Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-02-10 / 6. szám
kőbányádnak □ öléért oly egységárat (i ft 50 krt) ajánlott az államkincstár képviselője, hogy a 3000 ftnyi vételár, mint tőkepénzzé átalakított törzsvagyon, a kőbánya mostani jövedelménél évente ötszörösen nagyobb hasznot hajtana a város pénztárának. Hogy ^Tarczal város csökönyössége a vármegye fölényével helyes irányba tereitessék« (ami azt jelenti: iparkodjék a vármegye Tarczal- nak eszet adni) az alispán elnöklete alatt Meczner Gyula kb. tag és Mizsák István tiszti főügyész larczal-xa küldettek. Reméljük, hogy a küldöttség megmenti Tarczal város becsületét és nem engedi rajta száradni a szégyent, hogy az állami kőzúzó bányatelep ügye, mely mint intézmény évente ezreknek és ezreknek lenne hivatva kenyeret biztosítani, a legrútabb embertelenségen, a durva kapzsiságon, szenvedjen hajótörést 1 Lukács László pénzügyminister leirata, melyben kifejezést ad annak, hogy bizalommal számit a közig, bizottság jóindulatú támogatására, éljenzéssel fogadtatott és üdvözlő felirattal viszonoztatott. A patak-vencsellői közút Bálványos dombig terjedő szakaszának, úgyszintén a luka-karádi közút vonalának kié itésére az alispán utasittat- ván, amarra 1200 ft, emerre 2300 ftnyi közúti pénztári hitelösszeg folyósittatott. O-Liszka város ingatlanainak bírói elárverez- tetése, közadó- s vele rokon kincstári hátrálékok- nak be nem fizetése miatt, febr. 27-ere kitüzet- vén, a város lüljáróság kérelmére az árverés fel- függesztetett, illetve az ránt, hogy az árverés határnapja ez évi okt. hó i-ig elodáztassék, a kir. pénzügyministerhez felterjesztés intéztetett. A sztropkai járás fŐszolgabiráját utasították, hogy lehetőség szerint most utólagosan állapítsa meg a károsodás mértékét, mely járásának több községét még a múlt évi augusztus hónapban pusztított felhőszakadás alkalmával sújtotta; egyszersmind azokat az elüljárósági tagokat, kik annak idejében a kárfelvételek iránt lépéseket tenni elmulasztottak, vonja szigorúan anyagi felelősségre. Sáros-vármegyének két járásában, t. i. a f.-tár- czai és a sirokai járásokban a szarvasmarha-állomány, mint annak idején már körülményesen jelentettük, vármegyénktől határszéli zárral elkülönit- tetett. Minthogy ezt a határszéli zárat sárosi szomszédjaink különös módon alkalmazzák, úgy t. i. hogy, habár a baj náluk van, ők hozzánk bejöhessenek és csak tőlünk ne lehessen sárosi területre átlépni: szolgáljon megnyugtatására vármegyénk gazdaközönségének, hogy közbelépő sürgős intézkedések megtétele céljából a fóldmivelésügyi miniszterhez nyomatékos felterjesztés intéztetett. A járási közigazgatás terén a korigényeknek nem megfelelő számmal alkalmazott tisztviselők, mint a beérkezett jelentések bőven előadják, legújabban a mezőgazdaságról és mezőrendörségről szóló törvény végrehajtásával vannak megakadva. De nemcsak e tekintetben torlódnak a közigazgatás útjába leküzdhetetlen nehézségek és akadályok. Ott van az országos törvényeknek egy egész légiója, melyeknek a közjó előmozdítására szánt irányzata »jámbor óhajtás« marad, mert a végrehajtáshoz hiányzik a megfelelő erőképesség a közigazgatás gépezetéből. Ez, és ami evvel rokon, vo't tárgya annak az eszmecserének, amiben főispánunk Öméltósága mellett Fejes István, Szerviczky Ödön, Meczner Gyula kb. tagok, Dókus Gyula főjegyző és Mizsák István tiszti főügyész vettek részt. Végre is abban találtak mentőeszmét a baj ellen, ami a vármegyei közigazgatást az egyes ministériomok bürokratizmusa részéről kínozza, hogy t. i. a vártudtam, hogy viszontszeret, De