Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-06-30 / 26. szám

pedig kutatni s felfedezés esetén megbüntetés v égett a főszolgabíróhoz bejelenteni tartozik. Városokban ezen teendők végzése a rendőrkapitány feladata.

8. Ahol házi sertések járnak, a mérgezésnek helye nicsen.

9. §. A mérgezési időszak elteltével a mérgezett tárgyat annak kitevője eltávolítani, illetve elégetni s ha vérrel történt mérgezés, a földet felásatni és kiégetni köteles. A mérgezett tárgyak eltávolításának, illetve elpusztításának megtörténte, a községi elöljáróságnál bejelentendő.

10. §. A ki hatósági engedély nélkül mérgez, vagy a kiadott óvrendszabályokat megszegi, amennyiben cselekménye vagy mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 150 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A befolyó pénzbüntetések mindenkor az illető község szegény alapja javára fordítandó.

11. §. Kihágások esetében az eljárás az 1880. évi 38547. sz. belügyministeri körrendelettel kiadott eljárási szabályok szerint az ennek 8. §-ában megjelölt hatóságok által eszközöltetik. -- Budapesten, 1895. ápril 3-án^ A miniszter meghagyásából : Jekelfalussv sk. miniszteri tanácsos.

111/9171—B.

Szabályrendelet

a szarvasmarha, sertés, juhtenyésztésről és apaállatok vizsgálatáról.

(Folyt, és vége.)

9. §. A vizsgáló bizottság azt is megvizsgálni tartozik, hogy a községekben van-e a jelen szabályrendelet 3. §-ának megfelelő számú apaállat. Ha nincs: az idézett szakasz értelmében jár el.

10. §. A bizottság az apaállat kiheréltetését elrendelni, illetve azt a tulajdonos költségére foganatosíttatni tartozik, ha :

1. a tenyésztésből kizárt apaállat tenyésztésre hasznaitatott,

2. ha alapos ok van annak vélelmezésére, hogy az illető apaállat tenyésztésre való használata másként meg nem akadályozható.

11. §. A bizottságnak a tenyésztésből való kizárás vagy a kiheréltetés iránt hozott határozata ellen a vármegye alispánjához lehet ftlebbezni.

A vármegye alispánja alkalmas szakértőnek, a kerületi állami állatorvosnak és a vármegyei g. e. igazgató-választmánya kiküldöttjének meghallgatásával 14 nap alatt a felebbezés érdemében határozni köteles.

Az alispán határozatának meghozataláig az illető apaállatot tenyésztésre használni nem szabad.

Az alispán által alkalmazott szakértő illetményei a vármegye házipénztárából fizettetnek ki. Az apaállat tulajdonos e czimen legfellebb 5 írttal terhelhető és csak akkor, ha az apaállat másodfokúig is tenyésztésre alkalmatlannak mondatott ki.

12. §. Amely községekben a közös apaállatokat a törvény értelmében a község köteles beszerezni, a beszerzés és tartás költségei az elöljáróság által az egyes állattulajdonosokra anyaállataik arányában vetendők ki. A kivetés helyességéért az elöljáróság felelős. A kivetés ellen a járási főszolgabíróhoz felszólamlással lehet élni.

A községi elöljáróság jogosítva van a község által beszerzett apaállatok után fedeztetési dijakat megállapítani.

A fedeztetési dijakból befolyt jövedelem csakis az apaállatok tartási és beszerzési költségeinek fedezésére fordíthatók; a beszerzési és tartási költségek a községi költségvetésben, de a többi kiadásoktól elkülönítve irányzandók elő s a községi számadásokban számolandók el.

Minden községben megállapítandó az apaállatok takarmányozási módja, az apaállatoknak naponként nyújtandó takarmány mennyisége, valamint az is, hogy az apaállatok tartása, kellő gondozása és jó erőben tartásáért ki a felelős.

