Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-06-02 / 22. szám
s fölhívjuk rá az érdeklődök b. ügyeimét. A kiadóhivatal. (Testegyenészeti inüintézet. Keleti J. Cég,) Budapest, IV., Koronaherceg-utcza 17., az eddigelé sérvkötők és betegápolási eszközök készítésére létező gyárán kívül egy nagyszabású, a modern technikának teljesen megfelelő műhelyt nyitott, Budapest, IV., Régi posta-utca 4. szám, füldszint, melyben orvossebészeti acéláruk, teste- gyenészeti készülékek, Hessing-rendszerii elismert műderékíűzők, nyújtó- és járógépek, valamint minden e szakmába vágó acéláruk stb. készíttetnek. Szenvedők, kiknek ily készülékekre szükség van, felkéretnek, szíveskedjenek fenti cégtől költség- előirányzatot vagy képes árjegyzéket kérni. Üzleti elv : Szigorú pontos kiszolgálás, legjutányosabb árak. (Lapunk mai számához) Fierz Ernő verseci nagy borkereskedő természetes borainak árjegyzéke van mellékelve. Fölhívjuk rá az érdeklődők b. figyelmét. (Iddjóslat június 3-ára.) Meleg, zivatarok. Tanügy. Évzáróvizsgálat. A gálszécsi államilag segélyezett iparos tanuló iskolának ez évi záróvizsgálatát hivátalosan már május hó 26-án megtartották. A vizsgálaton, írja tudósítónk, több előkelő iparoson kivül a helybeli intelligenciából Obláth Mór dr. vármegyei tb. főorvos is jelen volt és a feleletek meghallgatása után vizsgálat közben a jobb tanulók között összesen 7 koronát osztott szét jutalomképen ; a vizsgálat befejeztével pedig, midőn előbb a tanítóknak lelkes és buzgó fáradságukért elismerését és köszönetét fejezte ki, a takarékpénztárban gyümölcsözendő 20 koronát avval a kijelentéssel tett le, hogy abból a következő iskolai évben olyan nem magyar ajkú hat iparos tanuló jutalmaztassák, ki a magyar beszédből legszebb eredményt lesz képes felmutatni. Isten éltesse sokáig a népnevelés és tanügy ne- messzivü és önzetlen Mecénását 1 A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — I. Nyilvános köszönet. Orvosi pályám 50-ik évfordulója alkalmából a Zemplén-megyei orvos-gyógyszerész egyesület által f. évi május hó 27-én megtartott diszüléshez a vidék és városunk nem csak magán lakossága, de testületek és egyletek is oly imposans számban csatlakozván, hogy engem megtisztelve és üdvkivánataikkal boldoggá téve e napot fényes ünneppemmé emelék, e’ helyütt óhajtok a’ jóindulat, barátság és elismerés e’ megnyilatkozásáért legmélyebb köszönetemnek, hálámnak meghatot- tan kifejezést adni úgy az egyesek, mint az igen tisztelt testületek és egyletek, ezeknek vezetői és valamennyi tagja iránt. S.-A.-Ujhely, Junius hó 2-ikán 1895. Dr. Schön Vilmos. II. Topolya, 1895. máj. 19. Tekintetes szerkesztő úr 1 Tessék nekem megengedni, hogy közszere- tetü lapja utján is szivem mélyéből eredő őszinte hálámat és forró köszönetemet tolmácsoljam, úgy a magam, mint az éhnyomorral küzdő híveim nevében, gróf Andrássy Géza Öméltóságának, azon alkalomból, hogy a topolyai gör. kát. lelkészlak újjáépítésére, mint nagylelkű kegyur, 1000 irtot adományozni kegyes volt; de örök hálám illeti gróf Hoyos Sándor Öméltóságát, az uradalmi igazgató urat is, a kiben ezen ügybeni kérelmeim alkalmával nemcsak magas pártfogóra, — de egyszersmind leereszkedő. — nyájas és jóakaró tanácsadóra is — találni szerencsés voltam. Ki is különben vagyok a tek. szerkesztő urnák alázatos szolgája : Födeles János, topolyai gör. kath. lelkész. Közgazdaság. Közkertek. A minap, amint a kertemben foglalatoskodtam, egy jómódú ismerősöm lepett meg látogatásával. Temérdek sok