nekem nem volt elég. Valami gonosz, bünrecsábitó démon azt súgta bennem, hogy mig én messze voltam, hátha más is megizlelte ez ajak mézét, hátha az a szív már a más képét is őrizte — talán egyikét azoknak a huszártiszteknek, kik közül egyről, egyszer, régen, olyan melegen emlékezett meg előttem; mintha bizony nekem jogom lett volna az ő múltjának gyöngéd emlékeit kutatni azokból az időkből, mikor még hozzám a barátságon kívül semmi sem kötötte. A kisértés azonban felébredt és én nem voltam elég erős ellentállni. Tudni akartam, vájjon tényleg olyan-e az a lélek, mint amínőnek a szem mutatja, az ajak mondja. És a véletlen elősegítette tervemet. Estefelé járt az idő, egyedül voltam a szobában menyasszonyommal. Szép fejét ölembe hajtva ült a pamlagon, mig figyelő szemei ajkaimra tapadtak. Az orvostudomány egyik misztikus fejezetéről, a hipnózisról beszéltem neki már régen, mikor észrevettem, hogy teste megremeg, a nyakamat átfont karok erőtlenül alá- hanyatlanak, a selymes szempillák lassan lezárulnak és a félig nyitott biborajkak körül az alvókat jellemző lassú, egyenletes pihegés hangja hallatszott. — Alszol Eliz i kérdém gyöngéden megsimitva kezét. Szemei lassan felnyiltak, rám nézett és ismét lehunyta azokat. Egyetemi éveim alátt láttam és olvastam eseteket, ahol finom idegrendszerü emberek igy, minden rájuk alkalmazott kényszer nélkül hipnotikus álomba merülnek, az általuk látott, vagy nekik elbeszélt dolgoknak mintegy suggesztiv megye közgyűlése az innen eredő feljajdulásoknak emlékirat-ban adjon kifejezést. Meczner Gyulát bízták meg avval, hogy az emlékirat ügyében tegyen indítványt a februáriusi közgyűlésen. Az árvaszéknél a f. év január havában elintézett ügydarabok száma : 1603 ; ebből esik Karsa F.-re : 222, Spillenberg B. ra: 276, Pékáry Gy.-ra 299, Farkas D. re: 310, Pólányi Gy-ra : 307 és Klimó M. tb. ülnökre : 189 db. Az elintézetlen ügyek összes száma, beleértve a kiosztás alatt lévő 50 dbof. is, összesen nem több, mint ioo ügydarab. Az igen szép eredményről tanoskodó tevékenységi kimutatást elösmeréssel vették tudomásul. A tiszti főorvos jelentése szerint járványok tették roszszá a közegészségi állapotokat. A roncsoló toroklob (difteria) 19 községben uralkodik. Tüzetesen ösmertette tiszti főorvosunk a belügy- ministernek azt a rendeletét, melyben, egyebek között, az is bent foglaltatik, hogy a diftériából kimentett beteg a lábbadozástól számítva négy hétig az egészségesektől elkülönítendő. Ez a rendelkezés, célzata bár üdvös, kivihetetlen. De nem lehet kívánni azt sem, hogy a járásorvosok hetenkint kétszer, a tiszti főorvos pedig minden két hétben legalább is egyszer, ellenőrzés céljából meglátogassák mindazokat a községeket, melyekben difteria- esetek jelentkeztek. Eltekintve attól, hogy ez a rendelkezés végrehajtás tekintetében fizikai lehetetlenség, a tiszti főorvostól és a járásorvosoktól sem szabad követelni azt, hogy fukarul megszabott utazási utalányaikra saját zsebeikből még ráfizessenek. Ily szellemben a belügyministerhez tüzetesen megokolt fölterjesztés intéztetett. A kir. ügyész havi jelentéséből megnyugvással értesült a közig, b., hogy a börtönegészségi állapot jó. Január hóban a rablétszám 158 volt, ebben az elitéltek száma: 135. A kir. tanfelügyelőnek az 1893—94. tanévről szóló jelentéséből kiveszszük a következőket: A tankötelesek száma volt 54,716. Ezek közül 6—12 éves 20,519 fiú, 20,219 leány; 13 — 15 éves 6988 fiú, 6990 leány. Vallásukat tekintve volt: rom. kát. 19.824, gör. kát. 18,219, ev. ref. 9835, ág. ev. 1009, izr. 5827, babtista 