Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1892-08-07 / 32. szám
gástalanoknak fognak elismertetni. Bikák is kiállíttathatnak, diszoklevelet nyerhetnek, esetleg megvétetnek. A kisbirtokosok : papok, tanítók és földmives gazdák által kiállított állatok pénzbeli jutalmat (dijjazást) nyerhetnek akkor is, ha azok csupán viszonylagos becscsel biéóknak táláltatnak és pedig: I. A saját nevelésű állatok közül jutalmat nyer: egy-egy db. tehén: 15, 10 és 5 ftot. egy egy db. előhasu: 15, 10 és 5 ftot. egy-egy drb. két éves üsző . 10, 7 és 4 ítot. egy-egy db. egy éves üsző: 10, 7 és 4 ftot, II; A nem saját nevelésű állatok közül jutalmat nyer: egy-egy db, tehé n : egy-egy db. előhasu : egy-egy db. 2 éves üsző ; egy egy db. 1 éves üsző IO, 7 és 4 ftot. 10, 7 és 4 ftot. 7, 5 és 3 ftot. 7, 5 és 3 ftot. A mely tehén borjával állittatik ki, az előnyben fog részesülni. Kelt Velejtén, 1892. julius 18. elnöki megbízásból: 1—4 Márton Mihály, e. titkár. 35843./II. 92. Földmivelésügyi m. kir. Ministerium. Felhívás. A földmivelésügyi magyar kir ministérium országos lótenyésztési osztálya részéről ezennel {elhivatnak mindazon tenyésztők, kiknek birtokában három és fél évet betöltött, de a nyolcadik évet még meg nem haladt ménló van és azt eladni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat annak kitüntetésével, hogy a ménló mely vármegyében, mely városban községben vagy pusztán áll, továbbá az eladási árt is az alólirott osztálynál ^(50 kros bélyeggel ellátott beadványban) legkésőbb f. évi augusztus 20-ig jelentsék be. Az eladandó mének a bejelentések mérve tekintetében létrejött egyezkedés után azonnal megvásároltatni és átvétetni; 165 centiméternél alacsonyabb mének, tekintettel a méntelepekben már meglevő anyagra, vásároltatni nem fognak, kivéve ha az egyed kitűnő minősége a megszerzést kívánatossá teszi. A megvásárolt mének vételára csak 1893. évi január hó első felében fog azon adóhivatalnál utalványoztatni, melyet az eladó a vásárlás alkalmával- kijelölend. A Királyhágon-tuli megyékből bejelentendő mének, úgy mint tavaly is, az erdélyi gazdasági egyesület által folyó évi augusztus 28. 29. és 30-án rendezendő kiállítás alkalmával, tehát csakis Kolozsvárott, éspedig a lókiállitás első napján fognak 'szemle alá^ vétetni, a melyre tájékoztatásul a nevezett egyesület részéről közzéteendő prográmm szolgál and. Budapesten, 1892. évi julius 5-én. i—3 Föld mi ve/ésűgyl m. kir. ministérium. Hirdetmény. Gróf Andrássy Sándor velejtei uradalmában a községtől */4 órai távolságban s vasúthoz közel, van eladó: 500 erdei öl tölgyfahasáb, és > 500 „ > botfa továbbá: 2 db. hasas ,berni* tehén, és 2 db. 1 éves »berni« bika. Az eladó állatok eredete Puszta-Kamut, Békésmegye. Felvilágosítással szolgál az uradalmi tiszttartósági hivatal. 1—3 fejlődő ammoniakot és egyéb gázokat, valamint a vizeletet is a legjobb szivacs módjára felszívja. Az előadottakból belátható, hogy érdekünk ellen cselekszünk, ha szomszédjaink jó példáját nem követve, még továbbra is felhasználatlanul hagyjuk földünk ez adományát, A lápok anyagának, a tőzegnek fizikai sajátságai különfélék és csak e tulajdnoságok fölismerése után ajánlható az érté- kesithetésre való alkalmatossá tétel. A tőzegek gyakorlati felhasználását illetőleg számos kérdés merül fel, a melyeknek megoldására felette szükséges a tőzegtelepek tudományos vizsgálata. A kir. magyar természettudományi társulat azt hiszi, hogy a hazai tudománynak és gazdaságnak fontos szolgálatot tesz, ha e feladattal behatóan foglalkozik, és e tekintetben találkozott hazánk földmivelésügyi ministerének, Bethlen András grófnak hazafiui szándékával, a ki nemcsak helyeselte a társulat vállalkozását, hanem anyagilag segélyezi is. A társulat e célból külön bizottságot küldött ki, a melynek feladata, a hazai tőzegtelepek vizsgálatát tudományos, tehnikai tekintetben megindítani, vezetni, és a mennyire csak lehetséges, rövid idő alatt eredményre vezetni. A bizottság azonban, hogy feladatát alaposan végezhesse, különösen a tőzeg-telepek közelében lakó hazánkfiainak közreműködésére is számot tart és e végett arra kéri az érdeklődőket, hogy az alább felsorolt kérdésekre, a mennyire csak lehetséges, kimerítő és tárgyilagos feleletükkel támogassák a társulat és a bizottság törekvéseit. A kérdések ezek : 1. Van-e vagy vannak-e lakóhelyének környékén tőzeglápok? Dombos lápok-e ezek vagy sik lápok ? 