Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-08-18 / 33. szám
beli gyógyszerész úrtól 16 irtot, mint az általa elengedett, de Grosz Vilmos ur által el nem fogadott összeget azon célból átvettem, hogy azért ezen hitk. iskoláját látogató, jó magaviseletü szegény gyerekek felruháztassanak. Midőn ezen összeg átvételét ezennel köszönettel nyugtatom, azt az adományozó nemes intenciójához képest mielőbb felhasználom. Tisztelettel : S.-A.-Ujhely 895. aug. 8. Róth József Hazai Sámuel hitk. elnök. hitk. jegyző. Tanügy. Polgári leányiskola városunkban. Mai napon a művelődés rohanva megy elő. Az utolsó évtizedekben a műveltség roppant haladást tett. Országszerte számos uj intézel keletkezett és mindezen nagy mértékű haladás nem csak a férfinem, hanem a nők érdekében is történt. És méltán ! Hiszen a nők is egyik felét képezik az emberiségnek. Hála Istennek réges rég elmúlt már az az idő, midőn a nők járatlanságát a helyesírásban, számolásban, történelemben és természettudományokban, habár elemeiben is, valami üdvös dolognak tekintették. Mai napon bizonyára senki, ki a közművelődés színvonalára feljutott, nem fogja azt a leányt műveltnek nevezni, ki egy pár tucat »érdekes regényt« olvasott ugyan, de a valódi műveltséget feltételező ismeretekben teljesen járatlan. De másrészt a törvényhozás polgári foglalkozásokra is tért engedett a nőknek és vasúti, táviró-, posta- és sok más hivatalnál tisztségek betöltésére is felhivatnak a nők. Bizonyos tehát az, hogy mai napon a tisztességesebb osztályú nőnek nem elégséges a kiképzés csupán irás, olvasás, női munkák és a háztartás dolgaiban, hanem közműveltségi képzettséggel is kell bírnia; annál is inkább, mert az élet most a nőt gyakran önállóságra kényszeríti, önállólag pedig a nő az élet mai viharai közt csak úgy állhat meg, ha erre elegendő képzett- séggel bir. Mindezek igen világos és minden gondolkozó ember előtt igen könnyen felfogható dolgok, azért hazánkban is régen belátták, hogy a már létező tanintézetek mellett alig bír valami oly fontossággal, mint egy polgári vagy felsőbb leányiskola s ezért most mar minden népesebb magyar városban létezik ilyen leányiskola. Csak városunkban nincs még polgári leányiskola. A népiskolát végzett leányok részére a »Carolineum« róm. kát. leánynevelő-intézet felsőbb osztályain kívül nem létezik nálunk más nyilvános felsőbb leányiskola. Azért melegen üdvözöljük a helybeli izr. hitközség elüljáróságát, mely f. hó 11-én tartott gyűlésén az iskolaszék javaslatának elfogadásával kimondotta, hogy a megpendített, viszonyainknak meg nem felelő V. és VI. leányosztály helyett a hitk. népiskolát már a legközelebbi iskolai év kezdetével a moaern pedagógiai igényeknek megjelelő négyosztályos polg. leányiskolával egészíti ki. Melegen üdvözöljük a hitközség e derék elhatározását és sikert nemcsak kívánunk, hanem bizton reméljük is a jószándéku törekvéstől. A hitközség fényes jelét adja józan értelmiségének és a közjó iránt való buzgalmának evvel az újabb áldozattal, melyet nehéz anyagi viszonyai mellett a nevelés oltárára hoz. Ez oknál fogva nem kételkedünk, hogy a szülők áldozatra való készséggel fogják ezt az uj intézetet felkarolni, mely kétségkívül érdekeik helyes felfogásának jelzője gyanánt fog szolgálni azok előtt, kik a közművelődés érdekeiért lelkesülve, a jobb jövő zálogát nevelésügyünk okszerű fejlesztésében keresik. Több, mint tiz éve lesz idestova, hogy városunkban vajúdik a polgári leányiskola ügye. E sorok Írója e lapokban a felsőbb leánynevelés fejlesztését sürgető cikkelyeiben is sokszor hangsúlyozta már egy magyar szellemű polgári leányiskola szükségességét. A helybeli izr. anyahitközségé az érdem, hogy az eszme már a legközelebbi időben ténynyé fog válni s J. évi szeptember elején már megnyitja városunk első polgári leányiskoláját. S.