Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-02-24 / 8. szám

Il-ik Melléklet a „Zemplén“ 8-ik számához.

(Jégünnepség) A sátoralja-ujhelyi korcsolyázó-egyesület j égpályáján még a múlt évben tervezett, de a kedvezőtlen időjárás miatt meg nem tarthatott, tréfás jelmezes Jég-ünnepség folyó február hó 24-én vagyis ma délután fog megtartatni. Az ünnepség délután fél két órakor kezdődik és 5 órakor végződik. Erre az ünnepségre szoló belépő jegy ára 50 kr. személyenként; azonban azok, kik az ünnepség céljára már előzőleg 1 ft illetve 60 krt befizettek, külön díjmentes, névreszóló belépőjegyekkel láttatnak el, melynek felmutatása ellenében egy tréfás jelmez fog részükre kiszolgáltatni a jégpálya felső részén az ünnepség kezdetekor. A rendezőség.

(Halálozás.) Koppét József a m. kir. államvasutak újhelyi főnökségének tisztviselője, folyó hó iö’án hosszas betegeskedés után meghalt. A még élte delén, 48 éves korában, elhalt férfiú, úgy is mint a vasútnak egyik régi, buzgó tisztviselője általános tiszteletnek és becsületnek örvendett; ezért keltett halála őszinte részvétet mindenfelé, hol őt ismerték. Temetése, melyre az összes gyári tisztviselők és munkások testületileg, élükön Katona József főnökkel, vonultak ki, 18-án délután ment végbe és egyike volt a rég nem látott impozáns temetéseknek, mert a koszorúkkal boritott koporsót fáklyások, a gyártelepi zenekar és dalos egyesület részvételével ezernyi nép kisérte utolsó útjában. Halálát bánatos özvegye kesergi- — Béke hamvaira 1

(Táncmulatság Mező-Laborczon.) A mező- laborczi vasúti állomás alkalmazottai e hó 17 éré táncmulatságot terveztek ; de bizony a rendezőség 17-ike előtt pár nappal szomorú ábrázattal jártkelt, nem remélve semmi sikerét fáradozásainak, mert hát: »Befújta az utat a hoc ... a szó legszorosabb értelmében. Annál kellemesebb volt a rendezőség csalódása, mikor a mulatság napján, vagyis estéjén nem remélt szépszámú közönség gyűlt össze a szépen s Ízlésesen dekorált vasúti várótermekbe. De hát ki törődnék egy kis hófúvással, a ki vagy egyszer már volt a mező-laborczi vasúti bálokon, hói jó kedv, figyelmes rendezés, jó zene mindig egymással vetekedtek a múltban is. — Nem is bá ta meg senki, aki idefaradt. A jókedv esak fokozódott világos viradtig. — Hiába volt minden rim^nkodás, minden sóhajtozás s óhajtozas, hogy; »Bárcsak ez az éjszaka« .... stb., mert bizony a kérlelhetetlen nap-apó közbelépett s ez véget vetett a fiatalság minden tekintetben sikerült táncmulatságának Mmt ha ljuk, a mulatság jövedelméből jotékonycélra is jutott 13 ft. r. I.

(Az átugrott 13 as szám.) Szabadkan valami szórakozott gólya tulbu'.goan teljesítette kötelességét. Egy asszony ugyanis már tizenkét gyermekkel ajándékozta meg élete párját A derék csa'ádapa véghetetlenül megörült, mikor a tucat szerencsésen együtt volt s mindnyáj m jó egészségnek örvendettek. Annál kellemetlenebbül volt meglepve, a mikor egy szép napon, hiszen minden kellemetlen dolog egy szép napon szokott megtörténni, a gólya ismét jött. Tizenhárom, tizenhárom, folyvást ez járt a fejében. Micsoda szerencsétlen szám ez a tizenhármas. A bölcs természet ugyanis gondoskodott arról, hogy a tizenkettő után konok következetességgel a tizenhárom következzék. De a szórakozott gólyamadár ezúttal, nyilván tévedésből, három kis legényt tett bele a bölcsőbe. Tizenhárom, tizennégy, tizenöt, számolgatta rezig- náltan a sokszoros családapa a mellénye gomjain, ha ugyan volna a világon mellény ennyi gombbal. Az eset családanyai körökben feltűnést keltett.

