Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-03-17 / 11. szám
Vármegyei Hivatalos Rész. 5227. szám Zemplénvármagye alispántától. Pályázati hirdetmény. A Király-Helmecz székhelylyel rendszeresített és lemondás folytán üresedésbe jött II-od osztályú törvényhatósági utmesteri állásra, amely - lyel évi 400 ft fizetés, 10 frt szertárbér és 8 írt irodai átalány, továbbá későbben megállapítandó utiátalány élvezete van egybekötve, a főispán 6- méltóságának 20511895 számú rendelete alapján ezennel pályázatot hirdetek. A pályázók felhivatnak, hogy szabályszerű képesitésöket igazoló fölszerelt kérvényeiket hozzám bezárólag folyo évi március 25-ig nyújtsák be, minthogy későbben benyújtandó folyamodások figyelembe vétetni nem fognak. Ezen állomás betöltésénél elsőbbséggel bírnak az 1873. II. t. c. 7 §-a szerint igazolványnyal ellátott kiszolgált altisztek. S.-A. Ujhely 1895. március 8. 2—2 Matolai Etele, alispán, T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1895. évi február hó 19-én tartott közgyűlésében 57/2627. sz. Olvastatott a nmságu m. kir. Be- lügyministerium f. évi 6098. szám alatt kelt intézvé- nye, melylyel a ,Zemplén-vármegyébe kebelezett községek részére alkotott Építkezési szabályrendeletét« jóváhagyási záradékkal ellátva leküldi. A jóvá hagyott szabályrendelet eredeti példánya a vármegye levéltárába helyeztetni, végrehajtás végett az alispánnak és járási főszol- gabiráknak, kihirdetés védett a »Zemplén« hivatalos lapban közzététetni, alkalmazkodás czéljából pedig a vármegyei jegyzői karnak, tiszti főügyésznek, főorvosnak és az összes községi és körjegyzőknek kiadatni határoztatOtt. Kmft. Kiadta: Jegyzetté: Dókus Gyula s. k. Dókus László, főjegyző. IV-ed aljegyző. 485/23675. Építkezési szabályrendelet a Zemplén-vármegyébe kebelezett községek részére. /. Általános határozatok. 1. §. Minden építkezés, mely Zempjén-vármegye kis, vagy nagyközségei területén czéloz- tatik, legyen az uj épület emelése vagy már meglevőnek olyatán változtatása, mely a falaknak, különösen azoknak utczára vagy országúira eső részének változtatásával jár, csakis a községi elöljárósághoz történt előleges bejelentése és a kissebb építkezésekre, nevezetesen vályog, fa, vagy vert földből készülő, továbbá kőből építendő két szoba és konyha előszobából álló lak, istálló, fészerek, csűrök, melléképületek, melyek 60 Q méternél nem nagyobbak és földszint épitvék, onnan más előbb elő nem sorolt építkezéseknél a főszolgabírótól, illetve alispántól kinyert engedély alapján foganatosítható. Az építési engedély kiadásáról nyilvántartásvezetendő. Nemcsak emberi lakásokul, állatok elhelyezésére vagy más czélokra szánt épületek, hanem kerítések, peczegödrök, kutak, pinczék, termények, széna, szalma, trágyarakodó helyeinek újból építése, felállítása, vagy átalakítása, vagy átalakítására vonatkozó engedélyezési eljárás is ezen szabályrendelet rendelkezései alá tartozik. 2. §. Az építési engedélyért folyamodó fél köteles, ha az építkezés vagy átalakítás nagyobb, a kérvényhez a tervet 2 példányban bemutatni. Az építkezési terveken a pincze, földszint s minden emelet alaprajza, továbbá a keresztmetszet és homlokrajzok 1.100 léptékben mérjelezve rajzo- landók. Kissebb, csak egy szoba, kamarából álló építkezések, vagy kissebb melléképületek s átalakítások, tervek csatolása nélkül csak Írásban vagy szóval — az építkezés ismertetésével s az építési anyag megjelölésével — a községi elöljáróságnál bejelentendök ; miről az elöljáróság jegyzőkönyvet tartozik felvenni. 