Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-01-13 / 2. szám

a tanuló az iskolai életre és tanulmányainak sikeres folytatá­sára nézve kap tanácsokat a legjobb szakeröktől. E mellett közöl tudósításokat a tanulók iskolai életről. A „Tanulók-Lapja« a „Kosmos* müintézeténél (VI. Aradi-utca 8) jelenik meg, és megrendelhető évnegyedenkint I ftért. — A harmadik. Benedek Elek Magyar Mese- és Monda­világé-ból, ez öt kötetre tervezett meseköuyvböl a co. és 21. füzetet kaptuk egyszerre. Amabban véget ér a második kötet, mely már külön is kapható s kezdődik a harmadik kötet egy rendkívül bájos mesével, a Szép Miklős-ról, mely igazi remeke a nieseköltésnek- Mesék és helyi mondák váltakoznak a két füzetben is, mind művészi formában megírva. Már szinte fö­lösleges ajánlanunk a szülőknek és tanítóknak, hogy e könyvet megszerezzék. A Magyar Mese- és Mondavilág-ról ma már egy hangú a vélemény; ez a legszebb, legbecsesebb ifjúsági könyv. A Magyar Mese- és Mondaválág még mindig megren­delhető az első füzettől kezdve a kiadó Athenaeumnál. Egy füzet ára 25 kr. lo füzet 2 ft 50 kr., első és 2-ik kötet ára 3—3 ft. pompás diszkötésben egy-egy kötetben száznál több pompás illusztrációval. — Felhívás megrendelésre. A midőn szerencsém van tisztelettel tudatni, hogy 1879 -1880. kiadásomban megjelent három kötetü diszmú <,d föld és népei* (Hellwald Frigyes nyomán átdolgozták dr. Toldy Kászló és György Aladár,) tel­jesen elfogyott és egy újabb kiadás szüksége merült fel „é Föle és Népei“ Írásával és sajtó alá rendezésével György Aladár urat bíztuk meg, ki tekintettel az utólsó évtizedekben nagv lendületet vett földrajzi irodalom- és a tömérdek nevezetes felfedezési utazásokra, melyek következtében a régi kiadás megjelenése óta mindenütt, de különösen Af ikára vonatko- zblag egészen átalakultak ismereteink ; az uj kiadást nem ja­vítva és bővítve, hanem egészen újra irta, úgy, hogy a jelen­legi mü egészen uj munkának tekinthető. — Ez okból, a tisz­telettel alulírott kiadó, a kiállítást illetőleg lényeges átalakí­tásokat tettem s a müvet s régebbinél sokkal nagyobb ter­jedelemben és a modern tehnika vívmányai segélyével gondos kivitelű képekkel gazdagon díszítve adom ki. — A György Aladár ur által újra irt «Föld és Népei« cimü vállalatnak első vaskos ötete, mely Amerikának leirásását foglalja magában, már megjelent, és egyszerre is (akár fűzve, akár kötve,) és 2o füzetben is kapható. Gondoskodtam arról, hogy a többi kötetek is gyorsan kövessék az elsőt és az egész vállalat leg­később két év múlva készen legyen. A második kötet, mely Afrikáról szól már sajtó alatt van, A harmadik kötetben Ázsia és Ausztrália leirása lesz, a negyedik Európáról fog szólani, s az ötödik (befejező) kizárólag Magyarország ismer­tetésének lesz szentelve. — Az egész mü körülbelől 350 nagy alakú nyolcadrétü Ívre fog terjedni s díszítésül bO pompás szinnyomatu kép és térkép, 90—100 mümelléklet és közel 1000 a szöveg közé nyomott szép kivtelü kép fog szolgálni. Hogy e nagy müvet, mely bármely könyytárnak diszére szol­gálhat, bárki könnyen megszerezhesse, füzetekben is szállítom és pedig úgy, hogy havonkint három-három 4 nagy nyolcad­rétü ivet tartalmazó füzetet adok ki. Az egész mü 90 füzetre, fog