Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-03-07 / 10. szám
CSARNOK. A „Népkonyha“ bálja. S.-A.-Ujhely, 1897. fobr. 27. Hát ki hitte volna?? — Higyjék el uraim és hölgyeim, hogy kár itt minden fáradságért, nem sikerül itt semmi, hiszen a nőegyesület is csak azért nem rendez az idén bált, mert hát a levegő is olyan, hogy nem várható semmi* — ezt mondta a választmány egyik tagja. —. Igazsága van ; ha nem gyűjtenek ennivalót, senki sem jön, én pedig nem járok többé kéregetni, ha nem tudom mi lesz is; nincs animő s punktum! — szólt a balszárnyi választmány! — Én nem is tudom tulajdonképen, mit akarnak rendezni; pikniket, közvacsorát, teaestét, hangversenyt, táncmulatságot: először ezzel legyünk tisztába — szónokolt egy a szűkeb b választmányból. És oly tisztába jöttek a dologgal, hogy a legeslegszükebb választmány is azzal a meggyőződéssel távozott, hogy oly néma csengetyü mellett, mint aminővel az izr. hitközség bir, határozatot hozni lehetetlen. Ha már belementem a hivatalos titkok elárulásába, hát elmondok még valamit. Azok, akik tamáskodtak a bál sikerében, alaposan megfeledkeztek egy faktorról, aki pedig hivatásánál fogva élet és halál felett rendelkezik, gyógyít és feltámaszt, fokozza és csillapítja a lázt, egynéhány csepp vagy labdacs és a végletekig fokozza az animót, vagy örök álomba kergeti azt; igen-igen őróla, aki a levegőnek, emberi tehetségeknek, magának a nagytermészetnek mindenható paran- csolója: lévén az egyesületnek buzgó titkára Widder Gyula ur, a patikárius. Csakis ő és az ő „boszorkány-kamarájá“-ban vele együtt működő laboránsok voltak képesek ennek a valóban habozással nekifogott táncestének oly varázst, oly fényes anyagi és mi több erkölcsi sikert biztosítani. Hála neked te mulatni vágyó jó közönség, hogy oly készséggel ide adod zsebedet és szivedet, ott, hol jótékonyságról van szó. Nyújthatóbb vagy a nemes ércnél, mert kezdve az éhes és kontár színésztől, végigmenve a jótékonycélok annyi sok és különféle mulatságain: mindenütt ott vagy és áldozol és ha otthon maradsz, akkor sem kerülöd ki sorsodat. Legyünk azonban igazságosak és ismerjük el, hogy bármennyi áldozókészséggel és jóakarattal találkozunk a nemes közönségnél, mégis mozgató erő, ügyesen vezető kéz nélkül parlagon marad minden talaj, ha még annyi termőképessége van is. Valljuk be tehát, hogy a fényes siker egyrészről a toborzásban mesternek bizonyult társ-elnök Zinner Henrikné úrnő érdeme, kit a rendezőség egy remek kivitelű élőcsokorral lepett meg; másrészről és főképpen Widder Gyula gyógyszerészé, az egyesület fáradhatatlan és buzgó titkáráé, ki amúgy is már szép pozíciót vívott ki magának Ujhely társadalmi életében. A rendezőség, mint csendes társak, méltók voltak az ily kitűnő vezérekhez. Már az első táncnál oly otthonias jó kedv és fesztelen hangulat honolt a társaságban, hogy magával ragadta még a táncolni ritkán szokott közönséget is, — és ezzel sokat mondtam, ha elgondoljuk milyen jó szomorodnit és minden ott levő nőnél idősebb asszut (talán csak is a kor győzött) kellett ott hagyni a még kábitóbb valamiért: a szép asszonyok és leányok szemeiért, És volt ott ilyen bőven! Nem akarok részletekbe bocsátkozni, biz’ Isten nem tudnám hol kezdeni. Virágnyelven szólva, egy szép mozgó rózsalugashoz hasonlíthatnám az egészet, melyből az egyes rózsák csak annyiban különböztek egymástól, hogy az egyik még csak bimbó, a másik rózsa, de