi vizsgának kielégítő eredménynyel le nem tevése miatt az intézetbe felvehető nem volna. A bemutatásnál különös figyelem fordítandó arra, hogy a pályázók a hirdetményben elősorolt feltételeknek megfeleljenek, s oly ifjú ki az illető középiskola IV. osztályának látogatásáról legalább is jó eredményű bizonyítványt nem mutathat fel, továbbá olyan a ki a Ludovika-Akadémián a f. évi október hó 1-én megnyitandó 1897— 98-iki tanév kezdetén a 14 éves legkisebb életkort még el nem éri, vagy aki ugyanezen időpontban a meghatározott legmagasabb életkort, nevezetesen a 16-ik életévet már több mint hat hónappal haladja túl, javaslatba ne hozassák, végre: hogy a nem szabályszerűen felszerelt folyamodvány hozzám fel se terjesztessék. Nem jelölhető ki végül oly ifjú sem, aki a Ludovika Akadémia tisztképző tanfolyamába a f. 1896— 97-iki vagy valamely előző tanév bárminemű (egész vagy félfizetéses stb.) helyre felvétetett, s az intézetnek már ez idő szerint növendéke. Meg vagyok győződve, hogy a megye közönsége választását oly itjakra fogja irányítani, akik a felvételre minden tekintetben alkalmasaknak bizonyulnak, és igy már a megye közönsége részéről történt bemutatás alapján lehetővé lesz téré, hogy a megüresedő hely megfelelőleg betöltessék.— De minthogy még is megtörténhetnék, hogy a kérdéses alapítványi helyre első és másod sorban bemutatott ifjak a felvételi feltételeknek meg nem felelnek, s igy felvehetők nem volnának és a megye közönségének esetleg nem állana módjában kellő minősültségü ifjút a tanfolyam megkezdéséig pótlólag bemutatni, jogát egyátalán nem gyakorolná, illetőleg azon okból nem gyakorolhatná, mivel a betöltendő helyre nem elegendő, vagy egyetlen pályázó sem jelentkeznék : a törvény végrehajtásából kifolyó kötelességemnek tartom már most utalni arra, hogy ezen esetekben a törvény idézett rendelkezésének biztosítása czéljából, szükség esetén, a képviselőházhoz az 1885-ik évben benyújtott és általa jóváhagyólag tudomásul vett jelentésemben jelzett eljárási módozatot fogom követni. Ehhez képest, ha az eshetőségek arra kényszeritnének az illető névsor közlése mellett, annak idején a megye közönsége szabad választására fogom bízni, hogy a kincstári díjmentes helyekre feles számmal pályázó azon ifjak közül, a kik az Ő- Császári és apostoli királyi Felsége által jóváhagyandó sorrend szerint másodsorban vannak kijelölve, de helyhez már nem juthattak, a betöltendő alapítványi helyre való felvétel végett, a kijelölendőt tetszése szerint megnevezhesse. Azon esetben pedig, ha a kijelölés a kitűzött határidőig nem teljesittetnék, a legfelsőbb helyen jóvá hagyott sorrend szerint következőt fogom a betöltendő alapítványi helyre berendelni, a miről aztán a megye közönségét értesíteni fogom. Budapesten, 1897 évi március hó 22-én Fejérváry s. k. honvédelmi miniszter. 5460. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. A 10 járási föszolgabirórak. A fiumei hadtengerészeti akadémiában az 1897/98-ik iskolai év kezdetén betöltendő egész ingyenes és féldijmentes, valamint fizetéses és alapítványi helyek betöltésére vonatkozólag kibocsátott s a „Budapesti Közlönyében is megjelent pályázati hirdetményt minél szélesebb körben leendő közzététel végett kiadom.*) S.-A.-Ujhely, 1897. március 28. Alispán helyett; Dókus Gyula, főjegyző. 5795. sz. T. Zemplen-vármegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. A cs. és kir. hadapród-iskolába az 1897/98-iki tanévre való felvétel tárgyában kiadott és a „Budapesti Közlönyében is közzétett pályázati hirdetményt oly felhívással adom ki, hogy annak minél szélesebb körben leendő közhírrététele iránt gondoskodjék.**) S.-A.-Ujhely, 1897. március 29-én. Alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző. 6184. sz. T. Zemple'n vármegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. Az 1883. évi XXXIV. t. c. módosításáról szóló 1890. évi XXIII. t. c. értelmében, a m. kir. honvédségi Ludovika-Akadémiában***) szervezett tisztképző tanfolyamban az 1897/98-ik évi tanév kezdetén betöltendő helyekre vonatkozó és a „Budapesti Közlönyében is megjelent pályázati hirdetményt oly felhívással adom ki, hogy ezen hirdetménynek minél szélesebb körben leendő közhírrététele végett azonnal intézkedjék. S.-A.-Ujhely, 1897. április 2. Matolai Etele, alispán. *) Elolvasható a járások föszolgabiráinál, a vármegyei irattárban, úgyszintén szerkesztőségünknél is. Szerk. **) Szintén. Szerk. ***) Szintén. Szerk. 