2. Nyelvüket tekintve volt: 27,116 magyar, 19,009 tót, 8594 rutén. A tankötelesek száma a múlt iskolai évben talált tankötelesek számához viszonyítva most kevesebb 1694-el. A kevesbedést a vármegye területén gyakorta előfordult járványos betegségek, illetve halálozások okozták. Tényleg iskolába járt 42,537 növendék. Vallásukat tekintve iskolába járt: róni. kát. 14,748, gör. kát. 14,865, cv. ref. 7925, ág. ev. IOOO, izr. 3999. Itt is apadást találunk, ameny- nyiben 1893—94-ben 1092 növendékkel kevesebb járt iskolába, mint járt az előző évben, örvendetes azonban az az előrehaladás,. ami az iskolába járó gyermekeknek a magyar nyelv elsajátításánál mutat kozik, mert a magyarul beszélő gyermekeknek száma az i8gj—94-. iskolai évben j82j-el emelkedett. Az elemi iskolát véglegesen elhagyott növendékek száma volt 4191, kik mindnyájan elsajátították az Írást és olvasást. — A vármegye területén létező 451 község közül 329 ben volt iskola. Az iskolák között volt állami 24, községi 12, rk. 121, gk. 156, ev. ref. 97, ág. ev. 13, izr. 19, magán 3, egyesületi 1. — Az iskolák tannyelvét tekintve volt 295 tiszta magyar, 20 tiszta tót, 9 tiszta rutén. A nem magyar tannyelvű 151 iskola közül 105-ben megnyugtató és elegendő sikerrel tanították a magyar nyelvet. A vármegye területén működött 502 tanító közül az 1868 XXXVIII. t.-c. értelméhatása folytán. Nem is gondolhattam másra — és egyszerre átvillant agyamon, hogy felhasználva a véletlent, meglopom Elizem titkait, s kényszeríteni fogom, hogy ő maga mondjon el nekem mindent, ami csak lelkében valaha nyomot hagyott, mondja el egész élettörténetét. Erélyes és komoly hangon szólítottam meg : — Eliz! Kényszerítem önt, hngy engedelmeskedjék parancsomnak 1 Beszéljen 1 On ismét gyermek és átéli újból mindazt, amit már átélt, beszéljen, mi történik önnel ? Szivem összeszorult. A lopás tudata fájt nagyon ést megvallom, remegtem a megtudan- dóktól. Szegény, édes mennyaszonyom felém forditá fejét, szemei csukottak maradtak és lassú hangon beszélt : .... ,Ma kisértük ki a vasúthoz Jenőt, aki a fővárosba ment tanulni és itt hagyott engem egyedül, — kivel fogok S' ezentúl játszani, ki fogja nekem a pamutot felgöngyölgetni ? . . . ..................ma vagyok 16 éves; uj ruhát kaptam, Jenő is irt üdvözlő levelet, fiatal emberek voltak nálunk, kik gratuláltak születésnapomhoz és uj ruhámhoz, .... mennyivel jobb szeretném, ha Jenő is lathatna ...................................................... . . . voltunk a tiszti majálison, a legszebb fiatal ember én nekem udvarolt, még haza is kisért ..... óh be kedves fiú volt, de ............(alig mertem lélegzeni) ... de én csak azért az én jó Jenőmet szeretem ............................................ . . . A néni azt mondja, hogy már nagy lány vagyok, férjhez kell mennem. Egerszeghy jó párti és ha megkér, nem szabad visszautasítanom ; . , ben képesített volt 401, képesítéssel nem birt 101. Csak töredezve beszéli a magyar nyelvet 29, egyáltalán nem beszéli ii, tehát még a múlt évben is 40 tanító volt, aki a magyar nyelvet kellő sikerrel nem taníthatta. Ezek közül többen nyugdíjaztalak, egyesek pedig véglegesen, vagy legalább Zemplén-vármegyében elbocsáttaltak a tanítói pályáról. A vármegye területén működött 19 kisdedóvóintézet és 2 állandó gyermek-menedékhely. Ezek között 2 állami, 3 államilag segélyezett, 9 egyesületi, 4 róm. kát. felekezeti. Az óvóiskolákba járni kötelesek száma volt 21,900. Ez intézetek évi fentartása 13.906 ftnyi kiadással járt. A tállyai kisdedóvó-iskolában hat, illetve nyolc