Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-05-05 / 18. szám

kis ember önállóságát fenntarthatja, hely­zetét türhetővé teheti. Ez intézmények egyike a szövetkezeti j intézmény, melynek eszméje hóditó körútra kelt széles e hazában és nálunk is ered­ményeket mutat fel már a jelenben is. Nem állítjuk, hogy a szövetkezés az egyedüli biztos módja a kis ember érdekei védelmének; de hogy a baj leküzdésére hivatott intézmények között az elsők közé tartozik: ez olyan állítás, melyet úgy a kül­földön, mint a hazában igazol a tapasztalás; igazolja azt, hogy a kis emberek százezrei­nek, millióinak összevetett válla olyan er­kölcsi erőt képvisel, mely számtani bizo­nyossággal meghozza az illő kamatot az anyagi téren is. Ember János. Vármegyei ügyek. Vármegyénk közig, bizottsága legközelebbi rendes havi ülését máj. hó io én (és nem máj. 7-én, mint lapunk múlt számában jeleztük) fogja megtartani. A belügyi kir. minister a »Legyek és pó­kok* cimü izgató röpirat elkobzását és terjesz­tőinek szigorú megbüntetését elrendelte. A kereskedelemügyi kir. minister várme­gyénk 1895/96. évi közúti költségelőirányzatát megállapítván, 87,136 •/. 94. számú rendeletével al­kalmazkodás céljából a vármegye közönségének e napokban leküldötte. Jóváhagyta a minister az idevonatkozó közgyűlési határozatnak azt a részét, mely szerint az 1895. és 1896 évekre kivetendő törvényhatósági útadó százalékát az állami egye­nes adók 6 (hat) °/0-ában, az igásminimumot 3 ftban, a kéziminimumot t ft 50 krban, és az 1890. I. t. c. 25 §-ában kötelezetteknek 3 kézinapszám- váltságárát szintén 1 ft 50 krban állapította meg. — A közgyűlés határozatának azon részétől, melynél fogva önálló törvényhatósági mérnöki hivatal felállítását mondotta ki a közönség, jóvá­hagyását a minister megvonta, — Annak előre bo­csátásával, hogy a girált-szvidniki törv. hat. közút 1896-ban leendő államosításának kérdését meg­fontolás tárgyává teendi, államsegély címén 1895. évre 20,000 ftot állított be a költségvetés fede­zeti részébe a minister, elrendelvén, hogy az állam­segély a gerenda-szvidniki tör. hat. közút fentár- tására és a ránk-bánszkai tör. hat. közút jó karban tartására lesz fordítandó; egyszersmind az 1896. évi költségelőirányzati hiány fedezésére 5000 ft- nyi államsegélyt helyezett kilátásba. — A kiváló hadi fontosságai biró n.-ráska-vajáni törvényható­sági közút kiépítését 1896-ban tárcája terhére szándékozik végrehajtatni a minister. — Ezek s még egyéb módosítások folytán az 1895—96. évi utfentartási költségelőirányzat mérlegét követkéz zőleg állapította meg : 1895. évre bevétel 172, 603 ft Ezt az okot tehát még nyomosabbnak tartom arra nézve, hogy elcsapattatásomban Józsi-bátyánk­nak része nincsen. De hát kinek van ? Gyanús mindenki, aki él! Ámde én a kaszinóban nem igen vonhattam magamra senki indokolt haragját, leszámítva azon pillanatnyi fölhevüléseket, amelyeket egy alapos kontra vagy meggondolt rekontra kimondásával előidézek. Ä kalábristák azonban nem avatkoznak a kaszinó politikájába, azokra tehát nem gya- nakodhatom. Ha Gyula barátunkkal esett volna meg ez a kázus, mérget vennék rá, hogy a kibicek »in­gatták meg az állását« akikkel szemben táplált kannibál! hajlamait soha sem titkolta. Ámde én csendes, békeszerető és kibictürő ember vagyok, akinek idegei még a Húgó barátunk kibickedésé- hezis preparálva vannak, akiről pedig