Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-09-15 / 37. szám
A sárospataki akadémián a jövő héten tar- tandó egyh. kér. gyűlés két tanszéket fog választás utján betölteni ; egy teológiait és egy jogit. Az előbbire az egyházkerület hivatalos intézőinek Tüdős István dr. miskolczi s. lelkész, a főiskola tanári karának pedig Rdcz Lajos dr. gimn. tanár a jelöltje, — utóbbi tanszékre csak egyetlen pályázó jelentkezett, Meczner Sámuel dr. ügy védőjelölt, ki igy egyhangúlag fog megválasztatni. Közgazdaság. Az almabor készitésinódja. Többek felszólítottak, hogy nékik az almabor készítéséhez adnék utasítást, Teszem azt szivesen. Az almabor készítéséhez csak az apróbb, selejtesb alma használtatik, mert a szép, a tartós alma különben is értékesíthető. Édes, vagy rodhadt alma nem való borkészítéshez. Az almát leszedés után pár hétig érlelni kell hagyni rakásokban, mert igy a cukor, illetőleg a szesztartalom jobban kifejlődik. Az almát dézsában, vagy kádban megmosván, dékényen vagy lészkán szét kell teríteni, hogy megszikkadjon. Ezután jő az alma az őrlőmalomba, melylyel ha nem rendelkezünk, jó bármely zúzó, például répazuzó, de nem vágó. Fő az, hogy az alma jól meg legyen törve. Az igy öszezuzott almát kádba, vagy hordóba teszszük, s jól betakarva 12—15 óráig erjesztjük. Mintegy 15 óra elteltével jő a zúzott alma a sajtóba, ha ehhez alkalmas szerkezetű sajtó nincsen, jó a szőllőhöz alkalmazott borsajtó. A sajtóba a zúzott alma közé rétegenkint két, vagy három, tölgyveszőbő! fonott, s a sajtó belsőterületéhez alkalmazott lészkácskát helyezünk ; először ebből a tölgyveszőbői fonott lészka csersavat fejleszt, mi alkalmas az almaborhoz ; másodszor az almatörkölyt sajtolás után e lészkácskákon könnyen ki lehet a sajtóból szedni. Miután a a sajtót zúzott almával tele raktuk, következik maga a sajtolás. A sajtolás lassan, kitartva történik, hogy a mustnak ideje legyen jól lecsorogni. Tiszta, ha lehet uj hordóba kell szűrni a mustot, mert a dohos, penészes hordó megrontja a mustot. A hordót egészen nem kell tele szűrni, mintegy hat ujjnyi hézagot kell hagyni a hordóban. Az igy szűrt mustot átfúrt dugóval, szádlóval, bedugjuk s 16 R. fok hő mérsékletü helyiségbe forrás végett elhelyezzük. A forrás 2—3 hóig tart, mi ha megtörtént, sisteregni megszűnik a must, s ekkor első Ízben lefejtendő. Február hó elején másodszor fejtjük le, s csak ezután használjuk italul. A sajtolt mustnak 14% százalék cukokor- tartalommal kell bírnia hogy tartós legyen a bor. Ha későbbi eltartáshoz akarom a bort készíteni, meg kell mérnem a cukor tartalmát s 14 fokig pótolni, úgy hogy minden fokot két kiló cukor pótoljon. Rögtöni használatnál a cukor nem szükséges. A sajtóból kikerült törkölyben még sok musttartalom marad ; ennek kihasználása végett, a törkölyt első sajtolás után kádakba kell szedni, menyiségéhez arányasitottan egy ötöd rész vizet kell reá tölteni; például : ha a törköly 100 liter 20 liternyi vizet töltök a törkölyre, s ezt mint egy 20 óráig a törkölyön hagyva, az előbb irt módon kisajtolom. Ebből lesz a másod rendű s jókorább fogyasztandó alma-lőre. Ha bárki bővebb felvilágosítást óhajt, nehézségét megkeresésére szivesen felelettel méltá- nyolandja. Zemplén-Vásárhely, 1895. szept. 