Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-06-02 / 22. szám
Vármegyei ügyek. A t. vármegye közgigazgatási bizottsága rendes havi ülését f. hó io-én (tizedikén) d. e. 9-kor tartja. Ugyanakkor d. u, az útadó felszólalások elintézésevei foglalkozó küldöttség ülésezik. Az állami anyakönyvi kerületek beosztására és az állami anyakönyvvezetők kinevezésére vo natkozó tervezetet, illetve javaslatot kipótlás céljából visszaküldötte a belügyi kir. minister. A ministeri leirat a f. hó io-én tartandó közig. biz. ülésen kerül tárgyalás alá. Hírek a nagyvilágból. A »Dom Pedro« nevű gőzös kazánrobbanás következtében hajótörést szenvedett. Az utasok közül 103 a tengerbe veszett. A bolgárok arany-koszorút küldenek 111. Sándor orosz cár koporsójára. Kneip, az öreg bajor lelkész, ki gyógyitás- módjával lett híres ember, e napokban ülte meg 75. születésnapját. Hirek az országból. • Az országgyűlés királyi leirattal május hó 29-ikétől f. évi szept. hó 26-áig elnapoltatok. Milléniumi díszmenet. Vágó Pál, festőművész, azon fáradozik, hogy az országos nemzeti ezredéves ünnep megnyitása alkalmával díszmenetben és korhű képekben legyen szemlélhetövé téve Magyarország ezer éves története. A díszmenet terve és rajza általános tetszésben részesült az ahhoz értők részéről. Vágó Pál, ki ifjú éveit Zemplénben töltötte és ma is ragaszkodik Zemplénhez, a díszmenet tervezetébe fölveszi a nemzeti lovas-bandérium képét is, melynek eszméje Zemplén-várme- gyében született. Ezt a szép tárgyat, a Vágó Pál- féle milléniumi díszmenet tervezetét, lapunk jövő számában fogja Dókus Gyula, igen tisztelt barátunk, szakavatott tollal ösmertetni. Tokió diadala. Újabb és nagy dicsőség érte a magyar lótenyésztést. Az osztrákoknak úgynevezett Derby-díját, 50,000 forintot, két osztrák és hét magyar ló ellenében, Tokió (japán-hangzású neve dacára telivér magyar ló) nyerte el. Különfélék. T. olvasóinknak boldog biinkösdi ünnepeket kívánunk. (Firczák püspök ünnepeltetése.) A .Zemplén« ma egy hetes számában leírtuk már azt a szép bevonulást, melyet S. A.-Ujhely ha- afiasan érző nagy- közönsége, felekezeti különbség nélkül, úgyszólván tüntetőleg rendezett a munkácsi gk, egyházmegye kitűnő püspökének, Firezák Gyula Öméltóságának. Az a bevonulás valóban impozáns volt. Azokban, * * amiket még itt elmondunk röviden összefoglaljuk a május 26 és 27. napjainak a Firczák püspök ténykedéséhez fűződő történetét. — Ma egy hete, d. e. 9-kor kezdődött az újhelyi gk. hitközség renovált templomának megáldása. melyet püspöki nagymise követett, ezután pedig fényes diszebéd következett. A templomi aktuson ott volt a vármegye tisztikara Molnár főispán vezetése alatt; a kir. törv. szék testületileg, élén Seyfriedjózszí elnökkel s megjelent Vaisz honv. őrnagy is a tisztikar kíséretében. A kis templom tized részét sem volt képes befogadni az ünneplő sokaságnak. Boldognak érezte magát, aki bejuthatott. A templom megáldása közben és mise alatt a püspöki énekkar, melyet a »regens chori« Zseltvay Emil lelkész dirigált, s zivet-lelket gyönyörködtetve énekelt. Ez az énekkar, a nagyhírű Harmonia, csakugyan a perfektségnek bámulatos magaslatán all. Bizonyitja az is, hogy előbb volt »regens chori«-ja Drohobeczky Gyula, ma körösi püspök 1 Mise előtt Firczák püspök szent beszédet mondott magyar nyelven. Beszédje fonalán a kereszténység létjogát fejtegette, bebizonyítván, hogy az eszme oly régi, mint maga világ és lenni fog, amig a világ lesz. Beszédét imával fejezte be, melyet a pápának, a királynak szerencsés