Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-02-17 / 7. szám

Jó ha 8 is lelkiismeretes hivatalnok, mert a példa vonz, s midőn saját teendőit precíz pon tossággal s lelkiismeretesen intézi el, nagyobb súlya van az intésnek vagy rendeletnek, melyet alantasainak kiád ; de sok esetben, sót a legtöbben nem az által lett valamely hivatali kör jót és pontosan ellátva, ha a hivatal feje lelkiismeretesen dolgozik, hanem az által, ha lelkiismeretesen dolgoztat.

De hát ki ne tudná, hogy a barátság, a jó viszony s a választott hivatalnokoknál gyakran saját érdek is miként szegi nyakát a fej hivatalos lelkiismeretének ?

Ki ne tapasztalta volna száz esetben is, hogy a protekció a nebántsd virágok egész seregét hogyan dédelgeti és védi minden megtámadás ellen; nem törődvén vele, ha az jogos-e vagy jogtalan ?

S ki szenved itt aztán leginkább ? Első sorban az a hivatalíő, aki elég gyenge volt visszariadni az ily kísérletek ijesztő árnyékától; másodszor ama hivatali kör hivatalnoki karának jó hírneve ; s végtére az a szegény árva közügy, mely szerencsére legtöbbször néma, s panaszától nincs mit rettegni.

És most lássuk megáll-e az az állítás, hogy a hivatalfő szenved első sorban a kegyes elnézésért.

Igen, ez való, mert az elnézés lehet jótékony az illető hibás egyénre abban a pilranatban, de a jövőre nézve már reá is hátrányos, amennyiben felbátorítja esetleg annak büntetlen ismétlésére. De fegyvert, éspedig éles fegyvert kovácsolt a hivatalíő saját énje ellen is, mert nemcsak kideríthető, de szükség esetén fel is használható ellene, s mint súlyos hanyagság esik rovására, mit menteni teljesen képtelen.

S másodszor miként szenved csorbát az illető hivatalnoki kar jó hírneve ?

Hát ennek is könnyű okát adni.

A milyen az egyik : olyan a másik, s kész a konzekvencia. A gyanú íertehues sara odafrecs- csen a leglelkiismeretesebb hivatalnok homlokára is, ki, hogy magát megvédje ettől, kénytelen pellengére tenni a hibást saját jól felfogott érdekében.

S ha nem teszi, vagy nem teheti ? Önhibáján kívül szégyenletes áldozatává lesz a gyanú és rágalom ezerfejü hidrájának.

S ime ezért jó, ha a hivatal feje szigorúan lelkiismeretes, mert mellette a lelkiismeretes hivatalnoknak jövője, saját magának tiszteleten és szereteten alapuló tekintélye s a közügynek, mely gondozására van bízva, állandó jó hírneve leend.

Zseltvay B

Vármegyei ügyek.

Főispánunk Öméltóságát a Zemplén-várme- gyei orvos-gyógyszerész egyesület, még f. évi jan. hó 29-én tartott közgyűlésében tiszteletbeli tagjául választotta. Az egyesület e választással azt a külön érdeklődést óhajtotta elösmeréssel viszonozni, amely érdeklődést Öméltósága a vármegyei közegészségügyek iránt azok önzetlen és sikeres fel

hogy abban a kriminális időben meg nem fagytunk, azóta a szerencsés emberek közé számítom magamat. És hogy csakugyan szerencsés is vagyok, bizonyítja az, hogy hat évvel ezélött tiz ezer forinttal húzták ki a sorsjegyemet. Igaz, hogy a jegyet elvesztettem s egy fillért se láttam a iO.OOO-ből.

Visszamentem a kupéba. A hatodik csésze tea helyrehozott. Kitűnő teafőzők azok a vasútiak. (Szinte sajnáltam a minap, hogy nem voltam lakója a Velejte mellett elakadt vonatnak. Különben, amint értesültem, az akkori utasokat nem traktálták teával. Spórol az állam 1)

Tizenkét óra harmincegy és fél perckor éjfél után végre fütyült a vonat, ami azt jelentette, hogy indulunk már Debreczen felé.