kérdése közül itt csak egyre reflektálok: Ugyan hány évig sikerült e szép kertet megteremtenie, — igen, mert ösmertem ezt a területet, hol mindebből a gyönyörűségből nem régen még semmi sem volt! . . . Én tiz évet mondtam, ő erre levette kalapját s úgy gyönyörködött a sokféle fa, bokor szebbnél szebb virágzatában és szívta azt az isteni levegőt, melyet egy szép, enyhe májusi napon egy teljes berendezésű kertben lehet feltalálni csak. Nem hiszem, ha a hitetlen ember egy szép májusi napon, ha egy teljes pompájában diszlö kertbe lép : önkénytelenül ne ébredne föl lelkében az isten-eszme, mert boldogság érzete ömlik el egész valóján, az a boldogító érzet pedig csak istentől jöhet. Tudjuk a bibliából, hogy Isten az embert örömében teremtette, mert végig nézve teremtményeinek fönséges csoporján, nem volt kivel megoszsza örömét. Teremtette hát az első emberpárt és boldogokká akarván tenni, »kertbe he- lyezé el őket« ! Ha már egy kis paradicsomhoz hasonlító kertben csakugyan feltalálhatjuk a boldogságnak ama fönséges érzetét, úgy azt kérdem, hogy azon számtalanok, kiknek kertjük nincs, de még a más kertjéhez sem juthatnak, mert nincs ahhoz joguk, váljon feltalálhatják-e teljes boldogságukat, tisztán a négy fal közé zárt családi kórben, vagy a kaszinói márvány-asztalok mellett,'vagy a kávéház füstös levegőjében, avagy a főutcának porfelhőktől lepett gyalogjáróhelyein. Ebben Tamás vagyok. Hogy az emberek nagy °/o"a sóvárog a ,zöld« után : azt látjuk a fővárosiaknál, kik ha jó napot akarnak maguknak szerezni, a zöld-be mennek. E célra szolgálnak a ligetek, népkertek, stb. de ahol mégis idegenül vagyunk, mert nem rendelkezhetünk bennük semmivel sajátunkként ; az öröm csak szemléleti és élvezeti nem lehetvén, teljes boldogságunkat sem találhatjuk fel benne. Úgy hiszem, hogy az udvarlakó, vagy az az emeleti erkélybérlő, aki egy-két cserép növényét nem képes a nap heve ellen megvédelmezni, az szívesen áldozna egy pír forintot, hogy szabad földbe helyezvén növényeit örvendhessen azok teljes pompájának. Nem hiszem, hogy az a jó módú és jó nevelésű hivatalnok ne örvendne annak láttára, mint pirul ki kis családja arca arra a kedves felszólításra: Gyerekek 1 holnap jókor kelünk, kimegyünk a közkertbe kertészkedni, kiültetjük a szoba száraz levegőjétől megbetegült szegfűinket, hónapos rózsáinkat, árvácskáinkat, megöntözzük s meg- kapálgatjuk őket. Mindenki a maga virágágyát ott majd rendbe hozhatja és azután kint fogunk reggelizni. Azt nem is emlitem, hogy fa társadalmi érintkezés, mily hatalmas erőt nyer a reggeli és esteli kirándulások alkalmából. A fiatalok kellemes és hasznos foglalkozása, a nemes verseny, a részek széppé s kedvessé tételében ; mily hatalmas alapul szolgál a majdan az összhaza egyes részeiben való hazafias együttműködéshez ? A kivitelre azonban lehetnek külön vélemények. Én a magamét ime ide igtatom : A város közelében találhatók oly 4—lohold területű szántóföldek, melyek 10—15 évre kibérelhetök. Ha 10 holdat veszünk, úgy annak az évi bérlete 40 ft = 400 ft. 60 □ öles parcellákra felosztva 200 részt kapunk. Egy parcella évi bére 2 ft, a részvény 10 évi kötelezettséggel 30 ít, mely évi 3 ft befizetéssel törlődik. S igy a 60 □ öles rész évi 5 fttal szabad rendelkezésünkre áll I Úgy hiszem ez alap kiadást ily terület birtokáért egy emeletlakó nem fogná soknak találni A beruházás a részvényekért befolyó 600 ftból kifutja, mert 6 hónapra 2 hetes félfogadása a : 150 ft = 300 ft; a 300 ft pedig egy középponti