3. §. Az engedélyező hatóság figyelemmel a közrendészeti, szépitési, közegészségügyi, tüzren- dészeti és utczaszabályozási kívánalmakra, a tervet szükség esetén szakegyének meghallgatásával felülbírálja, azon az esetleg szükségesnek bizonyult, változtatásokat a tervre rávezeti. A tervek egyik példánya a hatóságnál marad, mig a másik példány az engedélyezési záradékkal ellátva a félnek kiadatik. A. terv nélküli építkezések vagy átalakítások iránt az engedély a bejelentéshez képest írásban vagy szóval adatik ki. Az építkezési vonal azonban tekintettel főleg az utczák szabályozására, minden esetben szakértővel tüzendök ki. Az egész építkezés folyama alatt és bevégzése után az elöljáróság kötelessége felügyelni, vagy felügyeltetni, hogy az építkezési engedély minden rendelkezésében betartassák és a személybiztonság iránti óvintézkedések foganatosíttassanak. 4. §. Uj és nagyobb építkezéseknél vagy nagyobb átalakításoknál a vezetéssel mindenkor szakértő építészek vagy kézművesek bizandók meg, akik úgy az építési engedély betartása, mint a személybiztonságért első sorban felelősek, kissebb- szerű építkezéseket, vagy átakitásukat maguk a lakosok is teljesíthetnek. 5. §. Az építkezés a lakházaknál, tekintettel az ezen szabályrendelet 17. §-ában kívánt s minden kis- és nagyközség által kidolgozandó szábályren- deletre, a község belső területén s meghatározott részére csakis szilárd anyagból történhetik és pedig a földszintes lakházaknál azon főfalaknak, amelyek a tetőzet és födélnek hordására szolgálnak, vakolat nélkül téglából legalább 45 cm. kőből vagy vegyes anyagú kő és téglaanyagból legalábö 53 cm., s vályog, de mindenesetre kővagy tégla alapra épülő falaknak legalább 60 cm. vastagságuaknak kell lenniük, a nagy és kis községek külső részén a fenti tervezet alapján megengedett helyeken sárból készült vagy földből vert házak falazatának vastagsága a vályog falakkal egyenlő vastagságuaknak kell lenni. A köz és válaszfalak téglából 15 cm., vályogból 30 cm. vastagságban építhetők, ha azonban a kőfalak a födémek hordására is szolgálnak, téglából legalább 30 cm, vályogból pedig 45 cm. vastagra építendők. Ha a szobák mélysége 6.5 cmt. meghaladja, a főfalak 60 cm. vastagra építendők. Az alapfalak és ha az épület alatt pincze van, a pinczefalak is mindég 15 cm.-rel vastagabban építendők, a földszinti falaknál. Emeletes épületeknél a főfalak mindig szilárd anyagból építendők. Ha az emeletek közt vastartók közötti boltozatok vagy borított gerenda födém alkalmaztatik, két egymásfeletti emelet főfalai egyenlő vastagságban építhetők, ha ellenben csapos gerenda födémek használtatnának, az illető falak minden emeleten lefelé 15 cm.-rel erősbitendők. Egymáshoz épített hazákba tető felett 20 cm.-rel kiemelkedő tűzfallal ellátandók. Közös szomszéd falak alkalmazása uj épületnél még az esetben sem engedélyezhető, ha annak építésébe a szomszéd bele nyugszik. Megjegyzendő, hogy akár vályog készítéséhez, akár sárcsináláshoz gödröt ásni, homokot vagy fövényét szedni a községek belterületén meg nem engedhető. 6. §. Téglaégetés, cserép vagy vályog vetésre szánt uj telepek a községek külső részein a szélső házaktól legalább 500 méter távolra és a vármegye által eziránt alkotott szabályrendelet korlátain belől engedélyezhető. 7. §. Középületek, u. m. község-háza, jegy- zőilak, óvoda, templom, lelkészlak, iskola, vendéglő, kórház sat. építésénél szakszerű építész által két példányban készített tér- és tervrajz, valamint műszaki leírás készítendő, az eként felszerelt kérvényt a főszolgabíró mellékleteivel az állam- épitészeti hivatalhoz küldi felülvizsgálás végett és a netalán szükséges változások rávezetésével véleménye alapján az engedélyt kiadja. Az ekként megadott engedély alapján az építkezés terv szerint leendő foganatosítására a község elöljárósága felügyel és ha attól eltérést tapasztal, a főszolgabírónak azonnal jelentést tenni köteles. (Folyt, köv.) 588. sz. I.95. A sztropkai járás föszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. Az üresedésben lévő havaji segédjegyzői állás választás utjáni betöltésére határidőül 1895. évi április hó 9-ik napjának délelőtti 9. órája Havaj községébe, az ottani jegyzői irodába ezennel kitüzetik. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik ezen 200 ft évi fizetéssel, az ágyneműn és ruhamosáson kívül teljes ellátással és az illető szorgalmához képest megfelelő mellékjövedelemmel javadalmazott segédjegyzöi állást elnyerni óhajtják, hogy kellően felszerelt s eddigi működésűket igazoló kérvényüket alulirt főszolgabíróhoz folyó évi április hó 8-án d. e. 12. óráig annyival is inkább nyújtsák be, mert a később beérkezett pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A körjegyzőség 22 községből áll, s a tót nyelv teljes bírása feltétlenül megkivántatik. Kelt Sztropkón 1895. évi március hó 9-én B&rczy Benedek főszolgabíró. A. szerkesztő póstája,. P. G. urnák — Bpest. Rendeljen egy ,Zemplén-naptá- rát«-t, abból azután megtudhatja s csak 45 krjába kerül. A felvidék* t. szerkesztőségének — Besiterciebinya. Levelet küldöttünk. D. A. urnák — Homonna. A díszes és nagymultú Lónyay- család történetét tárgyazó derék könyv egy példányának ide ajándékozásáért Önnek hálás köszönetünk ! A müvet, érdeméhez illően, szakreferesünk mielőbb tüzetesen ösmertetni fogja a >Zemplén«-ben. Köztudomásúi. A bodrog-kisfalud -b.-keresztúri hon- véd-emlékszobor alapja cimén még az 1887. évi jan. hó 2-án kezelésünkre bízott 40 ftnyi gyűjtés, a Zemplén-megyei keresk- bank 343. sz. betéti könyvében, 1894. dec. 31-ig 55 ft 37 krra szaporodott, — úgyszintén a s.-a.-ujhelyi tak.-pt.-nak 14,367 és 14,398 sz. betéti könyveiben szerkesztőségünk részéről a Kossuth-Lajos-szobor javára gyümölcsöztetett összeg az 1895. évi jan. hó i-én 82 ft 60 kr. volt. Vajda Ferenc községi bírónak — Karosa. A megreklamált számokat újra elküldatte lapunk kiadóhivatala. Tessék a páczini póstáról elvitetni. Ch. S. Tudósításait elég ha egyszerű levélben küldi hozzánk ; ajánlott levélre költenie felesleges, K. P. — B.-Zsadiny. Most élőszóval — Írásban majd csak az iskolai év végén. Nemo-nak. Ön a múlt hó 26-án lezajlott fényes mulatságról szóló tudósítást most, márc. 15-én, küldi be hozzánk. Veheti észre, hogy ilyen óságot újságként nem közölhetünk. Halló levelek. Köszönjük — közöljük. Az osztrákmagyar szentképet átküldöttük a kiadóhivatalnak. Legszívesebb üdvözlet! Tudósítónkat bizalommal kérjük, hogy az olvadásból helylyel-közzel netalán származható áradásról, vagy az áradás okozta helyzetről, úgyszintén a védekezésről és egyáltaljában mindarról, ami ezekkel a dolgokkal összefügg, bennünket legjobb tudomásuk szerint s idejekorán értesíteni szíveskedjenek. Felelős szerkesztő: DONGÓ C3- XT. O- É Z A Kiadó-tulajdonos : ÉJhlert Gyula. A nagy-mihályi uradalomban ez idei eladásra fel van állítva : 15 darab három éves magyar fajú és 8 darab 4—5 éves szinte magyar fajú tenyészbika, továbbá 4 darab 1—2 éves nyugati fajú keresztezett vörös tarka tenyészbika. — A netaláni érdeklődők tudakozódásukkal az uradalom igazgatóságához fordulni kéretnek. Kiváló, gépen tisztított és a budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás által megvizsgált és teljesen aranka mentesnek konstatált elsőrendű lóheremag kapható Holländer Adolf és Fia czégnél XTn.gr-várt. Tk. 235. sz. 1895. Árverési hirdetményi kivonat. A n.-mihályi kir. jbiróság mint tkkvi hatóság közhírré teszi, hogy Simko Mihály végrehajtatnak Czejkovszki Mihályné mint Czejkovszki Zsuzsanna és Anna kk. gyámja végrehajtást szenvedő elleni 65 frt tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. tvszék a (n.-mihályi kir. jbiróság) területén lévő Sámogy községben fekvő a sámoggi 28 számú tjkvben A. I. 2, 3, 6—18. sor. 337, 413, 620, 788, 875, 917, 989, 1066, 1165, (1276—1277), 1431, 1503, 1578, 1657. és 1720. br. számok alatt foglalt ingatlannak B. 13, 14. alatt Czejkovszki Zsuzsanna és Czejkovszky Anna kiskorúak nevén álló jutalékára, továbbá a sámogyi 120. sz. tjkvben A. I. 1—3. sor 447, 577, (250—252). hr. sz. a. foglalt ingatlannak, B. 3. 4. a. Czejkovszki Zsuzsanna és Czejkovszky Anna nevén álló jutalékára — és pedig a sámogyi 28. sz. tjkvbeli 471 frt. — és a sámogyi 120. sz. tjkönyvi ingatlannál az árverést 343 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1895.JÓVÍ májas lló 16. napján délelőtti 10 Órakor Somogy község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának I0°/0-át vagyis 47 forint 10 krajcárt és 34 forint 30 krajcárt készpénzben, vagy az 1881. LX. törvénycikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügy miniszteri rendelete §-ában kijelölt ova- dékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. tcz. §.a értelmében a bánatpénznek előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál, Nagy-Mihályban, 1895. évi február hő 23-án. Ferencsey, kir. aljbiró. Tk. 337. SZ./894. Árverési hirdetményi kivonat. A kir.-helmeczi kir. járásbíróság mint tkkönyvi hatósáf közhírré teszi, hogy Kulcsár István végrehaj tatónak Barkó József végrahajtást szenvedő elleni 24 frt 70 kr tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a kir.-helmeczi kir. járásbíróság) területén lévő Battyán községben fekvő a battyáni 94. számú tjkvben A. I. I—2 sor sz. 215, 217 hr. sz. alatt foglalt és Barkó József (Dargó Jánosné sz. Varannai Mária jogutóda) Barkó József, kiskorú Barkó János és Sándor (Barkó Józsefné szül. Varannai Juliánná jogutódai) és Mandel József nevén álló ingatlanokra az árverést 371 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi április hó 1. napján d. e. 10. órakor Battyán község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának io°/0-át, vagyis 37 frt 10 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. ipában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó i-én 3333. sz. a kelt igazságügymin. rendelet 8. Ipában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgátatni. Kelt K.-Helmeczen, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1894. évi október hó 31, napján. Farkasig kir. aljbiró,
