Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1892-08-21 / 34. szám
(Szent-Gyula Naptár.) Az Ungváron megjelenő Kelet aug. 16-iki számából olvassuk, hogy Mellei Emil, k.-dobra! g. k. esperes-lelkész, a körösi püspökké kinevezett Drohobeczky Gyula Öméltóságától nyert megbízás alapján átvette a Szent- Gyula-Naptdr szerkesztését, mely feladat megoldásában Fesztory József, vécsei g. k. lelkész, mint főmunkatárs íogja támogatni. Az a szép fogadtatás, írja Melles Emil szerkesztő, melyben e naptár a múlt évben részesült, záloga a reménynek, hogy a jövőben az még inkább megtalálja a főt. lelkészi és tanítói kar közreműködésével az útat a hívők szivéhez,------egyszersmind kéri, hogy mindazok, kik az irodalomnak bármely ágával foglalkoznak, legyének szívesek munkásságukat ezen, a hívők vallásos érzületének ápolására oly annyira szükséges irodalmi vállalat részére felajánlani és a naptárba szánt kéziratokat hozzá (K.-Dobra, Zemplén- vármegye) mielőbb beküldeni. (A kolera.) A fővárosi tiszti főorvosi hivatalban egymást követik az intézkedések, melyekkel a kolerajárvány behurcolása esetén a fő és székváros közegészségügyi viszonyainak a legjobb állapotba helyezésével a nagyobb veszedelmet elhárítani lehet. A legbiztosabb és leghathatósabb óvószer orvosi tekintélyek állítása szerint, a konyák. Ennek bevásárlásakor óvatósnak kell lenni s csak oly cég gyártmányát elfogadni, melynek jósága el van ismerve. Ily szempontból ajánlja magát gróf Eszterházy Géza angyalföldi gyártmánya, mely francia módszerint, idegen anyag hozzá vegyítése nélkül, tiszta borból van készitve, mit eléggé bizonyít az a körülmény, hogy mindazon kiállításokon, melyeken az angyalföldi konyák-gyár részt vett, a legelső kitüntetéseket nyerte el. Központi iroda: Budapest külső váci-ut 23. Irodalom. Mikszáth Kálmán összegyűjtött munkáiból a most beküldött 30—33 füzet a hírneves szerzőnek A két koldusdiák cimü és regényszámba menő hosszabb elbeszélését tartalmazza. A kedves humor, mely Mikszáth egyéb novelláiban is nyilvánul, a juvenáli szellemtől áthatott gúny, mely akármelyik epigrámbau is megállhatna, remek helyzeteket szül a Két koldusdiák-ban is és mindenkép olyan, mely a kedvelt iró népszerűségét okvetetlenül emelni fogja, ha ugyan van még széles Magyarországon olvasó, ki Mikszáthot nem szeretné. Igazán öröm az ilyen könyvet lapozni, de nagyobb öröm, ha részleteibe hatolhatunk. — Az előttünk fekvő füzetek az összegyűjtött munkák VII. kötetének képezik nagyobbik első felét. Gyűlnek, egyre gyűlnek a vaskos füzetek és Mikszáth egész kis könyvtárt pótol azoknak, kik derült órákat akarnak élvezni, amikor olvasnak. Ajánljuk e füzetes vállalatot mindenkinek, mert az egyes füzetek 35 kros ára lehetővé teszi, hogy azokat mindenki megszerezhesse. Révai testvérek (Budapesten, JV., váczi-utca 1.) a vállalat kiadói, 10 és 20 füzetre előfizetést is elfogadnak. Uj zenemű. Állaga Geró-től, Jókai Mór szövegére, három magyar király-himnusz jelent meg. E mű, mely nagy kelendőségnek örvend, kapható Táborszky Nándor nemzeti zenemű-kereskedésében Budapesten, váczi-utca 30-ik szám alatt. Ara 75 kr. A jó lap ép oly szükséglete az ember szellemi életének, mint a napi kenyér a testi életnek. A szépirodalmi lapok vetélkednek egymásnak túlszárnyalásában ; de a Képes Családi Lapvk,-at egyetlen egy sem tudja legyőzni a versenyben. E lap maga