Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-06-09 / 23. szám
Melléklet a „Zemplén“ 23. számához. amíg Kazinczy ott élt és munkált, pár évtizeden át, szellemi középpontja volt a nemzet irodalmi életének. Innen áradt szét szerte a hazában »a négy folyam és hármas bérc között« a magyar műveltségnek ébredező fénye. . . . Ezért veszi körül Kazinczy Ferenc nevét a tisztelet glóriája. Ezért hajol meg szellem-nagysága előtt hódolva a magyar ! Ezért virad föl jun. 12-én szép nap Széphalomra 1 A Kazinczy babérai nem hervadnak el soha, mert azokat az élő és jövendő nemzedékek hálakönyei öntözik ! Üdv az Ő halhatatlan emlékezetének ! Üdv mindazoknak, kik, szíveikben a hála közérzésével, búcsút járni mennek Széphalomra, a Kazinczy Ferenc sírháza körül! (Áthelyezések.) Nádory Vilmos, kir. főmér nők, tisztelt bar tunk, kinek szeretetreméltó egyénisége abból az időből, midőn Ujhelyben a kir. államépitészeti hivatalnak volt egyik igen derék tagja, kedves emlékünkben él, Nyitráról Budapestre helyeztetett át Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kir. államépitészeti hivatalához helyettes főnöki minőségben. Abból az igazságból kiindulva, hogy »mindenütt jó, de legjobb otthon«—gratulálunk tisztelt barátunknak Budapestre és igy »szülő hazájába« történt átbelyeztetéséhez. Úgy ő, mint kedves családja, fogadják tőlünk igaz baráti szerencse- kivánatunkat 1 — Schneider Jószef, m. kir. dohánygyártási tiszt, lapunknak nem csak volt, de maradandó munkatársa, S -A. Ujhelyből a pozsonyi m. kir. dohánygyárhoz helyeztetett át. Schneider avval a jóleső önérzettel vehet búcsút városunktól, hogy az újhelyi dohánygyárnak, mint intézménynek megteremtése és tovább fejlesztése körül neki is határozott érdemei vannak. Ezeket az érdemeket honorálja most a kir. dohányjövedékek igazgatósága, midőn a derék Schneider-t, ki társadalmi téren is számottevő helyet vívott ki magának művelt és,szerény modorával hivatálból, és a közszolgálat érdekében Posonyba áthelyezi. A távozót Ujhelyből, hol teljes 4 évet töltött, sok jóbarát és jóakaró szerencsekivánata kiséri uj állomására. Óhajtjuk, hogy azok az őszinte szerencsekivánatok mind megvalósuljanak. Úgy legyen 1 (Időjárás.) Szép derült nyári napunk volt az idén piros pünkösd első napján. Az ég azúrját még csak egy csipetnyi felhöcske sem zavarta és a nap sugaraival bearanyozta az egész szemhatárt. Ä templomok zsúfolásig megteltek a délelőtt folyamán, délután pedig a szép idő a lakosságnak százait csalta ki a szabadba. Másnap, hétfőn, már nem volt olyan szép idő, sőt délután ólomszinű íe hők függönyözték el a látóhatárt. Helylyel-közzel jóté kony eső is volt, nem kis boszúságára a vendéglősöknek, kik a szabadba sok vendéget vártak, de annál nagyobb örömére a gazdáknak, kiket a csendes, alkalmas eső boldogokká tesz. — Tegnap, Medárd napján, kánikulai erővel tűzött alá a napsugár. A hőmérő 28 fokos meleget mutatott R. szerint. (Kövezés.; Az utcakövezéssel, ha nem is valami gyorsan, de fokozatosan haladnak előbbre, így a Kazinczy-utca. közepén az öt méternyi széMost következnek a Habsburg-ház uralkodását feltüntető csoportok. Az első ilyen csoportot Buda-vára hires visszaíoglalója, Lotharingi Károly nyitja meg, amint a győzelem után táborkarával a harcból visszatér, majd Savoyai Eugén, a zentai győző, jön hadi kíséretével, az azon korbeli hajporos vérteseitől kisérve. Utánuk II. Rákóczi Ferenc daliás alakja hű kurucaitól kisérve lovagol, oldalt az általa sokszor megvert labbanc had látható. Most egy megragadó jelenet következik. Ez Mária Terézia bevonulása Pozsonyba. Mária Terézia eszményi asszonyi alakja egy gazdagon szerszámozott, fekete ménen ülve, fején