terjedni; egy-egy füzet ár csak 3O kr. Megrendeléseket elfogad minden hazai könyvkereskedés és könyvárus. Méhner Vilmos, könyvkiadó (Budapesten, IV., Papnövelde-utca 8. sz. a A legszellemesebb lap a „Fővárosi lapok*. De hái ezt egyáltalán nem is lehet csodálni. Az uj szerkesztője. Porzsolt Kálmán, maga köré gyűjtve a mai magyar irodai om- nok úgyszólván minden számottevő munkását, nap nap után olyan lapot ad a közönségnek kezébe, mely újabb és újabb meglepetetéseket szerez, érdekes irodalmi és politikai cseme­gékkel látja el a lapot, a legteljesebb fráncia leleményességgel, anélkül, hogy a nemzeti talajt kieresztené a lába alól s anél­kül, hogy nemzeti jellegét elvesztené a lap. A ‘Fővárosi Lapok* újjáalakításának rövid ideje alatt is, december 16-ika óta, mióta terjedelme politikai tartalommal is megbővült, tel­jesen kiérdemelte azt a cimet, melyet adtak neki: az ötletek újsága cimét. A lap teljesen uj nyomokon halad s szerkesz­tősége, összetoborozva a magyar Írók legjelesebbjeibőlnap nap után újabb kellemes és érdekes meglepetéseket szerez az olvasóinak, úgy, hogy a magyar hírlapirodalom valósággal dicsőségét ülheti ebben a lapban, mely az első igazán modern eiőkelő magyar újság. — Ára egész évre : 14 ft. Megjelenik mindennap, hétfőn ás ünnep után is. Egyesületi élet. Nyilvános nyugtató. Klein Nándor nagybirtokos úrtól a magyar nyelvet és népnevelést Zemplén-vármegyében ter­jesztő egyesület részére általa tett 200 ft = kétszáz ftnyi alapítványi összeget, — úgyszintén ft. Miklóssy István s -a.-ujhelyi gk. lelkész-plébános úrtól ugyanarra a célra s általa tett 100 frtos aladitványá- nak első részletéül fizetett 10 ft — tiz forintot az egyesület pénztárába bevételeztem. S.-A.-Ujheiy 1895. jan. io-én Dókus Gyula s. k, egyesületi h. pénztáros. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Grozőcz, 1894. jan. 4-én. Tek. szerkesztő ür 1 Mindnyájan ismerjük a nyúl és a csiga meséjét, amidőn az utóbbi cammogva is előbb ért a célhoz gyorslábú vetélytársánál. Ez régen tör­tént, amikor még nem egzisztált a m. kir. posta, vagy talán még az írás mestersége sem vala el­terjedve a földön. S ezt a kis mesét a m. kir. posta múlt évi december hó 30-tól f. é. január 1-ig valódi cse­lekmény alakjaban reprodukálta. A nyúl egy expresse-levél volt (altalam Homonnán feladva), a csiga : üzenet volt egy göröginyei paraszt ember által, a cél pedig : H.. .. Pál — Mező-Laborcz. A csiga egy teljes napi fórt adott a nyúl­nak ! Dec. 30-án a déli vonattal indult az expresse, egy nappal később a paraszt. Ez utóbbi (vagyis a csiga) zónázva utazott: egy 15 kros biliétát váltva Radvanyig, ott pihent, s a következő vo­nattal, ugyancsak 15 kros billétával, M.-Laborczig. Ám a nyúl, okulván mesebeli elődje példáján, pihenés nélkül vágtatott a m.-laborczi posta hiva­talig, de — oh fátum 1 — ott már elnyomta a buzgóság, s pihenésre hajtá fejét, az „utbiztosi fiók* kemény deszkáján elnyúlván. S hogy felébredt, reggeli napsugár világitá be a fiókot, s Uram Péter, a levélhordó, már »boldog újévet« kívánt neki. — Ah, álom ez, vagy való ? kérdezte a nyúl szemeit dörgölve, bocsássatok, az utam sietős: még tegnapelőtt kellett volna H. . . .