Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-19 / 20. szám

Irodalom. Nyilvános nyugtató. A ,Zemplén< jubiláns számaiért éhét folyamán következő befizetések érkeztek hozzánk : Matolai Etele Ujhely 50 kr, Füzesséry Ödön Tokaj 50 kr, Izsépy Géza M.-Iszép 50 kr összesen : 1 ft 50 kr. A »Zemplén« csoportképeiért Ballagi Géza dr. S.-Patak 1 ft, Erdélyi Sándor 50 kr. összesen: 1 lt 50 kr. — A múlt számban kimu­tatva volt: 289 ft 60 kr. XVII. közlemény összesen : 297 ft 10 kr. A »Zemplén« kiadóhivatala. Milleninmi történet. Az Athenaeum r.-társulat kiadási­ban megjelenő »A magyvr nemzet története* cimü tiz kötetes nagy munkának (milleniumi kiadás) 24. és 25. füzete most hagyta el a sajtót. Ezekben a füzetekben a második kötet első könyve (Küzdelem a nemzeti függetlenségért) befejezést nyer és megkezdődik a második könyv, melynek focimé; »Szent László és Könyves Kálmán kora*. Az utóbbi két füzet is tele van annyi érdekes rajzzal és kép ábrázolattal, hogy a füzeteknek majdnem minden lapjára esik egy-egy kép. Egyes füzet ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 ft 60 kr., félévre (24 füzet) 7 ft 24 kr. Kapható Ujhelyben Löwi Adolf könyvkereskedésében. Az előfizetők minden szom­baton egy-egy füzetet kapnak. Egyesületi élet. Nyilvános nyugtatók. I. A gálszécsi tüzkárosultak rögtöni segélyezé­sére alulírottaknál a következő adományok folytak be: Gálszécsi takarékpénztártól 50 ft, Ferbstein D-től 10 ít, Obláth Mór dr.-tói 5 ít, Kende Miksa dr.-tól 3 ft, Matolay Gábor dr., ifj. Koch Gábor, Kovalszky Gyula, Kassay Lajos, Deákovits Maria, és Szabó Zsigmondtól 2—2 ft., Andrejkovits Pál, Pribék Istvánné, Svarcz Ármin, Kosztiha Laura, Bidló N. (P.-Szinnye) Juhász Pál, Marikovszky Margit, Klug Irma, Zselinszky János, Ihnátko Emil, Reisman Henrik és Kassay Jánostól 1—1 ft., Pethő János, Pacsuga János, Thuránkszky Berta és Marximovics Jánostól 50—50 kr. Kutnyik Máriától 40 kr. és özv. Királynétól 20 kr. összesen befolyt 94 ít. 60 kr., mely összegből 20 család kapott 3—3 ftot, 4 család 2.50—2.50 ftot, 10 család 2 — 2 ftot, i család 1 ft. 60 krt és 2 család 2 ft. 50 krjával. Fogadják a nemesszivü adakozók az égettek nevében leghálásb köszönetünket. Gálszécs, 1895. évi május hó 14-én. Andrejkovits Pál, Pribék Klug Klotlld, igazgató tanító, tanítónő. II. A b.-vécsi tüzkárosultak javára Szinyér községben gyűjtött adományokról: 1) Főbíró házankint összeszedett egy véka tiszta búzát — egy és félvéka vegyes életnemüt. — 2) Litavecz János állami tanító 3 véka búzát s 3 véka gabonát adott. — Ezen adományok azonnal kiosztattak, melyekért a károsultak nevében hálás köszönetét nyilvánítja. B.-Vécsben, 1895. május 15. Szabó Istv&n, közs. tanító. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — A »Zemplén« 19, számának »Vármegyei ügyek* c. rovatában olvassuk a kővetkezőket: »A királyi tanfelügyelő jelentette, hogy Schon Vilmos dr. 5o éves gyakorló-orvosi működésének emlé­kére a ,Status-quo‘ izr. népiskolának 400. a többi Sátoralja-Ujhelyben lévő elemi iskoláknak pedig 200—200 koronát adományozott.