Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-10-02 / 40. szám

ban tüntetések rendeztettek Kossuth Lajos (Hosz- szas és lelkes éljenzés.) hazánkfia születése 90 ik évfordulójának megünneplése végett, mely tüntetések, habár a kegyelet határait sehol át nem lépték, mégis, miután a legszebb és legnemesebb célból rendezett politikai jelentőségű ünnepségek is könnyen zavarokat okozhatnak, kérem a vmegye polgárságát, hogy ne engedje magát oly irányba tereltetni, mely, legbensőbb hazafias meggyőződésem szerint is és amit bátran kinyilvánítok, köny- nyen egy ország belső békéjének megzavarására vezethetne. [Mozgás.)

A főispán elnöki megnyitója után a vármegye főjegyzője, ezredéves alkotmányunkkal egykorú ősi szokás szerint, főispán Öméltóságát elnöki székében üdvözölvén és köszönetét nyilvánítván úgy a törvényhatóság közjólétére törekvő fáradozásai, mint a tisztikar buzdítására szolgáló dicsérő nyilatkozatáért, üdvözlő beszédét az elnöklő főispán éltetésével végezte.

Ezután Meczner Béla, bizottsági tag, -a tárgyalás sorrendjéhez kívánván szólani, szót kért s meleg szavakkal vázolta azt a hazafias kegyeletet, amit hazánk nagy fia, Kossuth Lajos iránt az ország polgárai éreznek, — és előadván, hogy Zemplén-vúrmegye, mely bölcsőjét látta határai közt ringani, a kegyelet kettős kötelékével van hozzá fűzve: hagyományos múltjához méltóan fog cselekedni akkor, ha Kossuth Lajos születésének 90-ik évfordulója alkalmából, az üdvözlésnek elhatározása végett beadott indítványt első sorban veszi tárgyalás alá s kéri ennek elhatározását. [Általános helyeslés)

A tárgyalás sorrendjére vonatkozó indítvány elfogadtatván, kimondta a közgyűlés elnöke, hogy a tiszti főügyészi választás megejtése előtt a beadott indítvány, (melyet egész terjedelemben közlünk,) vétessék tárgyalás alá.

Az indítvány igy szól:

Kossuth Lajos, hazánk és vármegyénk nagy fia születésének 90-ik évfordulóját Magyar hazánkban körök, társulatok és közigazgatási hatóságok hazafias kegyelettel ünnepelték meg és a nagy férfiú számos helyen, igy Budapesten, Magyarország fő és székvárosának és a többek közt S.-A.-Ujhely városának is díszpolgárává választatott.

Zemplén vármegyét szép múltjára érde- metlennek tartaná és a hazafiatlanság sötét vádjával illetné a Magyar nemzet és a müveit világ, ha saját fia és méltó büszkesége, Kossuth Lajos iránt való szeretetének és kegyeletének ez alkalomból is kifejezést adni elmulasztaná.

Ugyanazért alólirott vármegyei bizottsági tagok, teljes bizodalommal indítványozzuk, hogy a Zemplén-vármegyénket képviselő folyó évi szeptember 27-én ülésező vármegyei bizottsági közgyűlés

Kossuth Lajosnak Turinba üdvözlő iratot küldjön és azt jegyzőkönyvében örökítse meg.

1892, szeptember 16-án.

id. Lengyel Endre dr., Váss Imre, Szerent- ley Gábor, Kun Béla, Galgóczy Barna, Bálint Dezső, id. Bajusz József, Kálniczky Károly, Kun Zoltán dr., Hlavathy János, Láczay Elek, Schön Vilmos dr.

Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, Kossuth Lajos nagy hazánkfiához és vármegyénk szülöttjéhez Turinba üdvözlő levél fog intéztetni, mely írat egyszersmind a jövendő idők számára jegyzőkönyvbe igtattatni rendeltetett.

A Vékey Gedeon elhalálozásával megüresedett

ismét elnyeli az Adria, annak nincs nyoma a hagyományokban ; de azt látjuk, hogy rövid pályafutása alatt is hasznossá tudja magát tenni, mert malmokat és gyárakat hajt. De jobban elragad bennünket a tengerre való kilátás. Ezt a bűvös erejű nagy vizet még az örökké borivók is lelkesülve nézik, lehet, hogy azért is, mert nem innivaló.

