Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-04-07 / 14. szám
Mert ha bár e téren eddig is nagy haladást tudunk felmutatni és vagyonmérlegünk ezen tenyészeti ág termékeinek kivitele által évenkint mintegy 22 millió forinttal szadorodik, ezen kivitelünk igen könnyen nagy mértékben fokozható, a mennyiben a baromfitenyésztés csekély befektetéssel és kevés fáradsággal különösen a kis tenyésztő által is jelentékeny hasznot hozó módon űzhető. Méhészeti kiállításunk bizonyára szintén sok hasznot és tanulságot fog nyújtani azoknak, kik mezőgazdaságunk ezen fontos háziipara iránt érdeklődnek és alkalmat fog nyújtani a méhészet kedvelőinek arra, hogy az e téren hasznosoknak bizonyult újabb honi találmányokat és eljárásokat megismerhessék; ami annyival inkább kívánatos, minthogy ezen, hazánkban eddig nem eléggé méltányolt állattenyésztési ág a legszegényebb földmives gazdák körében is hivatva volna az anyagi jólétet — igen csekély befektetések alapján — emelni. Az ebkiállitás alkalmat fog nyújtani a különböző fényüzési, vadász- és házőrző-ebek kedvelőinek és tenyésztőinek biztos vér beszer zésére. Mjdőn az előadottakban általános képét kívántunk nyújtani az 1896. évi állatkiállitások c-éljának és feladatának, azon hazafias felhívást intézzük már most összes állattenyésztőinkhez és állattartó közönségünkhöz, hogy a vázolt kiállítások czéljának megfelelő jóminőségü állataikat minél nagyobb számban jelentsék be. A minden egyes állatkiállitásra külön szer kesztett bejelentő ivek, valamint a részletes ki állítási programmok a földmivelésügyi m. kir. ministerium 1896 iki kiállítási irodájában (a f. év augusztus i-ig Budapest V. kér. Zoltán-utcza 11. sz., azontúl pedig a kiállítás területén,) az országos gazdasági egyesület titkári hivatalánál (Buda- pest-Köztelek,) (a ló kiállításokra vonatkozólag) a magyar lovar-egylet titkárságánál (Budapest, Nemzeti Casino.) továbbá minden vármegye mező- gazdasági helyi bizottságánál és a lovakat illető'eg még minden vármegye lótenyésztési bizottsági elnökénél is díjmentesen kaphatók lesznek. A kitöltött bejelentési ivek a földmivelésügyi m. kir. minístérium 1896-iki kiállítási irodájához czimezve portómentesen*) postára adhatók, vagy pedig ugyanott személyesen is átadhatók. Minthogy a bejelentett állatok elfogadásánál vagy visszautasításánál a bejelentés beérkezésének sorrendje is figyelembe fog vétetni, a tisztelt bejelentőket saját érdekükben figyelmeztetjük, hogy a kitöltött iveket mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Kelt Budapesten, 1895. évi márczius havában. Az előállat kiállításokat rendező bizottság nevében. Bernolák Sándor s. k., Miklós Ödön s. k., ministeri tanácsos, földmivelésügyi m. kir. ministeri a kiállítási iroda Igazgatója. államiitkár, elnök. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1895. évi február hó 19 én tartott közgyűlésében Építkezési szabályrendelet a Zemplén-vármegyébekebelezett községek részére. IV. Ujközségek telepítése illetőleg felépítése. (Folytatás és vége.) b) Az utczák egyenesre, legalább 20 méter szélességben kimérendők egymást derékszögben vághatják, egy irányban egymással párirányosan fussanak. c) A lakházak utczai homlokzatai egyenes vonalat képezzenek, egymástól legalább 20 méter távolságra építtessenek, a közbeeső rész be ne építtessék, utczára tekintő épületek csak lakásul szolgáljanak és megfelelő ablakokkal látassanak el. d) A lakházak mellett építendő épületek azoktól és egymástól legalább is 5 méter távolra építtessenek, e) Szabályos alakú tágas piacz kihagyása mellett középületek, iskolák, községház, templom, vendéglő stb. részére a központon jelölendő helyiség, miért is a rendezési munkálatoknál e czélra a községi beépítendő terület megfelelő arányos része kihagyandó. /) Egészséges jó ivóviz nyerése czéljából a központon, szükség esetén távolabb eső részeken is, furott fedett szivattyuskut állítandó fel oly formán, hogy az a lakott részektől legalább is minden irányban 20 méterre szabadon és emelkedett helyen álljon. g) Olyan épületek, melyben tüzmühelyek léteznek, s melyben nagyobb tüzelések ki nem kerülhetők, vagy a melyekben a közegészségre káros hatással járó üzlet vezettetni czéloztatik, a helység külső részén s utóbbiak lejtős helyen emeltessenek, kovácsmühelyek kökéménynyel, padozattal s cserépfedélzettel látandók el. h) Egyes ember telkéül 1500 □ méternél kissebb soha meg nem osztható és szabálytalan terület ki nem pótolható. *) A bejelentő iveknek posta utján portómentesen leendő beküldhetése czéljából szükséges, hogy a bejelentő iveket tartalmazó borítékon ezen záradék alkalmaztassák : .Bejelentő ivek az 1896-iki élőállat-kiállításra.