Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-03-03 / 9. szám
kon, mert jellem- s eszköz-elégtelensége úgy hozza magával, amott meg már épen bűnbe esik, mert dicsvágya és hiúsága nem engedte megállani az egyszer megkezdett utón. Mind e jelenségek nélkülözik az egészséges fejlődés első feltételet: a biztosságot, melynek hiánya romba dönti előbb vagy utóbb a leghumánusabb törekvést is. És a társadalom mind ezekkel a jelenségekkel szemben tehetetlen, a fejlődés akar jó, akar rósz, de folytonos. Egyet tehet csak, s ez: folytonosan könnyíteni a megélhetést, állandóan művelni az ész józanságát és a kebel emberszeretetét! Zseltvay B. A íármegye ^ülésterméből. (Folytatás és vége.) Visszatérve az alispánnak évnegyedes jelentésére, kiemeljük abból, hogy habár a kolera Galíciából vármegyénk területére be nem hurcol- tatott, mindamellett a közegészségi állapot éppen nem volt járványtól mentes ; mert a kevésbé veszedelmes járványok közül a fültőmirigylob, hök- hurut, kanyaró, influenza, hasi hagymáz némely helyen felléptek; a veszedelmesebbek közül a vörheny Sztropkón, Mádon, Szerencsen, Tarczalon és Ujhelyben uralgott 96 megbetegedéssel ; a roncsoló toroklob (diítéria) Tarczalon, Szerencsen, Megyasszón, Tállyán, Kesznyétenben, Gesztelyen, Ujhelyben, Ricsén, Zebegnyőn, Kohányban, Te- rebesen, Abarán, N.-Ráskán 101 esetben ; a hólyagos himlő Tokajban és Ujhelyben 57 esetben. — Pénztáraink vizsgálata a kezelés megbízhatóságát és pontosságát illetőleg most is, mint mindenkor, a lehető legjobb eredményt tüntette föl. — Az útadó és egyéb törvényhatósági pó'adók, melyek a múlt év utolsó hónapjaiban igen sűrűn folytak be, most már csak igen gyéren érkezvén, a járások fószolgabirái erélyesebb eljárásra utasittattak. A számonkérőszéki ülés jegyzőkönyvének felolvasása alkalmából főispánunk Öméltósága ismét dicsérettel nyilatkozott a tisztviselők szakértelméről, úgyszintén a kezelés pontosságáról s nekik ezekért elismerést, egyszersmind köszönetét mondott. A tevékenységi kimutatás szerint az 1894. évi december i-től az 1895. évi február i-ig terjedő időszakban elintézendő volt összesen : 31,749 ügy darab, elintéztetett: 29,589, hatrálék- ban maradt: 2160 ügydarab. Egyes hivatalok ügyköre szerint a hátrálék igy jelentkezett — alispáni hivatalban; 341, tiszti ügyészetnél: 21 pénztárnál: 745, számvevőségnél: 382, levéltárban: — tiszti főorvosnál : —, árvaszéknel: 284, allamépilészeti hivatalnál III; — szolgabiroi hivataloknál, Szerencsen: 19, Tokajban: 51. Uihdyben : 68, K- Hclmeczen : 69, Gá s-écsen : 18, N. Mihály ban: 21, Varannón ; 12, Homonnan : 7, Sztropkon : 2 és Szinnán 9 D. u. 3-kor az alispán előlülése mellett folytatott s még az nap (február 19 én) be is felezett közgyűlésnek tárgysorozatából fölemlítjük a következőket : haját tépte dühében, valahányszor muszájból kellett Írnia; ebből pedig az a nagy baj származhatnék, hogy a feleséged nem szeretne. Ped'g minő aranyos feleséged van, minő szép gyerme ked, minő állásod, minő pompás borod, igazán szerencsés ember vagy 1 Jóakaratu igaz barátod: * Sándor. Téglavár, 1895. febr. 1. Kedves Sándorom ! Egy hónap óta mindig várom a leveled, melyben megirod becses véleményedet a tárcáimról