Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-10-27 / 43. szám
gályái a távirda vezetéktől i méter tvolságánál közelebb ne nőjjenek. Amennyiben mindezen munkákat maga el nem végezhetné, kellő ssámu napszámosok kirendelését kéri az utbiztostól. 7. §, Az utkaparó köteles a kavicspályán támadt mélyedéseket és kerékvágásokat szüntelenül kijavítani, az útpadkákon levő kerékvágásokat pedig folytonosan kiegyenlíteni. 8. §. Az utkaparó tartozik az útvonalán lévő műtárgyakat folytonos szemle alatt tartani, azokat minden nagyobb esőzés után, de legalább is minden hónapban egyszer alaposan megvizsgálni és az észrevett legkisebb hiányokra vagy sérülésre az utmestert figyelmeztetni. A műtárgy be és kifolyásánál a füvet vagy gazt eltávolítani s arra ügyelni, hogy a víznek lefolyása a hídnak nyílásaiba hordott kövek, gaz vagy egyéb tárgyak által ne akadályoztassák. Ha egyes műtárgynál olynemü rongálások állnak elő, melyek a közlekedésre veszélyesek, kötelessége az utkapa- rónak ezekre a közlekedő közönséget alkalmas jelek felállítás-’, vagy a sérült résznek ideiglenes elkerítése által figyelmeztetni és ez iránt azonnal jelentést tenni. Tartoznak továbbá szigorúan felügyelni, hogy a távirda és távbeszélő vezetékek meg ne rengáltassanak és mindenkit, akit ily rongálásnál tetten érnek, tartoznak az utbiztosnak feljelenteni, és ha a vezetékeken rongálást észlelnek, azokat az utbiztosnak bejelenteni. 9. §. Az utón netán támadt elemi károkat köteles az utkaparó, tehetsége szerint, azonnal helyreállítani, mindenesetre azonban az utmester- nek feljelenteni. 10. §. Az utkaparó tartozik a kavicsszálli- tásra felügyelni és minden, netalán észrevett hiányt vagy visszaélést az utmesternek feljelenteni. — A kavics szállításánál tartozik minden garmadát alaposan megvizsgálni és ha azt tapasztalná, hogy valamely garmada belül rosszabb anyagból' áll, mint kivül, tartozik az ily garmadát azonnal felforgatni és észleléséről a járási utbiztosnak azonnal jelentést tenni. 11. §. Az utkaparó magánszolgálatokat nem teljesíthet; azonban tartozik az utbiztos által neki kézbesített hivatalos leveleket és irományokat és egyébb a szolgálathoz tartozó tárgyakat a következő utkaparó utján továbbitatni és a megjelölt helyre juttatni. 12. §. Az utkaparó köteles az utazók irányában magát illendően viselni, őket utazásaikban nem akadályozni, hanem inkább elősegíteni; különösen a kir. posta és egyéb kocsikat és fuvarosokat, ha szükséges, közvetlen és készséges segélyével támogatni. 13. §. Köteles az utkaparó a segélyére bocsátott napszámosok munkájára szigorúan felügyelni és odahatni, hogy azok szorgalmasan és jól dolgozzanak. 14. §. Az utkaparó tartozik felügyelni, hogy útszakaszán rendőri kihágások el ne követessenek és ha ilyeneket tapasztalna, tartozik a kihágást elkövetőket a járási utbiztosnál följelenteni. 15. Ha valamely utkaparó súlyosabb be-' számítás alá nem eső szabályellenességet vagy mulasztást követ el, a kir. építészeti hivatal főnökének megkeresésére a főszolgabíró által 5 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen bírságpénzek a törvényhatósági utadóalap javára vonatnak le az utkaparó fizetéséből. 