* .Hivatalos felszólítás folytán portómentes.* Szerk. 36. § A küldöttség eljárásának megfelelőleg az erről tett jelentés alapján az építési engedélyt az alispán adja meg s teljesiti vagy teljesitteti a felépítés folyama alatt a felügyeletet, önként értetvén, hogy az igy újból épülő községek egyes épületei felállításánál s építésénél stb. jelen szabálynak előbbi fejezeteiben erre vonatkozó rendelkezései szintén megtartandók. 37. §. Építés engedélyezési ügyekben a községi elöljáróság határozata ellen a főszolgabíróhoz és innen az alispánhoz, a főszolgábiró első fokú határozata ellen az alispánhoz és innen a Belügy- ministerhez, végül #.z alispán elsőfokú határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz és innen a belügyminisztériumhoz történik a fellebbezés. V. Építés, rendőri hatóság és büntető határozatok. Ezen szabályrendelet életbeléptetéséről, mely a megerősítést követő 5 napnál előbb nem lehet, az alispán gondoskodik. 39. §. Az ezen szabályzat ellen vétők, továbbá az építési hatóság rendeletét végre nem hajtők kihágást követnek el, mely kihágás, ameny- nyiben az 1879. XI. t.-cz. 117, H9> I24> és I41- §§-aiban jelzett kihágást képezne, ezen szakaszokban jelzett büntetésekkel, másnemű ezen szabályrendelet elleni kihágások 50 frtig terjedő pénzbüntetés esetleg 5 napig terjedhető elzárással büntetendők. A rendőri kihágások feletti bíráskodásra illetékes nagy és kis községekben a j.árás főszolgabirája, másodfokban a vármegye alispánja, harmadfokban a m. kir. Belügyminiszter. A közegészség rendőri természetű ügyekben pedig I. fokozatban a főszol gabiró, 2. fokozatban az alispán és 3. fokozatban a közigazgatási bizottság. 40 §. Azon büntetés-pénzek, melyek az 1879. XL. t.-cz. értelmében szabatnak ki, csakis az 1892. évi XXVIII. t.-cz. 3. §-ában jelzett, az egészségrendőri kihágások miatt kiszabott pénzbüntetésekből befolyt összeg pedig az 1876. XIV. t-ez. 7. §-a utolsó bekezdésében jelzett czélokra fordítandók, végül az ezen szabályrendelet egyébb határozmá- nyai ellen alkalmazott pénzbüntetések a vármegyei közös szegényalapot illetik. 41. §. Mindezen összegekről a főszolgabíró által külön számadás vezetendő és félévenkint a vármegye házi-pénztárába beszállítandó. 42. §. A községi elöljáróság a jelen rendelet elleni vétségeket a járás főszolgabirájának 3 nap alatt bejelenteni tartozik. A főszolgabíró viszont 3 napon belül az eljárást megindítani köteles. 43. §, A 9, 13» 14. és 36, §-okkban érintett költségek behajtása közigazgatási utón közadók módjára hajtandó be. Kelt T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S -A.-Ujhelyben 1884. évi deczember hó 29-én tartott ülésében. Jegyzetté és kiadta : Dókus Gyula, főjegyző. 6098] 1895 szám. Magy. kir. belügyminisler. Jelen szabályrendeletet az 1879. évi XL. t-cz. 5. §-a alapján ezennel oly megjegyzéssel erősítem meg, hogy az építkezési ügyekben II. fokulag hozott alispáni határozatok ellen a fellebbezés a vármegye közigazgatási bizottságához történik. a minister meghagyásából: Je kel fal ussy, ministeri tanácsos. 4692. szám Zemplénvármegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. A közös hadsereg katonai nevelő- és képző intézeteiben, valamint a katonatiszti leányok soproni nevelő-intézeteiben az 1895/96. tanév kezdetén betöltendő kincstári (a közös hadügyi tárcából javadalmazott) egész és féldijmentes, illetőleg alapítványi és fizetéses helyekre vonatkozó pályázati hirdetményt minél szélesebb körben, nevezetesen a városi, elemi, továbbá a felső nép- és polgári iskolákban leendő közhirrététel végett kiadom.