mindenik egyaránt szép és kedves. Hogy hasonlatomat tovább folytassam, a rózsalugas oszlopai s talán tövisei a férfinemből kerültek ki. A vonzó szép képet a felső és alsó páholyokat bőven megszállott közönség egészítette ki, és ha még ide számítom a hű őröket, azokat a türelmes, jó anyákat, kik egy ily éjjelen az érzelmek legkülönféle vegyülékét élik át: örvend leányával ha sokat viszik táncolni, szo- morkodik, ha székén hagyják ps sokszor, mig leánya a boldogító szupé alatt Ámorral incselkedik, ő Morfeuszszal lép szövetségbe a bál után. Végzem, mivel kezdeni kellett volna, hogy az egyesület elnöke, Sehön Vilmos dr., ki maga a lovagiasság és minden érdemről örömmel lemond buzgó tiszttársai javára, nemcsak lelkében örvendett az ő teremtette jótékonysági alkotás, az „Izr. Népkonyha“ ily szép gyarapodásának: de ifjú lelkesedéssel és fürgeséggel egész éjjelen át majd itt, majd amott termett, hogy mindenek a legjobb rendben folyjanak (még a borok is) és sehol hiány ne legyen. A megelőző kortes és lelkesítő uzsonáról, sem a háladatosság szülte korhelylevesről ez utón be nem számolok; nem tartozott reám akkor, nem tartozik reám most sem. De engedje meg kedves szerkesztő ur, hogy azoknak a szép asszonyoknak és leányoknak neveit kik ott voltak, amennyire azt feljegyeznem sikerült, ide kitegyem, mert hát tudom, milyen jól esik az, nevének elolvasásával, az élvezettel töltött est minden varázsát felújítani, mert a bállal — ah — még nincs ám vége mindennek!! Asszonyok: Adametz Emilné, Adler Vilmos dr.-né, Barthos Józsefné, Bajusz Józsefné ifj., Danek Leoné, Erényi Manó dr.-né, Élűért Gyuláné, özv. Fehér Andorné, Fried József dr.-né (K.-Helmecz), Fuchs Jenőné, Fried Lajos dr.-né, Fuchs Mérné (B.-Keresztül*), Fuchs Emil dr.-né (K.-Helmecz), Guttman Mérné (Luka), Grünbaum Simonná, Grünwald Aladárné, Haas Bernát dr.-né, Haas Adolf, Haas Fülöpné, Juhász Jenőné, Klein Arturné, Kutsehera Antalné, Kin- csessy Péterné, Kauffmann Árminná, Mandel Gézáné (Kemecse), Mandel Imréné, Reich Li- pótné (Luka), Reichard Lajosné, ifj. Reichard Mérné, Rosenberg Sámuelné, Rosenberg Bernát dr.-né, Rosenberg Lajos dr.-né (Miskolcz), Rosenthal Sándor dr.-né, Rotli Bernátné, Schön Miksáné, Szepesi Arnold dr.-né, Vadász Ádolfné, Walter Áladárné, Waldmann Ádolf dr.-né, Widder Gyuláné, Weinberger József dr.-né (K.- Helmecz), Wind Dávidné, Zinner Henrikné, Zinner Adolfné, Zinner Géza dr.-né. Leányok: Adametz nővérek, Engländer Etelka, Farkas Irén, Fehér Olga, Fehér Icza, Fuchs Szerén (B.-Keresztur), Frieder Sári (K.- Helmecz), Friss Cilii, Füxl Etelka (Csermely), Guttman Berta, Harsányi Lujza (B.-K.-Váralja), Halperth Etelka, Kiár Jolán, Kutsehera nővérek' Keresztessy Irén, Reich Jolán (Luka), Reichard Róza, Sohr Teréz, Sehwarcz Hermin (Zsujta), Wind Berta, Wind Róza. Schneider J. * Más kézből is kaptunk tudósítást, melyből zárszó gyanánt és a tárgy rokonsága révén im’ itt bocsátjuk nyilvánosság elé a következő részletet : Reggel 5 óra volt, amikor a társaság, bizonyára kedves emlékekkel szivében, oszladozni kezdett. Mányi Lajos zenekara — ki ez egyszer igazán kitett magáért — még 6 órakor is húzta a legkitartóbb pároknak. A nagyszámú rendezőség d. e. 11 órára korhelylevesre Zinner Henrikné egyesületi társelnökné házához volt hivatalos, ahol is pompás ételekkel és fejedelmi italokkal dúsan terített asztal várta. A majdnem teljes számmal megjelent rendezőség, felbuzdulva