Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-04-14 / 15. szám
figyelmével lekötelezett. A kedves emlékű házi lakó ma, melyen nem egy tartalmas és elmés tószt hangzott el, a hajnali órákig tartott. (Gyula-napja) az idén Nagypéntekre esett. Úgy történt hát, hogy a szomorkodás hangulatával egész nap váltakozott az öröm zaja Amazt a templomok, emezt a Gyula-szobák szemléltették. Egész légiója a gratulánsoknak, ezek sorában nem egy Gyula]jis, kereste föl vármegyénk közszere- tetü főjegyzőjét, Dókus Gyulát. Ügy őneki, mint vármegyei közéletünk és újhelyi társadalmunk többi derék Gyuláinak, ezen az utón is, igaz szívből küldjük a legjobb kivánatokat! (Az időjárás) melegebbre fordult. Gólya- és fecskemadár e hét folyamán megérkeztek. Á mezei gazdák ott, ahol az áradás engedi és a belvizek lehetővé teszik, teljes erővel hozzáláttak a szántáshoz. Sokan már vetettek is. Mezők, rétek szépen zöldülnek, de a fák rügyfakadása igen lassan halad előre. Még a füzesek is csak most kezdenek kizöldülni. — A Bodrogközön is megkezdették már a tavaszi szántást-vetést e héten, de csak a fentesebb helyeken. Az alantasabb helyek nedvesek, sőt a közös legelőknek legnagyobb része viz alatt van. Takarmány szükiben. — Vajdácskánál a Bodrog e hó 7-:ke óta lassú, napi 4—5 cm.-nyi apadást mutat. — A gálszécsi járás területén, írja tudósítónk, a hó már majdnem teljesen elolvadt, csak itt-ott a völgyekben és az erdőben van még egy kevés. A tavaszi munka úgy a szőlőkben, mint a szántóföldeken javában folyik. — Alsó-Harangod vidékéről közük velünk, hogy az őszi vetések a nagy hó alatt, jólteleltek és szépen zöldéinek. Itt-ott az egerek okoztak kevés kárt. Az idő enyhültével a tavaszi munkálatokat végzi a munkásnép. A hosszú tél elemésztette a takarmány készleteket s egyesek már takarmány-szükséget látnak. (Kikaparta a tyúk.) Olvasóink még élénken emlékeznek arra a rémes rablógyilkosságra, melyet Benedek János, vasúti volt lámpakezelő, Szabó Endre borbélylegényen a múlt évi okt. 4. végrehajtott és amely tettéért az újhelyi törvényszk Benedeket akasztóía-halálra ítélte. Akkoriban bőven közöltük az esetet, nemkülönben a bünügy végtárgyalásáról is részletes tudósítást adtunk. És bizonyára emlékében él még olvasóinknak az is, hogy bár úgy a vizsgálat, mint a végtárgyalás alkalmával fölmutatott összetett bizonyítékok alapján kétségtelenné vált a rablással párosult gyilkosság: még is akkor egy kérdés felderittetlen maradt, az t. i. hogy hová lettek a Szabótól elrabolt zsebórák ? Az óráknak nyomaveszett; azok hollétéről Benedek hallani sem akart, konokul tagadván a rablást. — A homály, mely a titokzatos kérdést födte, eloszlott. E napokban ugyanis Hovanek Alajosné, akinél Benedek a gyilkosság elkövetése után tartózkcdott és ahol őt el is fogták, az Újváros nevű városrész egyik lakója, azzal a jelentéssel állította be Schmidt Lajos rendőrtanácsoshoz, hogy a félremenő hely szögletében, malacturta vagy tyukkaparta, egészen fris földben egy aranyórát és láncot talált. A jelentés vétele után a helyszinén rögtön kutatást tartottak és csakhamar ugyanarról a helyről még egy kettős fedelű ezüst zsebóra is előkerült, mindakettő a meggyilkolt Szabó-nak volt tulajdona. Az esetet a rendőrség nyomban bejelentvén a törvényszéknek, Seyfried, József elnök rögtön foganatosította a vizsgálatot, kiterjesztvén azt a helyszinére is. Ezek során, mert immáron kétségtelenül bebizonyított tény a pre- meditált rablógyilkosság, Benedek bizonyára köze- lébb jutott az akasztófához. Halálos Ítélete, most a kir. táblán van. (Bomba-merénylet.) Sztára községből értesítik lapunkat, hogy Sztáray István gróf országos képviselőnek ottani kastélyába folyó hó 12 ere viradólag és éppen a gróf hálószobájába, eddig ismeretlen tettesek, puskaporral töltött