*) S.-A.-Ujhely, 1895. évi március hó 7-én. Matolai Etele alispán. 281. sz. I.95. A sztropkai járás főszolgabirájáiól. Pályázati hirdetmény. A sztropkói járásban Sztropkó székhelylyel rendszeresítve lévő körorvosi állás választás útjáni betöltésére határidőül 1895. évi április hó 24-ik napjának délelőtti 9 óráját Sztropkó község házához ezennel kitűzöm. Felhívom ennélfogva mindazokat, kik ezen 400 frt évi fizetés és 100 frt fuvarátalánynyal javadalmazott s remélhető nagy magángyakorlattal egybekötött körorvosi állást elnyerni óhajtják, hogy kellően felszerelt ebbeli kérelmeiket hozzám f. évi április 23-án d. u. 5 óráig annyival is inkább nyújtsák be, mert a később beérkező pályázati kérvények figyelembe vehetők nem lesznek. Sztropkó, 1895. március 30. Bárczy Benedek, főszolgabíró. ’) Az »Általános pályázati mirdetmény«-t a közigazgatási irattárban, úgyszintén a járások föszolgabiráinál, nemkülönben lapunk szerkesztőségénél is átolvashatják s abból nagukat kellően tájékozhatják a pályázni szándékozók. Szerk. A „Zemplén“ könyvnyomtató intézet kiadóhivatalától. Valamennyi községi s körjegyző urnák Zemplén-vármegye területén. T. Zemplén-vármegye törvényhatósága által még a múlt hóban 300/21239. ssám alatt megküldött ,a községi közmunka összeírása, megváltása, a váltság összeg behajtása és felhasználása iránt* czimü szabályrendelethez szükséges nyomtatványok elkészítésével is.T. Zemplén-vármegye tek. alispánja 37. ein. szám alatt bennünket volt szives megbízni, illetve azok árusítását kizárólagos tulajdonunkba bocsájtotta. Van szerencsém tehát b. tudomásukra hozni, hogy : ya községi közmunka összeirási lajstroma*, >a községi közmunka beszedési naplója * »a községi közmunka költségvetési előirányzata* cimü nyomtatványok nálunk már készletben vannak s ezekre vonatkozó becses megrendeléseiket szives készséggel teljesitendjük. Magunkat becses jóindulatukba ajánlva, maradtunk kiváló tisztelettel <é „gemplin“ könyvnyomtató intézete és kiadóhivatala. ioii.|r. 95. sz. S.-A.-U/kely város rendőri hivatala. Körözés. Folyó hó 4-én, az újhelyi országos vásár napján két drb. daruszörü ökör bitangságban találtatván, a városházára hajtatott, hol igazolt tulajdonosa átveheti. S.-A.-Ujhely, 1895. április 6. Schmidt Lajos, rendőrtanácsos. 1406 sz. I. 95 A homonnai járás fószolgabirájótól. Köröz vény. Barkón április i-én egy fekete színű egy éves méncsikó gazdátlan állapotban találtatván, gondozás alá vétetett. Homonnán 1895 április 4-én. Haraszthy, főszolgabíró. 1076)11 95. sz. A gdlszécsi járás főszolgabírójától. Körözvény. Közhírré teszem, hogy Weinberger Artúr v.-csemernyei lakos által N.-Mihályban ápril i-én tartott országos vásáron vett egy db. világos pej, homlokán csillagjegyes heréit ló hazahajtás közben a gálszécsi járás területén elszaladt. Gálszécs, 1895. ápril 3. Somossy, szolgabiró,-A. szerkesztő póstája. Tudósítónkat bizalommal kérjük, hogy az olvadásból helylyel-közzel netalán származható áradásról, vagy az áradás okozta helyzetről, úgyszintén a védekezésről és egyáltaljában mindarról, ami ezekkel a dolgokkal összefügg, bennünket legjobb tudomásuk szerint s idejekorán értesíteni szíveskedjenek. Dal. ß.-Wa/äsz. Névtelenül érkezett versét átadtuk — a papírkosárnak. Hólyagos himlő. Panaszával járuljon a t. vármegye Közig. Bizottsága elé. A szökés. Be van sorozva közlendőink közé. Felelős szerkesztő: DONGÓ CG "ST. GÉZ .A. Kiadó-tulajdonos : Éhlert Gyula. Árverési hirdetmény. A s.-a.-ujhelyi ev. ref. egyház iskolai alapja tulajdonát képező, s a s.-a.-ujhelyi 2410. számú telekjegyzőkönyvben 773. és 774. hr. számok alatt — továbbá a 2505. sz. telekjegyzőkönyvben 775. hr. sz. alatt felvett (úgynevezett Koos-féle csűrös-kert) belsőség, kert s felülépitményeiböl álló ingatlanok az Egykáztanács határozata folytán, önkéntes nyilvános árverés utján 1895. április 17-én d. u. 3 órakor a városháza tanácstermében elfognak adatni. Az árverési feltételek alólirottnál, valamint Láczay Elek egyházi ügyésznél megtekinthetők. Kelt S.-A.-Ujhelyben, 1895. április 4. fögondnok.