A váron kívül esik Trsatto-nalk. egy másik nevezetessége is, a templom, melynek építésére érdekes esemény szolgáltatott okot. Rég történt, 1291-ben, midőn a szenteknek még nem lehetett attól tartaniok, hogy mindenfelé zónázó halandókkal találkozhatnak, kik, főleg az újságírók, fölfedezhetnék inkognitójukat. Akkor egy pár vállalkozó angyalka, féltvén a boldogságos szűz házát a szaracénoktól, Názáret-b'ó\ átszállították a biztos trsattói hegyre, s ezt egy öregjszent életű pappal nyilatkoztatták ki a népnek. De ezt a legfelsőbb kegyet nem igen becsülte meg a nép, mert hála- datosság helyett elbizakodó lett. Hiába építették a ház fölé a máig is fennálló templomot, inkább a korcsmába jártak, hol szentelt viz helyett pálinkát kaptak. Ezt aztán a jó angyalkák is megso- kalták s becses hozományukkal egy éjjel elszárnyaltak Loretto-ba, hol a boldogságos szent Szűz házát ma is nagy számmal keresik föl a bucsujá- rók. Mikor hire lutott, hogy Trsatto-ról eltűnt a szent hajlék, támadt nagy ijedelem, fogadalmat tettek, hogy nem isznak többé pálinkát, (csak bort,) a mit meg is tartottak mai nagig is. Trsatto- ról többen egész Lorettó-ig térden csúszva mentek, kérni az angyalkákat, hogy hozzák vissza a szent

tiszti főügyészi állás betöltése végett a kijelölő bizottság megalakítására főispán Öméltósága a közgyűlést fölhiván, megválasztattak: Diószeghy János, Lengyel Endre dr. és Szerviczky Ödön, — főispán Öméltóságától kineveztettek Andrássy Sándor gf., Vladár Emil és Stépán Gábor; a kijelölő bizottság tanácskozásra visszavonulván, a közgyűlést, elébb Pólányi Géza tb. tiszt alügyészt a választás megejtéséig ügyészül már helyettesittetvén, főispán Öméltósága felfüggesztette. — A főügyészi állásra Horváth József és Mizsák István jelöltettek ; amennyiben pedig 20 biz. tag a szavazás elrendelését kérte, az el is rendeltetett és szavazatszedő küldöttségül A.—M-ig Lencsés János elnöklete mellett tagokul Ferenczy Elek dr.,és Ballagi Géza dr., jegyzőül Prihoda Etele, — úgyszintén M.—Z-ig Kecskés Antal elnöklete alatt Rimaszombathy Pál és Szmrecsányi Jáno>, jegyzőül pedig Németh Géza neveztettek ki.

Féltizenegyre járt az idő mikor a legnagyobb élénkséggel megkezdték a szavazást s 3/4 12 volt, midőn az első küldöttség elnöke jelentette az eredményt. Minthogy pedig e jelentésből az tűnt ki, hogy a szavazásnál az 1886. évi XXI. t. c. 84. §-ának rendelkezése, hogy t. i. a szavazó neve és szavazata jegyzőkönyvbe foglalandó, elég nem tétetett, hosszas és igen zajos pro- és kontra eszmecsere után, melyből megértettük, hogy Horváth-ra 138-án, Mizsák-ra 173-an szavaztak, tehát a többség 35 szó volt, főispán Öméltósága feltette a kérdéseket :

Kivánják-e az uj szavazást ?

Megsemmisitsem-é a beadott szavazásokat ?

Harsogó igen-kiáltások után határozatképpen kimondotta a közgyűlés akaratát, hogy t. i. amennyiben formai hibák történtek, az első szavazás eredménye aiegsemmisittetik és az uj szavazás elrendeltetik.

Erre igy alakultak meg a szavazatszedő küldöttségek ; az I. küldöttségnél elnök: Rimaszombathy Pál, tagok : Csapó József és Hornyay Béla dr., jegyző: Németh, — a II. küldöttségnél, elnök : Nemes Ferenc, tagok: Bajusz József és Malonyay Ferenc, jegyző : Prihoda.