uralkodásáért, boldog megelégedéséért, végre a templom kegyúrnőjének, Wallis Gyuláné grófné Öméltóságának hosszú és boldog életéért mondott. Azután az összes nagyszámú papság fényes segédletével énekes misét mondott — liturgikus nyelven, Az evan- géliomot Miklósy István lelkész magyar nyelven énekelte Mise végén, midőn az idő már közeledett a délhez, püspöki áldását adta a templomban és a templom udvarán szorongó hívekre, minek végeztével a plébániában lévő lakosztályába visszatért. Rövid pihenés után látogásokat végzett Miklósy István lelkész-esperes társaságában. — A kitűnő egyházfejedelem tiszteletére hitközsége nevében Miklósy István újhelyi gk. lelkész délután il/t órakor díszebédet adott a vármegyei székház nagytermében. A díszebédre 120-an voltak hivatalosak, kik a főispáni termekben gyülekeztek. Firczák püspök Öméltósága, Gébé Viktor és Jakovics János kanonokok társaságában, Miklósy István lelkész-esperessel érkezett s mikor belépett, harsány éljenzés köszöntötte. Főispánunk Öméltósága mutatta be a jelenvoltakat, mire élénk társalgás következett. Firczák püspök társalgás közben többeknek és ismételten megjegyezte, hogy újhelyi időzésére mindig nagyon kellemesen fog visszaemlékezni. Mikor jelentették, hogy a leves az asztalon van, illusztris vendégünket Molnár főispán Öméltósága, ki honvédőrnagyi egyenruháját viselte vezette a nagyterembe, melynek karzatát a vármegyének aranyhímzésű selyem nemzeti diszzász- lója és a nagyhírű és nagyértékü Bocskay- és Rá- kóczi-zászlók ékesítették. A nagyterembe lépett püspököt, mig az | | | formában terített asztal főhelyéhez ért, szünetlen éljenzés kisérte. A főhelyen ülő püspöknek töszomszédjai voltak jobbról: Molnár főispán, balról: Matolai Etele alispán. Környezetében ültek jobbról: Dókus József Öméltósága, Jakovies kanonok, Lengyel rk, lelkész. Vaisz kir. honv. őrnagy, Fejes ref. lelkész, Ambrózy Nándor ügyv. (a kegyurnő Wallis Gyula grófné képviselője, legjobbakat — és hogy köszönjenek ; a viszontlátásra 1 * A fényes banket lefolyásáról a következő tudósítást kaptuk: Este 3/48 órakor már gyülekezni kezdett a közönség, hogy a délután lefolyt lélekemelő ünnepség záradékát képező lakomán, az ősi magyar szokás szerint tartott »magnum áldomás« on is részt vegyen. A vármegyeház nagyterme díszes és Ízléses felteritéssel — Bock vendéglős pedig serény személyzetével várta a közös vacsora megkezdését. A minden irányban előzékeny rendezőség az ünnepeknek, a Schön-családnak s a messze idegenből is eljött vendégeknek helyeit kijelölvén, pontban 8 órakor lépett be az ünnepelt, családjától és rokonaitól kisérve. A közönség felállva háromszoros éljenzéssel fogadta. Ekkor már a száznál többre fglszaporodott társaság helyeit elfoglalván megkezdődött a vacsora, mely eleve is a legkedély?sebbnek Ígérkezett, már csak abból a hangulatból ítélve is, hogy itt most nem egy hivatalos bankét közönsége, de egy örömben úszó, nagy család gyülekezett együvé. A legpompásabb jókedv biztosítékait képezték azok a fejedelmi borok is, (az ünnepelt pincéjéből) melyek, sajnos, már fogyatékon vannak ugyan, de a jó tulajdonságuk, hogy a világ legcsalhatatlanabb bőfelejtetői, örökké igaz marad. A menü a következő volt: Süllő — kecsege tartár mártással. — Angol bélszin — Angol Rosbeöf — Almás és Turős rétes, — Pulyka — Rántott és töltött csirke — Sajt — csemege — gyümölcs — fagylalt — parfé. — Asztali - szamorodni — asszu és pezsgő borok. A vacsora kezdetén először is azokat az üdvözlő sörgönyöket olvasták föl, melyek a nap szakában az