Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-18 / 33. szám

Melléklet a „Zemplén“ 33. számához. (Villámos világítás.) Ujhelyben tudvalévőleg részvénytársaság fogja létesitetni a villámos világí­tást. A részvényesek e hó 14-én alakultak társa­sággá s ezen az első közgyűlésükön elfogadták a felolvasott alapszabályokat, majd megválasztották a társaság elnökét, az igazgatóságot és a felügyelő­bizottságot a követkető eredménynyel : elnök­igazgató lett Dókus Gyula ; igazgatósági tagok : Ambrózy Nándor, Haas Fülöp, Halász József, Hor- nyay Béla dr., Hönsch Dezső, Meczner Gyula, Nagy Armin dr., Schön Sándor, Szentgyörgyí Vil­mos és Zinner Henrik, — felügyelő-bizottsági ta­gok : Dókus Mihály, Grosz Vilmos, Nyomárkay Ödön dr. és Pataky Miklós. (Szinészet.) Az újhelyi színházat a folyó év­ben már aligha fogjak átalakítani. Ez a nagyobb költségekkel járó munka előreláthatólag a jövő évre marad. Ezt onnan is következtetjük, hogy Iiövessy Albert, körünkben is előnyösen ismert színművész, újonnan alakítandó társulatával engedelmet nyert, hogy itt okt. 1 -tői előadásokat tarthasson. (Iparos tanulók munkakiállitása.) A s.-a.- ujhelyi alt. ipartestület folyó hó 25-én, a »Torna- csarnokiban, kiálitást rendez az iparos tanulók munkáiból. A kiállításra eddig, több mint 140 db. tárgyat jelentettek be, s igy ez az alkalom a műt évit is felülhaladja. Az ipartestület lapunk útján is fölkéri a közönséget, hogy a mához egy hétre vasár­nap délután 2—4. óráig nyitva lévő kiálitást, meg­tekinteni s a közérdeklődést ilymódon fokozni szí­veskedjék. (Öngyilkosság.) Ádárn Mihály újhelyi szár­mazású 23 éves ifjú, háziszolga a Behyna-Testvérek keréskedő cégnél, tegnap déltájban, a boltból ki- csent 9 mm. kaliberes buldog-revolberből az épü­let lépcsőházában mellbe lőtte magót. Még élve szállították a kórházba, sebe azonban halálos, mert a golyó tüdején keresztül hatolt. A boldog­talannak mára volt kitűzve a lakodalma ; de mert hogy az ahozvaló költséget nem tudta előterem­teni, végső kétségbeesésében követte el szörnyű tettét. (Végzetes szerencsétlenség.) Ma egy hete halálos végű szerencsétlenség színhelye volt a hon- védlaktanyaval szemben lévő, Kálmán Sámuel tu­lajdonát képező, úgynevezett »kantin* korcsma. Délelőtt 9 óra tájban Krébner Gusztáv, szatmári származású ács, a Zombory János újhelyi építő­mester pallérja, továbbá Balázs János, szintén Zom- borynal munkafelügyelő, betértek egy pohár sörre az utcai korcsmaszobába. Sörözgetés közben érkezett a korcsmába a vadászatról hazatérő F. E és Herschkó Pál, ez utóbbi mesterségére nézve szabó, szabad óráiban vadász és az újhelyi vadásztársaság »vadőr­zője.« Követte őket Spiczuli János honvéd-puskamü- ves, Jóízű beszélgetés közben Spiczuli valami fegy­vert megmutatni a laktanyában lévő lakására hívta F. E.-t, s kiváncsi lévén erre Herschkó is, velük ment. Mielőtt azonban a korcsmából kiléptek volna, kétcsövű Lankaszter-fegyverét, melynek egyik csö­vében fogolysöréttel töltött patron volt, a korcs­mában egy lócán lefektetve hagyta. Kimenetele után alig telt el egy-két perc, mikor Moravecz Vencelnek Lajos nevű tiz éves fia, ki a harmadik szomszédban lakik, a korcsmába vetődött s látván a lócán heverő fegyvert, csupa merő pajkosságból egyik kakasát, úgy lektetett helyzetében, felhúzta, majd megnyomta a ravaszt s abban a pillanatban eldördült a lövés és olyan végzetesen, hogy az egész töltés, a fegyver csövétől alig két lépésnyire az áruasztal mellett, s a fiú felé háttal álló Kréb­ner Gusztáv bal térdébe fúródott. A szerencsét­lenség színhelyére rögtön sokan gyűltek együvé s úgy ahogy tudták, sebeit bekötözték, majd elő­hívták Nyomárkay Ödön dr. és Stern Ármin dr. orvosokat s megjött Barthos főszolgabíró és Schmidt rendőrtanáchos is, kik a