Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-04-11 / 15. szám

I. Melléklet a „Zemplén1' 15 számához. rendszerinti főjegyző, mint a fősorozáson elfog­lalva volt alispán helyettese terjesztett elő, tu­domásul vétetett. A jelentés fölemlítette, hogy a munkácsi gk. püspöki egyházmegyétől beérke­zett kongrua-összeirások felülvizsgálata már be­fejeztetett ; a kassai rk. és az eperjesi gk. egy­házmegyékből a papi évi tiszta jövedelmek ki­mutatásai most érkeznek be. A s.-a.-ujhelyi m. kir. dohánygyárat, melyben ezidőszerint 500 női munkás foglalatoskodik, főjegyzőnk személyesen meglátogatta és a munkásnők kereseti nyilván­tartásait is megtekintvén, örömmel tapasztalta, hogy a vidékről jött munkásnak között van­nak olyanok is, akik hetenkint, szállásbérükön és az ellátás költségén felül, hét forintnyi mun­kabért voltak képesek megtakarítani, ami évenkint körülbelül 280—300 ftnyi tiszta keres­ménynek felel meg. — Ferenczy Elek dr. kér. anyakönyvi felügyelő jelentette, hogy a közig, biz. múlt havi ülésére névtelenül beérkezett föl­adás következtében a legenyei állami anyakönyvi hivatal ügyvezetését tüzetesen megvizsgálta és a kivánalmaknak minden tekintetben megfele­lőnek találta. — Oldal Imre h. anyakönyvve­zető, kit az előbb említett névtelen föladás ér­telmi szerzőjéül nevezett meg a múlt havi ülésen, sőt hányt-vetett életét is ecsetelte Zeitlcr kir. p. ü. igazgató, most beadványban utasította vissza magától a delator szerepét. Igaz, úgymond, hogy Zemplén-vármegye területén, prakszisa szerint, most már a harmadik törvényhatóságot szol­gálja, de csak azért, hogy gyakorlati ösmereteit gyarapítsa. (Derültség.) A beadványt, minthogy személyesennem volt ott ezen az ülésen, közöl­ték a pénzügyigazgatóval. — Az erdészeti al­bizottság megkeresésére (az illető érdekeltség kényelmét tartva szemelőtt) elhatározta a közig, bizottság hogy ezután az erdészeti kihágások az illetékes szolgabirói székhelyeken tárgyaltas­sanak. — Stépdn Gábor az abarai állami anya­könyvi hivatal helyiségének tarthatatlansága dolgában interpellált. A felvilágosítást, hogy a szóba hozott kérdés rendezés alatt van, tudo­másul vette. — Buhics Zsigmond dr. kassai püspök átiratát, melyben közölte, hogy egyház- megyei főtanfeíügyelővé Perlsberg Ede kano­nokot nevezte ki, örvendetes tudomásid vették. —■ Stépán G. szóvá tévén a csörgő-, kis- és nagy-toronyai szomszédos közlekedési közút to­ronyéi szakaszának járhatatlan voltát, pedig úgymond csak magából Csörgő községből240 igás- napszám kínálkozik fölhasználásra: utasították a járás főszolgabiráját, hogy az ügyben kése­delem nélkül intézkedjék s az eredményről a jövő havi ülésre jelentést tegyen. —- Az árva­szék, mint mindig, most is elösmerésre méltó tevékenységről számolt be; a hátrálék mindössze is csak 83 ügydarab volt márc. 31-én, ami két napi kiosztásnak felel meg. — A kir. törvényszéki kerületi börtönben volt a márciusi rablétszám 181, ebben elitéit 162. A börtön egészségviszo­nyai jók, az élelmezés ellen panasz nem volt. — A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a népokta­tás és a magyar nemzeti népművelés terén magukat kiválóan érdemesített Pribék-Klug Klo- tild gálszécsi tanítónő és Peczár Mihály upori gk. tanító megjutalmazására a vall. és küzokt. ügyi kir. minister 50—50 ftnyi kormány-adományt küldött. (Erről tüzetesb tudósítás van mai számunk