köztudo­mású dolog, hogy még álmában sem tud hallgatni s a játszó kezéből kapkodja ki a kártyát, ha az nem az ő kedve szerint hi, vagy üt. Szóval nem tudom kisütni bukásom okát és tényezőit, s kénytelen vagyok ezen rébusz meg­fejtését a jövő történetírójára bízni. Mert talán csak nem azért csaptak el, hogy a könyvtár tovább gyarapítását inditványozgattam hébe-hóba. Ez a gondolat külömben nekem a legjobban tetszik, mert a merész reformátorok sorsát juttatja eszembe, akiket szintén elszoktak csapkodni, ha- hogy annyival beérik a hatalmasok. Persze 1 Eszméimmel bukom I És az ilyen bukásban akad némi vigasztaló. Gyerünk tehát a nagy elcsapottak után ke­serűség és korjoláni gondolatok nélkül, x—y. ii kr, kiadás 171,285 ft 44 kr, egyenleg 1317 ft 67 kr, — 1896. évre: bevétel 158,920 ft 78 kr, kiadás 158,125 ft 64 kr, egyenleg 795 ft 14 kr. — Ez összegekből a vármegye 1895-ben 764 kilométerhossz, 1896-ban pedig 741 kilométerhossz közút fentartásáról lesz köteles gondoskodni. — Még csak azt említjük föl, hogy vármegyénk te­rületén az 1895—96. évek folyamán a szerencsi, tokaji, újhelyi, bodrogközi, gálszécsi és varannai járásokban a törvényhatósági utadókötelezettség kizárólag pénzfizetéssel. — a homonnai, a szinnai és a sztropkai járásokban az igás-utadókötelezettség kizárólag közmunkával, továbbá s ugyancsak e most említett három járás területén a kézi utadómini- mumoknak 2/3 része pénzfizetéssel, 1/3 része köz­munkával, — végre a n.-mihályi járás területén a °/0 szerint és a kéziminimum szerint kirótt út­adó kizárólag pénzfizetéssel, az igásminimum sze­rint kirótt útadó pedig kizárólag közmunkával fog teljesittetni. — Az 1895. évi törvényhatósági út­adó előirásának munkálatai vármegyénk számvevő­ségénél már folyamatban vannak, s remélhető, hogy e hó végéig közszemlére eljutnak a közsé­gekbe. A közigazgatás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében tett u. n. Meczner-íéle indítványt, mely annak idejében lapunk ez évi 8. számából egész terjedelemben volt olvasható, í. hó 2-án tárgyalta az alispán elnöklete alatt e célra alakított vár­megyei küldöttség, mely rövid vita után minden részletében magáévá tette a Dókus Gyula főjegyző részéről előterjesztett és a vármegye május 17-iki közgyűlésén tárgyalandó következő jelentést: A tekintetes törvényhatósági közgyűlés azon határozatának, mely közigazgatási téren a bürokratizmus elfajulását tovább terjedésében megakadályozni célozza, kiindulási pontja az volt, hogy először: a tisztviselőkre háruló írás­beli nagy munkafeladat kevesbitessékj másodszor: a kezelő személyzet csekély létszáma mellett az ügyek kiadmányozása gyorsittassék — és har­madszor: a számtalan szabályrendelet életbelép­tetése által a jogorvoslást kereső közönségnél előidézett tájékozatlanság megszüntettessék és fő­leg, hogy az ügymenet gyorsittassék. Nézetünk szerint csak a közigazgatás reformálásával tör­vényhozási utón, lehet a közigazgatásnak már- már akadozó kerekét gyorsabb mozgásban tar­tani. Ezen okból tehát ez irányban javaslatot készíteni azért tartottuk feleslegesnek, mert a közigazgatás reformálását célzó munkálat, köz­tudomásúlag, a ministeriumban már munkában van; akkor lesz ideje véleményünket elmondani, javaslatainkkal előállani, ha majd az a törvényja­vaslat előttünk fog feküdni. Ezzel azonban nem oda akarunk konklu- dálni, hogy a nagyméltóságu ministeriumot