Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-08-28 / 35. szám

a vasúti kezelőséget, hogy Lubkó magyar határ­széli állomáson a Lemberg felöl jövő vonatok fel- tartóztatandók lesznek, mert az utasokat egész­ségi tekintetben ott hatósági vizsgálat alá vonják. Katonai lóvásár. A kir. fóldmivelésügyi minis te»- értesített, hogy T.-Terebesen a jövö szeptember hó 20-án, S.-A.-Ujhelyben padig október j-án kato­nai lóvásárok lesznek: Hírek a nagyvilágból. Persiában kiütött a pestis. A halandóság óriási nagy arányokat ölt és a lakosság, ki merre teheti, menekül. A pestis tünetei legelébb is az arcon és a lábakon jelentkeznek apró, sárgásbarna foltok alakjában, azután a testet borzasztó resz- ketés fogja el, s csakhamar bekövetkezik a halál. Szerbiában a radikális alapokon állott Pasies- ministérium elbocsátása után megalakult a sza­badelvű _di/a&wmqines-ministérium. Hamburgból érkezett a rémes hir, hogy ottan teljes erővel kitört az ázsiai kolera. Napon­ként 200—300 ember betegszik meg, kiknek fele bele is hal a kolerába. Ebből az irányból, vala­mint Krakkó felöl is, hol a kolera már szintén kiütött, közelről fenyeget benünket a veszedelem. A kolera bacillusa. Pasteur e napokban kö­zölte a párisi tudományos akadémiával, hogy az ö kísérletező termében alkalmazott Hafkine orosz orvos megtalálta a koleraellenes szert s beoltása jó eredménynyel biztat. A kolera már Orosz-Lengyelországban is erősen pusztít, emiatt a Galíciában tervezett hadgyakor­latokat nem fogják megtartani s csak kisebbszerü lovassági gyakorlatok lesznek. Őfelsége a király, mindazonáltal ellátogat Lembergbe, hol nagyban készülnek fogadására. Amerikában az Egyesült-Államok területén, legújabb hírek szerint, szintén kiütött az ázsiai kolera. Hírek az országból. Kossuth Lajos nevenapját úgy a fővárosban, mint az ország számos helyén ebben az évben is kegyelettel s lelkesedéssel ünnepelték meg. |Lukács György, | a kir. belügy ministéri um második államtitkára Salzerbad-ban, f. hó 25-én, hosszas szenvedés után meghalt. Egész élete, Írja a M. Ú., a dologtevésnek volt szánva, minden törekvése, munkálkodása a magyar államiság szol­gálatának volt szentelve. — Szakadatlan munka után osztályrésze lett az örök pihenés. Áldás em­lékére 1 Lajos napján Fiume város közönsége, élén a polgármesterrel s az előkelőséggel, lelkes ovációk­ban részesítette a kormányzót, Batthyányi Lajos grófot. Az országgyűlés őszi ülésszaka, mint érte­sülünk, a jövö hó 15-én fog megnyílni. Holdházy János, címzetes apát és győri székes-káptalani kanonok, József főherceg fiainak, József Ágost és László főhercegeknek nevelését befejezvén, búcsút vett az alcsuthi főhercegi udvartól. Őfelsége az érdemes kanonokot ebből az alkalomból s kitűnő hazafias szolgálatainak jutal­mazásául tribunici választott püspökké nevezte ki. dig, hogy ,különös tekintettel Magyarországra« készül, tehát az általános tudás anyagát össze kell egyeztetnie a speciális magyar szempontokkal. Csak egy pillantást kell vetnünk a mii belsejébe s meggyőződünk, hogy e kettős feladatot Acsády Ignác kitűnő tapintattal és ritka szerencsével ol­dotta meg. »Az Athenaeum Kézi Lexikona* tényleg felöleli az emberi ismeret és tudás egész me­zejét, a közhasznú ismereteket épugy, mint a szaktudományok anyagát, vagyis mindazt tartal­mazza, amit a külföldi 10—16 kötetes nagy is merettárak. Ez természetesen csak úgy volt elérhető, hogy a szigorú kritikával megválogatott és