Különfélék rovatában — Szerk.) Előadta továbbá mint az egyesekről. Az egyes embernél az érte­lem minden előhaladása, ha azt az emlékezet megszilárditja, uj előhaladás alapjává és fölté­telévé válik: a fajnál az értelem minden elő­haladása, ha azt az átöröklés megszilárditja, új előhaladás alapjává és föltételévé válik. Az át­öröklés majdnem ugyanazt a szerepet jútsza a fajra nézve, mint az emlékezet az egyénre nézve. Ha irodalomtörténetünkben összehasonlítunk egyes, egymástól kissé távoleső jelenségeket egymással, például a VI. és a XVIII. század íróit, Tours-i Gergelyt, Fredegárt stb., meg Vol- taire-t, Diderot-t és az enciklopcdistákat, avagy Nagy Károly udvarát és a XIX. századbeli ro­mantikus iskolát: a különbözés oly tökéletes, az ellentét oly nagy lesz, hogy az egybevetés puszta különcködésnek fog föltűnni. A két, egy­mással összehasonlított kor lelki iránya közt rendkívüli különbség van. Honnan van ez ? Azt felelik: a haladástól, a növekedő műveltségtől. Kézzelfoghatólag kimutatják, mint emelkedett föl a fráncia szellem hosszú tapogatódzások, erőfeszítések s bukdácsolások után mai magas­latára. De e haladást teljesen külső okokból: a keresztény vallás, a keresztes háborúk, a föl­fedezések, a görög és latin műveltség, a „renais­sance“, stb. befolyásából magyarázzák. Pedig véleményünk szerint egy belső oka is van, ame­lyet nem említenek: ez a lelki tehetségnek az átöröklés folytán eszközölt lassú átalakulása. A fráncia szellemnek a VI. és IX. században a műveltségnek csak bizonyos fokára volt átlagos képessége: ezenfelül nem fogott föl semmit, a kir. tanfelügyelő, hogy javaslatát, melyben elősorolja, hogy a vármegye területén mely köz­ségekben lennének állami oskolák szervezendők, a jövő havi ülésre fogja bemutatni. — Mád város rk. egyházközségének iskola-épitésre 500 ftnyi, E.-Horváti és Márk községeknek pedig ugyanarra a célra 200—200 ftnyi segedelem sza­vaztatott meg a vármegyei küzmivelődés alap­jából. — A kir. főmérnök jelentette, hogy márc. hó folyamán az állandó és nagyobb esőzések közutainkat, kivált pedig a lentebb fekvésű szakaszokat, erősen megviselték, helyenkint jár­hatatlanokká tették. E szakaszok kiemelését a kir. áll. ép. hivatal már régebben parancsoló köz- szükségnek ösmerte föl s annak elenyésztetésére legközelebb javaslatot fog benyújtani. A n.-erdei Bodrog-hid helyre állíttatván, a közforgalom­nak átadatott. — A kir. pénzügy, ig. helyettese jelentette, hogy az egyenes adók befizetése (30,367 ft) az elmúlt hó folyamán kedvező ered­ménynyel (6345 ft.) járt. Az 1. évnegyedben befolyt 172,000 ft. (most több, mint a múlt év I. ne­gyedében, 28,352 fttal), a hátrálék 626,000 ft. A III. és a IV. oszt. kér. adók kivetése befe­jeztetett. — Több e.-béuyei lakos ellen, fölhal­mozódott állami adóhátrálékért, tömeges végre­hajtás iránt tett indítványt a szakelőadó, mely indítvány azonban Molnár Béla dr. közig. b. tag felszólalására, kellő mérséklettel emeltetett ha­tározattá. — Végezetül fölemlítjük, hogy Paulyik György, Zöldi János, Sánta György, Kun László, Rablyák János és Jáger Kosztyu Lajos hadkö­teles egyéneknek kivételes nősülés megengedé­séért benyújtott folyamodásaik pártfogással ter­jesztettek föl a honv. kir. ministerhez. — Ezek során a d. e. 9-kor kezdődött ülés 11 óra után végződött. A kereskedelemügyi kir.minister Dókus Gyula cs. és kir. kamaráshoz, vármegyénk főjegy­zőjéhez, a következő sorokat küldötte: Ő csász. és apóst. kir. felsége legfelső elhatározásával a kiállítási helyi bizottságoknak és kerületi bizott­ságoknak az 1896-iki ezredéves országos kiállí­tás körül kifejtett kiváló működéséért legfelső elismerését kifejezni méltóztatott. Midőn erről szerencsém van Méltóságodat, mint a s.