Mondanom se kell, hogy örültem. Mert hát én, nem tagadom, szeretem a kalandokat, de csak — olvasni. Volt idő, mikor szerepelni is szerettem bennük, de akkor is csak az olyan sze relmi félékben. Tanú rá a feleségem.

*

Debreczenbe értünk.

>Sürü sötét éj volt.* — Ezt a kifejezést Bandi barátomtól vettem kölcsön, mert a novellája, amely nekem nagyon megtetszett, ezekkel a szavakkal veszi kezdetét. Talán csak nem perel be érte ?

Diadalmasan, mint győztes japán-csapat, vonultunk be a pályaudvarba. Minden oldalról tudakozódás volt hallható állapotunk felől. Én, aki félórai utat tettem meg a bajba került vonat körül, kétszeres érdeklődés tárgya voltam.

Végre kijutottam a bérkocsikhoz.

— Nem Ujhelyből jön az ur ? kiáltja egy kocsis a hátam megett.

— Onnan biz’ én. Nos f . .

— Tessék ide, itt van a nagyságos ur szánja.

Beültem, Szegény jó Muki — gondolám —

karolásával tanúsított.Öméltósága tiszteletbeli taggá történt megválasztatását az egyesület elnökéhez intézett meleghangú levéllel köszönte meg.

A belügyi kir. minister, az 1894. évi XXXIII. t.-c. 3. §-a alapján kibocsátotta az állami anyakönyvek életbeléptetése iránt intézkedő két rendeletét a törvényhatósági közigazgatási bizottságokhoz. Ezeknek előzetes meghallgatása és előterjesztése alapján fogja megállapítani Perczel minister az anyakönyvi kerületeket és fogja kijelölni a kerületek székhelyeit is. A születésekről és ha- láloz'' ’ -*l tanúskodó polgári anyakönyvek az

1895. e. ember J-én lépnek életbe.

Az 1895/96. évi közúti költségelőirányzat végrehajtása tárgyában a kereskedelemügyi kir. minister most érkezett leiratával értesítette a vármegye t. közönségét, hogy a költségvetést legközelebb kiadandó rendeletével a vármegye alispánjához leküldí.

Pénztárvizsgálatok. Az 1870. évi XLII. t.-c. 58. § a értelmében működő vármegyei küldöttség f. hó 14-én, a számadók ellenőrzése céljából, váratlan pénztári vizsgálatot foganatosított. A vármegyei és gyámpénztárban talált a küldöttség összesen : 6970 ft 58 krnyi pénzkészletet. Ezen kívül takarékpénztári betétekben, letétekben, értékpapírokban, alapokban, államsegélyekben stb. leltározott összesen 802,084 ft 14 krnyi vagyonértéket, melynek fedezete számba vétetvén, ellenértékűi találtatott ugyanannyi. A részletekből fölemlíthetjük, hogy a vármegyei nyugdij-intézet vagyon- készlete volt a vizsgálat napián : 113,554 ft 12 kr. (ebben törzsvagyon: 66,863 ft 08 kr). A jegyzői nyugdíjalap vagyoni állapota: 34,132 ft 76. Ez alka'ommal is úgy pénzkezelés mint ügyvitel tekintetében, a küldöttség mintaszerű pontosságról szerzett meggyőződést.

A vármegye állandó választmánya holnap

d. e. 9-kor ülést tart; — az állandó választmányi tanácskozások befejezése után pedig a számonkérő szék veszi bírálat alá az 1894. dec. 1 -tői, az 1895. febr. i-ig terjedő időről szóló tevékenységi kimutatásokat.

A sorozó bizottság működésének ideje vármegyénkben ez évi márc. 14 tői ápr. 29-ig tűzetett ki, — éspedig Tokajban : márc. 30-tól ápril

2-áig, — Szerencsen: márc. 26-tól 29-ig, — S.-A.-Ujhelyben : márc. 20-tól 23-ig, — K.-Hel- meczen: márc. 14-től 18-ig, — Szinnán : ápril 26-tól 29-ig, — Homonnán : ápril 22-től 24-ig, — Sztropkón: ápril 18 és 19, — Varannón: ápril

8-tól 10-ig, — Gálszécsen : ápril 4—6-ig, — N.- Mihályban: márc. 29-től ápril 2-áig.

