Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-07-14 / 28. szám
Melléklet a „Zemplén“ 28« számához. a gyászoló család tagjai és nagyszámú résztvevő közönség kisérte utolsó útjára a koszorúktól borított érckoporsót, mely egy sokat szenvedett asz- szony pormaradványát rejtette. Béke hamvaira 1 (A jCarolineum») leánynevelő-intézet tiszt, házfójének kérelmére, az intézet nagyobbitása céljából szükséges építkezések költségeinek fedezésére, Ujhely város képviselő testülete 300 ftot szavazott meg. (Halálozás.) Szalai Barkóczy Mihály báró, ny. kir. törvényszéki elnök, Budapesten a f. évi jul. hó 9-én életének 74. évében jobb létre szenderült. Barkóczy halálhíre a legőszintébb fájdalom érzetét költötte Zemplénben is, hol a most elhunyt báró évek hosszú során át, előbb mint vármegyei törvényszéki biró, később, a szervezéskor, Homonnán mint kir. törvényszéki elnök tette nevét a közpályán tiszteltté, egyéniségét pedig a köztársadalomban becsültté. Lelkiüdveért az engesztelő szent miseáldozatot tegnap mutatták be N.-Cseb- ben. Az örök világosság fényeskedjék neki 1 (Zenetörténelmi előadás.) Az 1848—49 iki magyar szabadságharc dalainak és indulóinak Uj- helyben most csütörtökön tartott hangversenye, mint halljuk, a város és vidéke intelligens közönségének oly élénk érdeklődése mellett ment végbe, hogy Káldy Gyula, a hangverseny rendezője, közkívánatra ma estére megismételi az előadást. A műsor négy szakaszból áll. Csodáljuk, hogy a Bem- induló nincs benne. Pedig ez az induló az indulók remeke s méltán sorakozik a Rákóczi-induló mellé. Káldy urat,'úgyis, mint a magyar zene történetének megiróját, szépen kérjük, hogy a Bem- indulót födözze föl a mai művész-est számára és koronául, ha lehet, illeszsze műsorába 1 (Segedelem.) Koszczelnik János tüzkárosult- nak Szécs-Kereszturba, főispánunk Öméltóságának közbenjárásával, 10 ftnyi segedelmet küldött a belügyi kir. minister. (A »Zemplén“ fekete táblája.) Tekintetes városi elüljáróság 1 Van egy kútja Ujhelynek, amely nemcsak arról nevezetes, hogy a város gazdája ezt ismeri a legjobban, hanem arról is, hogy vize teljesen egyenlő a vármegye kútjáéval egyszerűen abból az okból, mert egy medence a szülőanyjuk. Minthogy Ujhelynek a kevés jó vize közt ebben van a legjobb, magától értetődik, hogy »nagy keresletnek örvend.« Dacára azonban a nyújtott nagy szolgálatoknak, abban a gondozásban és becsültetésben még sem részesül a dörzsiki kút, melyet a szomjas közönség, meg a város részéről megérdemelne. Nyílt, kerekes kút lévén, a nagy használat következtében lánca folyton el elszakad, mikor is az egyik veder a kút mé lyében úszkál. Ilyenkor az oda küldött cseléd kénytelen a vármegye kútjára rándulni, honnan aztán nem lehet elövárni. A most említett kellemetlenségeket fokozza még az, hogy az ilyen nyílt kútba mindenféle undort keltő tárgyat belehánynak. így húztak már ki onnan döglött izét is. Kérjük tehát a város elüljáróságát : csináltasson oda erős szerkezetű szivattyús kutat. Hiszen ha a vasúti állomásokon a folyton és folyton és ugyan* csak használt szivattyús kutak nem romolnak oly hamar, talán csak itt sem lesz olyannal nagyobb baj, mint a jelenlegi, folyton bajt okozó primitiv kerekeskúttal. Többen. (Elragadt lovak,) A f. hó 9-iki újhelyi heti vásárban Ignát Ferenc f. bereczkii földmíves két szekérbe fogott lova elragadt és őrült sebességgel vágtatott végig a keskeny Teleki-utcán, miközben Vágó Károly ladmóczi lakost, ki a lovakat meg akarta fékezni, elütötte, úgy, hogy fején és egyik lábán súlyos sérüléseket szenvedett. A lovakat azután nagyobb baj nélkül elfogták s a városházára vitték. A gondatlan gazda megbüntetéséről a rendőrség gondoskodott. (Táncmulatság Mező-Laborczon ) Julius 6-án minden tekintetben kitünően sikerült táncmulatság volt a mező-laborczi vasúti állomás várótermeiben, mely alkalomból igen szép közönség gyűlt egybe. Eredetileg majálist