koronával, bibor palásttal vállán. Előtte copfos és parókás magyar testőrsége halad. Utána, két lovas és a bécsi udvarnál mosl is őrzött aranyos és üveges oldalú díszhintón gyerekét a későbbi II. József császár hozzák, aki dajkájának ölében ül. A menet oldalán és utána parókás, copfos és rendes hajvise- letü, rokoko és magyar ruházatú ujongó nép halad. A napóleoni hadjáratot egy csapat Simonyi- huszár ábrázolja, vitéz óbesterétől vezetve. A nemzeti ébredés korát a sajtószabadságnak kihirdetésével foglalkozó, 1848. március 15-én szerepet vivő nagyjaink alakjai nyitják meg. Következik Pet'ófi Sándor alakja, amint az ifjúság vál laira emelve tartja és amint honfiúi érzéstől sugalmazott verseit szavalja. Egy nagy terjedelmű szekeret vontat most hat magyar, felpántlikázott ökör ; a szekeren, hátul Lacikonyha körül forgolódó fehérnépség látható, míg elején egy csapra vert nagy hordóból szolgálja ki a szekereket körültáncoló verbunkosokat és felcsapott újoncokat a csapiár. A szekeret magyar viseletű, mindkét nembeli gyalogos nép és gyermekek veszik körül és egy század honvéd huszár követi. Az 1867. évi kiegyezést és a mai kort ábrázoló csoportot a koronázás menete, a főurak, lességben húzódó kockakövek lerakásával már csaknem az Ambrózy-féle házig értek, sőt tegnapelőtt az utca jobb oldalán már hozzáfogtak a kevés híján három méter széles beton-gyalogjáró építéséhez is. A Rákóczi-utcán is serényen íoly a munka s a jobb oldali beton-gyalogjáró kevés megszakítással, csaknem az egész vonal hosszában elkészült. Ugyanitt, t. i. a Rákóczi-úteán, a Takács- féle kávéhaznak az utóra néz ') oldalán pedig nagy- városias nyári sátor-t, melyet csinos vasrács választ el a gyalogjárótól, emeltetett a kávéháztulajdonos. De ha már eddiga serény munkát dicsértük, sajnos, nem szólhatunk úgy a Luczaszék módjára épülő Kossuth-utcáról, hol a gyalogjáró építését, egyes ház- tulajdonosok felebbezése miatt, a vármegye alispánja egyelőre beszüntette. Ha majd még is egyszer- valahára ezekkel a munkákkal is elkészülnek, figyelmébe ajánljuk a város magisztrátusának a Pet'ófi- és Papsor-utcáknak már csaknem járhatatlanná vált kövezetét. Nagy forgalmú vonalai ám ezek is a közlekedésnek és az ott lakók sem mostoha gyermekei a városnak ! (A Fehér-kereszt) országos lelencház egyesület Zemplén-vármegyei fiókja, mely az elhagyatott nők és árvagyermekek fölkarolását tűzte ki nemes feladatául, folyó év julius havának első napjaiban fogja alakuló ülését megtartani, minthogy Matolai Etele ideig, elnöknek és Staut József egyesületi id. titkárnak, mint értesülünk, immár 250 tagot sikerült a humánus cél iránt megnyerni. (Tűzrendőri szabályok megtartása.) Abból az alkalomból, hogy a felsőbb hatóságok most, a nyári időszak beálltával az előirt tűzrendőri szabályok megtartását, ellenőrzését és a mulasztók szigorú megbüntetését elrendelték, erről a helyről is figyelmeztetjük a közönséget, hogy semmiféle takarmányt vagy életnemüt a város belső területére lerakatni nem szabad és hogy minden háznak kapi- tányvizzel, horoggal és létrával kell ellátva lenni. (A polgári olvasókör) f. hó 29-én a Torzsáson tartandó és fényesnek Ígérkező nyári mulatságára vonatkozó meghívók már nyomás alatt vannak és e napokban szét is küldetnek. (Jótékonycélu szinielőadás.) Szerencsen, jótékonycélra, tegnap előadták és ma újra adják jp műkedvelők Csiky Gergely 3 felvonásos bohózatát A kaviár-t. A bohózat előadásában közreműködnek1 Mester Istvánná, Hamary Józsefné, özv. Bóta Bé- láné, Neszl Antalné, Matolay Béláné úrnők, úgyszintén Somogyi Hermin és Dubán Margit urhöl-, gyek, — továbbá az urak közül Kovács Gábor dr., Mester István, Janiga Vince, Neszl