a háziasszony és háziúr igazán szives vendégszeretetétől és páratlan figyelmétől, újra táncraperdült s egy második kis bált rögtönzött, mely jókedv tekintetében méltán vetekedett az előző napi nagy bállal. A rendezőség Zinner Henrikné elnökné házától a délutáni órákban búcsút vévén, s bizonyára ama nagy mondás hatása alatt: „Megfogyva bár, de törve nem“, Widder Gyula egyesületi titkár szeretetreméltó házánál fejezte be az esti órákban, a már igy két napig tartott mulatságot. Közgazdaság. A vármegyénk területén létező pénzintézetek 1896-ik évi üzleti eredményét lapunk f. évi 5-ik számában ösmertettük, újabban vettük a s.-a.-ujhelyi keresk. ipar és term, bank mérlegét, ennek főbb adatai: alaptőke 80.000 ft. tartalék-alap 30,829 ft 9b kr, leszámitoltatott 2.334,432 ft 2 kr, takarék-betét 281,338 ft 30 kr, nyeremény 17,435 ft 83 kr, osztalék 12 ft = 12°/,,. A s.-újhelyi népbanknál: alaptőke : 120,000 ft tartalékalap 40.000 ft, leszámitoltatott 1,198,190 ft 81 ki*, takarékbetét 229,427 ft 8b kr, nyeremény 11,128 ft 2 ki*, osztalék 10 ft. —A s.-pataki takarékpénztárnál, alaptőke 100,000 ft, tartalék- alap 32,525 ft 97 kr, leszámitoltatott 1.304,949 ft, takarékbetét 392,106 ft 08 kr, nyeremény 17,411 ft 38 kr. osztalék 0 ft = 12°/0. A tavasz küszöbén. Vannak bizonyos cikkek, a melyek iránt a kereslet bizonyos időszakokban élénkebb, mint máskor. így vagyunk a —• pénzzel is. A tavasz közeledtével — hasznos befektetésekre-gazdaságuk terjesztésére, vagy súlyos feltételű adósságok konvertálására — minden földbirtokos igyekszik ügyeit rendezni, nehogy őszszel — ha termése még oly bő is volt —- gabonáját pontom áron eladni kénytelen legyen, hanem most nyugodtan várhassa be, amig annak ára elfogadhatóvá lesz. A jelenlegi — bár emelkedő, de mégis — alacsony gabonaárral szemben azonban óvatosnak kell lennie a föld- birtokosnak, nehogy egy meggondolatlan lépésével anyagi károsodást szenvedjen, ha romlását nem is okozza. A földbirtokosnak nincs szüksége manapság szomszédos takarékpéztárak uzsora kamatú kölcsöneihez*) fordulni, mert a 6—7°/o-os jövedelemből az adókon kívül 8—10°/o kamatot nem lehet fizetni. De a törlesztéses kölcsönök engedélyezésével foglalkozó pénzintézeteket is *) Nálunk ilyen nincs ! Szerk. meg kell válogatni, mert — tudvalévő, hogy — hazai- és különösen fővárosi bankjaink — leginkább —- az adóalapon engedélyeznek kölcsönöket, bár az intézők maguk is belátják, hogy az ily módon engedélyezett kölcsön a birtok tényleges értékével arányban nincsen. Miután pedig a törlesztéses kölcsön csupán akkor felelhet meg céljának, ha az minden jogos igényeket kielégíthet s ez által feleslegessé teszi a másod, — sőt . harmadhelyen bekebelezendő váltóhitelt, ajánljuk az ily kölcsönt igénylők figyelmébe az „Ingatlan- és-Jelzálog-Forgalmi- Intézet“-et (Budapesten, VI., váei-körut 39) a mely intézet, közel egy évtized óta állván fenn, teljes bizalmat érdemel s a melynek sikerült oly összeköttetéseket létesíteni, hogy a törlesztéses kölcsönöket — a hivatalos adatokat mellőzve — az épületek értékét is tekintetbe véve, a tényleges birtokérték alapján oly magas összegekben engedélyezteti, mint a mily magas összegű kölcsönöket az itteni pénzintézetek — bár a kölcsönt kérő földbirtokos nagyon gyakran részvényese a takaréknak — sem szavaznak meg. (Beküldetett.) Országos szőlőtelepitő szövetkezet. Az orsz. szőlőtelepitő szövetkezet f. hó 20-án