Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-03-10 / 10. szám
Sátoralja-Ujhely, 1895, március 10. 10. (1315). Huszonhatodik évfolyam, ELŐFIZETÉS ÁEA: Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. Negyedévre 1 ft 50 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám árt. 15 kr. A nyílttérien minden gar- mond sor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN VÁRMEGYÉNEK HIVATALOS LAPJA. MEGJ-ELE2MIK: 3vEI3STIDE2ST VjSlSAENíLP. EIBDETÉ3 EDA hivatalos hirdetéseknél; Minden szó után l kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 8 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatal- ___hoz intőzendök. Borkiállítás. Az eredéves országos kiállítás borászati cső* portjának igazgatóságától a következő Fölhívás-t kaptuk: Az utóbbi évtizedek történetében nagyobb nemzeti veszedelem nem érte Magyar- országot, mint szőleink tönkremenetele. A nemzeti vagyon, a lakosság egyik nevezetes kenyérforrása ment veszendőbe minden egyes vidék, község szőlőtőpusztu- lásával. Es sajnos, hogy a vész terjedésével nem egyenlő arányokban kelt a jelszó, a lelkesedés, az akaraterő: helyreállítani, visszaszerezni az elveszett nemzeti kincset. Pedig azt még feltalálhatjuk. A sárguló gerezdnek vannak még lelkes művelői, a fontos ügynek vannak még apostolai, akik megmutatták, hogy ami elveszett, azt visszaszerezni, azt visszaállítani lehet. Lehet és kell is. Nem mond igazat, aki a magyar szóló- bortermelést elveszettnek hirdeti; nem mond igazat, aki a magyar bortermelésre reáfogja a halált, mert az él és élni fog. És akkor, amikor az ezredéves ünnepségeken az ezredéves országos kiállításon a nemzeti élet, a nemzeti termelés minden egyes ága bemutatkozik az ország és a nagy világ előtt: legkevésbbé szabad elmaradnia bortermelésünknek. Ezt az alkalmat kell felhasználnunk arra, hogy magadjuk a legerősebb lökést a cselekvésre. Be kell mutatnunk, mi volt az ország bortermelése, mi a jelene, hogy megtanulhassuk, mi lehet a jövő. Ennek a kiállításnak kell megmutatnia, hogy a magyar bortermelés még él. Hadd meríthessen bizalmat a hazai és külföldi fogyasztó arra, hogy fedezheti szükségleteit még magyar termésből ; hadd buzdítsuk a már sok helyen kételkedni kezdő szőlőTÁ*CA, Hajdan és most. A Hegyalján gyakran jártam Szép időben, fagyban, sárban ; S korcsmáiba — út-útfélen, Ha szomjaztam, be-benéztem. Kurta korcsma volt ott bőven Ezelőtt a jó időkben. Van tán most is . . . de nem hiszem : Hogy a boruk igaz legyen. Hogyis lenne ! Puszta sorra A hegy, amely jó bort onta. A palackba jut csak lőre ; — Aki iszsza, prüszköl tőle. Nem így volt ez, nem így régen 1 Volt mit inni nyáron, télen. Pezsgett a bor a pohárban Amúgy istenigazában 1 Ha úgy visszagondolok ma A rég elfolyt jó napokra: Szinte bú fog el . . . pedig hát Nem járom most a Hegy alj át. termelőket, bemutatva nekik azt, hogy mit lehet még Magyarországon remélni. A jubiláns kiállítás egyik fénypontját kell, hogy képezze a borkiállítás, amelynek rendezése termelőink és kereskedőink részére összeköti a szépet a hasznossal úgy, hogy nemcsak erkölcsi, hanem anyagi eredménye is legyen. Felhívjuk tehát Magyarország szőlő- termelőit és borkereskedőt arra, hogy készüljenek valamennyien a kiállításra; vegyenek részt úgy a tulaj dónk ép eni kiállításban, mint az azzal kapcsolatos borkóstoló csarnokban , amely utóbbi hivatva lesz terményeink közvetetlen értékesitésére. A résztvétel anyagi áldozatokba nem kerül és csak hasznára lehet mindem bortermelőnek és borkereskedőnek. Budapest, 1895. évi február hava. Bernolák Sándor s. k, földmiv. min. tanácsos, a kiállítás irodájának igazgatója. A borkiállítás szabályzata, 1. A borkiállításban kiállítható minden hazai bortermény, tekintet nélkül a termés idejére (az évre, melyben termett). 2. A kiállítás két főrésze osztatik be, melynek egyikébe a kiállítók »saját termésű«, másikba a -»nem saját termésűt, borai soroztatnak. 3. Az egyes borvidékek termékei ismét három főrészre osztatnak, u. m.: »Hegyi borok*, az ■»Immunis homokterületen termelt bőrt ki és 1Amerikai direkt-termők* borai faj szerint. 