Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-03-28 / 13. szám
Igen, a II. Rákóczi Ferenc alakja nem fogy, de nő az utókor előtt. Legnagyobb lesz, midőn eszméi teljesen megvalósulnak. A II. Rákóczi Ferenc neve ereklye lett nekünk. Annyi balviszály közt azóta is a 11. Rákóczi Ferenc szelleme intett, buzdított bennünket szeretni a hazát, tenni, tűrni érte! Magyar ember! őrizd, ápold e drága örökséget! Jegyezd meg, hogy mint az elmúlt évezerben, az ősök önzetlen, vért-vagyont nem kímélő' hazaszeretete tartotta meg a hont: úgy jövőben is csak ezen az alapon nyugodhat, mint fuudámentomon. Te pedig zempléni magyar! áldd sorsodat, hogy II. Rákóczi Ferencet kétszeresen a magadénak mondhatod. Péter Miháiy. Emléket Mikesnek! Zágoni Mikes Kelemennek, II. Rákóczi Ferenc bujdosó társának és a „Törökországi Levelek“ nagynevű írójának szülőfalujában, Zágonyban, egy „Mikes-emlék“ felállítása iránt mozgalom indult meg, amihez a dolgot elkezdőknek saját erejük elégtelen lévén a nagy- közönség áldozatkészségét kérik. A Felhívás, melyet a „Zágoni Mikes Kelemen-emlék bizottsága“ bocsájtott ki, lelkes szavakban emeli ki Mikes érdemeit, a kiben a személyes hűség és lángoló honszerelem páratlanul olvadt össze; a ki 42 hosszú esztendei hazátlan bujdosás alatt, epedve a honvágy égető szomjában, nem mulasztotta el a távolból is tettekben szeretni hazáját, midőn a toll fegyverével erősitgette édes magyar nyelvünk bástyáit. A bizottság melynek elnöke Bodor János, azzal a reménységgel bocsátja szét a gyüjtó- iveket, hogy azok akikhez ez eljut, a gyűjtést és adakozást nem jogják megtagadni. Az „Album“-ban összefoglalandó s örök emlékezet okáért a zágoni olvasó egyesület könyvtárában elhelyezendő gyüjtőivek és a hirlapilag nyugtázandó kegyes adományok legkésőbb 1897. évi junius hó 1-éig a „zágoni Mikes Kelemen emlék bizottságához“, Zágonban címre küldendők. A mozgalom élén, melyet a „Zemplén“ t. olvasóközönségének hazafias támogatásába ajánlunk, állanak: Hatolykai Botsa József Háromszék-vármegye főispánja, özv. Cserei Jánosné, özv. Mikes Benedekné grófné, Mikes Árminná grófné, Szentkereszty Stefánia báróné, Szentkereszty Zsigmodné báróné, Gábor Péter alispán, Hollaky Attila főszolgabíró, Mikes Zsig- mond gróf. Sándor József orsz. képviselő és Szentkereszty Zsigmond br. törvényszéki elnök. mei voltak és a „bájos Venus“ nem volt más, mint a meggazdagodott főpincér. Ezek természetesen nem voltak valami ölelnivaló teremtések. — Ugyebár váltót kell aláírnom? — Kérdé Zaránd nagyuriasan. — Ha kegyes lesz, — volt rá a felelet és a két hitelező oda tette a váltókat aláírásra. Zaránd a váltókra pingálta a nevét és mosolyogva így szólt: — Engemet ugyan rá szedtek! — A leányom gondolta ezt igy ki... — A feleségem tanított rá, hisz az urfi olyan feledékeny ... Zaránd a két hitelező szavaira igy felelt: — Szeretném megölelni a fekete szemű leányát, adja át uram feleségének, a Vénusnak a csókomat. — Ezer bocsánat, de a feleségem nem szereti a csókokat! — mondá a német hitelező. — No hát akkor ne csókolja meg helyettem a feleségét! — mondá Zaránd kedélyesen. Gerő Zoltán ezután elhagyta a szobát, de amint kilépett az ajtón újabb meglepetésben részesült. Előtte állott 20—25 ember, akik torokszakadtából éljenezték őt. Gerő Zoltán nem tudta magának megmagyarázni ezt a kitüntetést, amig ki nem lépett a sorból egy tisztes, feketébe öltözött komoly férfi. „Szeretett képviselőjelölt ur !