Ínséges közmunka. A n.-mihályi járás területén Nagy- és Kis-Ráska, Hegyi és Szalók-községek Ínséges lakosságának keresethez juttatása céljából 1200 forintot utalványozott ki vármegyénk alispánja a közúti pénztárban kezelt 8715 ftnyi államsegélyből. Az 1200 ft oly utasítással küldetett ki a n. mihályi járás főszolgabirájához, úgyis, mint az ínséges bizottság tagjához, hogy a ráskamég a szánját is kiküldte értem. Mégis csak jó, ha az embernek ilyen aranyozni való barátja van. Csak most jutott az eszembe, hogy hiszen az én jó Mukimnak lovai soha se voltak. De hát mitse könnyebb megmagyarázni, hát vett.

Pompás lovak. Pár perc múlva célnál voltunk;

Mivel, hogy én az én jó Muki barátom uj lakásán még nem voltam, a kocsis mutatta meg a bejáratot. Az ablakok ki voltak világítva. Bizonyára készülnek a keresztelőre, gondolám.

Bekopogtattam.

Egyszerre vagy Jhat torokból jött a »szabad.« És most egy különös jelenet következett. Egy nagyobb meg egy kisebb leány, egy felnőtt meg egy fel nem nőtt fiú repültek a keblemre,

— Édes kedves bácsika, de jó hogy megérkezett. Vegye le a kabátját igy ni ! . . . Hosszú az ut Amerikából idáig ugy e ? . .. Nem volt beteg az utón ?. .. Mily öröm, hogy láthatjuk már egyszer . . . Hát Lóri néni hogy van ? . . . Pista menj a mamáért. Apa azonnal itt lesz . . .

Hát én minebből egy kukkot sem értettem. Először is a Mukinak se hire se hamva. Másodszor én Amerikát csak a földrajzból ismerem. Harmadszor semmiféle Lóri néni létezéséről tudomásom nincs. Hát hol vagyok f... Beszélni akartam, de szavaim elvesztek a zajban. Annyi csókot tán még a feleségemtől se kaptam, mint amennyi akkor kijutott nekem, pedig már amint tetszik tudni, csók-jubileom is volt nálunk tervezve.

Megjött a mama is, akinek a történtek után valami sógornőmnek kellett lennie. Ez talán tisztába jön a helyzettel... De uram fia, — ő is tárt karokkal rohan felém.

— Isten hozta, kedves . . .

— De asszonyom, — én . . .

— Mégis csak eljutott egyszer, Hát a kedves újhelyieket egészségben találta ?... De miért néz oly izgatottan körül. -- Ödön, Éva, Olga,

hegyi- szalóki ut építésére a n.-mihályi és a szűr- nyegi kőbányákból, meghatározott mennyiségben és késedelem nélkül kőanyag beszerzéséről gon- dvskodván, a kezéhez juttatott 1200 ftot a kőanyag fuvardíjainak kifizetésére fordítsa. Utasításul adatott továbbá a főszolgabírónak, hogy a kőanyag elfuvarozásához kizárólag az ínséges községeknek igavonóval biró lakosságát alkalmazza s velük az elfuvaroztatást még a tél folyamán teljesit- tesse. A gyalogos közmunkaerő részint az ut alapozásánál, részint a kitűzendő uj útszakasz földmunkájánál fog keresethez jutni. E célból és a további segedelem odanyujtása körül nem fog késedelem bekövetkezni.