terveztek a rendezők, de elmúlt a május, majd a június is anélkül, hogy arra- való idő kínálkozott volna s örökösen ne fenyegetett volna az eső; mig aztán végre úgy fogtak ki a rendezők a durcás időn, hogy a termeket varázsolták át zöld erdővé: zöld ágakkal Ízlésesen dekorálván a helyiségeket. Nem is csoda, hogy oly jól sikerült ez a táncmulatság, mikor meg volt hozzá minden kellék: jó kedv mindvégig ; sok szép táncosnő ; elegendő számú táncos s két kitartó zenekar. Ugyanis egy kis félreértés következtében úgy a homonnai, mint a varannai banda berukkolt. A világ minden kincséért sem akarván egyesülni a két banda, úgy cldottuk meg e kérdést, hogy amikor az egyik elunta huzni, akkor rákezdte a másik, egymást igyekezvén felülmúlni a serénységben, no meg a jó játékban. Reggel, azok, akik sokat adtak a pontos időhöz szokott kalauzok rémes »indulás« — smehet< kiáltásaira, nehéz szívvel váltak meg s szálltak fel a vonatra; de akiket ilyen csekélység nem hozott ki a sodrukból, tovább mulattak, rakták, járták a táncot napvilágnál is ; mikor azonban az invázió (az aratók raja) megszállta az állomás környékét, mi, a kitartóbbak is beláttuk, hogy ideje, »mehet«-Unk hazafelé. — A szépnemet a következők képviselték : Berger Gáborné, Berger Fánika, Glósz Paula (Homonna) Gyulai Jánosné, Hladonik Já- nosné, Horák Olga, Kiss Istvánné, Kneiszl Vilma, Makay Szerén, özv. Mészáros Gyuláné, Mirka Károlyné, Petrasovics Antalné (Csabalócz), Rácz Albertné, Rojkovics Aladárné, Sárkány Imréné (Gálszécs), Sárkány Róza, Sárkány Vilma (Gál- szécs), Szvoboda Johanna, Weinberber Edéné stb. stb. _____________ r. I. (Borzasztó családi dráma) tartja lázas izgatottságban Csanálos és a vele szomszédos falvak lakóit. Az eset a következő. Van a szerencsi járásbeli Csanálos községben egy tisztességes, értelmes, becsületes, jómódú birtokos M. M., ki mind máig boldog megelégedésben töltötte napjait. Házas életét megáldotta az isten két egészséges, szép gyermekkel. Az egyik, Piroska, egy viruló szépségű 17 éves hajadon, »a falu legszebb leánya«, —• a másik egy 15 éves derék fiú, szorgalmas, komoly, méltó az apjához. Történt pedig most julius 8-ról 9-re virradó éjjel, hogy a családfő fiával, szokás szerint, künt hált az udvaron I a méhes mellett, az édes anya pedig az ő kedves Piroskájával, féltett szemefényével, (hiszen a bálványozásig szerette,) a kis, végső szobában. Hajnalig csendes volt minden. Reggel felé a családfőnek feltűnt, hogy már a csordát is hajtják és a nők még sem mozognak kifelé. Előbb az egyik, majd a másik szoba ablakán dörömbözött, de mert semmi neszt sem tapasztalt, rosszat sejtve, betörte a pitvarajtót s egyenest a kis szobába ment, hol családja nő tagjai aludni szoktak.-------Semmi, senki .... Ekkor a nagy szobába rohant. Ott találta az ágyon leányát, Piroskát, legszebb ruhájába felöltözve, fején mennyasszonyi koszorúval ... . megfojtva, élettelenül, az anya pedig eltűnt, hogy hová, máig sem tudják, talán bele ölte magát a Hernád hullámaiba. Kétséget nem szenved, hogy szép leányát, kit pedig az imádásig szeretett, édes anyja fojtotta meg, akin az elmezavar jelei már hónapokkal ezelőtt jelenkeztek. Lelkének elborult pillanatába hajthatta végre e borzasztó tettét, alvó szép leányának megfojtását. A hullát jul. 10-én bontatta föl a hatóság, mely alkalommal konstatálták az orvosok, hogy a szép szűz halálát, ki már boldog menyasszony is volt, erőszakos fojtás okozta. A leány temetése jul. 10-én estve történt óriás, még a szomszéd községekből is nagy számmal egybesereglett közönség jelenlétében. A szerencsétlen derék apát és jó férjet vigasztalja meg Isten, mert bizony nagy szüksége van a vigasztalódásra ! r. I. (Gyilkosság.) A Gálszécshez tartozó Nagymező tanyán, irja levelezőnk, jun. hó 7-én, esteli 7 óra tájban, Szokira János és Pavlov András juhász-bojtárok kegyetlenül meggyilkolták saját gazdájukat. Virág Pál számadó juhászt. A gyil kosságról eddigelé a következő adatok jutottak tudomásra: Virág Pál, számadó juhász, nevezett két bojtárjával egy idő óta a tárnokai legelőn tartózkodott. Vasárnap (7-én) reggel, esős idő lévén, a két bojtár, a juhász ellenkezése dacára, eltávozott a juhoktól s előbb Tarnóka községbe mentek pálinkázni, aztán a tanyára tértek. A számadó juhász nagyon megharagudott az önfejű bojtárokra s »nagy keserűségében mi telhetett tőle* —. az, hogy feleségét, ki a juhakolhoz »fölöstököm ®-öt hozott neki s kiről tudta, hogy Szo- kirával tiltott viszonyt folytat, jól eltángálta. A számadóné hazamenvén, a két bojtárt már a lakásán találta. Legott sirva-riva panaszolta nekik, hogy a férje öt megverte s még azt is hozzá tette, hogy a dühös számadó a bojtárokat halálra keresi. Erre a két suhanc, valószínűleg az asz- szonynyal együtt, tervet szőtt a juhász meggyilkolására. A juhászné égés. nap vendégelte, itatta őket. Este 7 óra tájban a számadóné szolgálója, akiről kitudódott, hogy a má?ik bojtár szeretője, jelentette a mulató társaságnak, hogy jön a gazda. Erre a két legény összeszedte magát s ugyan azon az utón indultak el a tanyáról, amelyen gazdájuk a tanyára jött. Hozzájuk csatlakozott még egy béres is, aki szintén Tárnokára akart menni. Alig léptek ki a tanya udvaráról, mindaketten karót húztak a sövényből s ott el akartak bújni, hogy gazdájukat lesből támadják meg. A béres kérésére azonban lemondtak erről a tervről, ellökték a karókat s tovább mentek. A béres most már egészen nyugodt volt, hogy a juhászt nem fogják bántalmazni. Azonban mikor összetalálkoztak, a juhász kérdőre vonta bojtárjait: hogy mertek az ö engedelme nélkül a juhakoltól eltávozni s egész nap távol maradni f Szokirának sem kellett több, megragadta a juhász nyakát s azt mondta Pavlovnak : »Üsd — az apja ide-odáját!« Pavlov néhányszor a juhász lábára ütött, mire az leesett. Ekkor Szokira kivette az áldozat kezéből a botot s addig ütötte a fejét, mig csak életjelt adott magáról. Szemtanuk azt állítják, hogy az agyon vert számadónak a fején nem maradt ép hely. A gyilkosság szinterén valóságos vértócsa képződött. A gyilkosok társaságába vetődött béres nem védelmezhette a számadót, mert már erőtelen öreg ember és azt mondták neki a su- hancok, hogy ha közeledni mer. őt is agyon verik. A meggyilkolt számadó alig 25 éves fiatal ember volt, aki, ura állítása szerint, nagyon tisztességes, józan életű és páratlan j® cseléd volt. A gyilkosság elkövetése után a bojtárok bejöttek Gálszécsre, itt egy ideig mulattak, később elmentek a juhásznéhoz, ott feltörték a juhász szobáját, jóllaktak túróval, a megmaradt turókészletet pedig elvitték Bacskóra, Szokira anyjához, s végre hétfőn reggel önként jelentkeztek Gálszécsen a városházán. Most a gálszécsi járásbíróság börtönében várják méltó büntetésüket. r. I. (Gombamérgezés.) Technán, irja tudósitónk jul. 12-iki kelettel, három ember esett áldozatul a gombaevésnek. Tirpák Erzsébet, s már férjezett leánya Anna és Minárik Jánosnak kislánya, ki az előbbiekkel a pitvaron keresztül lakik a múlt hétfőn jól laktak gombával s másnap, dacára a jókor érkezett orvosi segítségnek, mind hárman meghaltak. (A megcsalt szerelmes boszúja.) Koszti István kocsis a felett való elkeseredésében, hogy Pavlis- csák Ilona nevű szeretőjénél, ki egyébként tisztességes (?) cseléd-leányzó, e napokban regényes holdvilágos estén egy újabb Rómeót talált, hűtlen kedvesére kést rántott és oldalba szúrta. A csábitónak a szerelmes vak dühe elől sikerült megmenekülni. Roszul járt azonban a leány segitség-kiálltásaira a szomszédból elösietett Hegedűs városi tűzoltó, mert annak a lábába döfte a kést. A sérülések szerencsére nem veszedelmesek. A szerelmes kocsist a rendőrség letartóztatta. (Tűz.) Varannóról írják nekünk : F. hó 6-án a kora reggeli órákban itt két lakóház a tűz martalékává lett. A leégett házak, szerencsére, oly helyen feküsznek, hol a szél nem érte, mert különben az eléggé élénken fúvó északi szél az egész városra vészt hozóvá lehetett volna. (Egy teljesen jó karban) lévő és csinos Sa- fety-féle kerékpár eladó. Bővebb felvilágosítást a kiadóhivatal ad. (Eladó) egy csinos és jó karban lévő zongora. Tudakozódhatni a kiadóhivatalban. («Mentor* ellűfstsi vállalat.) Fontos kérdést old meg a vállalat, a mikor az ezredéves országos kiállítás igazgatóságának pártfogása alatt működését megkezdette. A lakáskérdés okozza minden a kiállításra felrándulóknak a legnagyobb gondot, mert nemcsak attól tart, hogy nem kap lakást, de fél a kiállítás tartama alatt azok drágaságától. E vállalat saját szállóhelyeit rendezi be és minden jelentkezőnek 7 napra már előre elfoglalja szobáját, jöjjön az a kiállítás tartama alatt bármikor is Budapestre. Az étkezési szelvények a főváros és a kiállítási terület több előkelő vendéglőiben bírnak érvénnyel, mig a közlekedés a lóvonat és a villamos- vasuttal bármely vonalon teljesíthető. A vállalat ellátási könyvecskéi 7 napra szóló szoba, étkezés, közlekedés, kiállítás és szórakoztató szelvényeket tartalmaznak. Azonkívül játszanak a kiállítási tombolán és egy hét napra szóló 2000 koronás baleset biztosítási bárcával bírnak. Egy könyvecske ára 42 forint, beszerezhető r forint heti, vagy 4 forint őo kros havi lefizetés mellett már ma és az esetben, ha egy 6 ft 50 kros napi szelvénnyel pótolva lesz, 2 személy által 4 napra bir érvénnyel. Nem csoda, ha az ország minden részéről már is oly nagy számban érkeznek a vállalathoz bejelentések, és igy a közönség helyesen cselekedne, ha minél előbb jelentkeznék, miután a vállalat csak korlátolt számban fogad el előjegyzés eket. (Gyakornokul) felvétetik egy jó házból való fiú Szentgyörgyi Vilmos kereskedésében S.-A.-Ujhelyt. Irodalom. Uj Idők. A magyar olvasó közönség egy régi vágya beteljesült. Kapott végre egy jó, modern Ízléssel, de azért magyaros szellemben szerkesztett képes hetilapot. Ez a hetilap az Uj Idők. Csak igazságosak vagyunk, mikor ezt az első félév után és az uj évnegyed első számánál konstatáljuk. Ebbe a számba hosszabb és folytatásos novellák kezdődnek Herczeg Ferenctől meg Bródy Sándortól; pompás kis vigjátékot irt belé Murai Károly; Mikszáth Kálmán folytatja »Szent Péter esernyője* cimii elbeszélését és apróbb közleményekkel gazdagítják a szám tartalmát Bársony István meg Sebök Zsigmond. A kitűnő illusztrációkat Skutetzky, Neogrády meg Rubovits szolgáltatták. Az sUj Idők* kiadóhivatala (Andrássy-ut 10. sz.) bárkinek kívánatra ingyen küld mutató számot. A Pallas Nagy Lexikonénak füzetes kiadásából megkaptuk a 126.—129. füzeteket, vagyis a IX. kötetnek 6.—9. füzeteit. Mint rendesen, úgy ezek a füzetek is igazolják, hogy a szerkesztőség s a munkatársak nem eléggé méltányolható buzgalommnl igyekeznek a müveit magyar közönség kezébe oly munkát adni, mely a mindennapi életben előfordulható bármely kérdésre pontos és megbízható fölvilágositást nyújt s végre nélkülözhetővé tegye a hasonlőiráuyu külföldi müvek importálását és használatát. Ezekben a füzetekben is nagy számmal vannak a különösen minket érdeklő fontosabb cikkelyek, mint p. Hont vgrmegye (Zöllner Béla,) Honvédség, Hóra-lázadás, Hortobágy, Horváth-Szlavonország, Hunn-mondák, Hunyad-vmegye, Hunyadyak, Huszárok, Hübér, stb. Nagy számmal vannak a szép különmellékletek is, melyek közül megemlítjük a következőket: A budapesti honvédemlék (szin- nyomat,) a Hortobágy térképe, Horvát-Szlavonország térképe. Hunyad vmegye térképe, Elő- és Hátső-India, Időjelző árboc és Iparnövények. — Egy-egy füzet ára : 30 kr. Megrendelhető a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaságnál. (Bpest. Kecskeméti-utca. 6.) Tanügy. Iskolai értesítők. A kegyesrendiek vezetése alatt álló s.-a.-újhelyi főginmáziomnak az 1894J95 évről szóló érte- sitöjét Ormdndy Miklós dr., az intézet tudós igaz-