Antal, Péch Ferenc, Lincz Géza, Lesko Lajos és Persenszky Károly. A jótékonycél: részben a gálszécsi égettek fólsegitése. r. I. (Gombostűt nyelt.) Szerencsről Írják nekünk : Bürget Emma, fiatal varróleány, egy barátnéjának öltözködés közben segített. Midőn már egészen kész volt vele, még egy mellcsokrott akart feltűzni barátnéjának. Sietve vett a szájába nehány gombostűt, melyek közül egyet a csokor feltüzése közben véletlenül lenyelt. Az első nap fel sem vette de másnap mir ájuldozást és nagy fájdalmat érzett, úgy hogy le kellett feküdnie. Ekkor főpapok, vármegyék és városok bandériumai és a főváros tanácsa nyitja meg. A 10 fehér lótól vont kupolás kocsin őfelsége a király és a királyné szobrai vannak elhelyezve. A kupolát Szt. István koronája ékesíti. A kocsin szebbnél szebb, ülő és álló női alakok lesznek, a kik ö felségeik uralkodói erényeit allegorikus öltözetükkel és elhelyezésükkel fogják szimbolizálni. A kocsi oldalán Deák Ferenc és a többi, e században élt nagyjaink, valamint a volt és jelenlegi ministereinknek reliefjei lesznek elhelyezve. A menetet főurak díszes lovas csapata, polgárság, nép fogja bezárni. Nem szédült el a fejed e sok csoport leírásának elolvasásától?*) Hát ha még ez a kép megelevenedik és a fényes ruházat és ékköveken megtört májusi nap sugarai tündöklőbbé teendík: akkor lesz az csak szemkápráztató és észbontó egy fönséges látványt. Úgy remélik, hogy a menetet őfelségéik az Andrássy-ut nyolcszögének közepén elhelyezett és a Vajda-Hunyad-vára hires erkélyének mintájára készülő díszpáholyból fogják nézni. Mellettük lenne elhelyezve egy másik díszpáholy az uralkodóház tagjainak részére. A nyolcszög épületeinek megfelelő alakú emelvényeken a ministerek, a törvényhozás mindkét házának tagjai és más előkelőségek foglalnának helyet. Az egész tér stilsze- rüleg lenne díszítve. Ennek megfelelő módon leendő kivitelét Strobl művészünk lelkesedése, melylyel az egész eszmét magáévá tette, biztosítja. A kartonokat az e célra átengedett városligeti korcso- lya-pavillonban helyezte el a művész, hol annak részletein és színezésén nagyserényen dolgozik. Történelmünknek még sok, nevezetes ese*) Sót ellenkezőleg. A nagyon kellemes olvasmányért köszönettel tartozom, mit ezennel le is rovok, nemcsak a magam, de a »Zemplén« t. olvasóközönsége nevében is — igaz baráti kézszoritással. Sierk, orvost hivattak, ki avval nyugtatta meg a leányt hogy a lenyelt gombostűtől meg fog menekülni. Úgy is történt, negyednapra, f. hó 4-én este a gombostű a testből, szerencsére, minden nagyobb baj nélkül eltávozott. — Hanem azért óriási köny- nyelmüséget müveinek azok, kik csupa merő rósz szokásból gombostűt vesznek a szájukba, (Öngyilkosságok.) Gálszécsről írják lapunknak, hogy ott Karfunkel Fülöp, fiatal vaskereskedő, e hó 4-én reggel torgópisztolylyal főbe lőtte magát s pár óráig tartó kínlódás után kimúlt. Tettét valószínűleg pillanatnyi elmezavarában követte el. Erre enged következtetni az a körülmény is, hogy egészen rendezett anyagi viszonyok között, feleségével pedig a legjobb egyetértésben élt ugyan, de egészség dolgában nem állott valami jól, mert folyton heves főfájásokban szenvedett. Kariunkéit mindenki derék, becsületes, jó embernek és szolid kereskedőnek ismerte, azért általános részvét kisérte sírjába, r. I. — Bene Benjamin, devecseri származású 35 éves ács, e hó 5-én éjjel, rokonainak temető utcai lakásán, a padláson fölakasztotta magát. Öngyilkosságának csak reggel jöttek nyo • mára hozzátartozói, mikor dermedt hulláját a pádon függve találták, Tettét azért követte el, mert már hosszabb idő óta gyógyíthatatlan tüdőbajban szenvedett. A szokásos rendőrhatósági megszemlélés után