-nál lennem. — Ohó 1 Az nem úgy megy nálunk — mon­dotta Uram Péter — te nem mehetsz, neki kell érted jönnie ! Megyek is már kiértesíteni. * A mese megint csak ott végződik, hogy a csiga előbb ért a célhoz. A címzett előbb csak vevényt kapott, s ma­gának kelle a levélért küldeni. A postán aztán a küldöncét előbb lehordták, hogy »Csak az urak zaklatj k még újév napján is a postahivatalt«, aztán megváratták délig, s csak akkor lett a levél ; kikézbesitve ! S midőn még megjegyzem, hogy a nevezett napokon forgalmi akadály é vonalon nem volt, kérem a tek. szerkesztő urat, szíveskedjék jelen soraimat becses lapja hasábjain közzétenni, hogy a n. é. közönség megítélhesse ezt az expresse eljárást, s okulására annak, akit illet. Császár József. London IV. £., 1895. ián. 4. Tekintetes szerkesztő úr ! Fajdalom, hogy ily messze élek szülővárosom tói és nem vehettem részt elhunyt drága jó apám Klein Mór temetésén, S -A.-Ujhelyben, hogy sze­mélyesen fejezhettem volna hálámat családunknak mindazon jó emberei előtt, kik részt vettek a temetésen. Ezennel szívből nyilvánítom előttük gyermeki hálámat a kegyes részvételért. Kein Adolf. Tanügy. Készüljünk az ünneplésre! Sárospatakon í. hó 22 én d. e, 9 órakor Zemplén-vármegye minden szép és jóért lelke­sülni tudó elemi népoktatásügyi tanférfia, hacsak elháríthatatlan akadály útját nem állja, szellemi találkozót ad egymásnak a sárospataki állami tanítóképző intézet 25. éves fenállása emlékére az intézeti nagy terem falai közt tartandó ünnepségen. A tanítói nemzedék, mely úgy a rendes mint a póttanfolyamokon ott tanult minden szép, jó és igazért lelkesülni, s ott szerezte meg társadalmi állása létfeltételét, tömegesen fog oda zarándo­kolni, ujraláthatni a tanár-apostolokat, kikkel rész­ben már az élet porondján együtt harcolják az életet; újra látni a varázsló ifjúkor derekán, apos­tolok oszlásakor, szem elől vesztett és azóta fel nem talált tanulótársakat: az ünnepségen látott és hallott dolgok felemelő hatását szívben, a tűzhely­hez hazavinni s uj erőt meritni abból a jövő küz­delmeihez. Van e tanító ki nem sietne oda? Van-e, ki az élet-küzdelemben kapott sebet, keblére ölelve > bajtársát, enyhíteni nem óhajtaná ? Bizonyára egy sincs 1 Mindazok tehát, kik a Krisztus tanitói nevét, bár szegényül is, de önérzettel hordják a ke­resztet : jöjjenek, óh jöjjenek ott össze e ma­gasztos napon ! Legyen egygyé, folylyon ott össze minden tanitói szívben lüktető érzés ; adja a vál- hoz vetett vall a biztosság érzetét a jövő sikerrel kecsegtető munkájához 1 És ekkor látni fogja a társadalom, hogy nem pusztán a kenyérért küzd a tanítóság, hanem igenis: az intelligenciának bir avval a mértékével, mely tud eszmékért, magas célokért is lelkesülni; s hogy a tanítóság egy testület, melylyel a jövő nagy kérdései megoldásánál, mint egyik lényeges faktorral, számolni kell. Aki hall és érez velünk : az ott lesz ; akit pedig nem elháríthatatlan akadály, de a közöny tart távol: az bizonyára sajnálni fogja, hogy nem örült az örülökkel. De ilyen, úgy hiszszük, nem lesz egy sem, vagy igen kevés. Alsó-Bereczki, 1895. jan. hó l2-én. Zacharlás Vince, Berecz Károly, gk. néptanító. kőzs. néptanító. CSABUOK, Cimtelen dalok. I. Oh ne sirasd a múlt üdvét, Mit sem érsz el könnyeiddel 1 A virágot, ha már hervad, A harmat