13. §. Kihágást követ el és az 1894. évi XII. t. ez. 94. §-a g) pontja értelmében 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő :

1. aki tenyészigazolványnyal el nem látott apaállatot másnak tenyésztési czélokra átenged, vagy aki ily állatot másnemű állatokkal együtt közös legelőre hajt. Kihágást követ el továbbá és 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

a) azon apaállat-tulajdonos, aki másnak te nyész-igazolványnyal el nem látott apaállatját tenyésztésre használja ;

b) azon apaállat-tulajdonos, aki köztenyésztési czélra használni szánt apaállatját vizsgálat végett a kitűzött időben elfogadható ok nélkül elő nem vezeti (Lásd 4. §.)

A községi tulajdont képező apaállatokra nézve a jelen szabályrendeletben megállapított szabályok megtartásáért a községi elöljáróság felelős és mulasztás esetén fegyelmi úton büntetendő.

Kelt Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1895. május 18 án tartott közgyűlésében.

Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző.

11303 sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától.

A 10 járás főszolgabirájának.

Tudomás és alkalmazkodás ezéljából tudatom, hogy a szász kir. belügyminister f. évi május

hó 25-én a »Dresdner Journal* 120 számában közzétett értesítése szerint élő sertéseknek Kőbányáról Szászországba való bevitelét további intézkedésig teljesen betiltotta.

S.-A.-Ujhely, 1895. junius 12.

Alispán helyett: Dókus Gyula

{jegyző.

111/9171—c.

Zemplén-vármegye szabályrendelete a pásztorokról.

1. §. Közösen legeltetett állatok felügyeletére pásztorokul csakis 24 évet betöltött, megbízható egyének fogadhatók föl.

2. §. Az 1 §. értelmében alkalmazott pásztorok az alábbiak szerint összeállított könyvecskét kapnak, mely egyúttal igazolási okmányul is szolgál.

A könyvecske első lapján a következő szöveg foglaltatik.

Pásztor könyv.

.................................................pásztor részére,

.................................................község elöljárósága

ezennel igazolja, hogy a fontnevezett pásztor . . . , . . . . községi közbirtokossági legelő-társaság tulajdonát képező stb. legelőn közösen legeltetett (szarvasmarha, ló, sertés, juh,) csorda, nyáj, falka legeltetésére fölfogadtatott s a szabályszerű fogadalmat az elöljáróság előtt letette.

A legelő illetve határrész megjejölése, melyen az illető legeltetett

.........................

Szolgálatba lépésének ideje

.............................

P. H. .........................*

aláírás.

A könyvecske többi számozott lapjain a jelen szabályrendeletnek a pásztorok szolgálati kötelezettségeire vonatkozó határozmányai foglaltatnak. A két üres lapra a felfogadó (község, birtokosság, legelőtársasága által különösen megállapított szolgálati szabályok irányadók.

Ezen könyvecskék a vármegy házi pénztárából darabonkint 50 fillérért kaphatók.

3. §. A község tulajdonát képező közös legelőkön alkalmazott pásztorok a községi alkalmazottak névjegyzékébe iktatandók.

A közös legeltetésre használt egyéb területeken alkalmazott pásztorok a községi elöljáróságnak a szolgálatadó által bejelentendők s az elöljáróság által nyilvántartandók.

4. §. Minden a jelen szabályrendelet határozmányai alá eső pásztor szolgálatba lépése előtt a községi elöljáróság előtt a következő fogadalmat tartozik letenni.

,Én

..........................esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy az őrizetem alá bízott határra (dűlőre, vadászati, halászati területre stb.) s mind arra, a mi hozzá tartozik hűségesen felvigyázók és azokat, kik az őrizetem alá bízott területen kárt okoznak vagy kárt okozni megkísérlik, késedelem nélkül feljelentem, ha szükséges megzálogolom vagy letartóztatom, minden kárt tehetségemhez képest gátolok s az okozott károkat legjobb tudomásom és lelkiismeretem szerint megbecsülöm, ártatlant hamisan nem vádolok s nem gyanúsítok, az őrizetet és szolgálatomat gazdám tudta és beleegyezése avagy mellőzhetlen szükség nélkül el nem hagyom s mind arról, a mi gondviselésem alá bizatik, mindenkor felelős leszek. Isten engem úgy segítsen 1*

5. §. 1) A pásztor köteles a felügyeletére bízott állatokat a vett utasítás szerint ki és behajtani, őrizni.

