Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-04 / 31. szám

teljesen döntötték a falut, a mezőt, a szántóföldeket. A házakban térdig érő viz volt, ólakat, kutkávákat, disznókat, baromfiakat sodort magával az ár, mely a malmot is teljesen elvitte. Hadik- Barkóczy Endre grófnak parton fekvő kastélyába nem hatolt be a viz, de egész sor ablakot zúzott be a jég s a gyönyörű park homokos utait félméternyire kimosta. A határban legalább szász fát tört ketté derékben a vihar és forgácsolt szét a villám. A még kazlakba nem rakott keresztekből szérszórta a kévéket, a burgonyát kimosta, a kukoricát teljesen összetörte a zivatar. A község lakosságának és Tavarna földesúrinak, Hadik- Barkóczy Endre grófnak a kára igen nagy. Emberéletben, az eddig érkezett jelentések szerint nem esett kár. — Ugyanerről a veszedelemről tudósitóink még ezeket Írják a »Zemplénének : Tavar- nán és Hegedűsfalván ez évi júl. hó 30-án roppant felhőszakadás volt. Tavarnán az uradalmi parkban nagy kárt tett. A törvényhatósági közúton, hol kötésig ért a rohanó ár, a 8. sz. hidat és a már legnagyobb részében kiszállítva volt kavics-gar madákat elsodorta, Hegedűsfalván a korcsmaépületet romba döntötte és a gazdasági épületek kö zül többeket elvitt — Egy asszony és egy fiú, akik a zivatar ellen egy csűrben kerestek mene déket, súlyosan megsebesültek, mert a tető rájuk szakadt. Köpornba község is siralmas képet nyújt a felhőszakadás után. Több ház alámosva, egy pár ledöntve, az útcáján szerte-széjjel hever a sok épületfa. A gabona-keresztek, kévék, markok, gerendák, tövestül kitépett fék gyufaszálkákként kavarogtak a levegőben. A kukurica, úgyszintén a lábon álló termés és a rétek, melyek gyönyörű sarjuval kecsegtettek, beiszapolva, sőt kavicscsal behordva, semmivé lettek. Szedliczke, Tavarna T.-Polyánka, Stefanócz, Hegedüsfalva és a többi szomszédos községek, melyeknek határát a két óra hosszáig tartott s végső enyészettel fenyegetett vihar és felhőszakadás a »siralom völgyévéi tette, elvesztették kezeik munkájának összes gyümölcsét.

(Jótékonycélu táncmulatság.) Mező-Laborcon, irja levelezőnk, ebben az évben most már a harmadik kitünően sikerült táncmulatságot tartották. A buzgó és dicséretreméltó rendezőség még a gondolatát is igyekezett kitalálni a mulatóknak. Táncos volt »quantum satis* s a leányok és fiatal asszonyok másnap reggel 7 óráig folyvást táncoltak s e mellett közbe-közbe a garde dame-ok, a mamák is eleget táncolhattak, ha akartak, oly kitartók voltak a rendezők. A tiszta jövedelmet, mint halljuk, az állami iskola gyarapítására szánták. A szépek névsora tájékozást nyújthat, mily nagyszámú, vállogatott és intelligens közönség volt együtt. Ez, valamint a siker legyen a lelkes rendezők erkölcsi jutalma s buzdításul csak any- nyit mondnatunk: Hogy voltéi hogy voltéi Da Capo ! — Jelenvoltak ; Berger Gáborné, Bistey An- talné, Bistey Ilonka és Margit (Radvány); Boros Emilia (Vidrány), Cseh Istvánná és Cseh Szeréna Dangelmayer Olga (Csebinye), Deák Bernardné (Borró), Durcsinszky Giziké (Papina), Glosz Nán- dorné és Glosz Paula (Homonna), Goocs Józsefné (Virava), Hladonik Jánosné, Homicskó Pálné, Ho- micsko Nadya és Sándorka (Csertész), Horák Olga, Kiss Istvanné, Kovaliczky Irén (Béla), Makay Szerén, özv. Mészáros Gyuláné, Mirka Károlyné, Passuth Ödönné (Budapest), Petrasovics Antalné (Csabalócz), Petrasovics Elekné (Csukalócz), Pod- hajeczky Antalné és Podhajeczky Gizella (Világ), Rév Ilonka (Szeged), Rév Józsefné (Miskolc) Rév Ödönné (Homonna), Rojkovics Andrásné, Rokiczky Anna (Csebinye), Sárkány Róza, özv. Szmoligo- vics Gyuláné, Szvoboda Johanna, Vogler Zenóné és Vogler Margit (Csebinye) Wattay Róza (Munkács) stb., stb. De ki győzné a jelenvoltakat mind elősorolni ? r. I.