fel­iratban ne figyelmeztessük a fennálló bajok orvoslására és ne kérjük, hogy a közigazgatást, mely a bürokratizmus hínárjába rohamosan halad, az elmerüléstől idejekorán mentse meg ; nem is azt akarjuk mondani, hogy a tekintetes vármegye közönségének, ideiglenes javításra, valamely javaslatot ne tegyünk, amelyet tör­vényhozási intézkedés nélkül, fennálló törvénye­ink keretén belül, esetleg saját autonom hatás­körünkben is képesek leszünk végrehajtani, — csak indokolni akartuk azt, hogy törvényható­sági intézkedés nélkül gyökeresen a közigazga­tás mizériáin segíteni nem lehet. Javaslatunk, melyet ma lehet keresztülvinni, a határozatnak megfelelőleg két irányú. Nevezetesen először: a munkaerő megtakarítás a fogalmazói és kezelői szakokban, — másodszor: a szabályrendeletek nagy halmaza miatt előidézett tájékozatlanság részbeni való eloszlatása. i. Miután a közigazgatási összes tisztvi­selők, kivéve az árvaszéknél alkalmazottakat, közigazgatási ügyekben az alispán ügykörébe utalt ügyek előadói és szakelőadói: a közigaz­gatási igtatóba beérkezett ügyek, aszerint amint szakvélemény alapján vagy anélkül igényelnek elintézést, egyenesen az illető szak képviselőjé­nek, vagy a jegyzőknek lennének kiosztandók, vagyis az, a melyben ügyészi vélemény kell, egyenesen az ügyésznek, az melyben mérnöki, számvevői, stb. vélemény kell, az illető főszám­vevő, főmérnök stb.-re szignálva, számkönyv mellett, közvetlenül nekik osztatnának ki. Mert azt, hogy ezen vagy azon ügy a főügyész, főszámvevö, stb. véleménye alapján intézendő e el, ép úgy tudnia kell az illetőnek, mint most a jegyzőnek vagy gyakornoknak, aki reá irja az aktára: »Véleményezés végett x. vagy y. hivatalnak rövid utón kiadatik.« — Az illető szakreferens, kivéve azon ügyeket, a melyekben a törvény a szakvélemény csatolását rendeli, az intézkedés fogalmazatát az ő szak­tudása alapján elkésziti, mint előadó aláírja és az alispánnak szignálás, esetleg máskép leendő elintézés céljából bemutatja. Ezen módszer mellett nem csak azt érnők el, hogy egy és ugyanazon ügy kétszer nem forogna két referens kezén, hanem azt is, hogy j nem kellene egy ügyet legkevesebb háromszor igtatni, leírni és kiadmányozni, mint ez most történik, hanem egyenesen a szakreferens ké­szítené el a referádát és csak egyszer lenne beigtatva, leírva és kiadva. 2. A járásokban az ügyek hasonlólag a főszolgabíró szakközegei közbejöttével lennének fogalmazandók. — Azon ügyekre, a melyeknek iratai is tovább küldendők, az intézkedés az intéző által tisztázatban vezettetnék rá s a szak­közeg által mint előadó és a hivatalbeli főnök által lenne aláírva, — így intézték az ügyeket az ötvenes években, igy intézik minden olyan államban, hol a bürokratizmussal az ügymene­tet megakadályozni nem akarják, — igy intézik a katonaságnál is. 3. A kezelőt szaknál az igtató munkája tetemesen megkevesbednék, az ügyészi, főorvosi, főpénztárosi, főszámvevői és mérnöki hivatalban a közigazgatási ügyek igtatása, tisztázása és kiadmányozása megszűnvén, sok személy .feles­leges munkáját takarittatnék meg. Hogy pedig a kiadmányozás gyorsan és egyöntetüleg teljesittessék, az összes még az árvaszéktől is leírás alá kerülő ügyek egy köz­ponti irodába adatnának be, ahol a mostani két kiadó felügyelése mellett történnék a kiad­mányozás. Ezzel azt érnők el, hogy a másoló személyzet között rendszeresen és képességeik­nek megfelelőleg lehetne kiosztani az ügyek másolását; elkerültetnék a személyek ellen az egyes hivatalfőnökök által emelt kifogás ; nem történnék az, hogy mig az egyik vagy másik iroda nem képes megküzdeni a munkával, a másiknak néha alig van mit dolgoznia. 