25,437. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. Ezen közérdekű felhívás a vármegye hivatalos lapjában közzététetik és a járások főszolga- bíráinak előfizetők gyűjtése céljából kiadatik. S.-A.-Újhely, 1896. december 12. Matolai Etele, alispán. Másolat. Országos m. kir. statisztikai hivatal. Ad. 2821. ein. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjének. Az 1895. évi VIII. t. c. alapján végrehajtott mezőgazdasági statisztikai összeírás eredményeinek feldolgozása befejezéséhez közeledik s az első kötetek már nehány nap múlva sajtó alá bocsátattatnak. Mielőtt azonban az országos m. kir. statisztikái hivatal a nagy mezőgazdasági statisztikai munkálat kinyomatása iránt intézkedhetnék, lehetőleg pontosan ismernie kell a szükséglet mérvét, hogy az élőállitandó példányok számát ehhez képest lehessen megállapítani, Az eddig beérkezett előfizetések száma, sajnos, oly csekély, hogy ezen számot az országos m. kir. statisztikai hivatal a szükséglet valódi mértékéül az előállítandó példányok számának meghatározása tekintetében alapul el nem fogadhatja, mert nem teheti fel, hogy az intelligens magyar gazdaközönségben, a gazdák érdekeinek képviseletére hivatott egyesületekben, testületekben, intézetekben, községek és egyéb hatóságok körében ne volna több érdek azon statisztikai munkálatok iránt, amelyek Magyarország mezőgazdasági állapotait először fogják behatóan ismertetni éspedig oly részletességgel, aminővel annak példáját más, előrehaladottabb országokban hiába keresnők. Sőt inkább abban a hitben van az országos m. kir. statisztikai hivatal, hogy az e müvekre hirdetett előfizetési felhívás kikerülte az érdekelteknek figyelmét s mihelyt az első kötetek megjelennek és azoknak bő és tanulságos tartalmát tapasztalni fogják, oly nagy számban érkeznek majd megrendelések, hogy azoknak a hivatal nem fog eleget tehetni, úgy amint ez az 1890. évi népszámlálás alkalmával is megtörtént, amidőn a népszámlálási eredményeket tartalmazó főmunkálat — tokintettel az előfizetők csekély számára — csak 1000 példányban állíttatott elő és megjelenése után nehány nap alatt teljesen elfogyott, úgy hogy igen jelentékeny számú, utólag érkezett megrendelést nem lehetett figyelembe venni. Ennek elkerülése végett — az előfizetési felhívás egy példányának újból való ide csatolásával — felkérem tehát t. c. címet, hogy a mező- gazdasági statisztikai művek iránt az érdeklődést minél szélesebb körökben felkelteni s egyszersmind odahatni szíveskedjék, hogy az előfizetések legkésőbb a folyó év vége előtt bejelentessenek annyival is inkább, mert ezen határidő elteltével, még ha fog is rendelkezésre állani készlet — ami nem éppen valószínű, minthogy az előállítandó példányok száma az előfizetések alapján fog megállapittatni s azok számánál legfeljebb nehány százzal lesz magasabb — a mezőgazdasági statisztikai művek az igen mérsékelten 10 ftban megszabott előfizetési árnak négyszeresére rugó bolti árban lesznek csak megszerezhetők. Budapest 1896. évi november hó 25. Az országos m. kir. statisztikai hivatal igazgatója Jekelfalussy s. k. ministeri- tanácsos. 7143. sz. T. Zemplen-vármegye alispánjától, Hird-etnaény. A kiépíttetni tervezett nagy-ráska—vajáni törvényhatósági közút 1894 évi augusztus hó 13-án Bum József műszaki-tanácsos vezetése alátt foganatosított közig, bejárásáról felvett jegyzőkönyv szerint javaslatba hozott útirány- változtatásra, t. i. a Nagy-Ráskától-—/Hegyin Yajánba vezető alternativ irányra vonatkozó, a vármegye kir. építészeti hivatala részéről elkészített tervezet alapján a közig, bejárást a nagyméltóságu kereskedelmi Miniszter folyó évi január hó 17-én/96. számú intézvényéVel elrendelvén, annak vezetésével ugyancsak Púm József műszaki tanácsos bízatott meg. A helyszíni bejárás csak a második változatra, vagyis a Nagy-Ráskától—Hegyin át Yajánba tervezett útirányra nézve fog foganatosítani és az Ung-vármegyében Vaján község által áthelyezni kért útirányra is ki fog terjesztetni. A közigazgatási bejárás határideéjül a bejárás vezetésével megbízott műszaki tanácsos részéről alulírott alispánnal egyetértőfeg folyó évi április hó 23-ik napjának délelőtti 10 órája, összejöveteli helyül Nagy-Ráska község háza tűzetett ki. A bejárónál a vármegye képviseletével Stépán Gábor vármegyei bizottsági tagot és Thuránszky László t. vármegyei főjegyzőt mint a közlekedési ügyek előadóját, a járás kép-
