Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-03-31 / 13. szám
takarékkonyhán tüzet akart gerjeszteni. Hogy a do'og hamarább menjen, elővette a petroleomos kannát, s abból úgy látszik akkor, mikor a tűz m r lánggal égett, jó nagy adagot öntött a takarékkonyhába így azután a kannában levő petroleom is meggyulladt, explódált, a szakácsné ruhája tüzet fogott. Egy árva lélek sem lévén a háznál, aki segítségére mehetett volna, a szerencsétlen teremtés kifutott az utcára, de ekkor már tetőtől talpig lángok borították. Tudósítónk történetesen arra memrén, anélkül, hogy segiteni birt volna a szerencsétlenen, szemtanúja volt a borzalmas jelenetnek. A lánggal égő asszonyból semmit sem lehetett látni, csak a lobogó lángokat, amint minden oldalról körülnyaldosták a szerencsétlen teremtést és a feje fölött magasra csapkodtak. Ily égő állapotban be akart hatolni a házban lévő boltba, de oda, nehogy a boltot is felgyújtsa, nem bocsátották. A szivszakgató hangok, melyeket a szegény asszony égése közben hallatott, nem is emberi hanghoz, hanem valamely vadállat őrü- letes ordításához hasonlítottak. Az összecsődült nép hirtelenében nem tudta, mihez kezdjen. Az egyik sárral, a másik parasztködmön rádobásával kísérletté meg az oltást, mig végre egy kupa vízzel sikerült teljesen eloltani. Akkorára azonban a szánandó teremtésnek már minden ruhája, még a cipője is megégett, csak is egy szoknyagallért és a íüzönek csont- és pléhdarabjait sikerült róla lerántani. Borzasztó volt rá nézni, mikor igy teljesen összeégett állapotban összerogyott. Az egész teste olyan volt, mint az üszők, bőre megrepedezve, haja, szempillái s szemöldöke leégve, szóval a talpon kívül nem volt rajta ép hely. Oblátk Mór dr. tb. főorvos és Kende Miksa dr. járásorvosok rögtön s még ott a helyszínén ápolás alá vették az istenadtát, de meg nem menthették, mert már másnap virradóra isszonyu kínok között meghalt. Másnap általános részvéttel temették el. Minden támasz nélkül árván maradt kis leányát, addig is, mig sorsáról Nyársardó község, (mert a tüzhalállal kimúlt nő onnan való volt) gondoskodnék, Spillenberg József városi főbíró adta gondviselésbe. r. I. (Kellner József Fia) helybeli jóhirnevű cég ez utón is köztudomásra kívánja hozni, hogy legfinomabb férfiruha szövetekből álló szállítmánya Angolországból megérkezett. (Uj patika.) Czigányi Béla tokaji gyógyszertárbérlő engedélyt kapott O-Liszkán egy szem. üzleti jogú gyógyszertár felállítására. (Névváltoztatás.) Pollák Ágoston, felső-kört- vélyesi lakos, vezetéknevét belügyministeri enge- delemmel »Lengyel«-re változtatta. (Lapunk mai számához) a »Hungária« műtrágya, kénsav és vegyi ipar részv.-társaság gyártmányainak árjegyzéke van csatolva, melyre olvasó közönségünk és különösen a gazdaközönség figyelmét tisztelettel felhívjuk. (Időjóslat március :í 1 -érc.) vállozó felhőzet, enyhe, észahon csapadékIrodalom. Nyilvános nyugtató. A „Zemplén“ ünnepi számaiért e hét folyamán hozzánk befolyt : Mezei Ernőtől Bpest 5 ft, Kossuth Elektől Szinna 2 ft, Wisnyey Gyulától Bpest i ft, Gulácsy Ignáctól Ungvár 50 kr. összesen: 8 ft 50 kr. Csoportképekért: Vécsey J. Bekénytől K.