“ Kezdé a komoly férfi méltányosan. Zoltán mindent hitt, csak azt nem, hogy ő belőle még képviselő is lehet és azért megzavarodva rebegé: Vármegyei ügyek. A földmivelésügyi kir. minister 7000 db. kész oltott gyümölcsfát küldött ajándékba a várm. gazd. egyesületnek,, hogy azokat legjobb belátása szerint a gyümölcs termelés iránt érdeklődő gazdaközönség közt oszsza ki. A nemes gyümölcsfajok meghonosítását célzó ojtványok a szétosztás alkalmával, ami e napokban történt, a legélénkebb keresletnek örvendettek. A törvényhatósági útadót közvetet- lenül fizetők 1897. évi előírását e napokban állította egybe a vármegyei számvevőség. Az előírás szerint van 42 küzvetetlen fizető a vármegye területén, éspedig: a szerencsi cukorgyár 2127 ft 47 krral, — Andrássy Dénes gróf 969 ft 63 krral, — Andrássy Géza gr. 726 ft 76 krral, -— Harkányi Frigyes br. 528 ft 28 krral, Hadik-Barkóczy Endre gróf 485 ft 66 krral, — Erdődy György gróf 465 ft 05 krral, — Andrássy Tivadar gr. 420 ft 26 krral, — Win- disch-Grätz Lajos lig. 400 ft 25 krral, — Sztá- ray Antal gr. 341 ft 90 krral, — Lónyay Gábor és Elemér gr. 317 ft 06 krral, — Leleszi pré- postság 269 ft 07 krral, — Andrássy Aladár gr. 269 fttal, Újhelyi tk. pt. 267 ft 06 krral, — Sennyey Béla br. 260 ft 11 krral, — Gálszécsi tak. pt. 232 ft 95 krral, — Waldbott Frigyes br. 230 ft 79 krral, — Kir. Közalap. Czegléd 190 ft 70 krral, — Schiffer Gyula 175 ft 32 krral, — Jósika Sámuel báró 170 ft 53 krral, — Andrássy Gyula gr. 170 ft 03 krral, — Zichy Rezsőné grófné 160 ft 75 krral, — Mailáth József gról 153 ft 41 krral, — Lobkovicz Rezső hg. 143 ft 54 krral, — Szirmay György gróf 135 ft 27 krral, — Sárospataki tak. pt. 134 ft 59 krral, — Vécsey Gyula br. 132 ft 95 krral, Polg. tak. pt. (újhelyi) 132 ft 13 krral, — Schwartz Zsigmond 130 ft 60 krral, — Deréky Gyula 127 ft 95 krral, — Sennyey István br. 123 ft 97 krral, — Vallis Gyuláné, grófné 123 ft 55 krral, — Widder Ignác 122 ft 07 krral, — Erdődy Imre gróf 120 ft 06 krral, — M. kir. államvasutak 117 fttal, — Kazinczy Artur 116 ft 61 krral, — M. kir. áll. vasutak főműhelye Ujhelyben 109 ft 80 kr., — K.-Helmeczi tak. pt. 109 ft 59 krral, — Széchenyi Sándor gróf 104 ft 75 krral, — Széchenyi Jánosné, grófné 104,ft 18 krral, — Mádi tak. pt. 104 ft 18 krral. Es igy a 42 közvetetten utadófizetőnek 1897-re előirt útadója kitesz: 11,695 ft 87 krt. (a múlt évi előíráshoz viszonyítva most több : 1218 ft 43 krral.) Az állami adó után 6°/o-el kirótt útadókról szóló értesitvények a fentebb elősorolt kötelezetteknek, hogy a netalán sérelmesnek tartott kivetés ellen az 1890. I. t. c. 23. §. 11. bekezdése pontjában biztosított jogorvoslattal 15 napon belül élhessenek, már szétküldettek. A várm. gazdasági egyesület szőlészeti szakosztályának legközelebbi ülése április 11-én (tizenegyedikén) lesz. Ezen az ülésen Kucsma János tolcsvai szőlősgazda saját rendszerű, egészen uj fásszemzós-módot fog bemutatni, amely módszer, mint halljuk, jó eredmény tekintetében minden várakozást túl halad. Érdeklődők szívesen láttatnak. Külön meghívók nem adatnak ki. — Uraim! Önök tévedni méltóztatnak. Én nem vagyok képviselőjelölt. Én Gerő Zoltán joghallgató vagyok! A komoly férfi közelebb lépett Zoltánhoz, figyelmesen megnézte és hirtelen felcsapta fe-- jére a kalapot, amit korábban levett, aztán oda fordult társaihoz és kicsinylőleg igy szólt: — Mindjárt gondoltam, hogy nem igy néz ki a mi szeretett képviselőjelöltünk. Ha meggondolom, hogy egy tacskót éljeneztünk, elfut a méreg. Jerünk tovább, talán a szomszéd szobában, lesz az, akit keresünk. És a deputáció a mi szegény Zoltánunkat ott hagyta a faképnél és oda állt a szomszéd szoba ajtaja elé, ahonnét nem sokára kilépett a keresett képviselőjelölt ur. Bezzeg ordítozta az éljent a deputáció. Zoltán pedig amint lehaladt a lépcsőn ezeket gondolá: — A váltókat aláírtam és a képviselőjelöltségről lecsaptak, most talán már mulathatok jól egyet? Es mulatott is és társainak az asztalnál tréfásan mondá e közben : Apafyné, Erdélyben egy óráig bírta a fejedelmi jogokat, én pedig egy percig voltam képviselőjelölt, IPostás Milka, — A .Zemplén* eredeti tárcája. — Irta: Erényi Nándor. A segédjegyző, akinek mindig vörös volt az orra és bizonyos öntelt megelégedéssel veregette folytonosan nádpálcájával bőrkamásniba szorított lábikráit, egy napon, miután előző este Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál (1897. márc. 20-tól márc. 27-éig) a) házasságot kötött: 1 pár; b) kihirdettetett: 2 egyén ; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 11 esetben; d) elhalálozott: 9 egyén. Kavicsátvétel. A gerenda—v.