köré gyűjtötte az ország hírneves Íróit, azért oly tartalomdús minden száma A most megjelent 34-ik számban Széchy Dezsőnek »Egy doboz levélpapír* feliratú beszélye érdekfeszitűleg van folytatva. Erődy Dániel és Dengi János előbbi a »Nővérem háláiéra* utóbbi a »Nő« c. verseikkel gyönyörködtetik az olvasót. Lauka Gusztáv örök ifjú tolla ragyog a jRózsa leányban ;* mig nz első találka c. humuros beszély, eleven humorral van megírva. Találunk e számban egy egészségügyi aktuális értekezést is a »Védoltás kolera ellen* c, cikkben Guida jUmilta* c. érdekes beszélyével melyet Várnay Sándor fordított. A heti szemle Colombus eleven tollával van megírva, mihez járulnak az érdekes egyvelegek s valóságos művészi kivitelű képek. A .»Képes Családi Lapok‘-at mint az ezidejüleg legelterjedtebb legkeresettebb szépiródalmi lapot, mi is a legmelegebben ajálnjuk, főleg lapunk női olvasó közönségének figyelmébe. A lap ára : egy évre 6 ft, fél évre 3 ft, negyedévre 1 ft 50 kr. Megrendelhető Budapesten, Nagy- Korona utca 20. sz. Egyesületi élet. Nyilvános nyugta és köszönet A »sárospataki fiatalság* által folyó évi aug. hó 13-án tartott nyári táncmulatságon felülfizettek: Bálint Dezső i ft, Both József i ft, Fodor Jenő 1 ft, Haury József i ft, Katona Mihály dr. i ft, Nemes Ferenc 50 kr, N. N. 30 kr, Opicz Sándor 50 kr, Puza Sándor 1 ft, Rácz Kálmán 50 kr, Steinfeld Jenő 1 ft, Szabó Zsigmond 50 kr, Székely György dr, 1 ft, Tóth Kálmán 1 ft, Zsindely István 50 kr, Vass Imre 50 kr. Fogaddják a kegyes adakozók a jótékony cél érdekében legmélyebb köszönetünket. Sárospatak, 1892. augusztus 15. Szintéi Géza, Teleky Géza, ellenőr. pénztáros. Nyilvános számadás és köszönet. A kir.-helmeczi ifjúság által e hó 14-én Per- benyiken, a kir.-helmeczi önkéntes tüzoltóegyesü- let javára rendezett nyári mulatság alkalmával a belépő jegyekből s íelülfizetésekből befolyt. ...... 114 ft kiadatott...............................74 ft Tiszta jövedelem 40 ft. mely összeg a kir.-helmeczi önkéntes tűzoltó egyesület parancsnokságának átadatott. Felülfizettek : Sennyey Béla br. 5 ftot, Révi G. Viktor 1 ftot s Mérei N 1 ftot. Fogadják a felülfizetők a jótékony cél érdekében a rendezőség köszönetét. Király-Helmecz, 1892. aug. 18. a rendezőség nevében: Kovalcsik János, pénztáros. Nyilvános nyugtázás és köszönet. A Zemplén könyvnyomtató intézetének személyzete által, f, hó 14-én a Werner-jubileom alkalmából rendezett mulatságon volt a kiadás-. . 171 ft 95 kr. bevétel'. . 104 ft — kr. Vesztesség . 67 ft 95 kr. Felülfizettek: Galitzenstein H. papirkereí kedő Budapest 2 ft, Első-Magyar, Papiripar-Részvénytár- saság Budapest 5 ft, Dongó Gy. Géza 1 ft, Szent- györgyi Vimos 1 ft, Wiehs Keresztélyné 1 ft, Weinberger József 1 ft, Friedlieber Albert 1 ft, Németi Bertalan 1 ft, Schwartzbardt Lipót 1 ft. Weisz Zsigmond 2 ftot. A t. felülfizetők, valamint Borúth Elemérné úrnő őnagysága, ki a szüksé ges nyomtatványokat ingyen állíttatta elő, úgyszintén mindazok, kik öröm-ünnepünknek erkölcsi értékét szives megjelenésükkel emelték, fogaddják ezúton is hálás köszönetünket. S. A.-Ujhely, 1892. aug. 18. A Zemplén betűszedő és könyvnyomtató személyzete, mint rendező bizottság. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Felhívás. Alólirott e folyó hó 28-án d. e. 9 órától délután 5 óráig a Magyar-Király szállónak egyik termében, sajátkezű rajzaimból ingyenes kiállítást rendezek, melynek megtekintésére úgy a nagyérdemű közönséget, mint szaktársaimat, különösen pedig az asztalos segédeket és tanulókat tisztelettel meghívom. S.-A.-Ujhely, 1892. aug. 19-én. Bérezik Vándor, asztalos iparos. CSARNOK. • • Ordög-e, vagy angyal? — Genre-kép — Ma lesz a napja. Mikor az édes anyám fölébred a szokásos délutáni álmából, elébe állok és ünnepiesen kijelentem, hogy házasodni akarok. Szinte látom azt a szép öreg arcát, hogy felvidul erre a szóra. Már az utóbbi időkben kiolvastam a szeméből, hogy szeretné tőlem ezt a szót hallani. Hiába! minden anya óhajtja a fia boldogságát. De magam is meguntam mar ezt a cudar legény-életet, a mit fiatalkori szabadságnak neveznek. Lánc kell nekem, HymenAánca., mely örökre Ilmámhoz, az én angyali Ilmámhoz láncoljon . .. Tehát délután .. . Gálába teszem magamat. Hol is a legszebb fekete kabátom ? Azt veszem föl. Itt van la. Jaj beh rég nem volt rajtam. Mikor is utoljára ? Soroljunk csak el holmi olyan nevezetességeket. írók, művészek estéje, hangverseny, esküvők, temetések. .. Temetés. Megvan. A szegény Márkus Jancsi bátyám temetésén. Rég volt. Hátha nem is jól áll már ez a kabát ? 1 Fel is próbálom. így ni. Oh a legpompásabbul fest. Most pedig, drága kabátom, délutánig ismét pihenni fogsz. De valami keménységet érzek a zsebében, Csak nem pénzes tárca ? 1.. Óh az én pénzes tárcám nem pihenhet ily sokáig. Nézzük meg a lámpánál. Fónykép. De hisz ez az unokatesrvérem fényképe, az Idáé. Mikor adott nékem Ida fényképet ? Kombináljunk. Ha ebben a kabátban volt, csak akkor adhatta, mikor ezt a kabátot viseltem, ez a kabát pedig az apja temetésen volt utoljára rajtam. Igen, igen. Kezdek eszmélni. A temetés, után Idával a kertben sétáltunk, erre emlékszem De miről beszélgethettünk ? Vagy a temetésről, vagy az Idáék elmeneteléről. Igen, mert a Jancsi bácsi meghalt és ők falusi birtokukra akarlak költözni, ezért adhatta a fényképet is, Szegény Ida, visszateszlek a belső zsebembe. Talán már férjhez is ment, mert falun az emberek hamar megházosodnak, vagy férjhez mennek. De nini. Van még ebben a zsebben valami. Vizitkártya, borítékban. Nézzük meg, érdekesek az ilyen reminiszcenciák. Nekem szól, de ki irhattá ugyan ? Márkus Ida... Mit Írhatott szegény? Kedves Zoltán 1 A mit nem volt erőm kimondani szóval: írásba teszem. Igen. Nem akarom a reményedet magammal vinni. A gyászruha még rajtam, hát nagy ellenmondás ez ; de nem akarlak megszomoritani: szeretlek, igen. Csak te légy hü, az én szerelmem változhatatlan. E levelet a pályaházban Írtam. Idád. * E levél után képzelhetni, mit éreztem. Előbbi monológom megakadt, leverten feküdtem kanapémon. Tisztán, tisztán láttam a múltat. Hisz Idát én szerettem, határtalanul, eskümmel. De mert ő elutazott, soha a fővárosba nem jött, kezdtem fn- lejteni. Mikor aztán az Ilma bűvös körébe kerültem, nem létezett előttem több leány az egy Ilmán kívül. Azoa a ponton, mikor az anyámnak kiakartam jelenteni a szivem szándékát, Ilma képe foglalta el egész valomát. Tán csak anyám szava hütötte volna le lelkesültségemet, rámutatván a távoli Idára. így jobb. Egy levélke megtette a szolgálatot. Az anyám előtt rám pirító szégyen el maradt, mert neki szive-vágya, hogy nőül vegyem a gazdag Idát, a kit szerettem is. Egy ingatag férfi állott volna előtte. Most pedig holnap kijelentem, hogy utazni