« Városunk ez érdemekben gazdag, kiváló polgára szép jelét adta a népoktatás ügye iránt való áldozatkészségének, midőn — a kir. tanfelü­gyelő ur idézett jelentése szerint — küszöbön álló jubileuma alkalmából városunk összes elemi isko­láiról megemlékezett egy-egy jótékony adomány­nyal. Azaz, hogy az »összes* szót nem volna szabad használnom, a mennyiben egy iskola, t. i, a helybeli »Orth. izr. hitközség« iskolája, nem volt szerencsés abban a megtiszteltetésben részesülhetni, melyben intézettársai. Hisszük, hogy érdemes jubilánsunk ez isko­lát, mely, s ebbeli Ítéletünket szakvéleményre alapíthatjuk, a többi iskola mellett mindig jól megállotta helyét, nem szándékosan mellőzte, E helyreigazító megjegyzést különben szük­ségesnek tartottuk a fent idézett sorokra vonat­kozólag már csak az igazság érdekében is meg­tenni : Mi. Tanügy. Közhírré teszem, miszerint a vezetésem alatt álló polgáriiskolában a f. tanévi magánvizsgálatok junius hó 26. 27 és 28. napjain tartatnak meg; 26-án lesznek a leányok, —• 27 és 28-án a fiuk vizsgálatai, a mely napokon reggel ’/a 8 órakor az illetők szükséges okmányaikkal ellátva alólirt- nál az igazgatósági irodában jelentkezzenek. Homonnán, 1895. május 14-én. E. Jakab Géza, igazgató. 08AÜNQK, Fővárosi levél. Budapest, május. Kétféle Noé-bárka. — Recipiált járómüvek és zsidók. — Budapest világváros. — Bois de Boulogne. — Lóverseny és egyházpolitika. Kitörés és betörés. Tauszky-ék dicsőségének is vége. Május elseje, a munkások e kierőszakolt ünnepe, a butorszállitó fuvarosoknak szabadalma­zott napja. Ezek ilyenkor valósággal diktátori magaslatra emelkednek s nagy úri asszonyok hó­ditó eszközeik egész tárát sorompóba viszik, hogy a büszkeíejü Tauszky-ak&t meglágyítsák. Ahová nézesz, ahol jársz, uton-utfélen látod a nagy négykerekű Noé-bárkákat, azt hinnéd, nincs ember Budapesten, ki nem hurcolkodik. S ha már részeges ősapánk bibliai neveze­tességű alkalmatosságát említem, önkénytelenül az uj fajta omnibuszok ötlenek eszembe. Hatal­mas emeletes járóművek, ugyancsak valóságos Noé-bárkák, bár nem butor-szállitásra berendezve, mindazonáltal megesik, hogy túlnyomóan öreg skatulyákkal vannak megterhelve. Ezenfelül még az is boszantó, hogy a külföldi mintát annyira utánozták, hogy ocker sárga aíalapon fekete betűk és szegélyek ékesitik. Mindazonáltal e jármű be­soroztatok a recipiált forgalmi eszközök kategó­riájába s igy a legdistingváltabb úri hölgynek ép oly kevéssé derogál most az omnibusz kakasülőjén helyet foglalni, mint akár a villámos vagy a ló- vasuton vitetni magát, sőt mondhatni, hogy az omnibusz tekintélye némileg a lóvasut fölé lát­szik emelkedni. A villámos jármű felül áll. S ha már Budapest recipiálta az omnibuszo­kat, az ország a zsidóktól sem zárkózhatott el s igy esett, hogy elnöki dirimációval a recepciót általánosságban elfogadták a részletes tárgyalás alapjául. Akaratlanul belelevagoltam az egyházpoliti­kába, pedig, ezt megelőzőleg még egyet-mást el­mondanék. Akik emlékeznek még arra, mikor az Er- zsébet-tér nem a verebeknek, hanem a vadkacsák­nak volt gyülekezőhelye — én nem emlékszem, — Budán a jelenlegi kereskedelmi ministeri pa­lota helyén pedig a német múzsának mit sem je­lentő rozzant deszkái korhadtak, a jelenlegi Bu­dapestre joggal ráfoghatják, hogy világváros. Eme világvárosi voltával szorosan összefügg a lázas építkezés s a bámulatosan fejlődő metropolisz