-a.-ujhelyi helyi bizottság alelnökét és a kassai kér. bizott­ság egyik tevékeny tagját örvendetes tudomásul értesíteni, egyúttal a magam részéről is őszinte köszönetemet fejezem ki Méltóságodnak azon hazafias közreműködéséért, hogy engem a kiál­lítás szempontjából olyannyira fontos helyi bi­zottsági és kér. biz. munkálatok elvégzésében támogatni szíves volt. A földmivelésügyi kir. minister, vár­megyénk gazdasági egyesületének előterjeszté­sére és a mezőgazdasági termelés előmozdítása céljából, 1000 db. mandola-facsemetét küldetett Ujhelybe, honnan azokat még a múlt héten szerte elszállították a környékre. Újabban pedig a szegényebb sorsú kisgazdák között, kedvez­ményes áron, lóheremagot, lencse-, len- és ken­dermagot, nemkülönben burgonya-vetőgumót osztatott szét. — Végül a nemesebb és finomabb füzfajok szaporításának előmozdítása céljából 80,000 db. füzdugványt osztatott ki díjmentesen a községeknek. mindent eltorzított a vad új-zeelandi módjára. De e középszerű fölfogó képességet, a műveltség révén javitva, tőkéstől-kamatostól átszármaztatta a következő nemzedékre, ez megint az utána következőkre s igy tovább tiz-tizenkét századon át. Ez nem hipotézis, habár nagyon nehéz kereken bebizonyítani. De ha felütjük a Collec­tion des historiens de Gaule et de France cimü müvet és a középkori krónikákban és év­könyvekben lapozva, mellőzzük azt, ami e tör­ténetírók figyelmét különösen lekötötte, t. i. a csaták, az ostromok leírását, a várak elfoglalását, a szövetségi és békepontokat és csak annál állapodunk meg, amit ezek a történelemre nézve többnyire közömbös dolognak tekintettek, t. i. az adomáknál, csodáknál, álmoknál, amelyek az elbeszélés pontos, részletes, eleven, egyéni vo­násait képezik: akkor lehetetlen arra következ­tetésre nem jutnunk, hogy az akkori értelmi állapot más volt, mint a mai és a két időpont közt lényeges és szerves különbség van. Miben állanak e különbségek? Csak egy tiszta, fizi­ológiai ismeretekkel és elegendő pszihologiai éleslátással fölszerelt fej tudná ezt pontosan megmondani. Nagyjában úgy fejezhetjük ki, hogy a középkor érezett, a XVIII. század gon­dolkozott ; az egyiknél a lélek érzelmi (affektiv), másiknál annak értelmi (reflexiv) része uralko­dott; a középkori ember feje érzetekkel és ké­pekkel, a XVIII. századbeli ember fejé pedig abstrakciókkal és képzetekkel volt tele. (Vége köv.) A földmivelésügyi kir. minister, hogy a rutén községek földmívelő lakosságán gyakor­lati módon segítsen, Schönborn gróf hitbizomá­nyi uradalmából az államkincstár részére bérbe­vett 18 ezer kát. holdnyi mezőgazdasági terüle­tet, hogy azt, minden nyerészkedés kizárásával, al­bérletbe adja a bereg-vármegyei hazafias rutén földmívelő lakosságnak. Alapszabály jóváhagyása. A s.-a.-uj­helyi kereskedelmi társulat alapszabálya a ke- resk. minister jóváhagyásával e napokban visz- szaérkezett az ahspáni hivatalhoz. Kimutatás a Zemplén-vármegyei közkőr- liáz 1897. évi március havi betegforgalmáról. 