hónapig tartott dajka-tanfolyam rendeztetett, mely alkalommal 7 magyar nő képesittetett az állandó gyermekmenedékhelyek vezetésére. A kir. főmérnök jelentéséből fölemlítjük, hogy a múlt hetek folyamán támadt hófúvások a közúti forgalomra nem kis mértékben zavarólag hatottak. A hótorlaszok kellő időben átvágattak és igy panaszok sem erről, sem arról nem hallatszottak. — Az 1895. évi kavicsszükségletről szóló tervezet elfogadtatván, közutaink fentartására 11725 garmada kavics fog fordittatni, mely szükségletnek előállítása 44,000 ftnyi kiadással jár. — Főispánunk Öméltósága e pontnál megjegyezte, hogy közúti pénztárunknak mostoha helyzetén csak Tarczal segíthetne ; már t. i. akkor, ha ott az állami kőzúzó telep felállittatik, mert közúti kavicsszükség letét onnan önköltségi árban, vagyis a mostani beszerzési árakhoz viszonyítva 4O--45°/0ny* árkedvezménynyel lenne szerencsés beszerezni a vármegye. Szerviezky Ö. kb. tag felszólalására az a régebben hozott határozat, hogy közutainkon a kavicsgarmadák lehetőleg a déli oldalra raktároztassanak, alkalmazkodás céljából úgy a kir. áll, építészeti hivatalnak, mint a járások főszolgabiráinak emlékébe idéztetett. A közadók befizetése kedvező eredményeket tüntet föl ez év január haváról. Egyenes adókra befolyt 32,714 ft 37 kr. (most több 2102 ft 22 krral) kint maradt 805.305 ft 87 7a kr.— Hadmentességi díjra : 878 ft 86 kr : most több : 435 ft 80 krral) hátralékban maradt: 64,748 ft 82 kr. Kivételes nősülés megengedéséért folyamodtak : Vaskó Mihály, Posztocsik .János, Kenderes János, Sztaskovics István, Fedes József, Zán Tivadar, Balogh Kálmán és Ruják István. Kérésük teljesítés céljából pártolólag terjesztetett föl a honvédelmi miniszterhez. Ezek során a d. e. 9-kor kezdődött ülés pár perccel 12 után véget ért. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága S.-A, Ujhelyben f. hó 19-én rendes közgyűlést tart. Hírek a nagy világból. Albrecht főherceg mint Arkóból sürgönyzik, már teljesen folépült betegségéből. Vaj-Haj Váj tengeri kikötőnek nagyobb részét, melynek hadi erődítményeit a kínaiak eddig beve- hetetleneknek tartották, a japánok elfoglalták. Most a rendkívül zord időjárás miatt, de meg azért is, mert a japánoknak egy hátuk mögött támadt lázadást kellett leverniük, Váj-Haj- Váj ostromlása szünetel, Angol- és Oroszország tanácsolták Kínának Folytatás a mellékleten. . . . de mikor én tudom, érzem, hogy engem csak Jenő szeret, hogy én csak őt szeretem* . . A * / * * * Es igy beszélt tovább. Én pedig pirultam önmagam előtt, hogy elég nyomorult voltam még csak gyanúsítani is ezt a hótiszta lelket, ezt az ártatlan, szent gyermekszívet. Felköltöttem. — Ah I elaludtam? — Bocsáss meg Jenőm, de olyan jó volt kebleden pihenni... * Megvolt az esküvőnk. — Három hete volt már feleségem Eliz, de nem éreztem magamat boldognak, bántott a lelkiismeret és alkalmat kerestem, hogy meggyónjam bűnömet. Egymás mellett ültünk a puha pamlagon fejét váltamra hajtva ölelték át nyakamat karjai, amikor egyszerre, minden előzmény nélkül édesen kacagni kezdett. Vele nevettem én is. — Mire gondoltál édesem, miért nevetsz ? — Hát azon, te bölcs doktor, hogy ezelőtt három hónappal, akkor is igy ültünk, te a hipnózisról tartottál nekem ékes prelekciót és én nekem kedvem támadt — téged hipnotizálni. Aludni tetettem magam és .. . Nem szólhatott tovább, belefojtottam sza vait — — csókjaimba. * Kedves, ifjú barátim, — ne kutassátok az asszonyi szív titkait, még tudományos, vagy tul- világi módokon sem. Kiismerhetetlen és érthetetlen az, mint maga a szerelem.