orvos-gyógyszerész-egyesülethez érkeztek. A második fogásnál Lengyel Endre dr. elnök emelkedett föl s háromszojos pohárköszöntőjében éltette Zemplén-vármegye közszellemét, tisztviselőkarát és az ünnepeltet. — Utána Fejes István, a szépszavu költő-pap, magas szárnyalásu pohárköszöntője következett az ünnepeltért. — Kifejtette, hogy a mai ünnep tulajdonképen nem a Zemplén-vármegyei orvos-gyógyszerész-egyesületé, hanem Sátoralja-Ujhely városé. Ecsetelte az ünnepelt működését; szellemes parallelát vont a saját papi és az ünnepeknek orvosi működése közt s kiemelte, hogy őneki, a papnak, mint a lelkek orvosának nem egyszer volt akalma az ünnepelt- tel együtt működni, nemes munkálkodását megfigyelni, Beszéde folyamán fölemlíti, hogy a Ju- bileom nem ünnep, de ünnep az ötven éves orvosi működés s örömmel látja a közbecsülésnek megnyilatkozását. — Schön Leó dr. (a Szepességről) Lengyel Endre dr.-ért, mint aki képes volt a mai örömünnepet létrehozni, egyben pedig az ünneplő közönségért, mint orvos avval a jókivánataival, hogy e közönségnek orvosra soha szüksége ne legyen, nagy tetszés közt ürített áldomás-pohárt. — lxl Soma dr., Miskolcz városi főorvos, poharat emelve hangsúlyozta, hogy nem először tapasztalja Zemplén-vármegyében az igazi érdem ily szép méltánylását. Kijelenti, hogy ha borsodi nem volna zempléni szeretne lenni. Találó hasonlatokkal ecseteli a nő nemes hivatását és poharát emelve Schön Vilmos dr. kedves nejére üríti. — Hornyay Bela dr. mint az egyesület alelnöke, a vendégekért, kik az örömünnep fényét megjelenésűkkel emelték és sikerültté tették, — Nagy Ármin dr. a liberális közönségért s ennek buzgó apostoláért Matolai Etele alispánért, — Erdélyi Sándor ref. lelkész, a m.-jesztrebi trubadúr, verses felköszöntőben Schön Vilmos és Lengyel Endre doktorokért, mint életének megmentőiért, — Ligeti József dr. Schön Vilmos dr.-ért, — mikor a pezsgőt kezdették felszolgálni, Schön Vilmos dr. a jelenlevőkért, úgyszintén jelen és jövendőbeli barátaiért, — Matolai Etele alispán a Zemplén-vármegyei orvos- gyógyszerész-egyesületért, — Lengyel Pál, plébános, mint a zempléni közkórház bizottságának és úgy tovább; balról Gébé kanonok, Dókus Gyula főjegyző, Púza Sándor c. prépost gk. főesperes) Meczner Gyula, Miklósy István és a többiek. A gazdag menü, melyet Bock jóhirü vendéglősünk dicséretre méltó pontossággal s minden tekintetben kifogástalanul szolgált föl, a következő volt : Leves (kelvirág — tüdősrétes), — hal (süllő és kecsege tartármártással) — marhahús (angol rosbeöf — angol bélszin) -- főzelék (töltött káposzta sertéssel) — sült (pulyka — fiatal csirke) — tészta (túrós csusza, krémes bélés) — sajtok, csemege, fagylalt. — Amint az ötödik fogásnál a pezsgőt kezdték felszolgálni, elsőnek Firczák pös- pök Öméltósága állott föl és bölcs mérséklésről tanúskodó tósztjában, XIII■ Leo pápának, ki nagy bölcseséggel kormányozza az egyházat, kívánta a mindnyájunk jóságos atyjától, hogy őszentségének adjon és ajándékozzon bőséges testi és lelki erőt, kívánván egyszersmind, hogy őszentségének bölcs lelki kormányzata alatt a magyar katólikus egyház híveinek szivében lakozzék mindig az ur félelme és erősbödjék a hazaszeretet szent érzete —-----------azután Őfelségéiket említvén (a jelen voltak mindnyájan felállanak) hazafias hévvel kívánta, hogy felséges királyunk és királynőnk szeretett magyar hazánk boldogitására soká éljenek I (Hosszan tartó, lelkes éljenzés.') — Másodiknak Matolai Etele alispán jelentkezett szólásra. Abból a nagy örömből, úgymond, mely Sátoralja-Uj- helyt