megyek. Apámra hivatkozom a kinek szive szerinti óhajtása volt, hogy utazást tegyek a müveit Európában és a barbár keleten. Anyám, bármint óhajtja is házasságomat, rááll, mert apámat rajongásig szerette. De ez megint csak félig látszott egészséges eszmének, sőt félig sem; mert igaz ugyan, hogy Ida két vagy három évi utazásom alatt tartó hallgatásomat régi szerelmünkről nyílt magyarázatnak tekintheti, de hogy váljak meg ennyi időre imádott Ilmámtól. Valóságos erkölcsi összeütközés előtt állottam. Moralistáknak való, akik a fejükkel gondolkoznak. Az én eszem a szivem ; végre is abban állapodtam meg, hogy jöjjön, a minek jönnie kell. Az anyám megnyugszik, mint minden anya; Ida, ő legföllebb megboszul- hat. így gondolkoztam, midőn a szobalány anyám hívását jelentette. ♦ Beléptem a szobájába. Kisirt szemmel, gondolatokba mélyedve találtam. Az első szava volt : Szegény fiam 1 Azután ismét sírásra fakadt, miközben akadozva hozzá tette: Szegény megcsalt fiam! Rémülve tekintettem rá, mert nincs valami kínosabb, mint egy siró anyát látni ; nem éreztem elég erőt magamban a szólásra, de végre is a férfi győzött bennem s megszólaltam : — Mi történt, szóljon anyám, hisz e jelenet borzasztó — Kitörölte szeméből a könyeket, elémbe lépett és csendesen kezdte: — Ida itt volt... (Mintha a villám sújtott volna le, úgy megrezzentem.) — Igen, itt volt. Légy erős fiam, mert vég- zetszerüt mondok, itt volt a drága fejedelemasszony. (Ekkor elhallgatott és rám nézett, lesve az arcvonásaimat.) — Folytassa anyám, az istenre kérem. — Hát kimondom. Itt volt kijelenteni nekem hogy nem lesz a feleséged, sem senkié. Kolostorba vonul. Megdöbbenve kérdeztem tőle: miért teszi ezt, mikor te szereted, boldogok lennétek, frigyeteknek mindenki örülne. Ne tegye, mondtam. Azt felelte: elhiszem, hogy Zoltán szeret, de nekem fogadásom kolostorba vonulni, én senkit se szeretek ... Oh ha láttad volna, rettenetes rut volt e percben, mint egy ördög. Veled találkozni sem akart, azt vetve, hogy nem akar megszomoritni, de egy levelet hagyott hátra, a melyekben, mint mondja, bocsánatot kér. Ennyit mondott anyám egyfolytában, s elfordulva hozzátette : felejtsd fiam az ördögöt. Kinok közt hagytam el anyámat. Az egész egy megfejthetetlen talány volt, melyről a fátyolt a levélből véltem fellebbenteni. A levélben, ez volt: Kedves Zoltán 1 Nem akartam utadban állani. Uj szerelmedről értesültem, azért siettem a fővárosba, hogy anyáddal beszéljek, s neked e levelet hagyjak. Légy boldog, a milyen boldogtalan vagyok én téged imádó örök szerelemmel. Ida. * Mi lakozik e lényben: ördög-e, vagy angyal? Péter Mihály. HIVATALOS KÉSZ. 1572. sz. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. A nmlgu belügyministeriumnak kolera járvány behurcolhatásának megakadályozására kiadott alábbi rendeletét t. főszolgabíró urnák végrehajtás végett kiadom. S,-A.-Ujhely, 1892. aug. 13. alispán szabadságon : Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. M. kir. belügyminister 61132./VI.—II. szám Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. Az Oroszországban jelenleg uralkodó kolera járvány behurcolásának megakadályozása céljából a kereskedelemügyi m. kir. minister ur f. évi augusztus 5-én 5274i- sz- a- kelt s a fiumei tengerészeti I hatósághoz intézett rendeletével, a pénzügyminister 1 földmivelésügyi minister urakkal, úgyszintén velem