s ime semmi válasz. Bizonyosan rosszak, vagy megint a képviselőség tart lekötve ? írj mentői előbb, mert türelmetlenek vagyunk. Érted ? türelmetlenek . . . írod továbbá, hogy minő szerencsés vagyok ... Hisz' az már vagyok, de nem iró, mint te, akit rajongó tisztelettel környeznek . . . Oh csak az iró lehet igazán boldog ! Itt megállt, felvette percegő tollát s elgondolkodott. Ez alatt egy szemtelen légy végig szaladt a nedves betűkön, majd hirtelen visszafordulva két első lábacskáját összedörzsölte, mintha fügét mutatna. A jegyző dühösen kergette el. De mit látott, amint tovább akarta folytatni levelét ? Ezt: hisz^a^már vagyok, de nem' iró . . . A légy megcsinálta az igazságot. A jegyző elgondolkozott, aztán hirtelen lecsapta tollát: kiábrándult s azóta igazán boldog. A belügyi kir. nvnister leiratában arról ér- tesitette a vármegve közönségét, hogy az országos I ezredéves nemzeti ünnep alkalmira Magyarország vármeqyéi és városai cirn alatt nagyobb szabású, képekkel ékesített munka fog megjelenni. Ez a munka a vármegyék kulturális múltját és jelenét összes nyilváruUsában tárgyalja. Magában foglalja tör’éneti. fö'drajzi, rí ütörténelmi, néprajzi, természeti és hadügyi viszonyainak közművelődési és közgazdasagi állapotának ismertetését irasban és képben. A belügyminiszter arra hívja fel a törv.- hatóság figyelmét, hogy a szükséges s majdan a szerkesztőség részérói e munkához bekért összes adatokat engedje át, — mit is a vármegye annak idején szives készséggel Ígért teljesiteni. S.-A.-Ujhely képviselőtestületének az a határozata, hogy az újonnan épü t h izak, mindaddig, amig állami adókedvezményt élveznek, a házbérjövedelem értékének csak fele része után rovassanak meg községi adóval, felebbezés következtében tárgyalás alá vététvén, kimondatott határozatul, hogy a községi adó kirovásénál az évi bérjövedelemnek egész értéke szolgáljon alapul. Az újonnan alakult >Országos magyar kölcsönös biztositó szövetkezet« (Budapest, Károly- kőrut 3.) díjtételei az eddig keletkezett többi ilyen biztositó társaságnak díjtételeihez mérten igen előnyösöknek mutatkozván, a kölcsönös biztositó szövetkezetbe leendő belépés a vármegyebeli községeknek figyelmébe ajánltatott. O.-Liszka város vagyoni ügyeinek rendezése érdekében újabb tárgyalás mutatkozván kívánatosnak : az egyezség megkötésének létesítése céljából Dókus Gyula vm, főjegyző a helyszínére kiküldetni határoztatott. Az újhelyi piaci helypénzszedés alkalmával támadható kihágások megtorlása iránt alkotott vármegyei szabályrendelet elfogadtatván, megerősítés céljából a kereskedelemügyi kir. ministerhez fölterjesztetett. Több vármegyének egy-egy konkrét kérdésben tett felterjesztése hasonló szellemű feliratokkal támogattatni rendeltetett. Végezetül a főszámvevő részéről előterjesztett határozati javaslatok következtek, melyek elfogadásával törvényhatósági záradékkal elláttattak : Mád, Megyasszó, B.-Keresztur, K.- és N.-Czigánd községek, Alső-Regmecz, S -A.-Ujhely és Kesz- nyéten, továbbá a tőke-terebesi, ulicsi, sztarinai, perbenyiki, szinnai, nagy-dobrai, sókuti, agárdi, a.-bereczkii, szentesi, radi, b. újlaki, n.