ügye­sen csoportosított anyag feldolgozásában a lehető rövidség és tömörség tartatott szem előtt, mi azonban sehol sem történt a világosság és teljes­ség rovására. Legyen elég példa gyanánt az elek­tromosságról szóló cikkelyekre hivatkozni, melyek sokkal szűkebb helyen kimerítőbben, világosabban és gyorsabban tájékoztatják az olvasót a villá­mosságra vonatkozó összes tudnivalókról, mint bármely külföldi nagy lexikon. Ugyanily, bárki által éjthető s egyúttal a szakembert is kielégítő cikkelyekben tárgyalja a könyv az összes termé­szeti, műszaki, orvosi, nemzetgazdasági és társa­dalmi tudományok egész körét, mindenütt tekin­tettel a legújabb vívmányokra és ezek gyakorlati hasznára, valamint az illető dolognak magyar iro­dalmára. Célszerűen van keresztülvive a gyakor­lati szempont a jogi, államtudományi, közgazda- sági, adó- és pénzügyi fogalmak és kérdések tár­gyalásában is, elkerülve azokat a hosszú lére eresztett elméleti fejtegetéseket, melyek a német lexikonok használatát oly nehézkessé és fárasztóvá Perzselő napsugár. A fóldmivelési ministé- riumhoz e hónap 15-től 27-ig, beérkezett jelen­tések szerint a tropikus szárazság és hőség a gazdasági munkálatokat csaknem lehetetlenné tette. A felső vidéki vármegyékben, hol az aratás későre esik, a gabona sokat szenvedett, a perzselő nap­sugártól. A legelők kopárak. Eső hiánya miatt a kukorica és burgonya elszáradtak, a répaféléket ellepik a férgek és nagy károkat okoznak. Csak a gyümölcsnek, különösen pedig a szilvának nem ártott meg az afrikai hőség. A t. községi bíró és körjegyző urakat tisztelettel kérjük, hogy hátrálékaikat hoz­zánk lehetőleg mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A »Zemplén« kiadóhivatala. Különfélék. (Évforduló.) F. hó 26-án múlt 6 éve, hogy lapunk alapitója és szerkesztője, boldog emlékezetű Borúth Elemér elhunyt. Ez évfor­duló alkalmából közöljük lapunk mai tárcá­jában A világtalan c. hangulatos, eddigelé ösmeretlen versét, mely fölött, úgy hiszszlik, nem fog napirendre térni a haladó idő, mert teljes egészéből úgy, mint minden sorából előcsillámlik a minden idők törvé­nyén felül álló örök-szép, a remek. Ugyan­arról a helyről, honnan a szép költeményt kaptuk, figyelmeztettek bennünket, hogy néh. Borúth Elemértől 1860-ban napvilágot látott egyvigjáték is, mely jambus-sorokban volt írva s melyről, mint a nemzeti színház bi- váló választmányához beküldött pályamű­ről a Pesten 1860. márc. 25-én megjelent Nép Újsága kérdi: »kiváncsiak vagyunk azon gyönyörű előadással irt mű eredményére — illetőleg a választmány ízlésére és pár­tatlanságára. « Mi meg arra vagyunk kiván­csiak, mit fog válaszolni a pályaműnek sorsáról a nemzeti színház dramaturgiai választmánya a költő özvegyének levelére, melyben a 3 felvonásos vígjáték sorsa és holléte felől hozzá kérdést intézett? / (Állami segedelem.) A kir. belügyminister, a sztropkai tüzkárosultak részére 50 ftot tett a s.-a.-ujhelyi kir. adóhivatalnál folyóvá. (Kossuth Lajos) idegenben elő nagy hazánk­fiát névünnepe alkalmából a Zemplén-várme- gyei függetlenségi és 48-as párt S.-A. Ujhelyben a f. hó 25-ikén tartott értekezletéből a következő távirattal üdvözölte : » Zemplén - vármegye független­ségi és 4.8-as pártjának egy be gyűlt tagjai névünneped alkalmából a legmélyebb tisztelet és legmelegebb szeretet érzelmével üdvözölnek r kívánják, hogy a mindenható kimeríthetetlen kegyelme a magyar nem­zet közörömére éltessen.