tartotta meg alakuló közgyűlését Budapesten nem remélt nagy számú látogatottság és élénk érdeklődés mellett. Ez alkalommal megválasztatok elnöknek Földváry László, alelnöknek N gy György, továbbá ifj. Horváth Mihály, Maurer János, vasadi Balogh Lajos, Luppa Péter és Horváth Jenő dr., mint igazgatósági tagok ; Nem .h József, móri König Károly, Bajor József olgyai Molnár Pál és Balogh Gyula mint igazgatósági póttagok; Papp Károly, Lengyel Antal és Deák Tamás mint felügyelő-bizottsági tagok; végül Medvés Mihály, Hanibal József és Molnár Lajos mint felügyelő-bizottsági póttagok. A megalak dt szövetkezet ideiglenes hivatalos helyisége Budapest, Nagymező-utca 12. szám (II. emelet) alatt van. A befizetések a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Terézvátosi fiókjához Budapest, Andrássy ut intézendők. = Nemrég alkalmunk volt, a budapesti magyar királyi állami vetőmag-vizsgáló állomás utolsó évi hivatalos jelentését megismerni, a mejyj: a gazdaközöuségre rendkívül tanulságos. Különc sen érdekesek a mag vizsgál átok és ólomzáro1- lásokra vonatkozó egyes adatok, a hol egy budapesti magnagykereskedő cég, névleg Haldek Ignácz különösen kiválik, mely annak dacára, hogy magáról keveset beszéltet, annyira vitte, • hogy oly cikknél, a mely a legtöbb bizalma igényli, mint például a lucernamag, valamenny versenytársát túlszárnyalta. A fönt említett óv jelentés szerint ugyanis ólomzároltattak : Haida ft |. 1644, Mauther 927. Frommer 571, a Mezőgazdák 560, gróf Teleki 55, más 14 cég összesen 1089 métermázsa lucernamagot. A Haldek cégnek ily csaknem hihetlen gyors föllendülését egy gazda barátunk a következőkép magyarázta: „Azelőtt a magcégek két osztályba voltak sorozhatok, az egyik, a melyek jól, de drágán, a másik, a melyek olcsón, de rosszul szolgálták ki a gazdaközönséget. Haldek azonban oly alapra fektette üzletét, hogy nemcsak jól szolgál V hanem olcsó is és ezáltal érte azt el, hop üzlete, tekintve aránylag rövid fennállását, ( példátlanul gyorsan föllendült.“ Vármegyei Hivatalos Rész. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának H.-A.-Ujhelybon, 1896. dec. 18-án tartott közgyűléséből. 570/20159. Olvastatott az állandó választmánynak, a nmságu földmivelésügyi ministerium 45895. szám alatt kelt azon intézvénye tárgyában beadott határozati javaslata, melyben értesíti a vármegye közönségét, hogy a gazdasági egyesület alapszabályait, a mezőgazdasági bizottság szervezéséről és a pásztorokról alkotott szabályrendeleteket jóváhagyta, mig ellenben a szarvasmarva, sertés és juh tenyésztésről és az apaállatok vizsgálatáról alkotott szabályrendeletét jóvá nem hagyja és felhívja a törvényhatóságot, hogy annak 3. §-át újból vegye tárgyalás alá. A határozati javaslat elfogadásával, a mezőgazdasági bizottság szervezéséről alkotott szabályrendelet a vármegye gazdasági egzesületénck alapszabályait és a pásztorokról alkotott szabály- rendelet jóváhagyási záradékkal ellátott példányai megőrzés végett a levéltárba elhelyeztetni határoztatok, a vármegyei mezőgazdasági bizottság szervezéséről és a pásztorokról alkotott szabályrendeletek másodpéldányai az alispánnak, a vármegyei jegyzőknek, főügyésznek, 10 főszolgabírónak, vármegyei gazdasági egyesületnek kiadatni, és a „Zemplén“ hivatalos lapban közzé- téttetni rendeltettek. A vármegyei gazdasági egyesület alapszabályának egy példánya az alispán, vármegyei jegyzők, főügyész, 10 főszolga(