bombát dobtak, mely irtózatos nagy robajjal fel is robbant. Csodák csodája, hogy a hálószobában aludt grófnak semmi baja nem történt, pedig a rázkódástól az ablaküvegek mind dirib-darabokra törtek. A merénylet elkövetőjét az ottani zsellérek között vélik rejtőzni. A nyomozást minden irányban megindították. r. I. (Rendőri hírek.) Késeid cigány, Demeter Jánosj és Gólya Zsófi cigányok a minap összeverekedtek mig ezen közben Demeter bicskát rántott elő és úgy oldalba szúrta Gólya Zsófit, hogy mint súlyosan sérültet kórházba szállították. — Szerencsétlen esés. Katjila Borbála, cseléd, Teich Zsig- mond udvarában a padlásra akart menni, miközben a létra megcsúszott s vele együtt lezuhant és olyan szerencsétlenül, hogy a lány két oldalbordája eltört. Hűtlen szolga. Katzenmacher Bence újhelyi szappanosnak Berkovics Ábrahám munkácsi származású 18 éves szolgája, felhasználva gazdája távollétét, 80 ft értékű aranyóráját, láncát, gyűrűjét és 20 ft pénzét ellopta s azzal megszökött. Még az nap a lopott tárgyakkal együtt elcsípték Perbenyiken. (Áradás.) Kesznyétennél, írja levelezőnk, a Tisza és a Sajó találkozása oly magas áradást okozott, a milyen 1888-ik év óta ottan nem volt. Két sajóparti ház rogyó félen van. A nép kellő segedelmet nyújt a védelemben. — A Kis-Csécs mellett emelt partvédő müvek derekasan ellent- álltak a Sajó ostromának és a községet sikeresen megvédték a partomlás veszedelmétől, — az elől levő partvédő müvek közül azonban hatot megrongált a vizár, mely most már apadni kezd. A rétek még viz alatt vannak. — A kesznyéten- tisza-lucz- tisza-dobi körtöltés, hála a gondos felügyeletért, teljes épségben maradt ; de a belvizek megsemmisüléssel fenyegetik a vetéseket. Egy gőzgép éjjel-nappal szivattyúzza és szállítja a csatornázott vizár tömegeit a gáton keresztül a mederbe. Ez a gőzgép hatalmas szolgálatot tehet a vetések és legelők fölmentésére, r. I. — Tokajból Írják : Az árvíz idejére létesült vészbizottság Székely Károly elnöklete alatt segítő bizottsággá alakult át s f. hó 10-én tartott ülésén elhatározta, hógy a begyűlt és még begyűlendő pénzbeli adományokat az épületeiben kárt szenvedett és közsegedelemre szoruló károsultak között osztja szét, mig a közadakozásból rendelkezésre állott élelmi szereket a nyomor említésére fordította. A város elöljárósága az igen súlyos helyzet könnyítésére minden lehetőt elkövet s minden irányban fáradhatatlan tevékenységet fejt ki. Eddig 88 ház és melléképületei állanak vízben. A hétfői és keddi orkánban, kivált a vizszélí épületek közül, mintegy 15 házat döntöttek össze a hullámok, több épületet erősen megrongáltak. — Egyébként pedig az áradásokozta helyzet miatt a gk. templomba is behatolt az áradás. E miatt a g. katolikusok a nemegyesültek templomában tartják a húsvéti istentiszteletet. A g. katolikusok iskoláiban több napon át szünetelt a tanítás mert az árvíz oda is behatolt. B.-Keresztur és Rakamaz felé még most sem lehet a közutakon közlekedni, sőt a rakamazi útvonalon még a viz eltakarodása után is hosszabb ideig szünetelni fog a forgalom, mert ott mind a négy áteresztő hidat elsodorta az ár. Az iparosok, kereskedők a forgalom kimaradása miatt már eddig is érzékeny károsodást szenvedtek. A piac megdrágult, sőt némely élelmi cikkek nem is kaphatók. A társulat új gátja, bár burkolatában is, testében is a hullámveréstől sokat szenvedett, szerencsésen kiállotta az árvíz ostromát. Pár nap óta a viz lassan, de foltonoson apad. Egyesek kezdenek elhagyott tűzhelyeikre a visszaszállingózni. Füzesséry főszolgabíró tegnap 500 ltot osztott ki a kárvallottak között, kik áldva-áldják a segedelemért kegyes közbenjárójukat ; szeretett jó főispánunkat. (Sára község pusztulása.) B -Sára községet, Írja levelezőnk, az árvíz elseperte a föld színéről. A szerencsétlen kis község volt — nincs 1 Hogy a mindössze 120 lelket számláló lakosság s ennek némi ingóságból álló vagyonkája még idejekorán kiszabadult a veszedelem torkából: isten után a közig, hatóság beavatkozásának köszönhető. Titáni küzdelemmel járt a mentés munkája. A düledező házak padlásain szorongó lakosságot, hidasok és ladikok segítségével, B.