kút, vízvezeték kerítés (hozzá sodrony, alá gledicsia) s kerti eszközök stb. berendezésére elegendő. Ha még egy kczös téli kertet akarnak fentartani, a mennyiben ez már luxus-számba megy, erre már mindenki nem kötelezhető. Ezt különben társulat hozhatná létre, de a törzs-részvényesek felhívásával. Megnyílván a tavasz, mindenki saját tetszése szerint rendezheti be kis parcelláját, akár csak otthon volna a lakása mellett. Az összhang, a terület szépsége azonban megkíván bizonyos föltételeket (alapszabály), melynek keretében kimondandó lenne : 1. hogy a parcella körül kerít nyírott eleven sövénynyel, de oly fajtával, mely járnok gyökereket nem bocsájt, s magassága 130 cmnél nem több. 2. Köszméte, vagy ribizli bokrok, de a területen belől 30 cmnyire ültethetök. 3. Lugas csakis felfutó növényekből állítható. 4. A mennyiben a terület 2, vagy több főút által csoport-kertekre oszlik az ut közös, s a széle szegélykép sodronyon egy méter magasság ban vezetendő két karú gyümölcsfákkal ültetendő be. A beszerzési ár azonban mindenkire hosz- arányban kötelező. 5. A hetes-szolga hetenkint csak 1 órára vehető igénybe előbbi napon való feljegyzés szerinti sorrendben. 6. Mágas törzsű s magas növésű fa egyáltalán nem ültethető. 7. A terület nagyságához mérten I vagy 2 kioszk (nyílt oszlopos fedett csarnok) lugas, vagy bokor szerűen ülőkékkel berendezendő műnek fentartása az évre szóló belépőjegyekből eszköz- lendő. 8. E közkert végfeloszlása után az elárverezésre kerülő ingóságok (a növények és ingók Íjért befolyó pénz jótékonycélra fordítandó. Ha most már elképzelem a közkertet akár magyar (szabályos), akár angol (szabálytalan) idő maival, benépesítve a szerves testek minkét fajával, szép, festői, tarkabarkaságaival, tollas és tollatlan állatok bájos danáival. . . igy a konstantinápolyi piac tündér pompája 50% veszített látványosságából. Mindezek ékes koronájával pedig oda merészlem állítani diszelnökül Becske Bálint kir. pénzügyigazgató urat, aki remélem ott nem fog számítani, mert jól tudja ő, hogy a kertész ember számítása vajmi ritkán teljesül, s hol ő is disz seregével csak üdülést s azondus éltető levegőt találjon ; Ez óhajtásom 1 Jj. A. triesti általános biztosító-társaság. (Assicurazioni Generali) f. é. május hó 11-éu tartott 63-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1884. évi mérlegek. A zárszámadást jelentéséből látjuk, hogy a társaság életbiztosítási dijtartaléka 1894, évi deczember hó 31-én 43.200,401 frt 59 krra emelkedett, mig kár- és nyeremény ríszesülési tartalékok czimén 1 083,976 trt 46 kr. vezettetett uj számlára elő 1894. deczember 31-én az érvényben volt életbiztosítási tőke összegek 168 929,625 frt 03 krra emelkedtek ; az életbiztosítási ágban az év folyamán bevett dijak 7.074,156 frt 18 krt tettek. A tűz- és szállitmány-bizíositási ágakban a dij és illeték bevétel 9.819,270 frt 01 kr. volt, amiből 2.778,822 frt 46 kr. mint díjtartalék és 602,905 frt 69 kr. mint kár- tartalék lett minden tehertől menten a jövő évre átvitelezve. Az 1893. deczember hó 31-én érvényben volt biztosításokért a jövő években esedékessé váló dijkötelezvények ösz- szege 30.541,700 frt 64 krra emelkedett. Károkért az 1894-ik évben 9.819,613 frt 47 krt fizetett ki. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 272.139,320 frt 99 krnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 51.009,119 frt 80 kr. esik, melyet a társaság 158,354 káresetben fizetett. Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére alakított tartalék 1.190,544 frt 33 krról 1.091,467 frt 11 kr- ral gyarapittatott úgy, hogy az 1894. deczember 31-én 2.282,011 frt 44 krt tett ki, daczára annak, hogy a kisorsolás alá eső a névértékükön vétettek fel a mérlegbe, mig a nyereség taitalék alapszabályszerii mérvében a részvény- tőke fele összegében, vagyis 2.625,000 frtban, a kétes követelések tartaléka 80,000 írttal változatlan fentartatott. A társaság biztosíték alapjai az idei átutalások folytán 54.990,003 frt 34 krról 58.071,673 frt 84 krra emelkedtek és következőképen vannak elhelyezve. 1. Ingatlanak és jelzálog követelések 7.886,069 frt 48 kr. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök .......................................... 4.388,122 frt 25 kr. 3. Letéteményezett állampapírokra adott kölcsönök ...................... 52,314 frt 51 kr. 4. Értékpapírokra ............ 39.020,240 t 59 , 5. Tárcza váltók................. 284,735 , 02 , 6. Folyó-számlák (Adósok és hitelezők követeléseinek levonásával) . . . 1.244,297 , 40 , 7. Készpénz az intézet pénztáraiban és bankoknál .................................... . 1.520,894 , 59 , 8. A részvényesek biztosított adóslevelei 3.675,000 » — , O. é. 58.071,673 frt 48 kr. Ezekből több mint 15 millió magyar értékekre esik. Az elért 818,536 frt 92 krnyi tiszta nyereményből a társaság osztalékul részvényénkint 12q frtot araryban vagyis 300 frankot fizet. A közgyűlés az eszközölt uj választásoknál az igazgató-tanács magyar tagjait Hegedűs Sándort- és dr. Jókai Mórt egyhangúlag ismét megválasztotta. Vármegyei Hivatalos Rész. 7958/95- sz. T. Zemplén-vár megye alispánjától. A t vármegye főszámvevője bemutatja javaslatát a s.-a.-ujhelyi mérték-hitelesitő hivatal bérbeadásának kérdésében. Határozat. A s.a.ujhefyi mértek-hitelesitő hivatal e folyó évi ápril hó 23-ik napjára nyilvános árverésen leendő bérbeadása etrendeltetvén, de alulirt távolléte miatt meg nem tartván, most újra ugyanazon feltételek alatt a nyilvános árverés megtartása elrendeltetik és határidejéül e folyó évi Junius hó 4--ik napján d. e. 11. órája S.-A.-Ujhelybe a vármegyeházába alulirt alispán hivatalos szobájába kitüzetik. A kitűzött határnap d. e. 10 órájáig Írásbeli zárt ajánlatok is elfogadtatnak; a u órakor kezdendő szóbeli árverésen pedig azok is részt vehetnek, kik Írásbeli ajánlatot adtak, önként értetvén, hogy szóbeli ajánlatuk csakis azon esetben vétetik figyelemde, ha az Írásbelinél kedvezőbb ; külömben rájok nézve a zárt írásbeli ajánlat kötelező marad. A zárt ajánlatok a szóbeli árverés berekesztése után lesznek felbontandók. Az árverésen részt venni kívánók 100 it bánatpénzt tartoznak készpénzben, vagy óvadékképes paparosban letenni, illetőleg írásbeli zárt ajánlatukhoz csatolni. Azon ajánlattevő, kinek ajánlata elfogatatik, óvadékát a megajánlott egy évi bérösszegig azonnal kiegészíteni tartozik. A bérlet tartama a folyó évi julius hó i-ső napjától számitva három év. Végre alulirt alispán fentartja abbeli jogát, hogy a bizalmat nem biró egyént, ha bár a legmagasabb ájánlatot tenné is, bérlőül el ne fogadja. S.-A-Újhely, 1895. május hó 22-én. 2-2 Matolai Etele, alispán. T. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1895. évi május hó 17-én. S.-A-Ujhelyben tartott ülésében. 94/2804. sz. Olvastatott az állandó választmány határozati javaslata, a melylyel a vármegyei nyilvános betegápolási pótadót az 1895 évre 3%' ban véleményezi megállapittatni. A törvény értelmében elrendelt név szerinti