* Egyszersmind elhatározta az értekezlet, hogy Kossuth Lajos 90-ik születése napját szeptember 11-én (? Szer ki) a városi szinház­teszik. ,Az Athenaeum Kézi Lexikoná*-ban min­den csupa életrevalóság és fürgeség, s már e tu­lajdonságainál fogva is könnyű lesz vaskalapos ver­senytársait legyűrnie. Az egyetemes ismeretek anyagának lelkiis­meretes felkarolása mellett nem kisebb érdeme a vállalatnak, hogy teljesen a magyar közönség igényeihez alkalmazkodik s minden izében nem­zeti szellem hatja át. A ,magyar glóbus« egész világát visszatükrözi e könyv, mely a magyar anyagnak oly rengeteg tömegét nyújtja, minőt a régebben megjelent sokkal terjedelmesebb magyar ismerettárakban is hiába keresünk. Nem csupán arról van szó, hogy a speciális magyar tudnivalóknak a történelmi, földrajzi, nép- ismei, irodelmi, államtudományi s egyéb szakok köréből domináló szerep jutott. Ez már magában oly érdem, mely teljes elismerésre tarthat számot. De még Inkább bámulatra méltó az a leleményes­ség, melylyel hcsády Ignác annyi uj eszközt és módot tudott találni, hogy a mű magyar jellegét emelje. Csak azokat a főbb újításokat kívánjuk kiemelni, melyeket ,Az Athenaeum Kézi Lexi­kona« vezetett be először a lexikon-irodalomba, így az egyes tudományszakok történetének ismer­tetésénél első sorban azok magyarországi törté­nete részesült figyelemben, még pedig oly beha­tóan, ahogyan szakművekben sem igen találjuk. Külön cikkelyek ismertetik továbbá tudományos és közművelődési intézeteinket, társulatainkat és egyesületeinket (pl. akadémia, antropológiai mú­zeum, ásványtani intézet, Bethlen-főiskola. föld­rajzi társ., Kisfaludy-társ. stb.) Az idegen tudósoknál és íróknál fel vannak sorolva műveik magyar fordításai, a reájuk vonat­kozó irodalommal együtt. Egyes külföldi városok­teremben tartandó nyilvános ünnepséggel lés az nap este a Magyar Királyhoz címzett vendéglőben rendezendő társas vacsorával fogja megünnepelni. Az örömünnep prográmját annak idejében fal­ragaszokon és külön meghívókon hozzák a közön­ség tudomására. A társas vacsorán való részvé telre aláírás végett iveket fognak kibocsátani. Az egész ünnepség rendezésére nyolc tagból álló vég­rehajtó bizottságot küldöttek ki. (Halálozások.) Vármegyénknek közszeretet­ben élő alispánját, Matolai Etelét s kedves nejét súlyos csapás érte. Féltve őrzött szemük fényét, egyetlen édes gyermeküket, sziveiknek drága kin csét, az ifjúság virágzó korában járó Zsofikát, f. hó 22-én elrabolta szeretetük köréből a halál. — Szörnyű szívtelen is az a végzet J Egy pillanat csupán: és az évek reményétől, örömétől, büsz­keségétől legboldogabbá vált szülői szivet sivárrá teszi, mint tavaszi dér a virághimes mezőt. Nem kegyelmez semmi szépnek, semmi épnek. Ezt a szép virágszálat is elhervasztotta az élet korai de­rével. Valóban, Matolay Zsófikának, ennek a szép virágszálnak »hervadása liliom-hullás voltl“ —Ä sors, igaz, kedvezésképpen rég múló hónapokkal bejelentette a kikerülhetetlen véget; de, hogy megenyhitette-é, vagy épen fokozta-é evvel az egy­mást szerető szivek kínszenvedését: ki tudná meg­mondani ? E percben, midőn a mi fájdalmas rész­vétünk igaz mértéke szerint mondunk Ítéletet, csak azt tudjuk, hogy mérhetetlen nagy fájdalom jutott, érdemetlenül jutott, a legjobb szülőknek osztályrészül. — Merítsenek enyhülést, isten után, az embereknek általános és legőszintébb rokon­érzéséből, amivel úgy a szülők, mint a nagyszámú sokaság gyászában osztozni, az őket ért