1897. év febr. hóról ápolás alatt maradtak száma: 31; 1897. év március 31-ig újonnan felvettek száma : 71. Ápoltak összege : 102. — Ezek közül elbocsáttattak gyógyulva: 46 ; javulva : 5 ; gyó- gyulatlan: 3 ; meghalt: 7. — Összes fogyaték : 61; — A hó végével ápolás alatt maradtak száma: 41; — Az ezen idő alatt felmerült ápo­lási napok száma: 1179. — Schön Vilmos dr. főorvos, Nyomárkay Ödön dr. alorvos. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toralj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál (1897. ápr. 3-tól ápr. 10-éig) a) házasságot kötött: 2 pár; b) kihirdettetett: 2 egyén ; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 14 eset­ben; d) elhalálozott: 8 egyén. Hírek a nagyvilágból. rr Őfelsége a király ápril 15-én Szent­pétervárra utazik, hogy viszonozza az orosz cár bécsi látogatását. Vilmos német császár, királyunk őfelsé­gének meghívására, f. hó 21-én Bécsbe érkezik, hogy részt vegyen a másnap tartandó nagy csa­patszemlén. Kréta sziget fölött a háborús felhők tor­nyosulnak, de a nagyhatalmak, akik megkezdet­ték Görögország hadi kikötőinek békés ostrom­zárolását, még mindig remélik, hogy a borzasztó véres háború bekövetkezését elodázzák. A félel­metes jóslatokkal fenyegető nap is, ápril 6-ika, a görög szabadságharc megkezdésének 76. év­fordulója, mely a mai szabad, önálló és függet­len Görögországot szülte, szerencsésen elmúlt. A nép zászlók alatt „Te-Deum“-ra tódult a templomokba, azután a szabadságharc hőseinek szobrait megkoszorúzták, mialatt hazafias be­szédeket tartottak. A nagyhatalmak a török portát is figyelmeztették a béke föntartására, kijelentvén, hogy a támadó félnek a békebon­tással járó teljes felelősséget viselnie keilend. Ausztriában a kormányválság gyorsan végeit ért. Őfelsége nem fogadta el a Badeni- kabinet lemondását, hanem császári kéziratban biztosította a ministerelnököt és ministertársait legteljesebb bizalmáról, elvárván tőlük, hogy „hazafias odaadással és nyomatékos szilárdság­gal“ fogják vezetni az államügyeket. A »Hotschkis-löveg.“ Á brit hadügyi ministériom most olyan ágyukkal tétet kísérle­teket, amelyek 123 másodperc alatt, vagyis ad­dig, amig 123-at számolunk, 1000 lövést tesz. Lengyelországban a felbujtott parasztok véres támadást intéztek a zsidó lakosság ellen. Romániában az Aurelián-kormány* meg­bukott. Hírek az országból. Vaszary Kolos, bíboros herceg-prímás elnöklete mellett a püspöki kar Bpesten f. hó 7-én értekezletet tartott. A közfigyelmet két dolog köti le az értekezlet tárgyai közül, t. i. a kongnia és a katolikus önkormányzat, mely ügyek a legközelebb egybehívandó országos katolikus kongresszus tanácskozása alá fognak bocsáttatni. A székely vasutak megnyitását Dániel Ernő báró kereskedelemügyi kir. minister ma egy hete teljesítette nagy ünnepiességekkel. A székely vasutak nemcsak a székelyföldet fogják az ország szivéhez közelebb hozni, de hivatásuk az is, hogy a székelyföld közgazdasági fölvirág­zását előmozdítsák. A képviselőház a kvótának újból való megállapítására hivatott országos bizottságot megválasztotta. Kállay András, Szabolcs-vármegye főis­pánja, ettől az állásától saját kérelmére felmen­tetett. Honvéd-emlékoszlop. A n.-kátai járás (Pest.-P.-S.-Kk. vm.) hazafias közönsége emlék­oszlopot állított ama dicső honvédek hírének, kik 1849. ápr. 4-én a Tápió-Bicske és Nagy- Káta közt vívott csatában hősi halált haltak.

Next

/
Thumbnails
Contents