-kövesdi, velejtei, leleszi és csanálosi körjegyzőségeknek 1895. évi alap- illetve pótköltségvetései, — nemkülönben Homonna városnak 1893. évi és a ha- vaji körjegyzőségnek 1890—91. zárószámadásai. Vármegyei ügyek. A m. kir. bc’ügym;n:sfer tudatta, hogy a Hasenfeld Manó dr. franc n--bidi orvos rézéről a tisztviselők v.gv n jeik részére f.lajanlo't kedvezményt igénybevenni óhajtók fo'yamodasaikat, f i sőbb közvetetlen ható-agaik útján, a ministériom- hoz ez évi april hó 5-éig nyújtsak be A gyámügyi felebbviteli választmány főispánunk Öméltósága elnöklete mellett tegnap d. e. ülésezett. Az utadófelszó'alási küldöttség Dókus Gyula vm. főjegyző előlülé-e mellett f. hó 1 én tanácskozott, mely alkalommal több százra menő felszólalás nyert elintézést. Vármegyénk közigazgatási bizottsága március havi rendes ülését f. hó 16-án (tizenhatodikén) fogja megtartani. A vármegyei szegényalapra ügyelő választmány tárgyalás alá vévén a szerencsi, tokaji, újhelyi, bodrogközi, n.-mihályi, varannai és homon- nai járások fószolgabirái részéről benyújtott, a községi szegények segélyezésére fordított összesen 3675 ft 11 krnyi összegről tanúskodó számadásokat a I számvevőség javaslata alapján elhatározta, hogy a vármegyei központi szegényalapnak még rendelkezésre álló 1305 ft 36 krnyi kamataiból 3O°/0arányában , fogja a községi pénztárakat kárpótolni; mihez képest Gesztely 37 ft 60 kr, Tállya 8 ft 70 kr, Kesz- nyéten 1 ft 50 kr, Köröm 1 ft 80 kr, H.-Kak i ft 50 kr, Golop 7 ft 20 kr, T,-Szada I ft 50 kr. Mád 5 ft 40 kr, E.-Bénye 9 ft, O.-Liszka 37 ft 80 kr, Tarczal 9 ft 60 kr, Ujhely 871 ft 80 kr, K.-Helmecz 1 ft 50 kr, N.-Mihály 39 ft 60 kr, Rakócz 7 ft 20 kr, Varannó 2 ft 25 kr, Sókut 4 ft 50 kr, Homonna 34 ft 05 krnyi s igy összesen 1102 ft 50 krnyi jutalékban fognak részesittetni. A kiutaló határozat foganatosítás céljából vármegyénk főpénztárosával már közöltetett. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. XII. t.-c. végrehajtása tárgyában még a múlt évi okt. hó 17-én, 48,000 sz. a. kiadót} belügyministeri körrendeletre ismételten is felhívjuk a községi elüljáróságok figyelmét. E körrendelet szerint a mezőőrök intézménye ez évi ápril hó i-éig szervezendő A mezőőreik számát és ja- vada mizását a községi kö tsegvetés keretében átfutó tételként a bevételek és kiadások rovatában a k'zségi k pviselötestület állapit ja meg. A mezőőrök illetményeiről külön kivetés készítendő s az a költségvetéshez csatolandó. A mezőőrök javadalmazása a községnek 1895. évi koltségelö- ir nyzataba még p-dig amennyiben az már elkészül vo'na, pótköltségvetés útján föltétlenül fölveendő. A mezőőrök legkésőbb 18pj. évi ápr. hó l-ig folfogadandók. Minthogy pedig a mezőőrök tényleges félfogadásáról a belügyminiszter ez évi márc. hó ij-éig jelentést vár : a fent idézett kör rendelet végrehajtása a járások fószolgabirainak szoros kötelességükké tétetett. Hírek a nagyvilágból. Vilmos német császár Ferenc József királyt a német hadsereg vezértábornagyává nevezte ki. Vilmos német császár felejthetetlen barátjának, Rudolf főhercegnek, koporsójára koszorút tett a kapucinusok bécsi sirboltjában. IÄLBRECHT föhflj impozáns temetésének Európaszcrte nagy politikai fontossága van.Nemcsak az, hogy Vilmos német császár személyesen vett részt