2. Van e az egyes lápoknak külön helyi nevök? 3. Mekkora minden egyes láp területe ? Menynyi körülbelül a tőzegláp legnagyobb hosszúsága és mennyi legnagyobb szélessége ? 4. Laposak-e vagy domboruk ? 5. Lapályon feküsznek-e, vagy a magasban ? 6. Ki a tőzegláp birtokos ? 7. Milyen vastag a tőzegláp közepében és milyen vastag a szélén ? 8. Vannak-e a lápon nyílt vizek (tenger-szemek, mocsarak, tavak, esetleg források) ? Mekkora ezek mélysége ? (Vége köv.) Nyilt-tér*) Legerősebb natrontartalmú savanyúvíz. (84 r. ketted szénsavas nátron 10,000 r. vízben), túlságos gyomor- savkénző^L gyomorégés és a gyomor számos egyéb bajai ellen. Kizárólagos szállítók MATTOM és WILLE, BUDAPEST. •) E rovat alatt közlő tekért nem vállal felelősséget a Sierk. .A. szorlsesztó póstája,. Zs. B. urnák. A legszívesebben I Anonimusz-nak. Mi nem alkuszunk. Amit irtunk, azt megírtuk. Tövis. Nem használhatjuk. KÉM HIVATALOS RÉSZ. A hazai tőzegtelepek kutatása ügyében. Hazánk számos vidékén vannak olyan területek, melyek láp néven ismeretesek. A lápnak két főcsoportját különböztetjük meg, ú. m. a dombos- és sik lápot. Hazánkban sok olyan sik-láp van, a melyeket leginkább a nád hozott létre és igy az ilyen láp nádas nevet is kapott. Itt ott azonban megtörtént, hogy a sás kiszorította a nádat és igy a nádasból zsombék keletkezett. A mit a nép savanyu rét-nzk nevez, az rendesen szintén ilyen sik-láp. A lápok, legalább mináluok, mindeddig azon területek közé tartoztak, a melyeknek az illető birtokos nem igen vette hasznát. Igaz ugyan, hogy a tőzeget régtől fogva felhasználják tüzelő anyagnak, a mi az olyan vidékeken, a hol erdő nincsen, szükséget pótol; de újabb időben a tőzeg egészségügyi tekintetben is nagy fontosságra emelkedett. Megismerkedvén a tőzeg bizonyos íertőz- telenitő sajátságaival, Nyugot-Európában a tőzeget felhasználják most arra, hogy vele az árnyékszékeket szagtalanokká tegyék és mindama ragályos anyagokat, a melyek a vizet és a levegőt elronthatják, vele elpusztitsák. A tőzeg alomnak használva, rendkívüli felszívó tehetségénéi fogva megakadályozza, hogy a piszkos vizek tartalmukat részint a levegőbe, részint a talajvízbe juttassák. Angliában és Németországban megtudták azt is, hogy a tőzegalom tehén-és lóistalókban is kitűnő alomnak bizonyult. A tőzegalom olcsó, puha, rugalmas, kevés helyet foglal el ; fölöslegessé teszi a trágya mindennapi kitakarítását és az istálókban ( Felelős szerkesztő : ÜDCOSTG-Ö OTZ". GÉZA. •Kiadó-tulajdonos : ÖZ"V. BOHUTE ELEMÉRNÉ. ^irdetésete. ____ A t. szülök figyelmébe. Az iskolai év beálltával van szerencsém a t. szülők b. tudomására hozni, hogy jó házból való izr. fi- és leánygyermekeket teljes ellátásban részesíteni elfogadok. A j gyermekek előnyére szolgál azon fő körülmény, hogy lakásom az összes iskolák közelében van; valamint az is, hogy nálam a német és franczia nyelvet gyakorlatilag elsajátíthatják. S.-a.-Ujhely, 1892. aug. 4. Tisztelettel: 1—3 Özv. Schön Izidorné. Egy jóravaló molnár segédet keresek, ki jól érti a paraszt- és a hengerőrlést is. Lehet nős is. Hol, megmondja akiadóhivatal. 137. sz. 1892. Hirdetmény. A szerencsi kir. járásbíróság helyiségének fűtésére 1893 ik évre megkivántató tűzifa szállítása árlejtés utján 1892. évi szeptember hó 5-ik napján délelőtti 10 órakor fogván kiadatni, a vá- lalkozni óhajtók jelzett helyre és időre a szerencsi kir. járásbíróság hivatalos helyiségébe meghivatnak. Kelt Szerencsen, 1892. évi augusztus 1. ZFÜJLeici, kir. járásbiró. Ad. 240. sz. 1892. Árlejtés! hirdetmény. A gálszécsi kir. járásbiróság hivatalos helyiségeinek fűtésére 1893. évben szükséglendő 68*5 m. tűzifa biztosítása tekintetéből, nyilvános árlejtés fog tartatni, annak határidejéül f. évi augusztus hó 21-ik napjának d. e. 9 órájára Gálszécsbe a kir. járásbiró hivatalos szobájába kitüzetik. Felhivatnak az összes vállalkozók, miszerint e határidőben 25 frt óvadék letétele mellett a kitűzött helyen jelenjenek meg. Az árlejtési feltételek ugyanott a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. Gálszécs, 1892. augusztus hó 1. Görgey, kir. járásbiró. 