16. §. Az esetben, ha az utkaparó szolgálatában súlyosabb beszámítás alá eső oly szabályellenességet követ el. hogy annak szolgálatbóli eltávolítása szükségesnek mutatkoznék, a vármegye alispánja az érdekelt meghallgatásával a tény- alladékot megállapítja és az elbocsátást kimondja. A 15. §-ban megállapított büntetést kimondó rendelet ellen a vármegye alispánjához, a 16. §-ban megállapított elbocsátás ellen a közigazgatási bizottságához, a határozat kimondásától számított 8 nap alatt, felebbezéssel élhet az utkaparó. További felebezésnek nincs helye. Az elbocsátó határozat kimondása esetén a vármegye alispánja az utkaparót állásától azonnal fel is függesztheti. A felmentő határozat esetén a felfüggesztés idejére eső bérösszeg kiadása vagy visszatartása iránt is kell rendelkezni. 17. §. Ha az utkaparó bírói ítélettel hivatal- vesztésben marasztatik el, a vármegye alispánja az ítélet jogerőre emelkedése után az utkaparót — hivatkozással a bírói Ítéletre — a szolgálatból elbocsátja, mi ellen az utkaparó felebbezéssel nem élhet. 18. §. Egy 'napi szabadságot az utkaparó részére a járási utbiztos engedélyezhet, mely esetben a szabadság megadásának ténye a szabadság megkezdése előtt a kir. építészeti hivatalhoz az utbiztos által bejelentendő. Hosszabb és egész nyolc napig terjedhető szabadságidőt az utkaparónak az alispán adhat ; nyolcz napnál hosszabb szabadságidőt az utkaparó csak azon egy esetben nyerhet, ha szabadság- idejére egy helyettest álüt maga helyébe. 19. §. Ha az utkaparó betegség miatt meg nem jelenhet az útszakaszán, akkor tartozik betegsége első napján reggel a szomszéd utkaparót értesittetni betegségéről, aki a jelentést a többi utkaparó utján a járási utbiztosig juttatja. Ha ezen jelentés elmarad, akkor a betegség orvosi bizo- nyitványnyal lesz utólag igazolandó. Kelt Zemplénvármegye törvényhatóság« bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1895. évi okt. i-én tartott bizottságában. Jegyzetté : Dókus Gyula, főjegyző. T. Zémblén-vármegye törvényhatósági bizottságának S-A.-Ujhelyben, 1895, évi október hó i-én tartott közgyűléséből. 291/19740. sz. Olvastatott a szabályrendeleteket készirö bizottsíg jelentése, amclylyel a vendéglők, kávcházak, korcsmák, sorházak és pálinka mérésekről szerkesztett ssabályrendeleteit bemutatja. A bemutatott szabályrendelet elfogadtattván, a „Zemplén“ hivatalos lap utján eszközlendő, ezennel elrendelt 30 napi hirdetés lejárta után, a föszolgabirák által beterjesztendő hirdedési bizonylatokkal felszerelve, a nmságu belügyiministerhez felterjesztettni határoztatott. Kmít. Jegyzetté és kiadta : Dókus Gyula, főjegyző. 291119740. kgy. sz. Zemplén-vármegye szabályrendelete a vendéglők, kávéházak, korcsmák, sörházak és pálinkaméré- sekröl. 1. §. A vendéglők, kávéházak, sorházak, korcsmák és pálinkamérések a szeszesitalok ki mérésénél és kismértékben való elárusitásánál követendő egészségügyi rendszabályok és az azok áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és orvosrendőri felügyelet gyakorlása iránt 1892. évi augusztus hó 11-én kibocsátott 53236. sz. pénzügyministeri körrendelet határozmányai alá esnek. 2. §. Vendéglők, kávéházak, sörházak, korcsmák és pálinkamérések a templomoktól, iskoláktól, kórházaktól és oly középületektől, vagy hivatalos helyiségekül használt magánépületektöl, a melyekben elhelyezve lévő intézetekre, hatóságokra stb. ezen üzletek közelsége zavarólag hatna, 20 méter távolságon belül nem nyithatók. Ez a korlátozás az ezen szábályrendelet életbeléptetése idejében már létezett italmérési üzletekre nem vonatkozik. 