12. Kapossy Menyhért, esperes plébános. Vármegyei Hivatalos Rész. 799/17 kb. sz. Zemplén-vármegye közig, bizolts. Olvastatott a Nagyméltóságu Belügyiminis- ternek 67900 szám alatt az anyakönyvvezetök részére megállapítandó hivatalos órák tárgyában kiadott intézvénye. A főszolgabirák meghallgatása alapján a főjegyző által előterjesztett javaslat elfogadásával naponként a hivatalos órak nagyközségek és szol- gabirói székhelylyel biró kisközségekben d. e. 11 — 12-ig d. u. 2—3-ig — kisközségekben d. e. 8 — 9‘ig állapíttatnak meg. Ezen hivatalos órák az anyakönyvvezetők hivatalát jelző cimtáblán feltüntettetni és a legszélesebb körben leendő közhirrététel, valamint az anyakönyvvezetőkkel leendő értesítés céljából a föszolgabirákkal közöltetni, a »Zemplént hivatalos lapban pedig közzététetni határoztatott. Kelt t. Zemplén-vármegye közig, bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1895. szeprember 5-án tartott ülésében. főispán távollétében : Matoläl Etele, alispán. mint a közig, bizott. h. elnöke. 15660. szám. 7. Zemplén-vármegye alispánjától. Tekintetes Szerkesztőség ! A vármegye 1896. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásairól az 1883. évi XV. t. ez. alapján szerkesztett költségelőirányzata a szeptember hó 14-én tartott állandó választmány által tárgyalva megállapittatott. Az 1886. évi XXI. t. c .17. §-ának megfelelőleg ezen költségelőirányzat és az álland választmány véleményes jelentése mai naptól kezdődöleg 15 napig a vármegyei főjegyzőnek hivatalos helyiségében közszemlére kitétetnek. Az adózó közönség a hivatalos órák alatt a költségelőirányzatba betekintést szerezhet és a netaláni észrevételeit a szeptember 30 án kezdetét veendő közgyűlést megelőzőleg 5 nappal az állandó választmányhoz beadhatja. A főszolgabirakat felhívom, hogy ezen intézkedést a szokott módon közhírré tenni és an nak megtörténtét szeptember 25 ig nekem bejelenteni kötelesek. S.-A.-Ujhely, 1895. szeptember 14. Mat ólai Etele, alispán. 17430 sz. Zemplén-vármegye alispánjától. Körözvény. Augusztus 14-én a csapi vásár alkalmával a battyáni biró által bitangságban talált egy drb két éves barnás szőrű, felálló szarvú, balfarán K. A. bélyegü üszötinó köröztetését a járási főszolgabirák utján elrendelem. S.-A.-Ujhely, 1895. szeptember 2. Matolal Etele, alispán. 3540. sz. I. 95. A homonnai járás fószolgabirájától. Pályázati hirdetmény. Homonna nagyközségben a 600 ft fizetéssel és 200 forint lakbérilletménynyel javadalmazott községi jegyzői állás elhalálozás folytán üresedésben lévén, arra pályázat hirdettetik avval, hogy az 1883. évi I. t.-cz. 6. §-a alapján felszerelt folyamodványok hozzám f. évi szeptember hó 30-áig bezárólag adandók be. A választás folyó évi október hó i-én d. e. lo órakor fog a képviselőtestület által a városháza tanácstermében megejtetni. Homonnán, 1895. évi szeptember hó 12 én. Haraszthy Miklós, főszolgabíró. Nyilt-tér. E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a Szerit Amennyiben időm már rövid elutazásomig, úgy e sorok utján vagyok kénytelen búcsút venni ismerőseimtől és jóbarátaimtól arra kérve őket, hogy tartsanak meg jó emlékökben a kedves viszontlátásig. Isten velünk. Schön Andor, NB- Éppen úgy, mint nincsenek követeléseim, úgy nincsenek tartozásaim sem. szerkesztő póstáöa.. A. A. urnák. — K.-Helmeoi Bs fogja látni, hogy lapunk reputációja érdekében, még aug. 25-én történt dolgot szept. 15-én újságként nem közölhetünk. Jövendőre legyen szerényebb a híradás dolgában. H. I. tanár urnák — Szerencs. Hazafias szép verse meg fog jelenni majd a sZemplén*-nek úgynevezett „Rákóczi- szám*-ában (1896. márc. 27-én.) Addig is szerencséltessen bennünket minél gyakrabban. Szives üdvözlet! Pozsony. A jövő számban. Felelős szerkesztő : DONGÓ <3- -y. G É Z A.. Kiadó-tulsjdonos : É Alert Gyula. A Zemplén vármegyei közkórház betegeinek élelmezése, és az intézet tűzifa szükséglete az 1896. évre vállálkozás utján kilévén adandó. Felhivatnak az ezekre versenyezni szándékozók, hogy illető zárt ajánlataikat a közkórház gondnokságához folyó évi október hó léig adják be, megjegyeztetvén, hogy ugyanott az élelmezésre vonatkozó árszabás megtekinthető. S.-A.-Ujhely, 1895. szeptember hó 12. Isépy Milslésp gondnok. Hirdetmény. Háromszáz magyar hold jó minőségű szántóföld azonnal bérbe adó. —Tejgazdaságra felette alkalmas. Hol? megmondja a kiadóhivatal. I273/kj. 1895. szám. Árverési hirdetés. Alólirott körjegyző ezennel közhírré teszi, hogy Tőke-Terebes és Nagy-Ruszka községek úrbéreseinek tulajdonát képező vadászati joga, az 1883. évi XX. t.-cz. alapján (6) hat egymásután következő évre bérbe fog adatni és pedig : Töke- Terebesen folyó évi szeptember hó 30-án d. e. 9 órakor, Nagy-Ruszkán f. évi szeptember hó 30-áu d- e. 11 órakor. — Az árverési feltételek alólirott körjegyző hivatalos helyiségében megtekinthetők. Kelt Töke-Terebesen, 1895. szept. 12-én. Rácz János, körjegyző. ÉRTESÍTÉS. Van szerencsém a n. é. közönség nagybecsű tudomására hozni, hogy mindennemű ingatlanok vételét — eladását, — bérbeadását avagy bérbevételét a legelőnyösebb feltételek mellett s a legrövidebb idő altta közvetítem. — Szíves megkeresések alól- irotthoz küldendők. Weinberger Manó, S.-A.-Ujhely, Korona u. Tk, 2334/1895. szám. Hirdetmény. A gálszécsi királyi járásbíróság mint tkkvi hatóság közhirré teszi, hogy Jeszenócz község telekkönyvi tagosítás általi szabályozás következtében az 1869. évi 2579. sz. I. M. szabályrendelet értelmében átalakíttatnak és ezzel egyidejűleg mindazon ingatlanokra nézve, a melyekre az 1886. évi 29. 1889. évi 33. és 1891. évi 16. t-czikkek á tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi 291. czikkben szabályozott eljárás, a tkkvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatosan foganatosittatik. E czélból az átalakítási előmunkálatok hitelesítése és az ezzel kapcsolatos teendők végett a helyszíni eljárás Jeszenócz községében 1895. évi október hó 7-ón d. e. 9 órakor veszi kezdetét és következő napjain folytattatni fog. — Ennélfogva felhivatnak: 1. Az összes érdekeltek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazottjaik által jelenjenek meg és az uj telekkönyvi tervezet ellen netaláni észrevételeiket annál bizonyosabban adják elő, mert a régi telekkönyvek végleges átalakítása után a téves bevezetésből eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik. 2. Mindazok, a kik a tjkvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a bizottság előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel. 3. Mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, de tkkvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1886. évi 29. t.-cz. 15 — 18 §, és az 1889. évi 38. t.-cz. 5 , 6., 7. és 9 $§-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó tkkvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval ismerje el és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert külömben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték elengedési kedvezményétől elesnek; és végül 4. Mindazok, a kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve : úgyszintén az ily bejegyzésekkel terheit ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy a törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Kelt Gálszésen, a kir. jbiróság mint tkkvi hatóságnál 1895. évi augusztus hó 5-én, Dr. Matolay kir. albiró szabadságon : 1—3 Dr. Schleim inger, kir. albiró.