(Az iparos ifjúság színi előadása Szerencsen.) Február 17-én igen nemes célra, mert a szerencsi ipariskola javára, tartott az iparos ifjúság zártkörű színi előadást, melyet a legvidámabb mulatság követett. A tánccal egybekötött színi előadás lelkes rendezője, a gyermeksereg és az ifjúság barátja, Lintz Géza cukorgyári tanító volt. Hogy a gyermekelőadások rendezésének hivatott mestere, arról már többször meggyőzőhettünk; de az iparos ifjúság léleknemesitő és hasznosan szórakoztató derék előadása arról tette bizonyosakká a szerencsieket, hogy ügyes, a nevelés sikerének módozatait hivatásszerüleg alkalmazásba vevő ezen rendezőnk a fáradság nem kímélésével megtörte az önerőben való bizalmatlanság jegét, a mennyiben az iparvs ifjúság játéka teljes elismerést nyert a y Virágfakadás« (Murai K.) és »Rendelő órai (Almási T.) c. darabokban még a finomabb ízlésű közönség részréről is. Vajha többször és több helyen is szívesen lépnének iparos ifjaink művelődésük előmozdításának e hálás terére. P. S.

(Városi kisdedóvó megnyitása.) A Tokaj város részéről létesített ideiglenes kisdedóvó intézetet, Írja levelezőnk, febr. 17-én nyitották meg ünnepiesen, Bergler Gyula helybeli r. kát. plébános prépost mint óvó-bizottsági elnök, az óvóbizottság tagjai és számos érdeklődő polgárból álló közönség jelenlétében. — Elnök az ünnepies megnyitás kezdetén, szokott ékes szólásával, vonzóan s alaposan fejtegette az óvó-intézet nemes célját és üdvös hatását a gyermekekre, a szülőkre, a községre s az egesz társadalomra. Buzgó támogat tsukba s pártfogásukba ajánlotta a jelenlevőknek s az ő révükön Tokaj közönségének ez újonnan megnyitvtt s immár működésbe lépett inté- tézetét s annak szakavatott és buzgó vezetőjét: Telepi Ilona kisasszonyt. Ezután a város főjegyzője Kudász Kálmán, olvasta fel az intézetre adakozó nemes szivü emberbarátok hossző névsorát a város elöljáróságának a kisdedóvó-bizottsághoz intézett emlékiratában, kik között szerepel: Hirsch Mór br. 5000, Tokaji Kiss Endre szatmári adó tiszt több mint ŐOO, Kohn Emmánuel 200, a tokaji cognacgyár 200 a tokaji Takarékpénztár 30, Bernáth Béla 25 fttal stb. — Miután még az összes jelenvoltak neveiket a kitett vendégkönyvbe bejegyezték, a lélekemelő ünnepség véget ért. A kis dedóvó állandó épülete a Slezingerné-íéle telken a folyó év folyamán, vagy legkésőbb a millénlum évében fog rendeltetésének átadatni, A nevezett telek igen alkalmas arra, hogy rajta park közepén egy mind egészségi, mind pedagógiai követelményeknek megfelelő kisdedóvó építtessék, r. L

(Tejszövetkezet) Pelejtén, írja tudósítónk, Pékáry, Kanta és Sztankóczy ottani földbirtokosok kezdeményezése folytán tejszövetkezet alakult. A lefolyt űzletév oly kedvező eredményeket tüntetett fel, hogy a szövetkezetbe bevonták a kisgazdákat is. Ezekkel egyetemben most már egy művezetőt is fogadtak Kassáról, aki a tejnek gyárilag való földolgozását szakértöileg fogja végezni. Egy tehén után az évi haszon körülbelül 70 ft tiszta nyereséget hoz. Vajha okulna ezen több község is és hasonló szövetkezet alakítására vállalkoznék, menynyivel megkönnyítené a szegény nép helyzetét?

(Farsangi táncmulatság.) Papina és környékének intelligenciája, Írja tudósítónk, élén Haraszthy József közszeretetnek örvendő vm. utmesterrel, látván azt, hogy a szinnai társadalmi viszonyok miatt Krajnyán, egy farsangi táncmulatság Szinna községben alig hozható létre, elhatározta, hogy Hosztovieza községben, az uradalmi kastélyban, rendez egy inkább házi jellegű mulatságot, mintsem fényes és igy költséges kiállítású bűt. A f. hó 17-én tartott farsangi mulatságon nagyszámú intelligens hölgy- és férfiközönség vett részt. A pompás fesztelen és kedves mulatság kivilágos kiviradtig tartott. A talpalávalóval Pali, a homonnai hires cigány prímás szolgált, melynek csiklandozó ereje táncra ingerelte még az öregeket is. A »hogy voltc-oknak hossza-vége nem volt! Mi is a-t mondjuk a derek rendezőségnek : »hogy volt ?« r. I.