főbb közlekedő utain most egyrészt a csatorná­zás, másrészt a vízvezetéki főcsővezeték, aztán meg a földalatti vasút számára csinálnak óriási vakandturásokat, emelik ki a homokhegyeket s gyömöszölik be helyébe a betonkeveréket. Helyen- kint szárazföldi hidak vezetnek át az árkokon s ha a homoktenger helyett a Canale Grand-ot kép­zeled ide, a lagúnák városának kellő közepében vélhetnéd magad. Erre az illúzióra annál nagyobb szükség van, mert az egyedüli gondolázó helyünk, a városligeti tó, a milleniumi építkezések miatt le van csapolva s igy az alsó tizezer elesett a vasárnapi városligeti szórakozásának legmulatsá- gosabbjától. A felső tizezer nem törődik a lecsapolt tó­val, az fogatain sétakocsikázik s a városligeti Stefánia-ut e tekintetben méltán nevezhető a bu- pesti Bois de Boulogne-nak. Mi középső tízezrek pedig — nézünk s lassankint szocialistákká le­szünk, midőn e pompásnál pompásabb magán­fogatok ezreit látjuk toporzékolva végigszágul­dozni a bársonypuha chaussé-tn s csak az elégít ki némikép sorsunk mostohaságával, hogy arisz­tokrata dámáink túlnyomó részének csak a fogata, meg a ruhája — szép. Hej, Ujhely szép asszonyai, nem adlak ben­neteket e főúri dámákért ? Ti maradtok a favorite- jeim és a szépség, az üdeség pálmáját játszva, hogy ne mondjam canterben, számtalan fejhoszszal elnyeritek budapesti nem-társaitok elől. (Ha van kar-társ, bajtárs, miért ne legyen nem-társ ?) Egészen belejöttem a sportnyelvbe. De nem is csoda; futtatások idején a legklerikálisabb fő­rendtől kezdve az utolsó hordárig mindenki ló­nyelven beszél. Oods, boockmacker, auf, crack, pace, match, outvider, start s egyéb műszavakkal van a lég tele s az ideges emberiséget Tokió sze­mélyes győzelme annyira képes izgatni, hogy ver­seny után a mentőkocsiknak rendszerint nem meg­vetendő szerep jut. A lóversenyek után ítélve, a főrendiházban e héten kétségkívül egy kis egyházpolitika volt s abban, hogy a felekezetnélküliséget immár harmad­szor leszavaztak, nem kis része van ama hallatlan eseménynek, hogy Torreádor a Cleaming Stakes, dacára favorite voltának, csak mint rósz harmadik hozatott be Humping istállófiú által. Hej, ha Torreádor elsőnek jön be 1 önként értődik, hogy a 22. §. elvetése a fő­rendi ellenzéken kitörő lelkesedést szült. E kitöréssel kapcsolatban megemlégszem egy kedélyes betörés-rb\, mely a lakásom szomszédságá­ban történt. A m. k. államvasutak fogyasztási szövetke­zetének raktárát törték fel a Papakoszta-csemeték, s miután a pénzesfiókokat tartalmuktól — összesen alig 100 ft — megfosztották, kedélyesen hozzá­fogtak a vacsorához, megbontottak egy rúd sza­lámit, kinyitottak finom butellaborokat s egymásnak kedves egészségére kívánván az estebédet, az ab­lakon keresztül távozának. Reggel e szemrehányó cédulát találták a pulton : »A szalámi kitűnő volt, a bor, úgy látszik, nem egészen tiszta ; kérjük a fris szalámihoz leg­közelebbi látogatásunkig jobb bort beszerezni.* Kedélyes betörök. Knarf. szerkesztő póstája,. Sz. J. urnák — B.