Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-03-10 / 10. szám
Il ik Melélklet a „Zemplén“ io-ik számához. Bár jól tudom, hogy március tizenötödikének terjedelmesebb részletezésébe szükségtelen bocsátkoznom, mert hisz e magasztos nap évfor- dálójának ünneplésével vésték a lelkes apák gyönge unokáik szivébe szabadságharcunknak csodás történetét, mindazáltal nem állhatom meg, hogy emlékezetének fontosságát legalább főbb mozzanataiban föl ne elevenítsem. Nem akarom föltárni hazánk elnyomatása korszakának ama sötét képét, melynek árnyalata is fájdalmas hatást gyakorol a fogékony lélekre ; elég, ha megemlítem, hogy honatyáink e válságos időben a helyett, hogy Franciaország lelkesítő példáján buzdulva a haladás útjára tértek volna s az emberi szellem ez uj irányát tettleg is üdvözölnék: az elmúlt dolgok hasztalan vitatásában töltötték idejüket. E szomorú s majdnem kétségbeejtő körülményt látva a már akkor hatalomnak örvendő lelkes ellenzék a halasztást nem ösmerő bajok gyors orvoslásához fogott. Kossuth vezérlő szelleme csakhamar meghozta az óhajtott szélrohamot. Március 3-án tartott nagyhatású beszédében felhívja a rendek figyelmét a világ forradalomra s előrelátó lélekkel inti a nemzetet, hogy most már nem szabad elmaradnia a kor kiáltó szavától. Ez volt ama fordulat, mely a terhes bonyodalmat a szerencsés kifejlés felé segítette. A szabadság rég várt sugára megtörte a dermedést ; jótevő meleg világa felgyulasztá a sziveket s a nemzet újra éledni kezdett. »Szükség volt egy napra — Írja Jókai — mely félretaszitsa a törvényhozás ócska klepszidráját s lökést adjon az időnek, mely a nemzetet évtizedekkel előbbre viszi.« A fontos nap nem sokáig váratott magára. A fővárosi ifjúság, melyben a pezsgő vér a férfikor határozottságával s komolyságával párosult, érzé, hogy ő van hivatva a korszellem igényeinek kivivására s egyúttal azok szentesítésére is. Az ifjú lélek független, nemesre törő vágyait nem lehet korlátozni, tettre lelkesül s kétszeres erővel küzd ott, hol a jogtipró önkény üti fel szörnyeteg fejét. A világtörténelem hős szu századai folyamán bebizonyult, hogy a népne k legnagyobb ellensége saját tudatlansága ; ez el __ en leghatalmasabb fegyver a szabadsajtó, melynek fölszabadítása egy elnyomott nemzetinél a legszebb diadal. A sajtó tehát a lelkes ifjúság által tettleg felszabadittatott; a népvezetők sajátkezüleg nyomták ki a tizenkét pontot: Mit kivárt a magyar nemzett Ama tizenkét ösmeretes pont ez, melyben a nemz et jövendő nagyságának biztosítéka volt letéve . Ezt nyomon követte a szabadsajtónak legelső terméke. Petőfi Nemzeti dala, a fenséges erővel s magasztos egyszerűséggel irt Talpra magyar 1 melynek refrénjeit a hon Tirteusza után az érzés férfias leikével ismételték a nép ezrei. A nemzet óhajtása, öröme, bánata nem volt többé elnyomott sóhaj, mert a sajtó, a »világ nyelve« állt szolgálatára. »Szabadsajté 1« — írja Petőfi naplójában — »ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtóról a bókó.'Vagy van-e olyan együgyü, ki azt képzelje, hogy szabadsajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága? Üdvözlégy szüle tésed napján magyar szabadsági Először is én üdvözöllek, ki imádkoztam éretted ; üdvözöllek oly magas örömmel, amilyen mély volt fájdalmam, midőn nélkülöztünk téged!« így született meg a szabadság lelke : a szabadsajtó s a győzelem legelső bajvívója Petőfi volt, kit a nagy nap hatalmas hullámverése a nemzet kegyében oly magasra emalt. ,Ezt a napot — úgymond Jókai — »Szent Petőfi napjának nevezze Magyarország, mert e napot ő állitá meg az égen, igazabban mint valaha Józsue 1« Értsük meg és zárjuk keblünkbe Magyarhon költőkirályának eme szívből eredő, meleg szavait, hogy szent kegyelettel őrizhessük a meg- dicsőült szellem örök emlékét. Mert, ha vannak e hazának fiai, akik fen- költ szellemük avagy nemes tetteik segítségével vívták ki a halhatatlan nevet; ha vannak, kiknek irányában bámulat és hódoló tisztelet nyilvánításával adózik nemzetünk; ha — mondom — vannak e hazának fiai, akik örök életre méltók : úgy azok között e szent napon legelső helyen a hon, szabadság és szerelem lánglelkü dalosát: Petőfi-1 említsük ! , Sz. Holozsnyay Cirill. Vármegyei Hivatalos Rész. T. ifemplénvármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1895. február hó 19-én tartott közgyűléséből. 