csapás súlyából résztvenni iparkodtak. — Az előkelő és kedves halottat f. hó 23-án d, u., igen nagy kö­zönségtől kisérve, vitték ki a temetőbe. A vég­tisztesség megadására impozáns nagy számmal egybesereglett közönség körében ott láttuk Molnár István főispán Öméltóságát, követve a vármegyei tisztikar, a kir. törvényszék és az összes kir. ál­lami hivatalok nagyszámú személyzete által, — továbbá képviselve volt a helyben állomásozó kir- honvédség tisztikara, úgyszintén ott voltak az egyes hitfelekezeteknek egyházi és világi elöljáró­ságai, a városi magisztrátus, a fensőbb és elemi tanintézetek elöljárói, nemkülönben az egyes testü­letek, valamint a legelőbbkelő közönség'is igen nagy számban jelent meg. A szebbnél szebb koszorúk­kal borított koporsó és díszes virággirlandokkal övezett ravatal körül Prámer Alajos, prépost- plébános és három segédlelkész végezte a leg- szomorubb szertartást. Az egyházi énekkar, Kraf- csik Ferenc kántor dirigálása mellett, gyászdara­bokat énekelt. Mikor a koporsónak szentelt vízzel való meghintésére került a sor, igazán meg­ható volt, az eső is sűrűn kezdett permetezni , . . Azután tizennyolc, mély gyászba öltözött fiatal ember lépett elő s a halál szép menyasszonyát, Matolay Zsófikát, karon vitték ki a temetőbe. És megint mily mélyen gondolkozásba ejtő látomány 1 Midőn a drága, a kedves hamvakat őrző remek érckoporsót íebocsátották a sírba s a koszorúkat elrendezték: ismét megeredtek az ég könyüi. Velünk éreztek a magasságos egek. Velünk együtt siratták el Matolay Zsófikát, a szép virágszálat, ki­nek hervadása liliomhullás volt. Erezzenek együtt a jóságos egek a gyászba borult szülőkkel is. Adja­nak, küldjenek nekik enyhületet, vigasztalást ! — ————————————— nál a lexikon ottani magyar eredetű vagy tárgyú emlékeket ismertet; igy külön cikkely szól az aacheni magyar régiségekről, a bautzeni Mátyás­szoborról. a boroszlói magyar emlékekről stb. A magyarországi helységek német neveik szerint is előfordulnak, ami jelentékenyen emeli a mű föld­rajzi részének gyakorlati hasznavehetőségét. Szerencsés újításnak tartjuk azt az eljárást, melyet a lexikon nemzeti irodalmunk behatóbb ismertetése céljából követ. Nemcsak az egyes irók életrajzi adatait és műveik névsorát közli, hanem felsorolja irodalmunk összes kiválóbb alkotásait, egy vagy más tekintetben figyelemre méltó ter­mékeit külön a művek cime alatt is és a cim mellett adja a műre vonatkozó közérdekű adato­kat. Ezáltal a Kési Lexikon régibb és újabb iro­dalmunknak valóságos leltárává válik s bárki könnyűséggel megtudhatja valamely jelesebb szín­mű, éposz, regény stb. szerzőjét, ha a mű címére emlékszik. Ily módon ismertetve vannak összes régibb nyelvemlékeink és kódexeink épugy, mint a legújabb irodalom termékei. Sőt a szerkesztő még tovább ment: a latin, francia s egyéb idegen nyelvű idézetek mellett fölvette a magyar költők, irók, szónokok művei­ből közkeletűvé vált idézeteket, aranymondásokat, szárnyas-igéket is, miáltal a Kézi Lexikon egyúttal idézettárá vált, s mint ilyen irodalmunkban úttörő : az első magyar Büchmann. Megtalálják továbbá a könyvben a jellem­zőbb magyar közmondásokat, a népbölcseség e klasszikus kifejezőit, ügyes csoportosításban, pl. anya, arany, bor, eb, stb. alatt. S ha kiváló gon­dot fordít a szerkesztő az idegen szavak értelme­zésére, nem feledkezik meg a régibb magyar nyelv, valamint a nyelvjárások kifejezéseinek magyaráza-

Next

/
Thumbnails
Contents