3. §. Egyházi ünnepélyek és körmenetek közelében és idejében az italmérési üzletekben tilos a vallási érzületet botránkoztató zaj. 4. §. A vendéglők, kávéházak, sörházak, korcsmák nagyközségekben reggeli 7 órától éjjeli 12 óráig, kis községekben reggeli 8 tói esti 9 óráig tarthatók nyitva, nagy községekben a zenélés éjjeli 12 óráig szabad. Kis és nagy községekben a meghatározott időn túl az üzlet nyitva tartására és a zenélésre külön hatósági engedély szükséges, melyet szóbeli de jegyzőkönyv vagy Írásbeli kérelemre a járási főszolgabíró adhat meg. 5-. §• Vendéglők, kávéházak, sörházak és korcsmák zárórái országo« vásárok, sorozás, farsang és ezekkez hasonló alkalmakkor hatóságilag ki terjeszthetők, nagyobb járványok, vagy közveszély esetében ellenben hatóságilag megszorithatók. 6. §. A pálinkamérések esti 9 órakor bezárandók és april hó i-től szeptember hó 30-ig reggeli 9 óra előtt, október hó i-től március hó 31-ig pedig reggeli 8 óra előtt ki nem nyithatók. Ezen általános rendelkezéstől való eltérés esetenként sem engedélyezhető. A pálinka-mérésekben a zenélés mindenkor tilos. 7. §. A zárórák be nem tartása esetében az 1879. XL. t -ez. 74. §-ának rendelkezései irányadók és az annak alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyt összegek az 1892. XXVII. t, ez. 3. §-ában jelzett ezélökra fordítandók. 8. §. Az e szabályrendelet határozmányaiba ütköző cselekmények vagy mulasztások kihágást képeznek, mely 5O krtól (egy koronától) ötven forintig (száz koronáig) terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzbüntetések befizetés esetében a vármegyei közös szegény-alap javára fordítandók, behajthatatlanság esetén pedig az 18*79. XL. t.-cz: 22. §-ának rendelkezései szerint elzárás büntetésére változtatandók át. Súlyosabb beszámítás alá eső körülmények között, vagy a kihágás ismét'ése esetében mindkét büntetés nem együttesen is alkalmazható. 9. §. A kihágások felett első fokban a járási főszolgabíró, másodfokban a vármegye alispánja, harmadfokban a belügyminister bíráskodik. Kelt T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1895. évi obtóber i-én tartott közgyűlésében. Jegyzetté : Dókus Gyula, főjegyző. 4959|I. sz- A s,-a-újhelyi járás főszolgabirájától, T. Zemplén-vármegye Alispánjának 21311. számú felhihivás, a mezőgazdasági statistikai összeírás czéljából, a járási mezőgazdasági bizottságok megalakulása iránt. Végzés. Tekintettel ama nagyfontosságu gazdasági kérdésekre, melyeknek el bírálása, az 1894. évi XII. t. ez. értelmében, a járási mezőgazdasági bizottságokra háramlik, s amely bizottság hivatva van, a mezőgazdaságot fejleszteni és birtokosaink érdekeinek megvédésére közremunkálni, a s.-a.- ujhelyi járási mezőgazdasági bizottság tagjaiul: Meczner Gyula, Lengyel Pál, Phyllipp Károly, dr. Lengyel Endre, Dinnyés Kálmán, Gyarmathy Soma, Bernáth Győző, Várlaky Sándor, Szakácsy Vincze, Markovits Miksa, Mathiász János, Simsa Tivadar, Orosz Péter, Szekerák Kálmán, Winter Camilló, Takács János, Kazinczy Andor, Romo- nyák János, id. Isaak János, Petrasovits fános, Walther László és Kiss Dániel urakat ezennel kinevezem és abban a reményben, hogy ezen országos érdekű ügyben hathatós munkálkodásukat, a bizottsági tag urak meg nem vonják, felkérem, hogy folyó év október hó 29-ik napján d. e. 10 órakor, hivatalomban alakuló gyűlésre és a statistikai összeirási munkálatok mikénti foganatosításának eldöntésére, megjelenni szíveskedjenek. Miután pedig a nagyközségek főbirái, jegyzői és a körjegyzők ezen járási bizottságnak hivatalból tagjai, felhívom S.