18)1240. sz. Olvastatott a nmságu m. kir. Belügyministernek az országos lelenczház felállítása és ennek létesítéséig az elhagyott gyermekeknek a Fehér kereszt országos lelenczházi egyesületnél elhelydzése tárgyában követendő eljárásra vonatkozó f. évi január hó 9-én 90560. sz. alatt kelt rendelete, A nmságu belügyi kormánynak az elhagyatott és gyámolitásra szorult sarjadékok állami jótékonyságban részesítése és megmentésére irányuló emberbaráti és hazafias törekvése és az állami intézmény megalkotásáig a társadalom ezen mostoha gyermekeinek menedéke tekintetében már ideiglenes gondoskodása és a kö vetítés eszközlése, a vármegye közönsége részéről örvendetes és elismerő tudomásul vétetvén, az intézmény a vármegye h.vatalos lapjában közzététetni és a vármegye jegyzői kar, valamint a járások főszolga- biráinak felmerülő esetekben alkalmazkodás czéljá- ból közöltetni határoztatott. Tekintve pedig, hogy a fentebb jelzett huma- nistikus czéloknak ez időszerint a Fehér-kereszt országos lelenczházi egyesülete áll szolgálatában, mely társadalmi egyesület a hason czimü vidéki egyletek gyarapodásától számíthat nagyobb lendületre, a járások főszolgabirái ez alkalommal is felhivatnak, hogy a Fehér-kereszt zemplénvármegyei fiók egyesülete részére minél számosabb tagokat gyűjteni igyekezzenek és a tagok jegyzékét az alispán, mint az egyesület elnökéhez terjeszszék be. Kmft. Kiadta: Jegyzetté: Horváth József, Dókus Gyula, tb. főjegyző. főjegyző. Másolat. M. kir. belügyminister 90560.IVII |c. sz. körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Azon nagy halandósági arány, mely nálunk a gyermekeknél, különösen a törvénytelen származású gyermekeknél mutatkozik, kötelességévé teszi a kormánynak, hogy mindazon intézményeket, melyeknek feladatát a szüleik által elhagyatott gyermekek védelme és ápolása képezi, kiváló gonddal támogassa. — Ezen czélból a rendelkezésemre álló alapokból létesítendő országos lelenczháznak terveit szervezetét és alapszabályait kidolgoztattam, azokat egy szaktanácskozmány bírálata alá bocsátottam, úgy, hogy ezen országos lelenczház felállítása rövid idő alatt foganatba lesz vehető. — Mindaddig azonban, míg az országos lelenczház felépül és működését megkezdi, az elhagyott gyermekek ápolása kizárólag a társadalmi utón eddig létrejött egyletek feladata és ezen társadalmi tevékenységnek még az országes lelenczház felállítása után is nagyon tág tere marad,mert lehetetten ezen országos intézetet oly nagy méretekben létesíteni, hogy minden elhagyott gyermek neveléséről és ápolásáról gondoskodhatnék Ezen társadalom és egyleti tevékenységnek támogatása czéljából a »Fehér kereszt* országos lelenczházi egyesület (Budapest, VI. kér. Mozsár-utcza) által dajkaságba adott vagyontalan gyermekek után felmerülő tartásdijaknak az illetőségi község terhére az állampénztárból előlegképen való kifizetését határoztam el, épen úgy, mint az a bécsi országos lelenczházban ápolt magyar honosságú anyák gyermekeivel történik. Az egyesület a megállapított eljárási módozatnak megfelelően félhavonkint fogja számadását a belügyministeriumhoz felterjeszteni, melynek felülvizsgálata és érvényesítése után a számadás vonatkozó része az érdekelt törvényhatóságokkal közöltetni fog. A törvényhatóság feladatát fogja képezni a közlendő adatok alapján a gyermek községi illetőségének megállapítása és a felmerült tartásdijaknak behajtása, önként értetődvén, hogy az illetőségi községnek jogában áll azon a Fehér kereszt országos lelenczházi egyesület által ápolt gyermekeknek községi ápolásban vétele, mihelyt az illetőségi község a törvényhatóság utján értesülést nyert. A »Fehér kereszt« országos lelenczházi egyesület által dajkaságra adandó gyermekek után havonként fizetenbő tartásdíjak a következőkben állapíttattak meg. A gyermekek o—1 éves koráig 10 ft, 1—2 éves koráig 9 ft, 2—6 éves korág 8 ft és 6—12 éves koráig 7 ftban. Erről a törvény- hatóságot tudomás és miheztartás végett értesítem, Budapesten, 1895. jan. 9-én. Hieronimy s. k. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A. Ujhelyben 1895 február 19-én tartott közgyűlésből. 12/3744 sz. olvastatott az állandó választmánynak a baromfiak fertőző betegségei ellen való védekezésről alkotott szabályrendelet tárgyában készített határozati javaslata. A határozati javaslat elfogadásával, a szabályrendelet észrevétel nélkül elfogadtatván a 10 főszolgabíró és »Zemplén« hivatalos lap utján kihirdettetni elhatároztatott. Á járási föszolgabirák utasittatnak, hogy a kihirdetést igazoló községi bizonylatokat 30 nap alatt az alispánhoz terjeszszék be, aki viszont megbizatik, hogy azokat a netaláni fellebezésekkel a szabályrendelethez csatolva, jóváhagyás végett a nmságu m. kir. belügyi ministerhez terjeszsze fel. Kmf. Jegyzetté és kiadta : Dókus Gyula, főjegyző. 