A Tarczalon létesítendő állami kőzúzó bányatelep utjából, mint örömmel értesülünk, a f. hó 12 én tartott közigazgatási bejárás alkalmával az utolsó akadály is szerencsésen elhárittatván, immár majdnem bevégzett tény gyanánt jelenthetjük olvasóinknak, hogy a szóban levő telep épitéséhéz, mihelyt az időjárás engedi, egész erővel hozzá fognak. Tarczal városnak képviselő testületé ugyanis a vármegyei közig, bizottság kiküldöttei részéről kellően felvilágosittatván, a város tulajdonát képező u. n. Ördög-kőbánya terület átengedésére illő árban, t. i. Q ölét 70 krjával számítva, hajlandónak és késznek nyilatkozott, föltételül kötötte ki azonban (és e föltétel reméljük, felsőbb helyen el is fogadtatik), hogy az állami kőzúzó bányatelepről, saját árban, s évről- évre bizonyos kőmennyiség Tarcsal város közönségének építkezési célokra kiszolgáltassék. — Őrülünk, hogy aminek Tarczal, a rosszul informált, akadályt gördített útjába, annak célhoz jutását a jól informált Tarczal immár lehetővé tette.

Az 1895. évi tavaszi katonai lóvásárok országszerte az idén márc. 14-től ápril 7-ig tartanak. Vármegyénk területén két helyen, t. i. Tőke* Terebesen és S.-A.-Ujhelyben lesznek katonai lóvásárok, amott ápril 3 án, emitt ápril 5-én. Vár- megyénk szomszédságában, éspedig Nyíregyházán márc. 18. Miskolczon márc. 26-án fognak megtartatni a katonai lóvásárok.

A vármegyék segéd és kezelő személyzetei, Zala-vármegye példájára, országos mozgalmat indítottak fizetéseik fölemelése céljából.

Nem szabad hipnotizálni. A belügyminiszter a hipnotizálás dolgában az összes törvény- hatóságokhoz körrendeletét intézett. Ezentúl csak orvosoknak szabad hipnotizálni, de még ezeknek is bizonyos korlátok között. Az érdekes rendelet igy szól. »A hipnotizálás, mint oly eljárás, a melynél fogva valaki öntudatlan és igy védetlen állapotba hozható, csakis bizonyos föltételek betartása mellett lévén megengedhető, az országos közegészségügyi tanács javaslatára a következőket rendelem: Tekintettel arra, hogy a hipnotizálás szakavatott orvosok kezébe betegségek gyógyítására alkalmas, de a szakavatatlanok által gyakorolva, a hipnotizáltaknak, sőt a szemlélőknek egészségét különböző mértékben veszélyeztetheti.

Folytatás a mellékleten.

Pista vezessétek Ottó bácsit az ebédlőbe.

— De asszonyom, kiáltám teljes torokból, én nem . . .

— Semmi kifogás 1 zúgott rá kórusban a família.

Hát ilyet még nem pipált ember. Erővel rá akarják tukmálni az emberre a bácsiságot. Ezeknek nincs helyén a sütnivalójuk, gondolám magamban, vagy az enyém ficamodott ki.

Bevezettek az ebédlőbe. Alig hogy belépek jo torkú kíséretemmel, a másik ajtón két úri ember nyomul befelé.

— Nos gyermekek, mondja az egyik, hát nem is fogadjátok Ottó bácsit ?

— De hogy nem, kiáltozzák, és megint nekem ugranak. Ottó bácsi pedig ott állt az ajtó mellett.

Most lettem csak tisztában a helyzettel. Én tehát abban a hitben, hogy a Muki fogatán jövök, az amerikai Ottó bácsira várt szánba ültem, aki azután egy bérkocsiban szerencsésen ide gurult. Mivel pedig a háziúron kívül még egyikük se látta, nekem, mint először odaérkezőnek jutott a szerencse pár percre Ottó bácsi lenni.

A kölcsönös kimagyarázás könnyen ment, de annál nehezebb volt az én Muki barátomat megtalálnom. Hosszú kószálás után végtére az is sikerült. Még pedig a . . . Hol is no ? . . .

Tessék megint elfelejtettem

A keresztelőt pedig fényesen megtartottuk. A feleségem is ott volt, Muki is ott volt, a vendégek is ott voltak, csak az én jó kedvem maradt ott a hufuvásnál.

Meg is mondtam az én kedves Muki barátomnak, hogy a jövőben leendő keresztelőket ne tartsa meg télen, vagy legalább is ne a hófúvások szezónjában.