4. Az egyes borfajok kiállítását illetőleg a következő szabályok tartandók szem előtt: a) minden borfajból 4 palack küldendő a kiállítási bizottság címére ;*) b) fehér borok és pedig úgy a könnyebb (közönséges) asztali, könnyebb palack- és fajborok, mint a nehezebb pecsenyeborok is zöld rajnai (07 literes) üvegekben állitandók ki; c) veres borok mindenféle fajta, barna bordeaux 0*7 literes üvegekben állítandó ki; *) Bejelentési ivek és kérdőívek kaphatók : 1. a földmi. velésügyi ministerium kiállítási irodájában (Budapest, V. Zoltán- utca II. sz.) 2. a borkiállítás csoportbiztosa Baross Károlynál, (Budapest, Üllói-ut 24. sz. I. emelet.) Ugyaninnen adatik meg bármely kérdésre a részletesebb felvilágosítás. Szerk. Nem járok én most már arra. Minek mennék ? Úgy se tudna Bora többé kedvet adni — Nem tudna felvillanyozni 1 — Kassa 1895. márc. 7. — Kovács Zsigmond. A tél Pólában. — A .Zemplén« számára — Irta: Kiár István. Póla éghajlata a téli időszakban rendes körülmények között annyira enyhe, hogy a hőraér- sék 5—6 íok melegnél alább nem igen szokott szállani és éppen ennél a körülménynél fogva a lakóházak csakis a legszükségesebb kéményekkel vannak ellátva, azaz kürtő csakis azon helyiségbe van bevezetve, amely a lakóház tervezésénél már konyhának van szánva, mig a többi helyiségek kürtőn keresztül egyáltalán nem füthetők. Megesik azonban, hogy a tél néha szigorúbb mint ahogyan rendesen szokott lenni, amely körülmény azután annyira fölíorgatja a mindennapi életrendszert, hogy a figyelmes szemlélő, aki ismeri a kikötő várost, rendes körülmények között bámulva veszi észre a változást, amelyet egy pár fok hideg és egy kis hóesés okozott. Az eget szürkés fehér fellegek borítják, a d) asszu és eszencia fehér félliteres üvegekbe helyezendő. Azok a palack-különlegességek, melyek a világpiacon ismeretesek és tekintélyre vergődtek, a fenti szabályok alól kivétetnek. A termékek üvegei szabályszerűen dugaszo- landók ; fehér (cin) kupakkal ellátandók. A címlapokon elő Ieend tüntetendő a borvidék, a termelő hely, a termelő neve s lehetőleg a termelés évszáma. A beküldött borok a jury Ítélete előtt vegyi vizsgálatnak vettetnek alá. Kivonat a borkóstoló csarnok szabályzatából. I., §. A kiállítók nagyobb mennyiségű borokat küldhetnek a borkóstoló csarnokba elárusitás végett. 2. § A borkóstoló csarnokban elárusitásra kerülő borok előzőleg egy a kiállítás borászati alcsoportja által kiküldött bizottság elbírálása alá esnék. 3. $. Az eladásra szánt borokból az előleges elbírálás megejtésre 4 palack (0.5 literes) minta küldendő, 4. §. Elárusitásra csak oly termelők vagy borkereskedők borai bocsájtatnak, akik az illető borfajból további eladásra is rendelkeznek e minimális mennyiségekkel: a) könnyű asztali boroknál 10 hl., b) könnyebb palack- és pecsenyeboroknál 5 hl., c) nehezebb pecsenyeboroknái 2 hl., d) aszú és eszenciánál a minimális készlet nincs kikötve. 5. §. Az elárusitásra szánt borok 0 3 vagy o-S vagy 0 7 literes palackokban küldendők be a borkóstoló csarnok részére. 6. §. Azon árt, amelyet a beküldő boráért el akar érni, maga határozza meg. A borok szállítási diját Budapestig a kiállító viseli és fedezi. A beküldő által követelt árat a 2. §-ban jelzett bizottság bírálja el. 7. § A kiállítás tartama alatt esetleg el nem adott borok a kiállítás bezárása után, a beküldőnek írásbeli kívánságára és költségére, visszaküldetnek ; ellenkező esetben egy kellően közhírré tett nyilvános árverésen fognak a legtöbbet Ígérőnek eladatni. Az eladási ár a kiállítónak esik teljes összegében javára. 8. §. A borkóstoló csarnokban eladott borokért bejelentett értékesítési ár a beküldőnek bizto- sittatik és az a kiállítás bezárása után fog részére kifizettetni. A borok közvetítése. Azoknak a termelőknek, akiknek a borkós- mmmmummmmmmmmmmmmmmm^mmm— metsző hideg bóra összekeveri a szálló hópelyheket, amelyekből szeszélye szerint épit dombocskákat a régi római emlékek omladozó falai körül ; majd meg neki durálja magát és őrült dühhel, óriási erővel csapkodja a mindsürübben hulló pelyheket a vele szemközt haladó matrózok szemébe, akik nem lévén szokva az ilyen időjáráshoz, elégedetlenül dörzsölik a hidegtől vörösre festett kezüket, mig fejüket, amennyire csak lehet, igyekeznek behúzni kicsiny kabátjuk gallérja mögé. A város majdnem néptelennek látszik, a szűk, girbe-gurba utcácskák, amelyeken máskor a szardínia- és osztrigaárusok versenyt kiabálnak a cukros mogyoró- és datolyaárusokkal; amelyeken máskor a majmaikat és tevéiket mutogató arabok körül bámészkodó embertömeg az utcák keskenysége miatt különben is nehéz közlekedést teljesen megakasztja; amelyeken máskor a soldit kéregető koldusgyerekek addig szaladgálnak az idegen után, amig egy pár apró krajcárral le nem rázza magáról a tolakodókat; amelyeken máskor az utcagyerekek versenyt szaladnak a tejhordó szamarakkal: most egészen csendesek, csak elvétve látni egy*egy álarcos alakot, amint Illés* köpenyegébe burkolva siet elérni a legelső ősz- teriát, hogy átfázott porhüvelyét egy pár pohár meleg groggal fölmelegitse. A jollésok türelmetlenül topognak fatalpu papucsaikkal a havas mólón, amelyen az óriási bórától magasra korbácsolt hullámok zúgva törnek meg. Az egyik egymáshoz veregeti az eve* £0T A Zemplén mai száma tíz oldal.