a végtisztesség megadásában és ily módon az ö lovagias gondolkozásának s királyunk iránt táplált őszinte barátságának ünnepies kifejezést adott, de a temetés fényesen igazolta azt a barátságos viszonyt is, mely a nagy és kisebb államok közt uralkodik, amennyiben az összes európai udvarok képviselve voltak a temetésen és megmutatták mily őszintén osztoznak az uralkodócsalád gyászában. Giers utódává Lobanov Rosztovszkij herceget nevezte ki II. Miklós orosz cár. Lobanov herceg egyike a legkiválóbb orosz államférfiaknak; 14 esztendeig képviselte Oroszországot mint bécsi nagykövet királyunk őfelségénél; legutóbb Berlinbe nevezték ki nagykövetnek II. Vilmos császár kedvéért. Az uj orosz államkancellár őszinte hive és barátja az európai békének, Kineveztetését úgy tekintik, mint biztos zálogát a XIX. század békéjének. Elsülyedt város. Rucshát perzsaországi város, mely a Kaspi tengertől délkeletre a Kurgan folyó mellett feküdt, földrengés következtében elsülyedt. Több ezer ember vesztette életét. A kinai császár elnöklete alatt nagy tanács volt, melyben a fölött történt szavazás, hogy háború vagy béke legyen-e f A tartományi első, második és harmadik rangú hiva alnokok többsége úgy nyilatkozott, hogy habár a háború sikerrel biztat (?) mégis vágyva óhajtják a békét. Hírek az országból. A fi g tlenségi és 48 as párt, po'itikai ö szef rh trtlrn ég okából, kette szakadt. A vö’t elnökkel, Jus'h Gyulav 1, eddig 40-én vá'takki az anyapartbó1, hol most Ugrón G ibor és Pulóuyi Géza lettek ismét a hangadók, ügy vélik, hogy a szakadas végleges és hogy Jus/h-ék az Eötvös Károly-íéle töredékkel fognak egyesülni. Ezek igy együtt a 48 as pártnak szabadelvű, Ugronék p*dig klerikátis-u/tramontan irányát fogjak képviselni. Perczel Dezső belügyminister, a képviselőiébe 18-iki ülésén mondott beszédében kijelentette, hogy a közigazgatás államosítására vonatkozó törvényjavaslatokat hamarabb nem igen terjesztheti a Ház elé, mint az 1896 év ápril havában. Uj államtitkárok. Zsilinszky Mihály, Zólyom- vármegye volt főispánja, a vallás- és közoktatás- ügyi ministériomhoz államtitkárrá neveztetett ki ; belügyi államtitkárokká pedig Latkóczy Imre országos képviselő és Széli Ignác ministeri tanácsosok neveztettek ki. Az idei hadgyakorlatokat, melyeken a király is jelen lesz, Bánffy Hunyad környékén tartják meg. Őfelsége a hadgyakorlatok alkalmával Kolozsvárra is el fog látogatni. A Karszt-hegység vidékén megint rendkívül erős hóviharok dühöngöttek. Forgalmi akadályok következtében febr. 27-én a Fiume felé vezető vasúti vonalon a közlekedést beszüntették. Színház. Isten vele tehát direktor úri Sajnáljuk, hogy a sezon nem ütött ki úgy, amint azt mi óhajtottuk. Ennek a kritika nem oka, hatalmas Jupiter 1 Mert úgy vettük észre, hogy tegnap az Olimpu- szón, isteni haragjában, gyöngéd célzást tett reánk, hogy még a kritika részéről sem talált pártolásra. Istenek mindentudó ural Tudnia kell, hogy Falb 1894. év julius havában hosszú kemény telet jó sóit erre az évre, — az újhelyi színháznak pedig csak teteje vagyon. Azonban »sine ira I« Elvonulnak majd a snep- fek, gólyák és más vándormadarak, úgy őszelő *) Már egyesültek is. Szír*. Folytatás az l-ső mellékleten