2138/ki. sz. 92. Zemplénm. n.-mihályiJ. szolgabirája. Fályáizati liird.etm.én3r. Zemplénvármegyei n.-mihályi járásban a vásárhelyi körorvosi állomás, melyhez Bánócz, Kis- és Nagy-Csebb, Füzessér, Alsó-Körtvélyes, Krasz- nócz, Lask, Leszna, Morva, Pazdics, Rákócz, Sá- mogy, Szuha és Vásárhely, összesen 8942 lelket számláló községek tartoznak, megüresedvén, annak választás utján leendő betöltésére ezennel pályázat nyittatik. Ezen állomás 500 ft évi fizetés, 231 ft fuvarátalány és szabályrendeletileg megállapított gyógykezelési járulékokból álló javadalommal van egybekötve. Felhfvatnak a pályázni szándékozók, hogy az 1876. évi 14 t.c.-ben körülirt minősitvényeikkel iga- : zoló kérvényéhez alólirott szolgabirói hivatalhoz í f. 1892. évi augusztus hó 28-ik napjáig bezárólag I annál inkább adják be, mert később érkező folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. A körorvosi választás f. 1892. évi augusztus hó 29-én d. e. 10 órákkor Vásárhelyen a kör székhelyén a róm. kath. iskola helyiségében fog megtartatni. Nagy-Mihály, 1892. évi Julius 29-én. Füzesséry Tamás, főszolgabíró Tk. 4352/189I. sz. Hirdetmény. A s.-a.-ujbelyi kir. törvényszék mint tkkvi hatóság az 1868. évi I. t.-cz 17. §-ához képest felhívja mindazokat, kik- ‘. nek Nagy Erdő puszta határában a felső-bodrogi vizszabá- lyozö társulat által a Bodrog folyó szabályozásához kisajátitott földterületért nevezett kisajátító társulat által letétbe helyezett s ezen kir. törvényszék mint tkvi hatóságnál megtekinthető kimutatásban megjelölt kártalanítási összeg mennyiségére nézve ellenvetésük van, avagy a kik a kártalanításra bármi cimen igényt tartanak, hogy ebbeli ellenvetésüket illetőleg igényeiket az 1882. évi szeptember hó 27-ik (huszonhetedik) napjáig e/en kir. törvényszék mint tkvi hatóságnál annál bizonyosabban bejelentsék, minthogy a később jelentkezők észrevételeire és igényeire semmi tekintet nem lévén, a kártalanítási összeg annak, s azon mennyiségben fog kiadatni, a kinek részére s a mely összeggel a kimutatásban ki van téve, s a kisajátitott földterület tehermentesen fog a kisajátító társulat részére bejegyeztetni. Kelt S.-A.-Ujhelyben, a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál I892. évi február hó 22-ik napján. Képes Gyula, kir. tvszki bíró. Tk. 1464. sz. 1892. Árverési hirdetményi kivonat. A tokaji kir. járásbiróság mint telekkvi hatóság közhírré teszi, hogy Glück Zsigmond és társai végrehajtatónak Dovák Mihály végrehajtást szenvedő elleni 283 ft 33'/s hr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.- ujhelyi kir. törvényszék (a tokaji kir. járásbiróság) területén lévő, Tólcsva nagyközségében fekvő1 a tolcsvai 499. szám tjkvben A. I. 1173. hr. sz. a. Dovák Mihály végrehajtást szenvedettet 3/4-részben, Rosenwald Fisch tulajdonostársat pedig y^-részqen illető, azonban az 1881. évi 60. t.-c. 156. §-a alapján egészben árverés alá bocsátandó malomra 160 frt, továbbá a tolcsvai 707. sz. tjkvben A -|- 1177 és 1179. hr. sz. alatt Dovák Mihály végrehajtást szenvedett tulajdonául Írott ingatlanokra és pedig: az 1177. hr. sz. ingatlanra 248 frt, az 1179. hr. sz. ingatlanra pedig 203 ftr ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1892. évi angüsztüs hó 22-ik napján d. e. £]0 órakor Tolcsva község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni iog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881 évi november hó l-én 3333. szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában, kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1 ggi LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Tokajban a kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1892. évi junius hó 10-ik napján. liáczay, kir. jbiró.