-Szerdahsly. De nagyon is helyes. Csak tegyék minélelobb. B. B. Azok a jubiláris hírek hamis híradásból szármáz- hattak. A terv egészen más. Hogy mi: azt majd élőszóval. — Valaki Homonnáról (hogy ki: a nevét elfelejtette tudatni,) 45 krt küldött szerkesztőségünkhöz a »Zemplén ez évi naptá­rának egy példányáért. Címét szíveskedjék utólagosan tudomá­sunkra adni. Fr. M. urnák — Pompás. Amint összeszedődik egy-egy nyaláb : ide vele, nagyon szívesen közöljük. Ad revidere 1 A viaszújjú ember. Besoroztuk közlendőink közé, Szives üdvözlet. T. A. — Osabaliez. — L. M. — Homonna. Tér hiánya miatt a jövő számban fogjuk közölni. Felelős szerkesztő: DONGÓ <3- ~2T. GÉZA. Kiadó-tulajdonos : Éhdert Gyula. Bérbe adó Kolbásán (Zemplén-vármegye s.- a.-ujhelyi járás) egy jól gondozott 90 holdas birtok bármely órában* Értekezhetni lehet akár szóval, akár Írásban a tulajdonossal: Özv. Horváth Antalné úrnővel Kolbásán (u. p. N.­Kázmér), vasúti állomás Kozma egy órai távolságra. Tk. 664./1895. sz Arvexési hirdetményi kivonat. A tokaji kir. jbiróság mint tkkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Philippi Mária végrehaj tatónak Gedeon Zoltán végrehajtást szenvedő elleni 672 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a tokaji kir. járásbíróság) területén lévő Bodrog-Keresztur köz­ségében fekvő a b.-keresztúri 185. sz. tjkvben A. -]- 358, 870/2. és 1128. hr. szám alatt foglalt ingatlanokból Gedeon Zoltán végrehajtást szenvedett 1/3 részben illető jutalékra és pedig: a) a 358. hr. sz. részlet egy harmadára 14 frt; b) a 870/2. hr. sz. részlet egy harmadára 52 frt; c) az 1128. hr. sz. részlet egy harmadára 452 forintban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1895-ik évi májas hó 31. napján délelőtti 9 órakor Bodrog-Keresztur község házánál megtar­tandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárá­nak IO°/0-át. készpénzben, vagy az 1881. LX. törvényezikk 42-ik szakaszában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hő í-én 3333. sz. a. kelt igazságügymin. ren­delet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított sza­bályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a tokaji kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóságnál 1895. évi márczius hó 21. napján. Xiáczay, kir. jbiró. Tk. 26657894. sz. Árverési hirdetmény. A k.-helmeczi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi ható­ság közhirré teszi, hogy a kir. kincstár végrehajtatónak Bodrog- Vécs község végrehajtást szenvedő elleni 523 frt 18 kr. tőkeköv. és jár. iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a k.-helmeczi kir. jbiróság) területén levő Bodrog-vécs község és határában fekvő a bodrog-vécsi 43. sz. tjkvben IOI, ni, 112 (396—397/a. c.) (502—551) 643, (976—977) hr. sz. alatt foglalt és Bodrog-vécs község nevén álló ingatlanokra az árverést 1299 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi rnájns hó 30. napján d. e. 10 órakor Bodrog-vécs község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiál­tási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-ót, vagyis 129 frt 90 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hő i-én 3333. sz. a. kelt igazságügym. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az i88r. LX. te. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a kir. járásbirőság, mint tkkönyvi hatóságnál Kir.-Helmecz, 1894. évi deczember hó 8. napján. Farkas, kir. aljbiró.

Next

/
Thumbnails
Contents