4. A szabályrendeletek nagy száma által előidézett tájékozatlanságot csökkenteni addig, mig az a törvényhozás által megszüntethető lenne szükséges, hogy a szabályrendeleteket sür­gősen nyomassuk ki és minden községházánál legyen egy-egy példány letéve. Ez legfeljebb egy két forint terhet róna egyszersmindenkorra a községekre, de viszont minden községi lakos­nak alkalma volna magát abból tájékozni. Ezekben tartottuk kötelességünknek véle­ményünket főbb vonásokban előterjeszteni. A központi választmány Matolai Etele alispán elnöklete mellett tegnap d. u. ülésezett az országos képviselő-választók összeírásával foglalkozó küldött­ségek megalakítása céljából. A Kolozsy-féle folyamodás melyről lapunk ez évi 15. számának Vármegyei ügyek c. rovatában volt szó, s mely azt tárgyazza, hogy a községi és körjegyzők irodai munkájának tetemes meg­könnyebbítésével, s egyszersmind az ügy érdekének kockáztatása nélkül, sőt annak javára, a várme­gyei pótadóknak községenkint való évi előírásai ne kü'ön vettessenek ki és kezeltessenek, hanem a községi költségvetések keretébe illesztetvén a községi adóban kezeltessenek és szedessenek be, í. hó 2-án került küldöttségi tárgyalás alá ; a főszámvevőnek ide vonatkozó javaslata alap­ján a küldöttség módját találta annak, hogy a t. vármegye májusi közgyűlése elé a beadvány szellemében konkret előterjesztés tetethessék. Hírek a nagy világból. Kínában foradalom kitörésétől félnek, mert mig a kínai kormány súlyos megaláztatások árán is békét akar kötni a japánokkal, több tábornok azt^kivánja, hogy a háború Japán ellen folytattassék. Formosa, szigeten a kínai katonaság fellázadt és tábornokait felkoncolta, mert a legénység hadizsold- ját elsikkasztották. Orosz-japán háború lehetőségéről beszélnek, Oroszország, támogatva Fráncia- és Németországtól, igen erélyes hangon tiltakozott az ellen, hogy Japán a Kínától elhódított országrészeket japáni uralom alá hajtsa és igy Ázsiában az európai érdekeket esetleg háttérbe szoríthassa. Japán, kit hadi szerencséje és a kínaiak fölött kivívott fényes győzelem kissé elbizakodottá tesz, eré­lyesen visszautasította az európai nagyhatalmassá­gok beavatkozását. Kuba-szigeten a lázadást még nem bírták elfojtani a spanyolok, kik, dacára annak, hogy most már Martinez Campos spanyol tábornagy »a marokkói győző« intézi a hadműveleteket, érzékeny vereséget szenvedtek a felkelőktől. Az ángolok Nikaraguában (Közép-Ameriká- ban) fegyveres hadieröt szállítottak partra, hogy behajtsák a 10.000 fontot (100.000 forint aranyban) azért, mert az ángol konzult a nikaraguia köz­társaság elnöke megsértette. Újfajta időjóslás. Van egy igénytelen növény, közönséges nevén a páternoszter (tudományos neve : Abrus precatorius) amely magaviseletével a vulka- likus kitöréseket, földrengést, forgószelet és egyéb meteoroligikus állapotok bekövetkezését, leveleinek és szirmainak sajátságos elváltozásával jóelőre, még pedig nagy távolságból is, bejelenti. E ritka tulajdonsággal megáldott növény, melyet Bécsben élő egyik tudós honfitársunk, Novák József, fedezett Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents