Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-08-28 / 35. szám

8 ft, Fábry Károly io ft. Móré Géza 15 ft' Hla- vathy János 10 ft, Sebeök Antal dr. 10 ft, Schön j Vilmos dr. 50 ft, Csiszár Gábor 10 ft, Deutsch Bernit 4 ft, Orosz Mihály 16 ft, Horváth István 10 ft, Pernál Jakab 10 ft, Polacsek Ferenc 20 ft. összesen: 431 ft 66 kr. Az I—XXX' kimutatás főösszege : 9509 ff 32 kr.

A kegyes adományozók fogaddják hálás kö- szönetünket.

S.-A.-Ujhely, 1892. aug. 19-én.

Pataky Miklós, Ujfalussy Endre,

v. jegyző. főbíró.

CSÁBÍTOK,

Jvl. Ssó fife a, fealálára..

ug a harang, zörög a gyász-szekér.. .

: £ M Sötét talárban ím megjött a pap.

A ravatal körül már gyűl a nép,

Halvány az arc, levéve a kalap ...

Viola, szegfű, rózsa, nefelejts Hervad az érckoporsó-födelen,

Mely alatt társuk, a legszebb virág, Letört virág, az ifjú lány pihen.

*

Alig hogy feslett életbimbaja,

Már is lehullott zsönge levele.

Tavaszt sem élt, — mi szörnyű fájdalom — S elvitte lm’ a hervadás szele.

Még nem szeretett, nem szerethetett Nemes szive, — s immáron megfagyott Nem volt még boldog, de már szenvedett: Kórágyán sok-sok, végtelen napot . . .

*

Óh hogy zokog az édes jó szülő 1 Hogy könyezik a fényes gyász-sereg ! . . Virágtakart selyemfödél alatt,

A szép halott mosolygva szendereg, Halálra vált ajkán vigasztalás :

— Ne sírjatok 1 Jobb lesz ott énnekem, Lágyan takar a könnyű siri hant,

S nem fáj már többé semmi, semmi sem.

K. Zsóflka.

HIVATALOS KÉSZ.

411. eb. a. sz. Zemplén-vártnegye alispánjától.

Valamennyi község! b'rónak a vármegye területén.

A vármegye területén kiosztott kutya bárcák közül S.-A.-Ujhelyben a 70 sorszámú bárca, — Tokajban az 1856, 12589 12699 sorszámú bárca, végre N.-Géres községben a 6931 sorszámú bárca az illető kutyák nyakáról elveszett s kellő bejelentés .után, a számvevőség által uj-bárcákkal, melyek más sorszámokkal bírnak, pótoltattak.

Az elveszett bárcák ezennel érvényteleneknek nyilváníttatnak.

Felhívom a községi bírákat, hogy ha a fent elősorolt bárcák valamelyikét használatban levőnek találnak, azt az illető ebtulajdonostól kobozzák el s az esetről a büntető határozatok alkalmazása végett a járási főszolgabírónak azonnal jelentést tengyenek.

S.-A -Ujhely, 1892 augusztus hó 26.

Matolal Etele, alispán.

15671. sz. Zemplén- vármegye alispánjától.

A járási fószolgabiráknak.

Körözés végett kiadatik.

S.-A.-Ujhely, 1892. aug. 16.

alispán szabadságon :

Dókus Gyula, főjegyző.

Másolat.

A bodrogközi j. főszolgabirájától 3162/kig 92 szám. Tek. Alispán ur 1 A hivatalos köröztetés elrendelése végett tisztelettel jelentem, hogy folyó évi julius hó 12-én Cseh István nagy-rozvágyi lakos kárára egy 2 éves, fennálló szarvú, fehér szőrű, vastag nyakú, bal farán F. J. bélyeggel ellátott ökör tinója az eszenyi legelőről elveszett.

K.-Helmecz, 1892. aug. 10. Főszolgabíró szabad ságon : Bessenyey, szolgabiró.

1113/892. ki. sz. Zemplényármegye számvevőségétől.

Árverési hirdetmény.

Vármegyénk tekintetes alispánjától s f, év, 11842. ki. számú rendeletével nyert megbízásom alapján közhírré teszem, hogy a vármegyei pénztárban őrzött régi közigazgatási letétek közül :

i db. aranylánc,

I db. aranyóra,

1 db. aranygyűrű, 8 gyémánt szenn:!,'

8 db. ezüst mente-gomb, mindössze véve 80 ft értékben, úgyszintén 9 ft 24 krnyi értéket képviselő régi ezüst-pénzek nyilvános árverésen, azonnali készpénz fizetés mellett, elf ognak adatni.

Az árverés határidejéül a folyó évi szeptember hó 2-ának d. u. 3 óráját saját hivatalos helyiségembe tűzöm ki, hová a venni szándékozókat tisztelettel meghívom.

S.-A.-Ujhely, 1892 évi augusztus hó 25 én.