D. u. kevés hijja volt a két órának, mikor a második szavazás eredményét kihirdették, éspedig kapott:

Mizsák István 145, — Horváth József 105 szavazatot, tehát a győzelem ismét a Mizsák- párté volt, most már 40 törvényes és szabályos szavazattal.

Ezek során a tiszti ügyész megválasztatván, az ekként megüresedett tiszti alügyészi állásra hárman pályáztak s ki is jelöltettek, u. m. Juhász Jenő, Krasznapolszky Ferenc és Somogyi Bertalan, kik közül Somogyi Bertalan győzött 81 szavazattal: Juhász Jenő 45., Krasznapolszky Ferenc 12 szavazatot nyertek,

A megválasztottak hivatali esküjüket a közgyűlés szine előtt, zajos éljenzések közt, letévén, — főispán Öméltósága Dókus László közig, gyakorlót tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki és az első napi közgyűlés a pártatlan főispán lelkes éljenzésével d. u. 3/43-kor véget ért.

(Folyt, és vége következik.)

Vármegyei ügyek.

A kereskedelemügyi m. kir. minister kiküldöttje, Herczegh Bertalan, ministeri számvizsgáló, f. hó 26 án, egészen váratlanul S.-A.-Ujhelybe érkezett, hogy behatóan megvizsgálja a vármegyei számvevőségnél a törvényhatósági útadó-ügynek egész rendszerét és a közúti pénztár kezelését.

házat, de azok erről hallani sem akartak már. De hogy a kétségbeesetteket megnyugtassa az akkor uralkodó pápa, elküldte a Lukács apostol kezével készített Mária-képet, melyet^aztán nagy pompával hordoztak meg az egész környéken s a templomba helyezték el. így lett ez a templom is hires bu- csujáró helylyé, Mária pedig az egész quarnerói hajós nép patrónájává. A ki nagyobb hajóra száll a Madonna del mare kis képét ereklye gyanánt viszi el ma is a keblén, s az óceánokon kitörő nagy viharoknál, midőn mindenki reményét veszti, a quarnerói még bizik a védőszentjében s megfogadja, hogy alapítványt tesz szent célra, ha megszabadul. Azt mondják, hogy legtöbb esetben meg is menekülnek. Legalább volt már eset, hogy az egész hajó népe elsülyedt, csak egyetlenegy quarnerói szabadult ki a veszedelemből. Az ehhez hasonló esetek meghatóan vannak illusztrálva a templom falán tele aggatott képekkel, melyek vi haros tengert ábrázolnak elsülyedő hajókkal s mindenféle szerencsétlenségekkel, minők csak tengeren érhetik az embert. A képek alá van írva a hajó neve, a szerencsétlenség színhelye és az évszám. Megható a vallásosság e nyilvánulása. És ha mindnyájan mindig erős hittel bírnánk, bizony nyugodtabban is türnők a csapásokat.

Ír satt-ön kívül Buccari- ban és Portore-ban is elég jó karban állnak még a Frangepán és sógora; Zrinyi Péter várai. Különösen a portorei, mely pedig azóta folytonosan használatban van. Miután kincseitől alaposan kifosztották, ezt is, mint a többi várat, a katonaság foglalta el lőporraktárnak, most

Három napot töltött itt munkában s a számvevőségnél talált rendszert minden részletében mintaszerűnek és az utadó-ügy kezelését minden mozzanatában a törvény rendelkezéseivel és az Utasítások szellemével egybehangzónak találta. A pénztár - kezelésnél is tapasztalta, hogy az a számvevőséggel megkívánt szoros kapcsolatban áll. Elszomorító jelenség volt azonban, hogy az útadó hátrálék kerek számban 138,000 ft, ami éppen az egy évi útadó-kirovás értékének felel meg; de amely helyzet javítása érdekében már előbb megtétettek, a legszigorúbb törvényes intézkedések. A minister kiküldöttje f. hó 29 én, Bihar-vármegye útadó- rendszerének megvizsgálása céljából, Ujhelyből N.-Váradra útazott.