eltemették. (Hangverseny.) A gálszécsi tüzkárosultak javára rendezendő hangverseny iránt, melynek létrehozásában és sikeressé tételében, amint azt tudósítónk már említette, Rókus Gyula, vármegyénk főjegyzője és Staut József föispáni titkár az ügyhöz méltó buzgalommal és teljes odaadással fáradoznak, általános és nagy az érdeklődés. Úgy értesülünk, hogy a hangverseny minden valószínűség szerint junius hó 20—25. között tartatik meg. K. (Juniális Varannón.) A varannai polg. egyesületnek törekvő tagjai, Írja levelezőnk, f. hó 3-án tartották meg júniusi mulatságukat. Ez az alkalom örvendetes fölpezsdülése volt az iparos társadalmi életnek, mert jelét adta avval életrevalóságának s az ifjú egyesület helyes irányának. Tárt karokkal fogadta ezt az élntnyilvánu lást a helybeli intelligencia, mert megjelent a mulatságon majdnem teljesen s részt vett abban a jó kedélynek ama hangulatával, mely az egyesület tovább i fenállására a legkecsegtetőbb garanciát nyújtja. Meghívók, s nemzetiszinü plakátok hirdették már napokkal előre a juniálist, s a fenti napon d. u. háromkor, a községi iskola udvarából, mint gyülekező telepről, nemzetiszinü karszalagos rendezőség élén, Füzesséry Pál tiszt, elnökük vezetése mellett, trikolor-zászló után a Rákóczi-indn\6 hangjai mellett ünnepies rendben vonult ki a főcsoport a Zugliget árnyos fái alá, hol a nap jelentőségéhez mérten minden felszerelés már készen várt. Áldást hinte az ég rájuk elűljáróba, mert megöntözé a talajt jótékony esővel, de aztán kiderült az ég, s úgy mosolygott le a nap kék’ égboltozatáról mintha mondaná: „így van ez jól!« —Nemsokára gyűlt az értelmiség is, s elfoglalá az egyik asztalt. Most a rendezőség élén megjelent Tirpák ifjú iparos üdvözölte nevükben a megjelent intelligenciát, s megköszöné szives részvételét. Füményét lehetne jelképezni, de bizonyosan azért nem vett fel többet a művész, mert sok mindennel, különösen a menet hosszaságával is kellett számolnia, amely, azt hiszem, igy is el fog tartani vagy 5—6 óráig, vagy talán még tovább is. Ily hosszú ideig pedig valamit, főleg egy ilyen nagy fényt és pompát nézni, úgy a közönséget, mint a résztvevőket ki fogja meríteni. Hát ha még az a terv is megvalósul, hogy befejezésül a Városligetnek egy zárt terén Mátyás korabeli lovagjáték lesz rendezve, melyet a kor hűségéért a fejedelmi páholyból Mátyás királyt és neje Beatrice királynét ábrázoló nő és férfi fog nézni : úgy jó, hogy több jelenet nincs tervelve, mert sem ember sem állat ki nem tarthatná. Az eszmét megteremtette a művész ihlete, társai készek azt rendezni és sikerét biztosítani. Most már csak az országos kormányon, főurainkon és mindannyiunkon, kik a vármegyékben lakunk s lelkesedni és lelkesíteni tudunk, áll, hogy előtüntessük a jelenkor nemzedékének : mi mindenen ment át nemzetünk a honfoglalás nagy müvének kezdetétől a mai napig eltelt ezer év alatt; hogy emlékezetessé tegyük a késő utódok előtt is az ezredik év ünnepét; hogy bizonyítsuk a külföld előtt mire képes az ország hazafias lelkesedésében és a múlt iránt érzett kegyelet lerovásában. A vármegyék bandériuma, ha indítványomat a társtörvényhatóságok és a társországok törvény- hatóságai elfogadják, szerintem, Árpád honfoglaló seregére való emlékezetből alakíttatván, az a mil- léniomi ünnepségen őfelsége testőrségét kell, hogy első helyen képezze.Dicső egy jelenet lenne, ha őfelsége az országgyűlést a Rákos-mezején nyitná meg és ez a bandérium oda kisérné ; ott azok, a kik főrendek vagy képviselők, kiválnának és félkörben felállva, az első országgyűlés rendje szerint kezdődnék meg az ezredik év országgyűlése is. Innen aztán bekísérnék a királyt az országházba, a hol