495120628 sz. Szabályrendelet. A baromfiak fertőző betegségei ellen való védekezésről. 1. §. Minden gazda köteles, ha udvarában 2—3 nap alatt több baromfi betegedett meg, vagy hullott el, ezt a község elöljáróságának azonnal bejelenteni. Az elöljáróság a betegedések vagy elhullások okát esetleg állatorvos közbenjöttével megállapítva, fertőző betegség esetén a baromfi állományt zár alá helyezi. 2. § Ha valamely községnek különböző részeiben és több egymástól távol fekvő udvarában lép fel ugyanazon időben fertőző betegség, az járványnak tekintendő és az elöljáróság haladéktalanul tartozik erről az elsőfokú hatóságot értesíteni, a község összes baromfi állományát zár alá helyezni és gondoskodni arról, hogy sem élő, sem levágott baromfiak más községbe, vásárokra, piacokra ne vitethessenek, mindaddig, amig a zár fel nem oldatik. 3. §. A járvány megszűntnek akkor tekinthető s a zár a ^községi elöljáróság által akkor oldható föl, ha az utolsó elhullás, illetve bete- gedés után már nyolc nap eltelt. A zár feloldását megelőzőleg minden fertőzött udvar, ól és ketrec kitisztítandó és fertőtlenítendő. Az elhullott baromfiak hullái és az ürülékek pedig legalább */2 méter mélyen elásandók. Az elhullott baromfinak a trágya dombra, udvarra, vagy bárhová való kivetése tehát szigorúan tilos. 4. §. A szabályrendelet be nem tartása kihágást képez, és az 1879 évi XL. t. c. 16. §-a alapján 15 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, be- hajthatlanság esetén két napig terjedhető elzárással büntethető. 5. §. A befolyt pénzbüntetések a vármegyei állattenyésztési alap javára fordítandók. A kihágások elbírálása és a pénzbüntetések elszámolása körül a kihágásokra fennálló eljárási szabályok alkalmazandók. Kelt S.-A. Ujhelyben, 1895 február hó 15. Jegyzetté: Dókus Gyula főjegyző. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A. Ujhelyben 1895 február 19-én tartott közgyűléséből. 10/3745 sz. Olvastatott az állandó választmányok, a S. A,-Ujhelyben tartatni szokott heti vásárok és napi piacokon szedhető helypénzi szedésnél előfordulható kihágásokról alkotott szabály- rendelet tárgyában hozott határozati javaslata. A határozati javaslat elfogadásával, a szabály- rendelet észrevétel nélkül elfogadtatván a 10 főszolgabíró és a »Zemplén« hivataloslap utján kihirdettetni határoztatott. A járási föszolgabirák utasittatnak, hogy a kihirdetést igazoló községi bizonylatokat 30 nap al«tt az alispánhoz adják be, aki viszont megbi zatik, hogy a beérkezendő bizonylatokat, a netáni fellebbezésekkel a szabályrendelethez csatolva záradékolás végett a nmságu belügyministerhez terjeszsze fel. Kmft. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula főjegyző. 505/23510. Szabályrendelet. A S.-A.-Ujhelyben tartani szokott hetivásárok és napi piacon szedhető helypénzszedés körül előforduló kihágásokról. 1. §. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának 1894 szeptember hó 29 én tartott ülésében 505/23510 szám alatt S.-A.-Ujhelyben heti és napi vásárok alkalmávali helypénzszeőésé- ről alkotott szabályrendelet ellen, nem különben ezen szabályrendeletben foglalt intézkedések ellen vétők cselekménye kihágásnak nyilvánittatik. — Az eljárás az 1879 évi XI. t. c. alapján az 1880 évi XXXVI t. c. 41 §-ában megjelölt hatóságok által foganatositannó. A szabadságvesztés büntetés a kiszabott büntetéspénzek behajthatlansága esetén nem alkalmazható, illetőleg át nem változtatható, hanem a hivatalból beszerzett községi bjzonylat alapján törlendő. A kiszabandó büntetés 300 frtig terjedhet s egészben a S.-A.-Ujhely község pénztárát illeti. A büntetésből befolyt pénzek a községi számadásban számolandók el. A helypénz szedésnél alkalmazott egyénekért a bérlő vagy tulajdonos felelős. 2. §. A díjfizetés megtagadása esetén a bérlő jogosítva van az illető dijkötelezettöl zálogot venni. A szállító észközök vagy tárgyak csakis más, zálogba vehető tárgyak hiányában foglalhatók le. A zálogolást megtagadni vagy az elvételnél ellenszegülni tilos. A zálogba lefoglalt tárgyakat köteles a bérlő a lefoglalástól számított 2 nap alatt a fizetésre kötelezett nevének és lakhelyének, nem- külömben a járandó dij összegének bejentése mellett a rendőrségnek beszolgáltattni, ahol az, ha