-A.-Ujhely és Sárospatak városok főbiráit, Rakmányi -János s.-a.-újhelyi és Battha József spataki jegyzőt és az ösz- szes körjegyzőket, hogy a fentebb kitűzött időben és helyen múlhatatlanul megjelenjenek, mert ellenkező esetben kénytelen lennék a távolmaradók ellen a törvény teljes szigorát alkalmazni. Kelt S.-A.-Ujhely, 1895. október 25. Batthos, főszolgabíró. 10289 sz- ikt. 95- Zőlyom-vármegye alispánjától, Valamennyi tekintetes Törvényhatóságnak. Az utóbbi időben az ország több helyéről (Tápió- Szt.-Mártonból, Debreczenből) oly tartalmú jelentések érkeztek hozzám, melyek szerint egy egyén, ki magát Tóth Sándor, máskor Veres vagy Müller József név alatt majd tanácsosnak, majd Tót-Pelsőcz községi tüzkárosult szörtakácsnak adja ki, egy állítólag általam kiállított engedély alapján majd a saját részére majd egy Tót-Pelsőczön vagy Beszterczebányán felállítandó tápintézet javára könyöradomanyokat gyűjt. Minthogy én az utolsó időben könyörado- mány gyűjtésre engedélyt senkinek sem adtam és megyémen túl terjedő, országos gyűjtésre nem is adhattam, egy tápintézetnek Beszterczebányán vagy Tót-Pelsőczön való felállításáról pedig ez idő szerint szó sincs: fentemlitett kéregető csak szé- delygő lehet, kinek névaláírásommal és hivatalos pecsétemmel ellátott engedélye nem egyebb, mint hamisítvány. Nehogy pedig ezen egyén ezen hamisitvány- nyal még tovább is visszaélhessen, a t. törvény- hatósághoz azon megkereséssel fordulok, hogy a hamisítót törvényhatósága területén köröztetve, tetten érés esetében őt letartóztatni, az illetékes kir. ügyészségnek átadni s engem erről értesíteni szíveskedjék. Beszterczebányán, 1895. évi szept, hó 23-án. Csipkay, alispán.-A- szerkesztő póstája,. 8. N. L. tanár urnák Szeged. A nekrológot kérjük. M. J.dr. urnák — Vehécz. Legyen szerencsénk. A ff.-szám 1896. márc. 27-re fog megjelenni. Felelős szerkesztő : 33 O 3ST CG Ó <3- "ST. GÉZ _A_. Kiadó-tuUjdonos : Éhlart Grynla. 620/95. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bir. végrehajtó az t88l. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a s.-a—újhelyi kir. törvényszék 1895. évi 7709-ik számú végzése következtében Babocsay Sándor ügyvéd által képviselt Első magyar lakatos és lemezgyár részvénytársaság javára Grosz Adolf ellen 122 frt 86 kr s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 328 forintra becsült házibutorok és vasárukból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tokaji kir. járásbíróság 4622/1895. számú végzése folytán 122 frt 86 kr tőkekövetelés, ennek 1895. évi junius hó 15. napjától járó 6°/o kamatai 4 forint 80 krajezár óvási, '/a% utódij és eddig összesen 32 forint 50 krajezárban biróilag már megállapított költségek erejéig Tokajban Grosz Adolf lakásán leendő eszközlésére 1895. ^v' november hó. 4. napjának délelőtti 10 órája határidőül lcitü- zetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 188t. évi LX. t. ez. 107. és 108. jj-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Kelt Tokajban, 1895. évi október hő 20-án. Feuerstein József, kir. jbir. végrehajtó.