Dongó Gy. Géza.

főszámvevő.

2009. k. i. sz/92. Gálszécsi járás szolgabirájától.

Körözés.

Szécs-Kereszlúr községben f. évi aug. 18-án egy darab fehér göndör szőrű, rövid farkú, egy év körüli gazdátlan kocasertés találtatván, köztudomásra hozom.

Gálszécs, 1892. aug. 19.

Somossy Sándor, szolgabiró.

3273 sz./kig. 92. A bodrogközi j. szolgabirájától.

Körözés.

A hivatalos köröztetés elrendelése végett tisztelettel jelentem, hogy Lelesz község határában f. hó 8-án egy 4 éves fehér szőrű, széles szarvú, farán S. z. j. bélyeggel ellátott ökör bitangságban találtatott s öreg Bajusz Imre leleszi lakos áltál gondoztatik.

K.-Helmecz, 1892. aug. 16.

főszolgabíró szabadságon : Bessenyey, szolgabiró.

Zemplén-vármegye kir. pénzügyigazgatóságától. Valamennyi község elöljáróságának Zemp/én-vármegye területén.

Utasittatik az elöljáróság, miszerint az alabbi hirdetményt minden szőlősgazdával tudassa a bejelentéshez szükséges nyomtatvány (128. rak. sz

III. nagy. fog.) a községi elöljáróság által ivenkéni 2 krért a s.-a.-ujhelyi m. kir. pénzügyigazgátóság- nál beszerzendők.

S.-A.-Ujhely 1892. aug. 22-én.

Becske, kir. p. ü. igazgató.

Másolat.

A m. kir. pénzügyministeriumtól. 56002 sz. Hirdetmény. A szőlősgazdáknak a boritalado fizetése tekintetében az 1892. évi XV. t. c. 3. $-a által adott kedvezmény igénybevétele tárgyában. 1) Az 1892. évi XV. t. c. 3. §-a szerint nyílt községekben azok a szőlős gazda«, a kik szeszes italok kimérésével vagy kis mértékben való eláru- sitásaval nem foglalkoznak, bontaladó fejében a sajat termesü boraikból a házi 1 zükségletre szánt bormennyiség után az 1893. ev januar hó i-tól fogva nem a bor es sör ítaiado arszabas szerinti teljes boritaladót, hanem csak az eddigi borfogyasztási adónak megfelelő részt tehat: 20,000 lakosnál népesebb községekben bor után hektoliterenként 3 1c 35 krt, bormust es szöloczefre után hektoliterenként 2 ft 52 krt; x0,000—20,000 lakossal bíró községekben bor után hektoiiterenkint 2 ft 69 krt, bormust es szöloczefre után hektoiiterenkint 2 ft ox krt; 10,000 lakosnál kevesebbet számláló községekben bor után hektoiiterenkint i ít 35 krt, oormust és szöloczefre után hektoiiterenkint 1 ft 01 krt tartoznak fizetni. 2) Azok a szőlős gazdak, akik ezt a kedvezményt az z8pj. évre igénybe venni óhajtják tartoznak a folyó évi szeptember hó 15-ig, illetve ha a szüret előbb kezdődnék a szüret kezdetéig ebbeli igényüket a községi elöljáróságnál bejelentem. 3) Ez alkalommal bejelentendő az illető szőlősgazda neve, lakhelye, hazszama, a házbeliek szama, a bejelentendő szolöbirtoknak terjedelme holdakban, illetőleg Q ölekben a házi fogyasztásban felhasznált bor évi átlagos mennyisége a folyo évi remélhető termés hektoliterekben, a házi fogyasztásra és nagyban vagyis 1893. évtől kezdve legalább is 56 litert tevő mennyiségben való eladasra szánt bor mennyisége hektoliterekben. 4) A bejelentés megtételéről a fél a községi elöljáróságtól egy igazolványul szolgáló bárcát kap. 5) Ha a kedvezmenycs adózásra igényt tartó szőlősgazda egesz bortermését házi fogyasztásra akarja felhasználni, köteles abban az esetben ha termése 5 hektolitert meg nem halad az egész termés után a kedvezményes adót a szölöcefrenek illető’eg mustnak a bor es hús fogyasztási adó iránti törvények es szabályok 17. S a értelmében való bejelentésére, vagy pedig a bortermés szokásos felvetele alkalmavai (bor es husfogyasztási adótörvények és szabályok 48—49 §$) azonnal

lefizetni. Az a sző! sgazda ellenben, a kinek termése 5 hektolitert meghalad vagy az aki termésének egy részét nagyban, vagyis 1893. évtől fogva legalább is 56 litert tevő mennyiségben óhajtja elárusítani a bor és hús fogyasztási adó törvények és szabályok hivatalos összeállításának 23 és 27. $$-ai értelmében szemleivet nyer s az adót, a mennyiben adómentes leszámításnak nem