Kiegészített bizottságok s választmányok. A vármegye f. hó 28-án, folytatólagosan tartott közgyűlése alkalmából B&rthos József főszolgabírót a község-jegyzői vizsgáló bizottságba, — Kecskés Antal biz. tagot a vármegyei nyugdíjalapra ügyelő választmányba, — Hönsch Dezső biz, tagot a Bukovinszky-alapot kezelő bizottságba, — Kun Frigyes b. tagot a gazdasági választmányba, — végre Ballagi Géza dr. b. tagot a szabályrende leteket alkotó vármegyei bizottságba, az üresedésbe jutott helyekre választotta be tagokul.

Uj szolgabiró. A közgyűlésről szóló tudósítás második része jelen számunkból kiszorulván, itten hozzuk köztudomásra, hogy a szept. 28-án folytatott közgyűlés a szinnai j. szolgabirájává közfelkiáltással Horváth Istvánt választotta meg. Éljen 1 ,

Hírek a nagyvilágból.

A kolera Hamburgban e hét folyamán sokat vesztett erejéből, s úgy látszik pár hét múlva teljesen kiadja a mérgét. Krakó ban egy hét óta újabban senki sem betegedett meg kolerában.

Lahováry, román külügyminister, e napokban kihallgatáson volt Bécsben királyunk Őfelségénél.

Szerbiában napról-napra jobban elmérgesedő pártvillongások vannak a megbukott radikális és a kormányra jutott szabadelvű elemek között.

A bolgár nemzeti kiállítás tanulmányozása végett Filippopoliszba rándult magyar társaságot a bolgár hivatalos körök a legkilüntetöbb fogadtatásban részesítették.

A rodostói emlékek közül a Rákóczi-templom már teljesen helyre van állítva s igy hozzáfogtak már a többi emlék kijavításának munkálatához is.

Poroszország jövő évi állam háztartásában 86 milliónyi márka hiánylatot tűntet elő a költségvetés.

Hírek az országból.

Kolera. A tegnapi lapok azt a megdöbbentő hírt hozták Budapestről, hogy a fő- és székvárosban halálelesetek voltak, mégpedig a kolerának leg- gyanusabb tünetei közt. Az orvosok, kik a halottak beleit felbontották, nem kételkednek abban, hogy a kimúltak ázsiai kolerának estek áldozatul.

Az országgyűlés szabadelvű pártja e napokban tartott értekezlete alkalmával jelölte ki azokat a tagokat, kiket kebeléből a közös ügyeket tárgyaló országos bizottságba ki fog küldeni. A zempléni országos képviselők közül rendes tagúi választandónak ajánlották : Andrássy Tivadar gf.-ot.

pedig a jezsuiták tulajdona s nevelő intézetnek van berendezve. Nem különben járt a Zrinyi-kastély is, csakhogy megfordított sorrendben, mert abban elébb laktak paulinus szerzetesek s azután vált kaszárnyává és azt állítja az itteni néphumor, hogy most meg a "legveszedelmesebb ördög,* a városi hatóság bujt bele. Nem tudom, mi szolgáltatott okot a lakosoknak a hatóságot olyan veszedelmesnek tartani; de azt látom, hogy nagyon el vannak keseredve városuk és kikötőjük hanyatlásán. Mert nagy múltja és még nagyobb reménye volt a jövőt illetőleg. Ezt a neve is mutatja : Por- toré, (a mai annyit jelent királyi kikötő.) Éz elnevezést még Albom longobard király rövid itt tartózkodása után nyerte. Azután is több királyi főt látott falai közt, köztük IV. Béla magyar királyt, ki a tatárjáráskor ide menekült. Majd III. Károly szemelte ki hadi kikötőnek s arzenált építtetett. De később belátták, hogy ez a hely nem alkalmas erre s felcserélték Pólá-val s a nagy hajóépítő arzenált degradálták hajók foltozására s kisebb vizjáró müvek létrehozására.

Egy kis vihart értünk, midőn egy Ízben oda hajóztunk. Kissé felhős időben indultunk meg, de vizek fölött gyakran a kis ború is gyorsan terjeszkedik és orkánt idéz elő. Most is egyre sötétebben terjedt, ráborult a szigetekre, melyeket látatlanokká tett, onnét szétkuszott a tengerre, felőlivé annak sötét színét annyira hogy nem 1 ehetett megkülönböztetni: hol végződik a felhő s hol kezdődik a vizfolület. Azalatt folytonosan mennydör- gött, villámlott, az eső pedig záporként zuhogott.

Folytatás a mellékleten