-Szeben 55 kr, Haraszthy Miklóstól Homonna 5 5 kr. összesen: 1 ft 10 kr, XIII. Közlemény: 9 ft 60 kr. A múlt számunkban kimutatott 268 fttal együttesen: 277 ft 60 kr. A »Zemplén* kiadóhivatala. Slilléniomi történet. Az Athenaeum r. társaság kiadásában megjelnnő »A magyar nemzet története« cimü tiz kötetes nagy munkának tizenhatodik, tizenhetedik és tizennyolcadik füzete most került a könyvpiacra. Ezekben a füzetekben Kuzsinszky Bálint folytatja a római korszakról szóló érdekes tanulmányát a római korszak emlékeinek szebbnél-szebb ábrázolásával. Ez a három füzet oly gazdag szöveg-képekben, hogy azok felsorolását ezúttal mellőznünk kell Egyes füzet ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Az Athenaeum kiadótársulat a milléniumi történet vevőinek kellemes meglepedést szerzett azzal, hogy a 18. füzethez .kedvezményes értékjegyet* mellékelt, melynek tulajdonossá felhatal- maztatik, hogy a kitűnő szövegével és fényes mellékleteivel közkedveltségre és óriási elterjedésre jutott »Kézi Lexikont* két kötetben diszesen kötve 16 ft helyett minden könyvárusnál 10 ftért veheti meg. A milléniomi Történet első kötete, kötve, a füzetes kiadás vevői részére az I. kötet a 21. füzetben éppen ma jelent meg. Az egész mü 200 füzetben záródik. Egyesületi élet. A Zemplón-vármegyei kaszinó Molnár István főispán elnöklete alatt f. évi március 24-én tartá évi rendes közgyűlését. Elnök a szép számban egybegyült tagokat szívesen üdvözölvén, felolvasták a titkári jelentést, mely az egyesület működéséről ad számot. Lelkes éljenzés között és egyhangúlag elnökké továbbá is Molnár István, al- elnökké pedig Hlavathy József választattak meg. Választmányi tagokká lettek egyhangúlag és további három évre a helybeli tagokból: Ambrózy Nándor, Balogh Károly, Dókus Gyula, Dókus Mihály, Emödy Béla, Fejes István, Horváth József, Hornyay Béla dr., Képes Gyula, Kun Fri- j gyes, Löcherer Lőrinc dr., Meczner Gyula, Nemes Lajos, Sziráky Barna, Szokolay Emil és Vass József; a vidéki tagokból: Ferenczy Elek dr., Kossuth Lajos, Mailáth József gróf, Meczner Béla, Nemthy József, Spillenberg József, Szer- viczky Ödön és Vladár Emil. A kaszinó igazgatói lettek: Kun Frigyes és Képes Gyula, ügyész: Rosenthal Sándor dr. Kaszinói gazda és könyvtáros Vass Jó séf, titkár újból Staut József. — Az 1895. évre szóló költségelőirányzat letárgyalása után, amely 3988 ft 4 kr. bevétellel és 3670 ft kiadással szemben 318 frt 4 kr. előirányzott fölösleget tüntet föl, örömmel konstatálta a közgyűlés, hogy az egyesület régóta vajúdó pénzügyei immár konszolidáltattak s ezért, Meczner Gynla tag indítványára, a kaszinó választmányának, alelnökének, gazdájának s a titkárnak a pénzügyi egyensúly helyreállítása s az egyesület pénzügyeinek konszolidálása körül szerzett érdemeik elismeréséül egyhangú helyeslés között jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Az évi jelentés egész terjedelemben itt következik : Tisztelt közgyűlés l A múlt 1894. évről szóló jelentésünket következőkben van szerencsénk előterjeszteni : Az egyesület tagjainak száma az év elején 158 volt; e szám az év folyamán tagfelvétellel 171-re emelkedett; minthogy azonban időközben 6 tag elhalálozott, 8 tag, Zemplénvármegyéből, illetőleg S.-A. Ujhelyből való eltávozása folytán kilépését bejelentvén, törültetett, 8 tag pedig különösen teljesen ismeretlen helyre való távozása s egyéb okból töröltetvén, a tagok száma jelenleg: 149, akik közül 82 egész díjas, 21 fél díjas, 42 vidéki, 4 pedig tagdijmentes. Ezenkívül kedvezményes, mint testület a 10. honvéd gyalog-fél- dandár tisztikara. őszinte részvéttel és kegyelettel kell e helyütt megemlékeznünk Bydeskuthy Sándor, Csiszár Gábor, Diószeghy János, Kossuth Pál, Prámer Alajos és Kovácsy Pál dr. urak elhalálozásáról, akik egyesületünknek sok éven át hű tagjai — Diószeghy János azonkívül válaszarányunknak buzgó tagja, Kovácsy Pál dr. pedig mint ügyész egyesületünknek éveken át hű munkása volt. A számadás szerint az 1894. év pénzügyi eredménye következő: Összes bevétel .............................3354 ft 81 kr. Összes kiadás..................................2666 ft 77 kr. mutatkozik tehát............................ 