-Zsadányba szállították, úgyszintén a lábas jószágot s azt a kevés élelmi szert is, ami még kéznél volt. A mentés munkájában a körjegyző, az o.-liszkai csendőrörmester és a zsadányi révészek halált megvető bátorságot tanusitottak. B.-Sára községet már az 1888-iki árvíz elpusztította. Akkoriban és ismételve is azon volt a vármegye, hogy a szerencsétlenül szituált községet fentebb fekvő helyre áttelepítse. A lakosság csökönyösségével akkor nem lehetett célhoz jutni. Sára népe újra visszatért az ősi fészekhez. Viskóit ügy gyel-bajjal összetákolta a lakosság s »more patrio* tovább tengette nyomorult életét a Bodrog folyó árterében. A jajveszekedő és a nyomortól elcsigázott nép most már, okulva saját kárán, maga fogja kérelmezni, hogy áttelepittessék. r. I. (Érdekes véletlen) ebben az évben, hogy úgy a katolikus és görög, mint az izraelita naptárban is egy időre esnek a húsvéti ünnepek. Bár mindig igy lenne, hogy az ünnepek egy időben tartásával is fokozódnék a íelekezetek kölcsönös toleranciája. (Takács János) jó hírnevű kávéház és sör- csarnok-tulajdonos ez utón is köztudomasra kívánja adni, hogy sörcsarnokát az igényeknek megfele- lőleg átalakította, illetőleg egy uj étkezővel na- I gyobbitotta, — s hogy borainak, valamint kőbányai sörének valódiságáról bármikor bizonyítékot nyújthat. (A vAlsítg.) — Műveljük, tanítsuk a népet. — Az egész ország válsággal küzd. Nap-nap után más vidéken üti fel a fejét az Ínség, különösen a földmives és kisiparos osztályt sújtják nehéz megélhetési viszonyaink. Politikai törekvéseink egyik legfontosabb feladatát most, ezeknek az osztályoknak a helyzetén való segités kell hogy képezze, érvényre kelljuttatni Magyarországon a kis emberek politikáját. Ezt célozza egy rövid idő alatt sok ezer példányban elterjedt népies lap, a ^Független Újság,« melyet Baross Károly földbirtokos ad ki. Politikai függetlenség, élénk érzék a gazda- és kisiparos osztályok érdekei iránt jellemzik a »Független Újság*-ot, mely politikai, gazdasági, ipari, szépirodalmi cikkei ; gazdak illusztrációival kielégíti a nép igényeit, fejleszti politikai és gazdasági érettségét, nemesíti Ízlését. Fő érdeme pedig olcsósága. A minden vasárnap gazdag tartalommal megjelenő .Független Újság« előfizetése: egy évre 2 frt, lélévre I frt. Mai számunk hirdetésirovatába adjuk részletes programmját, amit ajánlunk olvasóink figyelmébe. Irodalom. Ifjn Álmok a cime annak a 149 oldalra terjedő kötetkének, a kötetkében olvasható kilenc darab beszélykének, mely Burger Pált és Erényi Nándort (nagyreményű újhelyi ifju-emberek) vallja Írójának. Az ifjú Álmok tehát négy kézre Írott beszély- kötetke. Négy darab benne a Burgeré, négy db. az Erényié, egy dh. (Báli levegő) kettőjük között Oszlik meg. Az Álmok hatása, olvasásközben kissé álmositó. A kötet ára 2 korona. Kapható Lövy Adolf könyvkereskedésében. A Fővárosi Lapok »Farsangi Emléke.