-A.-Ujhely, 1895. aug. 13. Kuopfier Sándor. » Értesítés. A sátospataki főiskolában — az akadémiában éppenugy, mint a gimnáziomban, a beírások az 1895/6 iskolai évre szeptember i-én kezdetnek meg s tartanak 7-ikéig, azzal a megjegyzéssel, hogy a gimnáziomba az első négy napon csak protestáns vallásit tanulók vétetnek fel; szeptember 5-től azonban más vallásfelekezetüek is felvétetnek 68 létszámig. A magán-, pótló- és javító vizsgálatok augusztus hó 29, 30 és 31-ik napjain fognak megtartatni. Az igazgatóság. Női kereskedelmi tanfolyam Miskolczon. A miskolci m. kir. állami leányiskolánál kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyam t. évi szeptember hó 15-én kezdődik és május végéig tart. Felvétetnek 14 éves kort betöltött oly leányok, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola negyedik osztályát elvégezték, vagy ennek hiányában felvételi vizsgálatot tesznek. Tandíj 50 frt, mely részletekben is fizethető, Az előadások délután 2—5 óráig tartatnak. Jelentkezni lehet a női kereskedelmi tanfolyam igazgatóságánál Miskolczon, (állami pl- gári iskola) hol a beiratás szeptember 1—15-ig délután 2 órától eszközöltetik. Vályi János dr., gk. megyés püspök Eperjesen, a saját költségén tanítóképző intézet létesített, mely már a f. évi október hó i-től megnyílik. Az intézet három évfolyamra berendezett osztály- lyal bir s előkészitő-gyakorlóiskolával és inter- nátussal van összekapcsolva. A tanulók évi 20—25 ftért kapnak az internátusbán teljes ellátást. Az eperjesi egyházmegyében nagy a tanitóhiány. A jelenben is 30 tanítói állomás van üresedésben és az egész egyházmegye területén csakis 90 okleveles tanító működik. Vármegyei Hivatalos Rész. 1674/95. vall. és közokt. min. ein. szám. M. kir. vallás- és közoktatásügyi, m. kir. igazságügymmisteri és m. kir. belügyministen rendelet a gyermekek vallására vonatkozó megjegyzések és nyilatkozatok alakszerűségéinek, s azok anyakönyvi nyilvántartásánál követendő eljárásnak, s a gyámhatósági beleegyezés mellett való áttérésnek szabályozása tárgyában. (Folyt, és vége.) A kérelmező tartozik bemutatni : a szülők házassági anyakönyvi kivonatát, azon esetben, ha a szülők között gyermekeik vallása iránt törvényes megegyezés létesült: a megegyezésről, valamint a megegyezés megváltoztatásáról szóló jegyzőkönyv hiteles másolatát, továbbá a szülő áttéréséről kiállított bizonyítványt, végül az érdekelt s 7-ik életévöket már túlhaladott, de 18-ik életévöket még be nem töltött gyermekek születési anyakönyvi kivonatait. A kérvényt, illetőleg a szóval előadott kérelemről felvett jegyzőkönyvet a gyámhatóság az érdekelteknek, jelesen az áttérni kívánó gyermeknek, e gyermek szülőinek, és ha nem a szülők valamelyike a gyermekeknek törvényes képviselője, a törvényes képviselőnek kihallgatása végett az illetékes polgármesternek, vagy főszolgabírónak adja ki. Az áttérni kívánó gyermek mindenesetre személyesen, a szükséghez képest a szülők, illetőleg a törvényes képviselő jelen nem létében hallgatandó ki. Ezen alkalommal a polgármester, vagy főszolgabíró köteles meggyőződést szerezni arról, vájjon érett-e már a gyermek annyira, hogy saját vallásos meggyőződéssel bírhat. A kihallgatás eredménye tüzetesen jegyzőkönyvbe foglalandó. A gyámhatóság szükség esetében az áttérni kívánó gyermeket kihallgatás végett maga elé idézheti, s az áttéréshez beleegyezését csak akkor adja meg, ha az áttérni kívánó gyermek már az érettség oly fokát mutatja, hogy saját vallásos meggyőződéssel birhat. Ha a gyermek eddigi vallását elhagyni nem hajlandó: a gyámhatóság beleegyezése megtagadandó. Az árvaszék határozata ellen az illetékes felsőbb hatóságokhoz felebbezésnek van helye. Maga az áttérés a gyámhatóság beleegyezésének megtagadása után az 1868. Lili. t.-c. 3—8. §§-aiban körülirt módon megy végbe 8. §. Ha a gyermekek érvényes megegyezés hiányában a törvény értelmében szülőik vallását követik és a szülök valamelyike a házasság tartama alatt más vallásra tér át, az áttért szülő, ha neméhez tartozó s 7-ik életévét meg be nem töltött gyermeke van, az áttérést annak tényleges megtörténte után a születési anyakönyvben leendő nyilvántartás végett, az áttérést tanúsító okmány bemutatása mellett, az illetékes anyakönyvvezetőnek jelentse be. (60.000/95. számú belügyministeri utasítás 57. §-a.) 9. §. Ha az atya az 1894. évi XXXII. t.-cz. 5-ik § a értelmében azt kívánja, hogy királyi le irattal törvényesített, vagy ő általa elismert s 7-ik életévét még be nem töltött fiúgyermeke az ő vallását kövesse, ebbeli kívánságát a törvényesitést vagy elismerést követő 6 hó alatt jelentheti ki. E kijelentésről a járásbiró, a polgármester, vagy főszolgabíró jelen rendelet 1. §-ában, valamint a 2. §. első bekezdésében foglalt szabályok szem előtt tartása mellett a 3. j. alatti minta szerint jegyzőkönyvet vesz fel. A legfelsőbb elhatározást közlő leirat, elismerés esetén pedig, ha az elismerés nem személyesen történt, az eljáró kir. járásbiró, polgármester, vagy főszolgabíró előtt, az elismerésre vonatkozó közokirat, végül a törvényesített, vagy elismert gyermekek születési anyakönyi kivonatai felmutatandók, s eredetiben, vagy hiteles másolatban a jegyzőkönyvhöz csatolandók. A másolatot az eljáró köztisztviselő is hitelesítheti. A jegyzőkönyv hiteles másolata legkésőbb a felvétel napját követő 3 nap alatt az atyának, illetőleg különös meghatalmazottjának kiadandó és mindenesetre hivatalból megküldendő a születési anyakőnyvbe való bejegyzés végett azon anyakönyvvezetőknek, akik a kir. leirattal törvényesített, vagy elismert fiúgyermekek születését nyilvántartják. (60.000/95. belügyministeri utasítás 57. §-a.) A 4. § utolsó bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 10. §. A jelen rendelet 1—6. és 9-ik §§-ainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a házasulók a gyermekek vallására nézve az 1894 XXXII. t.-c. 1. §-a alapján létrejött megegyezésüket, vagy e megegyezésnek az idézett törvény 3. §-a értelmében történt megváltoztatását vagy a törvénytelen gyermek vallására nézve az atya az 1894. XXXII. t.