688 ít 04 kr. egyenleg, mint pénztári maradvány. Ezen maradvány a folyó év kezdetétől csak szaporodott, úgy, hogy a jelen pillanatban szerencsések vagyunk kijelenthetni, hogy a Zemplén-vármegyei kaszinó 780 ft 11 kr tőkével rendelkezik s adósságai nincsenek. E tőkéből 700 ft a s.-a.-újhelyi takarék- pénztárban van gyümölcsözöleg elhelyezve, 80 ft 11 kr pedig mint forgó tőke kezeltetik. E kedvező pénzügyi helyzetet megteremtettük a kezelés egyszerűsítésével, a bevételeknek a tagdijak egyenletesebb és szigorúbb, mindazonáltal egyesületünk tekintélyéhez méltó behajtásával s a kiadásoknak a minimumra való redukálásával. Amig ugyanis az 1893. év folyamán a kiadások 3431 frt 86 krt tesznek, az elmúlt évben csak 2666 ft 77 krt tettek ki, vagyis a múlt évben 765 frt 09 krral kevesebbet. A pénzügyi helyzet konszolidációjának nevével illethetnek a lefolyt évet, melynek végén konstatáltuk, hogy egyesületünknek éveken át vajúdó pénzügyei rendeztelek és most már biztató reménynyel tekinthetünk a jövő elé. E kedvező helyzet azonban korántsem engedi megvalósíthatni azon, úgy hisszük, egyesületünk minden tagja részéről fölmerült óhajt, hogy a tagdijakat leszállíthassuk. A S.-A.-Ujhely nagyközséggel kötött házbér- szerzödésünk, ugyanis, folyó évi április 24-én lejár. Minthogy a község intéző elemeiben, már előzőleg, azon eszme támadt, hogy az általunk bérelt helyiségek az u. n. >városháza* céljaira használtassanak fel; minthogy továbbá e helyiségek a modern kor igényeinek már nem felelnek meg, I nem lévén célunk egyesületünket egy esetleges kitétéi veszélyeibe sodorni, szerződést kötöttünk Rosenberg Sámuel itteni lakossal egy uj kaszinó | építése iránt egyezer ft évi bérért és hat évre terjedő kötelezettséggel. Az uj kaszinó építésének folyamatba tett munkáját kiküldött bizottságunkkal ellenőriztettük s az építési munkálatok befejeztetvén, a helyiségek festése már e napokban meg fog kezdetni, s immár azon helyzetben vagyunk, hogy folyó évi április közepe táján az uj helyiségekbe átköltözködhetünk. Ez uj szerződés évi 300 ft bértöbbletet ró egyesületünkre; ha figyelembe veszszük, hogy az uj kaszinó legszükségesebb bútorzatának kiegészítésére folyó évi költségvetésünkbe 300 ftot vettünk föl; ha továbbá tekintetbe veszszük, hogy bevételeink egyik forrása, a kártya, a múlt év folyamán 1085 ft 75 krt, vagyis az 1893. évhez képest 66 ft 32 krral kevesebbet, a billiard pedig 330 ft 61 krt, vagyis az 1893. évhez képest 53 ft 69 krral kevesebbet jövedelmezett; ha figyelembe veszszük, hogy tagjaink száma elhalálo zás és elköltözés folytán csökkent és hogy a- billiárd bevétel fokozatos csökkenéséből folyólag okozatként most már uj billiard asztalok beszerzésére is kell gondolnunk : úgy hiszszük fölösleges továbbá is annak bizonyítása, hogy a tagdijak ez idő szerinti leszállítása egyesületünk existenciáját nagy mértékben veszélyeztetné, mihez képest az ügyek további vezetéséért ki sem vállalhatna lelkiismerettel felelősséget. Azért midőn tisztelettel bemutatjuk folyó évre szóló költségelőirányzatunkat, mely: 3988 ft 04 kr......................................bevétellel 3670 ft — kr.......................................kiadással 318 ft 04 kr ................................ előirányzott fölösleget tüntet föl: kérjük annak változatlanul leendő elfogadását. Költségvetésünket csalfa számok kerülésével, úgy mint az elmúlt évben, most is reális alapon állítottuk össze. A múlt évre szóló előirányzatunkban ugyanis 422 ft 08 kr fölösleget tüntettünk föl s eredményként 688 ft 08 krt produkálhattunk, ami minden esetre költségelőirányzataink reálitása mellett szól. A tagdijak behajtása körül egyenletes eljárást honosítottunk meg; a befizetések ugyanis teljesen megnyugtathatólag egyenletesen történnek. Tagdijakban az összes hátrájlék 488 forintot teszen, melynek azonban nagyobb része csak az elmúlt két fél évre vonatkozik, s az szokás szerint még e fél évben be fog folyni. Reményünk van különben, hogy a múlthoz képest aránytalanul csekélynek mondható összes hátrálékok a folyó év íolyamán nagy részben befolyni fognak. Elvnek tartottuk és tartjuk azonban, hogy a behajtás körül perhez csak végső esetben forduljunk. Midőn végül kérjük a tisztelt Közgyűlést, hogy az általunk már megvizsgált számadás felül- birálatára alapszabályaink értelmében bizottságot küldeni s annak alapján nekünk a felmentvényt megadni méltóztassék, egyszersmind miután megbízatásunk lejárt a bennünk helyezett bizalmat megköszönjük és megbízatásunkat a tisztelt Közgyűlés elé ezennel leteszszük. Hazafiui üdvözlettel vagyunk : S. A.-Ujhely, 1895. március hó 23-án. A választmány nevében : Staut József, Hlavathy József, e. titkár. e. alelnök. A sátoralja újhelyi általános ipartestület ma egy hete délután tartotta közgyűlését a torna- csarnokban. A közgyűlésnek egyik fontos és érdekes részlete volt a testület elnökségének a múlt 1894, évről szóló jelentése. Ebből a jelentésből örömmel győződtünk meg, hogy az ipartestület immár, hivatását fölfogva, arravaló élem oktői kormányozva és vezetve, helyesen fogja fel és végzi teendőit s a célt: az iparosok érdekeinek védel- mezését és elöbbrevitelét, — 30ha nem téveszti szem elöl. S a jelentésből, mely gondos részletezettséggel tárja fel a testület működését és történetét, hogy a fent említetteket megerősítsük, röviden adjuk: hogy a szerződtetési díjat 2 ft 30 krról 2 ftra, a szabaditási dijat 5 ftról 3 ftra leszállították ; az inas-iskola rendezéséhez hivatásának megfelelően, teljes erélylyel hozzáláttak, bár e miatt a város képviselőtestületével és az ipariskolai bizottsággal komoly konfliktusba keveredtek; a belső ügykezelést rendezték, a műhelyeket ellenőrizték ; a munkás viszonyokon segitendők, közvetítő irodát és szállót rendeznek be, mely célra rendezett bál 250 ftot jövedelmezett. A múlt évi aug. 12-én Áanonc-munka kiállítás «-t rendeztek, melyen 127 tárgy volt kiállítva és jutalomdij címén 300 koronát és 100 díszoklevelet osztottak ki. A testületből résztvettek 68-an a budapesti villamos erőre berendezett munkagépkiállításon ; az iroda tevékenységére világot vet az, hogy a beérkezett 710 ügydarabot elintézték; a múlt év folyamán 214 tanulót szerződtettek, felszabadítottak 106-ot; 2014 munkaviszonyt belajstromoztak; 189 munkakönyvét kiállítottak; a tagok száma 67-tel szaporodván, 538-ra emelkedett; a tagsági díjhátralék csak 13 ft 80 kr. A pénztár bevétele 1998 ft 04 kr., kiadása 1242 ft 41 kr. Tiszta jövedelem 755 ft 63 kr. A testület vagyona 2244 ft 85 kr. Szóval mindenben haladás és javulás konstatálható és hogy a tiszti kar működésének eredményével az iparosok mennyire megelégedettek, bizonysága volt a lelkes és egyhangú választás, mely- lyel a volt tisztikart újból megválasztották éspedig elnökké Bánóczy Kálmánt, alelnökké Matterny Józsefet és Malárcsik Pált. — Elüljárósági tagok lettek: Ármágyi János, Bérezik Nándor, Jenik Bélé, Kótics László, Koleszár András, Kresinszky Ferenc. Malártsik Pál, Matterny József, Morgenstern Emá- nuel, Mráz Antal, Moskovszky István, Móré Dániel, Orosz Mihály, Rooz Adolf, Schvartz Sámuel, Tóth András, Vincze János, Vojtkó István. Zinner Bernát és Zombory János. -4- Számvevők : Hercz Ármin, Dubay István és Wessely Mór. — Pénztáros : Heritz Sándor. —Titkár: Gáthy Géza.—« Irodatiszt: Kovalcsik János.