helyszínén a sérült, a ré­szesek és tanuk kihallgatásával az előnyomozást megejtvén, a sebesültet hordozó ágyon a közkór- hazba szállitatták. Ott szomorúan konstatálták, hogy a sebesülés, mely az egész térdkalácsot széjjel roncsolta, annyira súlyos, hogy csak amputációval lehet segíteni; de mert lába elvesztésébe Krébner semmi szín alatt belenyugodni nem akart, sérülése rohamosan súlyosbodott, úgyannyira, hogy szegény kedden reggelre nagy kínok között kiszenvedett. A becsületes, szorgalmas és szakmájában kitűnő fiatal ember esete nagy sajnálatot és részvétet kel­tert mindenleié. A gondatlan szabó ellen, kinek íegyver helyett inkább tű illenék a kezébe, a fe- nyitő eljárást megindították. (A »Zemplén« fekete táblája.) A Hornon- nára érkező fogatok tulajdonosai hétfőnként a város szélén azon nem épen kellemes helyzetbe jutnak, hogy a piaci helypánzszedők már itt fel­tartóztatják őket s szekereiket megmotozzák. A helypénz biztosítását célzó eme eljárás ellen — bár a piaci helypénz csakis a helyszínén szedhető — még nem volna kifogásunk, ha azok a sze­gény emberek, kiket talán épen csak valamely bírói idézés, vagy más kötelesség szólít a vá­rosba, avagy épen bevásárlás céljából rándulnak be, szintén nem volnának kénytelenek üres foga- aik után a szedők által sommásan rájuk rótt piculát lefizetni. Mi által egyrészt a rókáról két bőr nyuzitik, másrészt pedig nem egyszer a ké­születlen paraszt kapkodni, s e miatt 3—4 mö­götte jövő fogat megátlani s várakozni kénytelen. Miután tudomásunk szerint Homonnán kövezet­vám nem létezik s ily eljárásnak már jogi alapja sem lehet: ezt, valamint a helypénz-tariffának a város végén leendő kifüggesztését melegen ajánl­juk a városi rendőrhatóság figyelmébe. Cs. (Helyreigazítás.) Riporterünk téves informá­ciója nyomán közöltük lapunk ma egy hetes szá­mában, hogy Jakabfalvi József vasúti gyári mun­kás, öngyilkossági szándékból gyufaoldatot akart inni, Jakabfalvi József vasúti állomási segéd- raktárnok — és nem munkás — szezkesztőségünk- ben megjelenvén, elmondotta, hogy ő készített ugyan házánál gyufaoldatot, amelyből bizonyos perpatvar támadt, azt azonban az elszaporodott patkányok irtására szánta és eszeágában se volt és nem is gondol, hogy eiemészsze magát. A dolog ilyetén állása szerint szives készséggel adunk tért a helyreigazításnak. (Lopott libák,) Huszonegy darab gazdátlan libája van most az újhelyi rendőrségnek, melyet egy paraszt kinézésű gulyás ember Sárospatak felől a réteken Ujhely felé hajtott s amikor itt kérdőre vonták, megugrott. A libák e szerint valószínűleg lopottak. (Elgázolta a vonat) A Tarczal és Szerencs között közlekedő 3404. számú személyvonat f. hó 4-én éjjel, io'/s órakor, a tarczali pályaház köze­lében elgázolta Illés István tarczali lakost. A ha­lál rögtön bekövetkezett, mert a szerencsétlennek fején s lábán ment át a vonat. Illés gyilkosság miatt már két ízben szenvedett fegyházbüntetést, emiatt ktrülte minden ember s teljes szegény­ségben, lehet mondani, hogy nyomorban élt. Több, mint valószínű, hogy öngyilkosság szándékából feküdt a fonat elé. r. /. (Esküvő.) Tegze Mihály, bodrog-olaszii gk. kántor-tanitó, ma egy hete esküdött örök hűséget Egreczky Helénnek. Esküvő után a násznép pa­zarul felteritett asztalokhoz ült, hol vig poharozás közt szebbnél-szebb felköszöntők hangzottak az uj házaspárra, r. I. (Vadászat.) Augusztus 15-én a nyul-vadra nézve is felszabadult a tilalom. Leveles haraszt- nak szélében, vagy letarolt vetések mesgyéjén és keresztül-kasul megindult a vadászat .........Jól van-e ez igy? Nem vitatkozunk. Amig nem dör­dül el az utolsó ágyú; mig az örök béke hiradá sát csőreikben olajággal nem viszik el az összes emberiség hajlékaihoz a galambok : addig a vadá­szat jogosultsága ellen szava senkinek sem lehet. A teremtés ura az ember. Hasznára elragadhatja a világot, meleg élesztésre levághatja az erdők fáját, feltúrhatja a földet, kiaknázhatja a föld mé­lyét. Az isten rendelte el: »Ember te ur vagy mindenek fölött 1« Hadd dörrenjen a fegyver, hadd hulljon a vad. Üdvözöljük a vadászokat. És mikor üdvözöljük őket, indokoljuk azt is, miért adtuk cikkelyünknek címül a vadászatot? Azért adtuk, mert napjaink gondolkodásához, divatjához ké­pest a vadászatot, ezt a nemes passziót, fokozni kell. Miért? Más okokat felesleges felsorolni, elég a férfiasság, bátorság és az egészség fokozása, de amellett fontos a községek és vadászterületek bérlőinek érdeke is. Egyik helyen a bér jutányos a másik helyen drága. De legyen jutányos, vagy drága, sok község nem védi a vadállományt, nem védi a vadásztársaságok érdekeit. Mi következik ebből ? Egy részről az, hogy a községek nem kapnak elegendő bért a vadászterületért, másrész­ről az, hogy a vadállomány pusztul. A vadász­nak célja a vadászat, nem pedig a vadpusztitás. Mi történik most ? A vadásztársulatok az egész országban kibérlik a vadászterületeket, kiadják a vadászjegyeket s a lesipuskások az igazi vadász elől elűzik a vadakat... Ez pedig az igazi va­dászra nézve boszantó. Még egyszer mondunk a passziónátus vadászoknak »vivát«-ot, a lesi pus­kásoknak pedig ipereátt-ot! Bm. L. (Új jegyző.) Vámos- Újfalu nagy községben a maga után jó emlékezetet hagyott Teörzsök Endre halálával megüresedett jegyzői állást folyó hó io-én töltötték be. A 400 ítos évi fizetéses állomásra nem kevesebb, mint tizenöt oki. jegyző pályázott, kik közül a főszolgabíró Leffter Józsefet, Tóth Mik­lóst, Bohácsy Kálmánt és Rakminyi Jánost jelölte ki. Szavazásra azonban nem került a dolog, mert a választók közfelkiáltással Tóth Miklóst, Tolcsva város kedvelt aljegyzőjét, választották meg. Az új jegyző a hivatali esküt nyomban letette. r. I. (Ötszörös papi jubileom.) Kis-Szeben római katolikus hívei ritka szép ünnepnek voltak tanúi augusztus 4-én. E napon — mint a Felső-Magyar- országnak írják — öt pap, kik közül kettő vár megyénkben parókus, egyszerre ünnepelte lel­készkedésének negyedszázados fordulóját, u. m. Lehoczky András z. szinnai lelkész, aki a főoltáron misézett, Katinszky Géza, a kassai római katolikus tanítóképző igazgatója, Szkárossy István fricsi lel­kész, Lahocsinszhy Adolf n.-tárkányi lelkész és Hatcsár Péter kis.szebeni lelkész, utóbbiak a tem- lom mellékoltárainál miséztek. (A toronyai fürdőben.) Újhelyi és vidéki fiatalemberek ma egy hete igen sikerült táncmu­latságot rendeztek a toronyai fürdőben, hol Uj­hely város intelligenciája is szép számmal volt képviselve. A mulatság tiszta jövedelmét a toro­nyai kisdedovónak fogják juttatni. A zenét Illés Aladár zenekara szolgáltatta, még pedig lankadat­lan kitartással a késő éjjeli órákig. A mulatságon résztvettek abbeli kivánatuknak adtak kifejezést: bárcsak minél gyakrabban ismétlődnének az ilyen jól sikerült murik Toronyán I s—ö. (Tüzek.) Gálszécsröli rja levelezőink: A jelen év Gálszécsré nézve nagyon szerencsétlen. Alig múlik el hét, hogy kisebb-nagyobb baj, vagy sze­rencsétlenség ne történnék nálunk. A kisebb bal­eseteket nem is említve, volt itt az idén gyermek- gyilkosság, vizbefulás, emberölés, zivatar jégesővel, ember- és házégés s az ég tudja mi minden más baj még. F. hó 13-án éjjeli egy órakor pedig ismét tűz ütött ki a főutca keleti részén. Ebben a szeren­csétlenségben csak az a szerencse, hogy teljes szélcsend volt, különben a múltkorihoz hasonló, vagy talán még annál is nagyobb szerencsétlenség származhatott volna, mert az utcának ez a része nagyon keskeny és itr a házak is nagyon sűrűn vannak egymás mellé építve. A tűz Kassay Lajos cipészmester egyik házában tört ki, — és mig az emberek álmaikból felocsúdtak, meggyulladt a má­sik is és az azokkal szomszédos Schvarcz Ignác dr. háza, melynek teteje szintén leégett. Schvarczéknak a tehenük is, melyet a cselédek az istállóban feledtek, annyira összeégett, hogy le kellett vágatni; továbbá beégett a kamarájuk is, hol nagymennyiségű élelmi cikk semmisült meg. A tűz keletkezésének oka, tekintve azt, hogy oly késő éjjel és éppen az istálló felett kezdett égni, valószínű hogy gyújtogatás vagy valamely szerelmes párnak a gondatlansága. Levelezőnk megemlíti, hogy az az­előtt két héttel alakult tüzoltóegyesület működésének már is volt eredménye, mert a fiatal egyesület tagjai, bár ha nem is valami nagyon szakszerűen, de igyekezettel és nagy kitartással működtek közre a t üz elfojtásában. A városi elüljáróság azonban kiléphetne fösvénységéből, a vizipus- kákra szerezhetne uj tömlőket és kijavíttathatná a kis vizipuskát is. Igen jóknak bizonyultak a Fábry Béla gyógyszerész és Kemény Dezső dr. kézi vizipuskáik és nem lehet eléggé ajánlani, hogy legalább a gazdagabb háztulajdonosok mindegyike szerezzen magának egy-egy ilyen vizi­puskát. Áruk minőség szerint Í2—15 ft, tehát oly csekély, hogy bárki is nagyobb megerőltetés nélkül megszerezheti r. I. — Tokajból írja levelezőnk: A helybeli szerüskertben, többek között, a L. Nagy András és Tsa cséplő-gépje is működött. F. hó 6-án, éppen délben, a Szombati László géplés alatt levő buzaasztagja tüzet fogott s teljesen elham­vadt. Dacára az erős szélnek a szomszédos kaz­lakat és a cséplőgépet sikerült megmenteni. A tüzet, minden valószínűség szerint, a tüzszekrény- ből kirepült szikra okozhatta. Az elégett asztag tűzkár ellen biztosítva volt. r. I. — Vásárhely községben, irja tudósitónk, e hó 11 én, este 11 órakor, az özv. Magyar Istvánná lakóháza kigyult, s rövid pár perc alatt az egész tető hamuvá lett. A szerencsétlen család már aludt, s alig volt ide­jük a kimenekülésre. Szerencsére szélcsend volt s ennek köszönhető, hogy a szalmával fedett egész házsor földig nem égett és a szomszédok jóságá­nak, hogy a házban levő ingóságok legnagyobb részét kimentették. Ennek dacára a kár aránylag igen nagy, mert a szegény özvegy tanitóné, ki a maga s a négy kiskorú árvája életét évi nyo/cyan• négy forintnyi nyugdijából tengeti. A nyomok arra vallanak, hogy a tűz oka gyújtás volt. Vajha az özvegy tanitónénak nyomorult helyzete á se­gíteni biró jó embereket könyörületre indítaná, r. I. (Huszárok gyakorlata.) Tokajból Írják: A 10. huszárezrednek 2. és 3. százada időzött vá­rosunkban négy napon át. A Bodrog folyón na­ponta lovas úszógyakorlatokat végeztek.‘Az érde­kes látványosságot, mely a két partszélen térdig érő iszap miatt úgy lóra, mint katonára nézve nagyon fárasztó volt, mindig egész sereg ember nézte, r. I. (Nagyreményű csemete.) Kojnok János az ő szüleinek egyetlenegy fia volt. Úgy bántak vele, mint a himes tojással, még a fújó széltől is fél­tették. Az édes anyja majomszeretettel dédelgette az ő szerelmes magzatját. Ha eljött a dél. hangos volt az utca, anynyira kiabálta : »Jánoska 1 Gyere haza enni 1« Hát még ha valami csínyért, vagy hanyagságért az iskolában marasztották ,papir- galuskára«, akkor csapott csak ribiliót az ő édes anyja. — Az a tanító! az én egyetlen gyerme­kemet még éheztetni is meri 1 Gyere haza édes fiam, egyél, nőni kell a gyereknek 1 Pedig a Já­noska alamuszi macska volt. Sok elveszett toll, irka, irószerszám, mely többé nem találtatott, te­hetne ellene tanúbizonyságot. Néha ki is sült a turpisság s ha a kemény büntetés miatt otthon panaszt emelt, anyja úgy a hogy volt — méné vele a »nagyságos prépost úrhoz« panaszra. El­múlt az iskolázás ideje, jöttek a kamasz-évek, Hogy az idő haszonnal teljék, beszegődött pász­t

Next

/
Thumbnails
Contents