2) Tilos bottal, kővel és más ily tárgygyal, a marhát megdobálni, egyáltalában bármi módon bántalmazni.

3) Ha valamely marha megbetegszik, köteles a pásztor erről azonnal, de legkésőbb 12 óra alatt megbetegülés észrevétele után a tulajdonost értesíteni.

4) A fölesketett pásztorok a megfelelő segéd- szolgaszemélyzetért felelőséggel szavatolnak.

5) A pásztorok kötelesek arra felügyelni, hogy a legelőről a trágyá el ne hordják ; kötelesek továbbá a trágyát a községi elöljáróság által megszabott módon a legelőn elteregetni.

6. A pásztorok a hatóság által kijelölendő helyen minden kártékony tövist és bogáncsot gyökeresen kiirtani tartoznak.

7. Legeltetési bárcza nélkül marhát a csordába hajtani vagy befogadni tilos.

8. A pásztor úgy saját, valamint szolgáinak mulasztása vagy hibái által az őrizetére bízott marhában vagy a marha által okozott kárért felelős.

9. A folyató és megíolyatott tehén állapotát köteles a pásztor a tulajdonosnak haladéktalanul tudomására juttatni.

10. Méneket, egy éven felüli méncsikókat és egy évet meghaladott bikaborjukat a legelőn tartani szigorúan tilos.

ír. Tilos idegeneket vagy mészárosokat a legelőre bocsátani s általuk a marhákat a legelőn vizsgálni hagyni.

Ezen határozmányokon kívül minden községnek joga van a pásztorok szolgálatára nézve sza- bályrendeletileg, saját viszonyaihoz alkalmazott intézkedéseket tenni.

6. 5. A jelen szabályrendelet 5 §-a 5, 6. 7.

10. 11, pontjának határozmányaiba ütköző cselekmények vagy mulasztások az 1894. évi XII. t.-c 94. §-ának a) pontja értelmében kihágást képeznek s kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők, illetőleg elzárandók.

Kelt T.-Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1895. májua hó 18. tartott ülésében. Jegyzetté és kiadta :

Dókus Gyula, főjegyző.

11960. sz 95. 7. Zemplén-vármegye alispánjától.

A 10 járási főszolgabírónak.

A sertészvész (sertéskolera) ügyében f. évi 11934. sz. alatt kelt felhívásommal kiadott 36500. számú földmivelésügyi ministeri körrendeletben foglalt reneelkezések kipótlását tárgyazó 35688. számú intézvényt azon felhívással adom ki tekintetes főszolgabíró urnák, hogy ennek végrehajtását is oly módon foganatosítsa, mint azt f. évi 11934. sz. alatt kelt felhívásomban elrendeltem.

S.-A.-Ujhely, 1895. junius 18.

Alispán helyett :

Dókus Gyula főjegyző.

Másolat.