-csemernye -—hanusfalvi államosított törvh. közútra kiszállított kavicsanyagot, legcsekélyebb ellenvetés nélkül, f. hó 15-én vette át a küldöttség. A kitűnő karban talált közutat Henter Lajos kir. út- mester példás ügybuzgalommal és kiváló szakértelemmel kezeli. Hírek a nagy világból. I. Vilmosnak, a német birodslom újjáte- remtőjének, százados ünnepét f. hó 22-én méltóan ünnepelte meg Németország. Az egész nagy német nemzet szívvel, lélekkel résztvett Nagy yilmos születésének évszázados ünneplésében. És a nemzethez csatlakoztak a német császári család, a külföldi uralkodók képviselői, a német fejedelmek, az idegenek ezrei. A diszmenetben résztvett a berlini magyar egyesület is fényes nemzeti díszben. A magyar egyesületnek daliás, tősgyökeres magyar-alakokból összeállított zász- sósmenetét mindenütt megbámulták és a közönség „éljen“-kiáltásokkal, kendőlobogtatással, lelkes tetszésnyilatkozatokkal tüntette ki. Maga a császár is, mikor viszonozta a magyar küldöttség vezetőjének katonai köszöntését, hangosan jegyezte meg: „Ezek a magyarok/“ Miklós orosz nagyherceget a pápa f. hó 23-án magánkihallgatáson fogadta. Kréta szigeten, melyet az európai nagyhatalmasságok hadi hajóikkal már erősen körülzártak, úgy hogy az ő engedelmtik nélkül élő lény ott se be, se ki nem mehet, véres ütközet volt törökök és felkelő görögök között Malaxa hegyi vár alatt. Az ütközet a görögök győzelmével végződött ugyan, de midőn ezek a várat megszállották, a nagyhatalmak hadi hajói rommá lőtték Malaxa várát s benne lelte halálát a sok görög. A nagyhatalmak most arra törekszenek, hogy a szárazföldön, Törökország és Tesszália határszélén, görögök és törökök között az össze- eütközést lehetetlenné tegyék. —- Triesztből a 87. gyalogezred második zászlóalját is Kréta sziget alá küldötték. Hírek az országból. Kossuth Lajos halálának évfordulóját Budapesten f. hó 21-én példás kegyelettel ünnepelték meg a fővárosi polgárság és a vidéki kiküldöttek. Emlékbeszéd mondása után koszorúkat tettek a sírra, miközben a Szózatot énekelték. Schlauch Lőrinc dr., biboros-püspök, N.-Váradon f. évi május hó 2-án tartja aranymiséjét. Uj főispán. Őfelsége Fiáth Pál bárót Fejérvármegye és Székesfejérvár szab. kir. város főispánjává nevezte ki. Uj magyar báró. Kőniswarter Herman- nak és törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot adományozta őfelsége. a vármegye székvárosában végig élvezte a „Madarász“ operetet, igy köszöntötte Ilonkát: Jó napot Postás Milka nagysám! Azóta rajta maradt a név: Postás Milka. Úgy hívták a falubeli nadrágos emberek, úgy szólították az édes szülei, még a Julcsa szolgáló is idővel „Milka nasságának“ nevezte. Nem törődött vele. Élete megoszlott a kicsiny falusi postaház és saját maga között. E kettőn kívül nem igen törődött mással. A megrubrikázott ivek és a sok különböző fajta vevények között töltötte napjait és ha nem akadt munkája, magával foglalkozott. Belenézett a kis tükrébe és megbámulta a maga szénfekete haját és sejtelmes nagy fekete szemeit. Nem hiúságból tette. Kinek is vonta volna magára a figyelmét a piciny faluban, hacsak nem akart volna kikezdeni a vörös orrú, bőrkamásnis segédjegyzővel. Más megliódiható férfi nem igen akadt a faluban. És mégis oly jól esett magát megbámulni a tükörben. A tükör nem hazudik. Postás Milka szép volt. Fekete hajtincsei akaratosan előre kunkorodtak és keretbe foglalták hamvaspiros arcát. Akárhányszor rámosoly- gott saját képmására és egyszerűen odasusogta neki: — Szép vagy. Aztán félretette tükrét és ő rá gondolt. Kire ? Azt maga sem tudta. Valakire, egy o-re, aki szép is, jó is és nagyon, igen nagyon szereti Postás Milkát. Hogy nem jön érte, az nem baj. Az egész dolog csak idő kérdése. Ma, vagy holnap, vagy egy esztendő múlva, az mindegy. A fő, hogy Folytatás az I. mellékleten.