Firczák püspök Öméltósága látogatásával érte, a, az alispán, részt kér a vármegye számára. A püspök Öméltósága mai (templomi szent beszédében azt a krisztusi tant hirdette, hogy szeressük egymást. Szóló most Öméltóságához, a püspökhöz, intézi szavait és kéri, hogy Öméltósága mint jó keresztény, mint nemesszivü ember és mint kitűnő hazafi fogadja a vármegyét osztatlan szeretettbe, mint törvényhozó pedig működjék mindig és mindenben a haza boldogitására (Nagy éljenzés-) — Miklósy István újhelyi gk. lelkész-esperes, előre bocsátva annak konstatálását, hogy Zemplén-vármegyében az egyházi és a világi elemek példás egyetértésben élnek és egymást karöltve támogatják, Wallis Gyuláné grófnéért, sz. Somogyi Ilona Öméltóságáért, nemes áldozatkészség dolgában az idealizmusig emelkedett jó kegyúrnőért, ki nemcsak az újhelyi gk. egyháznak, de S.-A.-Ujhely városnak is angyali jólelkü patrónája, szűnni nem akaró éljenzés közt emelt áldomáspohárt. — Púza Sándor, prépost, a vármegyének osztatlan szeretet- ben élő főispánjáért (éljenzés, taps), ki oly bölcsen kormányozza és szive és lelke egész melegével szereti szülövármegyéjét, mondott igen hatásos felköszöntőt, melyet avval az ünnepies kijelentéssel fejezett be, hogy ő és paptársai »a velük született hazafias érzelmek egész erejével« fogjak szeretett főispánjukat közjóra törekvő munkásságában támo gatni. — Molnár főispán : Mindenek előtt annak az őszinte becsülésnek adott kifejezést, amely becsüléssel a íőtisztelendö klérus iránt viseltetik. Föis- pánságának egész ideje alatt, úgymond, arra a kellemes meggyőződésre jutott, hogy a gk. klérus a haza, a vmegye,a társadalom irányában tartozó kötelességeit Folytatás a ll-ik mellékleten. ——awnnuu elnöke, Schön Vilmos dr. közkórházi főorvosért, — ismét Schön Vilmos dr. Lengyel Endre dr.-ért, az ő régi hű barátjáért, aki életének jórészét a szenvedő emberiség, úgyszintén a hazafiság és közművelődés ügyeinek előmozdítására szenteli, — Horváth József, tb. főjegyző, mint vármegyei tisztviselő, a varmegyei- tisztikar nevében, melyről Lengyel Endre dr. oly szép szavakban emlékezett meg, köszönetét mondva, szintén Schön Vilmos dr.-ért, — Lenkei Mihály a kereskedelem és üzlet, társak részéről Schön Vilmosért, — Kincsesy Péter egyesületi titkár, a Zemplén-vármegyei orvos- gyógyszerész-egyesületnek volt buzgó elnökéért és jelenlegi diszelnökéért Chyzer Kornél dr. mi- , niszteri tanácsosért, egyszersmind a Zemplén-vármegyei orvos-gyógyszerész-egyesület tb, tagjaiért és az asztaltársaság díszéért a hölgyekért, — ismét Schön Vilmos dr. az örömünnep rendezőségéért, — Éhlert Gyula Buday Ákosért és Kincsesy Péterért, — Buday Ákos kifejtvén, hogy ők a most felköszöntöttek, csak mint közkatonák működtek közre, a tábornokért, Lengyel Endre dr.-ért, — Lengyel Endre dr. a régi dicső honvédekért és ezeknek egyik jelenlevő tagjáért Ujfalussy Endre városi főbíróért, — Ujfalussy Endre a mai pompás alkalom szószólói mulasztásának pótlásául a »sakk-kör« nevében Schön Vilmosért ivott, kívánván neki, hogy még igen sokszor sakkozón, de a szólóval szemben egy játszmát se nyerjen. Ezek múltán az idő már jóval éjíélutánra járván, a társaság oszladozni kezdett. Befejezésül a rendezőség az ünnepeltet éjjeli zenénei tisztelte meg. Ma csak szép emléke van meg a pompás sikerű estének, mely azonban fényesen illusztrálja azt a Lengyel Endre dr. bátyánk mondotta igazságot, hogy : »túlságos pessimist a az, ki a mai társadalmat képtelennek tartja az ideális felbuzdulásra.« Ad multos annos I K. P.