* c. könyv az elmúlt farsang történetét énekli meg díszesen illusztrált pró - zában és versben. Xudtunkkal ilyen zsánerű könyv a magyar litteraturában még meg nem jelent, s csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatunk úgy tartalmáról, mint kiállításáról. A könyv első .6 ive tele van a legelső magyar belletristák dolgozataival, amelyek valami farsangi témát ölelnek fel. A könyvből körülbelül tiz ivet foglal el a fővárosi és vidéki mulatságok többé-kevésbé bő regisztrálása, melyet a bálban jelen volt hölgyek gazdag névsora fejez be. A kötet, melyet a Fővárosi Lapok előfizetői ajándékul kapnak meg, két forintért megvásárolható minden könyvkereskedésben. Egyesületi élet. Kérelem. A rendes dohányos szivarjának végét nem harapja, hanem levágja és vagy eldobja vagy összegyűjti. Azok, a kik összegyűjtik, legtöbbször azt sem tudják, mit tegyenek az összegyűjtött végecs- kékkel és vagy elkallódik szorgalmuk eredménye vagy pedig elajándékozzák. Pedig, ha tudnák, hogy ezt is fel lehet használni humánusan, bizonyosan több gonddal kezelnék — és még azok is, a kik eddig eldobták, összegyűjtenék. A humánus célt én megmondom : Adják ide nekem, én majd a s.-a.-ujhelyi árvaházban elhelyezett árvagyermekek tartására, a magas kormány engedélye mellett, értékesítem. Midőn tehát a célt megmondottam, tisztelettel kérem a dohányos és nem dohányos urakat, szivaros boltok tulajdonosait, különösen pedig a nőket, a kiknek szivük a közjótékonyság gyakorlása iránt oly fogékony és a kikre leginkább számitok, szíveskedjenek a szivarokról levágott kis végeket összegyűjteni és nekem elküldeni. Minden */4 klgrm, küldőjének küldeményét e lap szives közvetítésével nyilvánosságra hozom, és ha majd oly mennyiségre fog felszaporodni, hogy értékesíthetem, az eredményt hasonlólag közzéteendem. S.-A.-Ujhely, 1895. ápr. 8. Alázatos szolgájuk Dókus Gyula, a s.-a.-ujhelyi árvasegélyző és jótékony-egyesület elnöke. A „s.-a.-ujhelyi polgári olvasókör“ közgyűlésén kiegészítették a tisztikart és a választmányt. Elnök lett: Hornyay Béla dr., alelnök : Pólányi Gyula; pénztáros : Schweiger Áron ; könyvtáros : Szinetár Endre; háznagy: Buday Ákos (uj); jegyző: KendeAntal (uj). — Választmányi tagok : Bánóczy Kálmán, Csécsy Imre, Kasztner János, Katona Endre (uj), Kiss Ödön, Lakatos Gyula, Rácz Kálmán dr. (uj), Rosenberg Bernát dr., Smidt Lajos, Somogyi Gyula, Szőllösi Artur, Schön Vilmos dr. (uj), Spotkovszky Károly (uj), Székely Imre, Vágó Gyula és Vályi Bertalan. Tudomásul. A zemplén-vármegyei gazdasági egyesület f. év ápril 10-én 300. szám alatt a s.-a.-ujhelyi, szerencsi, tokaji, bodrogközi és gálszécsi főszolgagirákat aziránt kereste meg, hogy az egyesülethez beérkező 15 darab kan ápril 16-án d. e fog S.-A.’Ujhelybeu elárvereztetni. Időközben a nmélt. m. kir. földmivelésügyi ministeriumtól távirat értesítés érkezett, hogy a kanok 16-ára meg nem érkezhetnek. Az érdeklődőket tehát értesítjük, hogy a kanok megérkezését a fennebb megnevezett járási főszolgabíró urak utján annak idején tudomásukra hozzuk s az árverésre uj határidőt tüzünk ki. — Az elnökség. A Zemplén-vármegyei gazdasági egyesületnek f. hó 8-iki választmányi üléséről szóló tudósítás lapunk mai számából a jövő számra maradt. Tanügy. A kereskedő-tanulók iskoláztatását, minthogy az ügy érdekében eddig sem Ujhely város elül- járósága, sem maguk a kereskedők nem tettek semmit (bár tanácskozmányokban és Ígéretekben nem volt hiány) az újhelyi járás főszolgabirája rendeletileg kényszer utján léptette életbe. Ugyanis az ide vonatkozó miniszteri szabályzatnak mindjárt 1. §-a kimondja, hogy oly községekben, ahol legalább 50 kereskedő tanuló van és ezek számára külön kereskedő tanuló-iskola nincs, köteles a község a tanulók tanításáról külön tanfolyam berendezésével gondoskodni. (1884. XVII. t.-c. 80. §.) A következő §-ban pedig kimondja, hogy: ha a tannlók száma az 50-et el nem éri, de iparos tanulóiskola van, akkor a kereskedő tanulók tartoznak ebbe az iskolába járni. E két esetre külön-külön tantervet adott ki a ministériom. Sajnos, hogy mint annyi más törvényes rendelkezésnek, ennek is esztendőkön át kellett várnia, mig végrehajtot- tották. A főszolgabíró folyó hó 11. és 12. napjaira tűzte ki a beiratásokot. Ideiglenes iskolai bizottsági tagoknak Schön Sándor, Behyna Miklós, Lóvy