(önkényes felmagasztalás.) Deregnyő községből irja tudósítónk: Kórka József, 16 éves cipészinas, kis korában élénk, vidám gyermek volt. Eleljátszott apró társaival a porban. Ha ezt a mulatságot megunta, kiment a mezőre, ólálkodott a hímes lepkékre és a zöld kabócákra. De hát az idő kerül-fordul és ezzel a gyermek sorsa is más irányt vesz. így lön, hogy Kórka Józsi is belekerült az iskolába és bőségesen szedegette a kormost. Ettől az időponttól kezdődik tragikuma. Az ezelőtt élt gondtalan Józsiból gondolkodó József lett. Sokszor eltűnődött azon a kiállhatatlan, ripacsos témán, hogy mily szürke ostobaság is az a gyermek ? Megizleltetik vele elébb az édességet, az arany szabadságot, azután minden átmenet nélkül ürmöt itatnak vele és kozák módra akaratát béklyóba verik. Addig-addig tűnődött ezen, hogy e közt a lelki funkciója között csizmadia-műhelybe került. A cipészinasok tudvalevőleg szellemesek lélekben, vidámak kedélyben, ügyesek tettben — kamasz-korukig. Ekkor azonban bizonyos butaság pókhállózza be agyvelejüket, kedélyükre pedig nedves melankólia borul. így történt, hogy Kórka József is addig húzta a kaptafára a bőrt, hogy utoljára e napokban magát is felhúzta egy nadrágszijra. De haj 1 a sors kegyetlen 1 Megmentette kegyeltjét, mert a szíjat egy öreg asszony levágta és Kórka József evvel a művelettel ismét a csirizes tál mellé pottyant. Most újra húzza a kaptafára a bőrt, keni felségesen

a csirizt, és dalolja travesztálva a nótát: »Minek is van csizmad’ja e világon fii*

(Egyházi anyakönyvi mizériák). Hogy milyen pontos volt eddig az anyakönyvvezetés, azt élénken illusztrálják az előttünk fekvő adatok, amint következnek. Egy és ugyanazon anyakönyvvezető egy és ugyanazon esetről rövid időközökben három rendbeli okmányt állított ki, melyek tanúsága szerint: Kovács János és Dulya Anna szüléktől 1870. évi december 2p-én született Liszakov- szki István nevű fiú; ugyanazoktól a szüléktől származott i872. évi febr. hó f-én Kovács István, — 7875. ápril 4.-én ismét megszületett ez a Kovács István, aki egy jelenleg is élőnek állitott személy. Kérdés: ki légyen hát az igazi szülött voltaképen, és mikor is jött hát a világra? — Vagy itt van a másik eset: Singer Móricnak és Rubin Pepinek született két fia, u. m. Singer Samu l8óp. február

8-án és Singer Ferenc 1870. szeptember hó 14-én. Ugyanaz az anyakönyvvezető, aki ezt igy mutatta ki, néhány év múlva igy állította ki megint ugyanazt a születési bizonyítványt: Atyja Singer Móric, anyja Grünfeld Perl, két fia; Singer Rubin szül. 1870. szept. 3. és Singer Ferenc szül. I872. au£. 11. Hát ezek közül melyik az egyik, és melyik a másik ?

(Tüzek.) A múlt hó 27-én éjjel 11 óra tájban Quitt Rezső vasúti gyári tisztviselő, klastrom- téri 792. sz. házban levő lakásának utcai szobájában, mikor ott senki nem volt, az asztalra tett petroleomlámpa fölrobbant és a kiömlő petrole- omtól már az asztal és egyébb bútorok is égni kezdtek. Szerencsére a ház előtt menők a tüzet észrevették s azok közül Dörr Ferenc, gyári munkás, dicséretreméltó bátorsággal a bevert aklakon a szobába ugrott s az ágyról felkapott paplannal és vánkosokkal a tüzet elfojtotta. — Dubay István asztalos Kazinczy-utcai házának udvarán pedig jul, 28-án, eddig ki nem derített okból, a faládák forgács és szalma közt támadt tűz; mielőtt azonban nagyobb baj támadt volna ezt is szerencsére beoltották. — Tokajból írják nekünk : Folyó hó i-én, kevéssel 12 óra előtt, vészharangok kongása figyelmeztette a lakosságot, hogy *tűz van U A Gyulay-útcán két lakóház állott lángban. Az újonnan szervezkedett tűzoltó-testület, élén Kudász főparancsnokkal, az oltás körül dicséretes buzgó- ságot fejtett ki, mert a sűrű házak között a nagy szárazság dacára is meggátolta a tűz továbbterjedését. A tűz, úgy látszik, gyújtogatás műve voil, mert egy szomszédos háznak kigyuló félen volt padlásán, a széna között, gyékénybe tekert eleven szenet találtak, mely már-már lobbot vetett. A vizsgálatot nagy erőfeszítéssel folytatják.

(Szerencsétlenül járt gyógyszerész.) Több fővárosi lap közölte Debreczenyi Lajos tornai gyógyszertár-tulajdonos földinknek szomorú esetét, ki tűzijáték készítése közben olyan szerencsétlenül járt, hogy a gyulós anyag felrobbant és ennek következtén jobb karját összeégette. Azt is közölték a lapok, hogy Debreczenyi a szenvedett sebek következtében meghalt. A halál hire nem felel meg a valóságnak. Biztos forrásból nyert értesülésünk szerint fájdalom, annyi igaz, hogy a kassai közkórházban, hová ápolás végett szállították, Debre- czenyinek alsó jobbkarját, az égett sebek elmérge sedése következtében, amputálni kellett.

(Uj rabbi.) A varannai izr. hitközség, harmadfélévi várakozás után, f. évi jul. hó 31-én választott rabbit. Az illető Veschler Soma, mezőkövesdi volt rabbi, derék és művelt magyar ember hírében áll. r. I.

(Vajdácskái bűbájos.) Karosi Erzsi vajdácskái 14 éves leánynak a nagy szárazságban elrepedt a sarka és fájni kezdett. Ugyanott Bodnár András- nénak támadt valami kelevény-léle a keze szárán, az is igen utána vetett. Hallván ezt V .Mária, ki hajdanában a bábaaszsony iskolájában tanulta a bü' bájos tudományt, nosza orvosi (?) szolgálatát az előbb említett pácienseknek is felajánlotta. Sebekre nézve az a véleménye, hogy azokat egyáltalán ki kell vágni. Az ő kappanozó bicskája a tekintetben túl tesz a hires pesti doktorok penecilusán is. Most is kivágta hát a sebet az egyiknek a lábán, a másiknak a kezén. Hanem ezúttal -nem a legnagyobb szerencsével, mert az illetők csakhogy végképp el nem nyomorodtak. Fájdalom, hogy a közegészségi ügyek ellenőrzésére s az eféle ku- ruzslásók bejelentésére közegek nincsenek ; s ha a lelkész vagy a tanító felszólal is: a népbolonditók ellentmondanak, s hangoztatják, hogy a kuruzslő és kotyvadéka többet ér az orvosnál és patikánál. r. I.

(Csuda — Leleszen.) Lapunk múlt számában olvasták a leleszi csuda(?) történetét, úgy, amint azt a .Zemplénének megírták. A .Csuda Leleszen* c. közleményre most Csipkés János leleszi rk. tanítótól hosszabb cáfolatot kaptunk, mely ma egy heti közleményünket lényegben megerősíti, — amikben mégis eltér, a következők: a) hogy a csuda-jelenés színhelye nem Diószeg, hanem Mogyorószeg, — b) hogy eszeágában sem volt és nincs is a népnek, hogy Mogyorószegre bu csu- járást rendezzen, — c) következőleg nem felel meg a valóságnak, hogy az említett Árkád nevű franciskánus barát fanatizálta volna a hiszékeny

népet, — d) a népnevelés országa Leleszre bizonyosan eljött már, legalább is oly arányban, mint elment a levelező urak községeibe.

(A vihar-próféta nyilatkozik.) Falb Rudolf a folyó év második felére e napokban tette nyilvánossá prognózisát. E szerint az augusztus hó esős és hűvös lesz és csak a hó vége felé fog a hőmérséklet kissé emelkedni. A szeptember meleg lesz. Októberben rendes lesz az időjárás, sok csapadékkal, bár nem annyival, mint a múlt évben. A november hónapot hóesések fogják megkezdeni és befejezni. A hó közepén azonban enyhe idő lesz. Decemberben éppen fordított lesz a sorrend. Meleg idővel fog kezdődni és végződni, a második héten azonban eső lesz, mig a harmadik héten havazni fog. Elsőrendű kritikus napok : augusztus 20-ika, szeptember 18-ika és október 18-ika, amikor napfogyatkozás is lesz. Ez időtájt, különben, ráadásul földrengések is várhatók.

(Babonázó cigányasszony sorsa.) Drapák Mari, Vásárhelyről Ujhelybe szakadt fiatal cigányasszony, mint mosónő adta be magát sok helyre és különösen a cselédség körében tett nagy klientúrára szert. Ámde a mosás csak firma volt, mert Drapák Mari szerfölött nagy mértékben örökölvén fajának minden furfangjál, azzal szedte rá a szerel- metes leányzókat, hogy, a csakis kizárólag ő általa ismert titkos módon és szerekkel, kinek szeretőt, kinek férjet szerez, vagy a meglevő Rómeó szerel mének hűségét biztosítja örök időkre. így aztán hitegetve, csalogatva többeket, köztük intelligensebb hölgyeket is, alaposan becsapott, kicsalván tőlük annyi pénzt és ruhaneműt, amennyit csak tudott. Végtére azonban a rendőrség megneszelte a titkos üzelmeket hamarosan nyakon csípte és véget vetett a mulatságnak azzal, hogy Drapák Marit illetőségi községébe toloncoltatta.

(Összevert házigazda) Bacsó Mihály napszámos a Széphalom-utcán Sprencz János gubásmester házában lakott feleségével. És mert mindketten italos emberek voltak, az amolyan apróbb fajta »Ereszd a hajam« — napirenden lévő családi fűszer vala Bacsó uram házánál. Ma egy hete virradóra ismét összezördültek, úgy, hogy a házigazda is közbelépett és az asszonynak fogta pártját. Emiatt Bacsó földühödt, Sprenczre támadt és a kezeügyébe akadt doronggal úgy agyba fóbe verte, hogy mint súlyosan sérültet kórházba kellett szállítani. Bacsót a rendőrség elfogta.

(A Tiszába fúlt.) Dobrovofszky Károly tokaji borbélynak az inasa f. hó 1 én másodmagával, a kora hajnali órákban, a Tiszára ment fürdeni. Úszás közben, hihetőleg, mert görcsök lepték meg, kétségbeesetten kezdett kiáltozni segítségért, s eközben, a parton állók szemeláttára, kik nem mehettek segítségére, elmerült. Holttestét eddig nem találták meg. r. I.

(Gyümölcsborgyártók figyelmébe.) A fold - mivelésügyi kir. miniszter, hogy a gyümölcsöknek borrá és szeszszé feldolgozását elősegítse, még e hó folyamán 10 darab almabor-malmot és sajtót, úgyszintén 3 szesz-kazánt bocsát a gyümölcstermelők rendelkezésére. Azok, akik akár sajtót, akár szeszkazánt akarnak kölcsön venni, 50 kros bélyeggel ellátott folyamodással már most intézhetnek kérelmet a miniszterhez.

(Szülők figyelmébe.) Két, jó családból való iskolás gyermeket teljes ellátás végett elfogad Lenkei Mihályné S.-A.-Ujhelyt Kossuth-utca 1601. sz. alatt.

(A debreczeni »Bika* szálló) uj bérlője Tatár Gusztáv lett, aki a szállót most pazar fénynyel úgy rendezte be, hogy a vidéken ritkítja párját. Az utazó közönség figyelmét (elhívjuk lapunk mai számában közölt hirdetésére.

(Egy müveit leány) ki több évig már nagyobb háztartást vezett, házvezetőnői, illetve gaz- dasszonyi állást keres. Cim a kiadóhivatalban megtudható.

(Két, esetleg három) gimnáziomi ifjú teljes ellátást nyerhet egy tisztességes izr. családnál. Hol ? megmondja a kiadóhivatal.

(Egy tanuló) fölvétetik Bánóczy Kálmán pék- üz'etében S.-A,-Ujhelyt.

Irodalom.

»Boldog éjjel* című, a világhírű Waldtenfel legújabb elragadó szép dalkeringöjét rendkívül poltikus szép szöveggel tartalmazza a Zenélő Magyarország augusztus elsei 15-ik száma. Ily zenemükincs, mint ez nem egyhamar jelenik meg a zenemüpiacon s ki 1 frtal előfizet a Zenélő Magyarországra, ezzel még 60 oldal a legválogatottabb s a saison legkivá'óbb termékeit kapja meg a negyedévben megjelenő 6 füzetben. E szám még egy s nájdig indulót Bodendorfer Géza .Pilis- csabai tácorba! cimmel tartalmaz. Előfizethetni negyedévre 6 tiz oldalos lüzetre összesen 60 oldalra I fttal a »Zenélő Magyarország* kiadóhivatalánál, Budapest Ccengery-utca 62. a., honnan mutatványszámot bárkinek készséggel küldenek.

Adomák Mátyás királyról. A maga nemében páratlan könyv jelent meg Sződi S. könyvkerdeskedő kiadásában Karcagon, Boross Vilmos az ismertnevü iró és fővárosi lapszerkesztő az ő könnyed, népies tollával irt s a nagy Hunyady Mátyásra vonatkozó adomáit és rendkívül érdekes történeti apróságait összegyűjtötte és az alább említett kiadó utján könyvpiacra bocsátotta. A könyv gazdag gyűjteménye a Mátyás királyról eddig megjelent adomáknak és apró történeti dolgoknak is, s nem hiszszük, hogy volna olyan olvasni szerető magyar