(Farkas helyett kutya.) A b -sarai erdőn fát vágó munká ok észrev tték, hogy közéltükben farkas őgyeleg. Nosza űzőbe vették a kiéhezett állatot, kergetve egész Vámos Ujfa uig, hol a va sutról havat hányó napszámosok is segítségükre sie'tek. Valóságos hajtó vadászat keletkezett, szá- mi*va az ordas szép áru bundájára. Tervüket siker koronázta, mert a nagy lármára figyelmessé lett pályaőr fegyvert töltött és a farkasnak vélt állatot célba véve, kétszeri lövésre leteritette. Volt öröm és ujongás, végre civakodás, sőt veszekedés, mert a Sáraiak, kik a farkast kiugrasztottak, 1 tisztán az övéknek, mig az uj falusiak, mert az ö határukon esett e1, magukénak tartottak a farkast. Végtére mégis abban állapodtak meg, hogy a bőr- árán majd atyaíiságosan megosztoznak. A farkas tehát közös erővel megnyuzatott. A liszkai bőrös- zsidó jó áron meg is vette az ordas bundáját, az osztozkodás is megtörtént. De uram fial A bőröszsidó másnap visszahozza a bőrt és annál az egyszerű oknál fogva, hogy a bőr nem farkas bőr, hanem a Iongi árendás kutyájának a bőre, visszakövetelte a pénzét. Természetesen a pénz akkorrára már pálinka értékre volt valutázva. Az érdekes jogi kérdésben a bíróság fog dönteni.

(Farsang.) A homonnai »kaszinó egyesület* f' hó 16 án rendezet zártkörű táncmulatsága sokáig emlékezetes marad mindazoknak, akik azon részt vettek, mert régen volt Homonnán jó kedv dolgában oly sikerült táncest, mint ez. — Félkilenc felé gyülekezett a hölgykózönség a »Stefánia» szállónak nagytermébe és megkezdődött a tánc oly tűzzel és animóval, hogy csak reggeli 7 óra után ért véget. A mulatság sikerét biztosította az a körülmény, hogy fiatal emberek, köztük többen a vidékről is, nagy számmal voltak. A díszes hölgyközönség névsorát a következőkben adjuk: Leányok : Dangelmayer Olga (H.-Csebinye), Dur- csinszky Gizi, Ecsedy Emma. Fekete Emmi, Flatkay Mária, Herczog Jolán (Őrmező), Kelemen Margit, Lukovits Irén, Pelcsárszky írna, Petrovits Alice, Petrovits Gizella. — Úrnők,'. Ecsedy Edéné, Ghéczy Istvánná, Grünwald Ignác drné, Haraszthy Miklósné, Helvey Béláné, Herczog Oszkárné Kelemen Kálmánná, Kovács Józsefné, Kovaliczky Elek drné, Kutka Istvánná, Lukovits Gezáné, Mé száros Istvánná, Morgen Istvánná, Moskovits Ervin drné, Perzsenszky Lajosné, Petrovics Gyu- láné, Rév Ödönné Szekerak Ambrusné, Ugray Lajosné, Vaskovits J.-né (Porubka.) r. I.

(Tűz.) Kesznyéten községben, irja levelezőnk tűz támadt. ATarnóczi-iele »nagy fecskendőd igyekezett a nép alkalmazásba hozni. Hordót, kádat szállítottak a viz összegyűjtésére; a nagy készülődések között azonban a községi pénztáros kifa- kadással nyilatkozott erről a drága szerszámról,

mondván : »Uraim ! akármit csinálunk vele se nem szí se nem fú.« Annyi hasznot mégis tapasztalni lehetett, hogy mihelyt a fecskendő a szerencsétlenség közelébe huzaték, a tűz megaludt, s csak egy ház hamvadt el. Arról beszé getnek most az emberek, hogy ugyan ilyen-é minden Tarnóczy- féle fecskendő?... Az elöljáróság pedig, mint aki jól végezte dolgát, annyit tett, hogy hasznavehetetlen szerszámját visszahuzatta a fabódéba.

(Kis-Csécs község megmentve.) Vármegyénk legalsó fekvésű községét, Kis-Csécsét, irja tudósítónk, a Sajó folyó, partszaggatások következtében, végelpusztulással fenyegette ; azonban, amint hírlik, Nagy Sándor dr. országos képviselőnk közbenjárására az állam, a vármegye és a község hozzájárulásával a partbiztositó munkálatok folyamatba tétettek. Az egész télen szakadatlanul és serényen dolgoznak a Sajótól ostromolt község megmentésén. Szakértő mérnök vezetése mellett vállalkozók építtetik a védőgátakt. Majd megírjuk annak idején, hogy a nagyközönségnek is legyen tudomása arról, mi eredménye lett árvizpróba után a költséges munkálatnak.