sem éleszti fel. Rég kiégett keblünk lángja, Elhamvadt már szenvedélye ; Vonjon fátyolt a feledés Szivünk átkos szerelmére. II. Sirhalommá lett a világ Hogy elvesztém szerelmedet, S oly fárasztó, sivár a lét Ily bus, hideg halom felett. Örömtelen, sivár a lét, Lelkemre hullt sötét árnya, Szenvedésem éjjelére Nincs az égnek egy sugára. Szerelmeddel letűnt minden, Minden a mi egykor szép volt ; Mély, borongó gyászba borult A ragyogó fényes égbolt. Nappalomnak nincs sugára, Se csillaga éjjelemnek ; Te miattad átkozom én Boldogtalan életemet, III. Hajh 1 mindennek vége, vége, S alig van egy könyem érte ; Összetörtem hitem, lelkem, Be szánandó koldus lettem Miattad. Hitem, lelkem eltiporva, Vergődik a hitvány porba, Álom, ábránd rég eloszlott, Nem lehetek többé boldog Teveled, Jön még idő, majd meglátod, Emlékemet sírva áldod ; Sírva áldod, süva nézed, Mint hervaszt a bánat érted, De késő. Sirva áldod, sirva nézed, S akkor bánod meg a vétked, Ha majd téged esketöre Engem meg a temetőbe Kisérnek. S/endrői Holozsnyay Ciril. Vármegyei Hivatalos Rész. 1195. sz./főisp. 94. Zemplén-vármegye főispánjától Pályázati hirdetmény. A nyugdíjazás folytán üresedésbe jött gál- szécsi járásorvosi állásra, amelylyel évi 500 frt fizetés, 100 frt lakbér-átalány s a szabályrendele- tileg megállapított orvosi dijak vannak egybekötve pályázatot hirdetek. Felhívom ennélfogva azokat, akik ezen állásra pályázni óhajtanak, hogy az 1883. I. t. c. 1. és 9. §§-ban, illetőleg az 1893. évi 80099. szám alatt kiadott belügyministeri szabályrendeletben megje­lölt minősítésüket igazoló, felszerelt kérvényeiket hozzám bezárólag az 1895. év január hó 31-ig nyújtsák be, minthogy későbben beérkezendő fo­lyamodásokat figyelembe venni nem fogok. Kelt S.-A.-Ujhely, 1894. évi dec. hó 31-én. 1—3 Molnár István, főispán, 25510. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától, Szabolcs-varmegye alispánja az 1895. évben tartandó országos vásárok határidejének jegyzé­két 16532. sz. a. átküldi. A jegyzék a vármegye hivatalos lapjában közzététetik, továbbá a bodrogközi, s.-a.-újhelyi, tokaji és szerencsi járások főszolgabiráinak Sza- bolcsvármegyével szomszédos községekben közzé­tétel céljából kiadatik. Miről Szabolcsvármegye alispánja értesittetik. S.-A.-Ujhely, 1894. dec. 21. Matolai Etele, alispán. A vármegye területére engedélyezett országos vásárok jegyzéke az 1895. évre. Nyíregyháza. Március 4—5. Május 27—28. Szeptember 9—10 December 9—10 Hetivásár Szerdán és Szombaton. Nagy- '■ álló. Február 28-án. Áprillis 26-én. Junius 27-én. függőben November 28-án Ujfehértó. Január 31-én. Junius 6-an. Augusztus 29 én. November 24-én. Balkány. Március hó 26-án. Junius hó 25-én Október hó 29 én. December hó 24-én. Nyír-Bátor. Január ho 24-én. Március hó 28-án Szeptember hó 12-én. November hó 14-én. Decembr hó 12-én Mária-Pócs • Február hó 1 i-én Május hó 6 án Augusztus hó 26-án December hó 9-én Nyir-Mada • Április hó 3 án. Május hó 15-én Julius hó 17-én Augusztus hó 2l-én. December hó 18-án. Nyir-Bakta, Január hó 28-án. Április függőbei a. Julius hó i-én. Augusztus hó 19-én. November hó 4-én. Vaja. Augusztus hó 5-én. Tisza-Lök, Május hó ló-án. Julius hó 11 .én. Augusztus hó 22-én,

Next

/
Thumbnails
Contents