-c. 5. §-ához képest tett kijelentését kir. közjegyző előtt nyilvánítják. Ez esetben a közokirat lelvételének alakszerűségeire nézve a közjegyzői törvény intézkedéseit kell alkalmazni. Az emlitett megegyezések és kijelentések anyakönyvi nyilvántartása végett a kir. közjegyző a fölvett közokiratról hiteles kiadványt tartozik küldeni a jelen rendeletben megnevezett anyakönyv- vezetöhöz, illetőleg polgári tisztviselőhöz. Kelt Budapesten, 1895. évi junius hó 29-én. Dr. Wlassics Gyula, s k. Erdélyi Sándor, s. k. Perczel Dezső, s. k. 15788. sz, Zemplénvm. alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. A vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak névsora az 1886. XXL t. ez. 25-ik szakasza értelmében 1896. évre kiigazítandó, illetőleg összeállítandó lévén, a vármegye területén működő adóhivatalok által az adókimutatások beérkeztek. Ezen adókimutatások 1895 angusztus hó 14-ikétól ugyanazon hó 2 i-ig bezárólag a vármegye főjegyzőjének hivatalos helyiségébe betekintetés és a netalán szükséges felszólamlások meglehetőse végett kitétetnek. Az igazoló választmány üléseit augusztus hó 22. 23 és 24-én, amely alatt a törvény 25. 26 27-ik szakaszaiban adott jogok igazolhatók, mindenkor d. e. 9—12 óráig a vármegyeház kistermében fogja üléseit megtartani. Miről tekintetes főszolgabiró urat azon felhívással értesítem, hogy ezt szokott módon közhírré tenni, s annak megtörténtét a községi bizonylatok beterjesztésével augusztus 26-áig bejelenteni törvényszerű kötelességének ismerje. S.-A,-Ujhely, 1895. augusztus 13-án. alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző. 15131. szám. 7. Zemplén, vármegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. A Selmesz-Bélabányáról és Szabadkáról származó élő sertéseknek Ausztriába való bevitelét szabályozó 47596. számú földmivelésügyi m. kir. ministeri intézvényt, másolatban, hivatkozással folyó évi 14241,14008 és 13939. szára alatt kiadott felhívásaimra, minél kiterjedtebb módon leendő közhírré tétel végett tekintetes főszolgabiró urnák kiadom. S.-A.-Ujhely, 1895. julins 26. Matolal Etele, alispán. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. minister47596—III/6. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi julius hó 7-én 44394. julius 8-án 44706 és julius 17-én 45820. szám alatt kelt leirataim kapcsán felhívom a törvényhatóságot, hogy azonnal minél kiterjedtebb módon tegye közzé, miszerint az osztrák belügyminister ur f. évi julius hó 15-én 20784. sz. alatt kelt értesítése szerint élő sertéseknek Selmecz-Bélabányáról és Szabadkáról Ausztriába való bevitele további intézkedésig csupán a »Productiv Genossenschaft der Wiener Fleischselcher« cimü társaság vágóhidjára szabad. Egyúttal megjegyzem, hogy ugyancsak az osztrák belügyminister fentidézett értesítése szerint a nevezett társaság vágóhidjára 120 kilogram élősúlynál kisebb súlyú sertések is bevihetők, mely körülmény folytán f. évi julius hó 7-én 44397. sz. a. kelt rendeletem 1. pontjának az élősúlyra vonatkozó meghatározása ily értelemben módosul. Továbbá elrendelem, hogy az ily sertés-szállitmányokat kisérő marhaleveleket az idézett rendeletemben előírtakon kívül az első oldalon fent, a következő jegyzettel kell ellátni. »Für die Productiv Genossenschaft der Wiener Fleischselcher.« — Végül megjegyzem, hogy a 44706. sz. a. és 45820. sz. a. kelt rendeletemben közölt azon ausztriai városok nevei közé, melyekbe élő sertések szállíthatók, Csehország Kolin városa is felveendő. Budapesten, 1895. évi jul. hó 20-án. A minister megbízásából Lipthay s. k.