(A kis-csécsi szakadás ) Nem messze K-Csées községtől van a Sajó mel ett az u. n. »Kis Csécsi szakadás,« mely bizony felelemmel to ti s tölt- ueti el úgy a nappal di kivá't az éjjel utazókat, mert az úttest több mint 200 méter hosszúságban fekszik a mindég szerencsétlenséggel fenyegető helyen. Nem kívánjuk, hogy valaki bele rohanjon ebbe a veszedelmes mélységbe; de óhajtandó volna, ha más vármegyénk példájaként legalább kerékvetök állíttatnának erre a veszedelmes vonalra a közönség néminemű biztvsitásá céljából.

(A miniszterelnök amerikai arcképe.) Amerikából Írják lapunknak : Midőn a kábel az Óceánon túl is hírét vitte annak, hogy a magyar király Bánffy Dezső bárót fogja a kabinet alakítással megbízni, New Yorkban egy világlap, a Worald szerkesztősége 50 dollárt Ígért egy Bánffy-zre- képért. Egy Braun Henrik nevű magyar kivándorolt azonnal jelentkezett a szerkesztőségnél s azt ígérte, hogy ő 3 óra alatt megszerzi a kívánt arcképet. De hogyan ? Nyakába vette a világ várost s a kávéházakban koponya-szemlét tartva, az első szőke, kopasz embert felszólította, hogy 2 dollár díjért kövesse őt egy fényképészhez s ott engedje magát lefényképeztetni. A sikerült kép masnap megjelent a Worald-ban. Bánffy báró természetesen, nem protestalt. hogy a Worald Bánffyja nem ő; nem protestáltak az Amerikában élő magyarok sem, mert vagy nem is nerték Bánffy bárót személyesen, vagy ha ismerték is, mmt p1. Zichy Herman gróf, jót nevettek a sikerült ötleten, kivált mikor kisült, hogy a nevezett lapot hogyan juttatta Bánffy »sikerült« arcképéhez egy élelmes kivándorolt honfitársuk.

(A szérum hatása.) Kesznyétenböl írják: F. hó 9-én difteritiszbe esett B ... J.... kis unokája, — és mert sem a t.-luczi, sem pedig a gesztelyi patikában szérum még nem kapható, február 13-án Mis- kolczról Fodor dr. hozott migával szérumot és fecskendőt. Az akkor már igen erős lázban aligeszmélő 2l/2 éves fiúcskát azonnal beoltotta s már néhány óra múltával észlelhető volt a javulás. Harmadnapra a gyermek fölkelt eszik, játszik s minden veszedelmen túl van. Vajha a szegény népnek itt is támadnának olyan nemesszivü jótevői, mint a B idrogközön támadt egy Mailáth gróf és egy*) Sennyey báró személyében.

(Boldog Amerika) Csapatosan érkeznek visz- sza a felvidéki kívánd ariók Am erikából. Sírva panaszolják. hogy a new-yorki kikötőben megvizsgálják a kivándorlókat s akiknek nincs elegendő pénzük az önfentartásra, be sem engedik Amerika szárazföldjére, hanem egyszerűen a tengerről küldik vissza hazájukba.

(Egy érdekes régiség.) A »Sárospataki La- pok«-bol olvastuk: A sárospataki ev. ref. egyház régi szent edényei közt, melyek még az 1661 — 1734 ig tartó vallásos üldözések erőszakos foglalásai s a labbanc és kuruchadak rablásai után is megmaradtak, van egy ezüst tá'ca, mely mind az ajándékozók nevénél, mind történeti becsénél fogva egyiránt megérdemli, hogy e lapok olvasóival megismertessük. Az /. Rákóczi Gvörgv és felesége Lorántfy Zsuzsánna kegyes ajándéka ez, abból az alkalomból, hogy első szülött fiók, Zsigmond, megkereszteltetett. Mutatja ezt a latin szövegű körirat, mely magyar fordításban igy szól: » A fényes származású four, Méltóságom fel ló-vadászi Rákóczi György, Borsodvármegye főispánja, ő’csaszari és kirá'yi felségének étekfog íja, ónodi kapitány sat. és Méltóságom Lorántffi Zsuzsánna asszony, midőn jú'ius 27-én világra jött elsőszülötc fiokat, Rákóczi Zsigmondot, a szent keresztség vizével a keresztyén egyház kebelébe, l6l8. augusztus 22-én. az igazhitű egyház szokott szertartása szerint felvétették, ezen ezüst tálcát egy aranyozott kehelylyel együtt, szent keresztségi használatra, a kegyelmes és magasságos istennek és a helv. hitv. sárospataki egyháznak, a szerencsés esemény alkalmából adták, aiánlották és szenteltek, a kérész*

*) Nem is egy, de két 'Sennyey személyében. Sitrk.