volna helye, a fennebb idézett összeállítás 42 §-a értelmében a kéthavonkint tartandó rendes leszámolások alapján fizeti. 6) A folyó 1892. év végéig a borfogyasztási és boritalmérési adók az eddigi módokon szedetvén és az 1892. évi XV. t. c. csak 1893. évi január hó i-én lépvén életbe a fent említett kedvezményt igénybe venni óhajtó s e célból a bejelentést a 2. és 3. pontok értelmében megtevő szőlősgazdák a borfogyasztási adót változatlanul úgy fizetik, mint eddig és az 5. pont szerinti adózas 1893, év január hó i-én kezdődik. Nincs azonban kizárva ezután sem, hogy az egyes adóköteles szőlősgazdák és az adószedésre jogosított fél az adónak másként »átalány szerint« való fizetésében meg ne egyezzenek; a mig azonban ily egyezség létre nem jón egyedül az 5. pont szerinti megadózásnak van helye. 7) Az előző pontokban foglaltakra vonatkozó részletes utasításokat az 1892. évi XV. t. c. végrehajtása iránt kiadott 51,015. számú utasítás 26. $-a szabályozza. Budapest, 1892. évi augusztus hó 18. A m. kir. pénzügyministerium.

Zemplén vármegye kir. p. ü. igazgatóságától. 30034. VI. sz. 892.

.Pályázati hirdetmény.

A s.-a.-ujhelyi m. kir. pénzűgyigazgatóság kerületéhez tartózó homonnai m. kir. sohivatalnai sohordari állomás 300 It évi fizetéssel, 60 ft lakpenzzel és 44 kilogram sójárandosággal üresedésbe tött; ezen állomás elnyerése iránti kérvények 50 kros bélyeggel ellátva 14. nap alatt fent nevezett pénzügyigargatósagnal adandók be, a két heti hatandó eltelte után beadott pályázati kérvények mint elkésve benyújtottak figyelembe nem fognak vétetni. A kiszolgált és igazolványnyal ellátott katonai altisztek elsőbbséggel bírnak.

S.-A.-Ujhely 1892. augusztus ij.

Becske, k. pü. igazgató.

GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ.

Rovatvezető: MÁRTON MIHÁLY.

HIVATALOS RÉSZ.

35.832. sz./IV/io. 1892.

A budapesti országos m. kir. chemiai intézet és központi vegykisérleti állomás szervezeti szabályzata.

jóváhagyatott ö Felségének Bőmben 18tf2-ik évi junius hó 29-éa kelt legfelső eluatarozásával. J

I. Fejezet.

Az intézet címéről, szolgálati viszonyáról és feladatáról.

x. §. Az intézet cime és szolgálati viszonya:

Az intézet címe »országos m. kir. chemiai intézet es központi vegykisérleti állomás,«

Ezen intézet közvetlenül a fóldmivelésügyi m. kir. ministeriumnak van alávetve.

2. 5. Az intézet feladata:

a) c\z intézet az elöljáró ministerium részére a vegytanba vágó mindennemű munkát teljes it. es minden vegyészeti szakkérdésben, mint a kormány véleményező közege szerepei; feladatat képezi továbbá, ha erre megbízást nyer, az országban létező állatni es alia ni felügyelet alatt auó vegykiserleti es vegyészeti contron-aiiomasok dij- jegyzékeinek felülvizsgalasa, jeiea.eseiknek feldolgozása, továbDa velemenyadas uj ilynemű intézetek fellalhtasa és szervezése alkalmavai:

b) alkahnot nyújtani arra hogy a gazdák és kereskedők terményeiket illetőleg áruikat, a fold- mivelésügyi m. kir. ministerium áltál idoroi-időre megaliapitt díjjegyzék szerint vegyileg megvizsgáltathassak ;

c) az által, hogy a különféle tápszerek és kereskedelmi cikkek vegyi összetételét a b) alatt említett díjjegyzéke szerint megvizsgálja, alkalmat nyújt mindenkinek, hogy magat ama megkaro- sodasoktó1 megóvja, a meiyck egeszszegugyi es kereskedelmi szeinpontőoi ügyeimet érdemeinek ;

d) feladata végre az intézetnek, az alkalmazott vegytant, főleg az agncultur-chemiat tudományosan művelni; ez okból megengedtetik, hogy a jelentkező gazdák az intézetben foglalkozhassanak, a nélkül azonban, hogy ebbeli tanulmányuk befejezéséről, az intézet részéről bizonyítványt nyernének

II. Fejezet.

Az intézet személyzetéről, annak jogairól és kötelességeiről.

3. §. Az intézet személyzete.

Az intézet személyzete a következő :

a) igazgató,

bj fővegyész,

c) vegyészek,

a kiknek egyik-e az irodai teendőket is végzi,

d) müszolgák.

A fővegyész és vegyészek száma hat (6), a műszolgák száma kettő (2).

4. §. A személyzet rangfokozata és előmenetele.

Az igazgató a VII. rangosztályba tartozik,