Földmivelésügyi magyar kir. ministertől. 35688/III—6. 95. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Körrendelet a sertésherélés (miskárolás) gyakorlásának miként való szabályozása ellen. A sertésvész (sertéskolera) föllépése esetén leendő hatósági intézkedések vonatkozólag í. évi junius hó lén 36500/III. sz. a. kibocsátott körrendeletem 20. S-ának utolsó bekezdésében a herélésnek (miská- rolásnak) gyakorlását a sertészvész által fertőzött vármegyékben megtiltottam. Ezen ragadós betegség, valamint a másféle sertésbetegségeknek a he- rélök (miskárolók) által könnyen közvetíthető eset behurcolását megakadályozandó — a mondott műtét iparszerü gyakorlásának állategészségügy-rendőri szempontból való szabályozása céljából folytatólag még a következőket rendelem el: 1. oly községekben és tanyákon, amelyekben a sertés- orbánc vagy a sertéshimlő fellépett, herélőknek az udvarokba, ólakba, akiokba bemenni tilos. 2. Mielőtt a herélő valamely község területén működését megkezdené, tartozik az illetékes községi elöljáróságnál (rendőrkapitányságnál) jelentkezni avég- böl, hogy tőle írásbeli engedélyt nyerjen a müköd- hetésre, mely engedély csak akkor szolgáltatható ki, ha a községben a sertések között járvány nincs és tömeges elhullás nem fordult elő. 3. Azon eljárást, mely szerint a kanászok az őrizetükre bízott sertések elhullását az elhullott sertés füleinek bemutatása által szokták gazdáik előtt igazolni, ezennel megtiltom; mert a jelzett eljárás, kivált most a sertésvész széthurczolását elősegítheti és különben is az elől hivatkozott számú rendeletemnek 10. §-ába ütközik. 4. Aki a jelen rendeletem ellen vét, amennyiben ellene a fegyelmi eljárás alkalmazható, fegyelmi utón büntetendő, különben a jelen rendeletbe ütköző cselekvését vagy mulasztását az 1889. évi XL. t. ez. 1. §-a alapján kihágásnak minősítem, mely kihágás 100 frtig terjedhető és az 1888. évi III. t. ez. 156. §-ában megjelölt czélra fordítandó pénzbüntetéssel sújtandó. Fölhívom a közönséget, hogy jelen rendeletemet a legkiterjedtebb módon azonnal tegye közhírré. Budapesten, 1895. évi junius hó 8 án: A miniszter helyett: Miklós Ödön s. k. államtitkár.

913. 95. k. i. sz. Zemplén-vármegye számvevőségétől.

Értesítés.

A t. vármegye szolgálatában álló tiszti huszárok, őr és tiszti hajdúk, nemkülönben a szolga - birósági hivatalszolgák számára az 1896. évben megkivántató egyenruházati cikkek, — az egyen- ruházathoz szükséges irodai szerek, úgyszintén az 1895—96. téli évadra szükséges tűzifa szállítása versenytárgyalás utján már most biztosítandó lévén: mindezeknek eszközlése céljából, éspedig az egyenruházati cikkek, posztóanyagok s hozzávalók és az irodai szerek szállításának biztosítása érdekében a f. évi július hó 20-ának d. e. 10 órájára, a tűzifa szállításának biztosítása céljából pedig ]ulius hó 21-ének d. e. IO órájára, mindkét esetben a számvevőség hivatalos helyiségébe, szóbeli versenytárgyalást hirdetek és arra a s.-a.-ujhelyi t. c. kereskedőket, illetve iparosokat ezennel meghívom.

A szállítás föltételei hivatalomban bármikor megtudhatók.

S. -A.-Ujhely, 1895. jun. 27-én.

Az alispán úr megbízásából:

3—1 Dongó Gy. Géza,

vármegyei főszámvevő.

905 sz. 895. k. i. Zemplénvármegye számvevőségétől Értesítés.

T. vármegyénk gazdasági választmánya f. hó 22-én tartott ülésében elhatározván, hogy a vármegyei székház északi és déli oldalán lévő ke - ritést helyreállittatja: e munkálat végrehajtásának biztosítása céljából ez évi julius hó 13-án, d. e. 10 órakor a számvevőség hivatalos helyiségében, Írásbeli zárt ajánlatok alapján, melyekhez a vállalati összegnek io%'ja készpénzben biztosítékul csatolandó, versenytárgyalás fog tartatni.

írásbeli zárt ajánlatok a számvevőségnél julius 12-ének d, u. 5 órájáig nyújthatók be,