Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-31 / 31. szám

a kereskedő tanulókat a számukra rendelt iskola látogatására, mint az iparos tanulókat iskoláik lá­togatására. Pedig kétségbevonhatatlan, hogy kor­mányunk intenciója nemcsak magában is szép, hanem főként a hasznosság elvén alapuló. Mi lehet mégis az oka annak, hogy a ke­reskedő tanulók iskoláztatása mindezideig elma­radt, holott az iparos tanulóké az iránta sok he­lyen mutatkozott ellenszenv dacára is a törvény keletkezése után azonnal létrejött ? Ennek elmaradását egyik oldalról tekintve egyrészt abban látom, hogy a kereskedő tanulók törvény ellenesen nem szegődtetnek és szabadit- tatnak, tudtommal legalább, az iparhatóságnál és nyilvántartásuk szerfölött meg van nehezítve ; más­részt pedig, hogy a kereskedő főnökök több, hi­vatalos helyről érkezett rendelet ellenére is ide genkedtek tanulóik iskola látogatásától. Másik oldalról tekintve pedig a pénzügyi szempont volt az, mely a dolgot nem sürgettelte, azaz, mint ahogy legutoljára történt, abbanhagyatta. Több okot is tudnék felemliteni még, de ezek kevésbé lényegesek. A mondottak közül csak kettőre szorítkozom. Ami a kereskedők ellenvetéseit, kifogásait illeti, azok nagyrészben indokoltaknak mondhatók. Óhajtásuk lényege ugyanis, hogy az ő tanulóik ne osztassanak be az iparostanulók osztályaiba, hanem taníttassanak külön és főként a nekik szük­séges speciális ismeretekre (könyvvezetés, keresk. számtan, levelezés). Felfogásuk tehát ebben a te­kintetben a közokt. ministerium által kiadott tan­tervvel azonos. E tanterv szerint tanulóik legalább 7 óra látogatására köteleztétnek épen úgy, mint az iparostanulók, kiknek heti óraszámuk a rajzzal együtt ugyanennyire van kimondva. A két iskola tantervét összehasonlítva rög­tön kitűnik, hogy mindkettőt egy kalap alatt össze­vonni emn szabad. A tanulók általános előkép­zettsége és műveltségi foka, a külön-külön meg­szabott tananyag, az osztályok tultömöttsége, nem engedik meg ezt, Ha tehát az ipariskola keretében a keres kedő tanulók részére egy-két osztály felállittatik, akkor a főnökeik által emelt kifogások éle telje­sen eltompul. Ök kárukat látnák ugyan abban, hogy tanulóikat kénytelenek volnának bizonyos időkben nélkülözni de, gondolom, hasznukat lát­hatnák, hogy tanulóikból ügyes, a könyvvezetés­ben, levelezésben teljesen jártas segédeket nyer­hetnének. Hogy az iskoláztatásnak legnagyobb hasznát maguk a tanulók látnák, természetes. Minthogy azonban a kereskedő tanulók, 8 esztendőn keresztül nem fizettek be semmit az ipariskola pénztárába, holott az iparostanulók rendes tandijat űzettek; minthogy nem szegőd­telek, nem szabadittattak az elsőfokú iparható­ságnál, ily címen tehát szintén nem járultak az iskola fentartásához: igazságos és méltányos, hogy oktatásukért emezeknél nagyobb tandijat fizesse­nek. Ily értelemben határozott az ipariskolai bi­zottság is a múlt tanév derekán, mikor egy osz­tály felállításának szükségességét kimondotta. És ezzel most a második ponthoz jutottam. Amint az imént mondottakból kitűnik, az uj osztály fentartási költségei részben maguk a kereskedő tanulók által fedeztetnek és csak rész­ben az ipariskola pénztára által, melynek állandó tétele a város részéről évente megajánlott 400 ftnyi segély és egyéb bevételi források. Minthogy később hányás, a végtagokban görcsök, a test meghidegülése, megkékülése, a hang elváltozása, rekedtség, mellszorongás, vizedet megrekedés és általános kimerülés járul. De még a kolera ily teljes alakjában szen­vedő betegek közül is mintegy fele meggyógyul, ha észszerűen tartja magát és kezeltetik. Vannak azonban a kolerának oly alakjai is, melyeknél az itt elősorolt kórjelekből egyik, vagy másik, vagy több is hiányzanak, vagy hol a baj a hasmenésnél állapodik meg s azzal múlik el. S ez esetek különösen fontosak, tekintettel a beteg­ség elhurcolására, a mennyiben oly betegek is vagy azok holmija hurcolhatja s terjesztheti tovább a ragályt, kik magok alig hiszik, hogy kolerában szenvedtek. A kolerának minden egyes kórjele oly any nyira szembeötlő, hogy járvány idején a nem or vos is azonnal ráismerhet. A kolera előfordul néha nálunk a forró nyári hónapokban ragály behurcolása nélkül s néha na­gyobb számmal is; halálos kimenetelű is lehet, de ez az európai, vagy amint nevezik »nostras*, soha sem terjed el járványszerüleg. Ez csak ama kolera természete, mely Ázsiában honos, s onnan hurcolják be hozzánk. Terjedését illetőleg, minden kétséget kizáró tény gyanánt tekinthetjük, hogy terjesztését az emberi közlekedés s leggyakrabban maga az ember közvetíti s ezen tapasztalati tény halomra dönti azok véleményét, kik azt hiszik, hogy hozzánk nyugatról nem jöhet be, csak észak­keletről. Azt magam is hiszem, hogy járványos és ragályos kórok tekintetében általában, s igy most a kolerával szemben is, bennünket nyugatról kisebb veszély fenyeget, mint északról és keletről ; de pedig az uj osztály úgyis az ipariskola kereté­ben lesz felállítandó, a város jobban terheltetni semmi esetre sem fog. Ha talán mégis nagyobb fedezeti összegről volna szó, a kassai ipar- és kereskedelmi kamara volna megkeresendő. De különben is anyagi tekintetek itt számí­tásba nem jöhetnek, mert a törvény minden köz­séget, ahol 30 kereskedő tanuló van, egy, szá­mukra szervezendő iskola felállítására kötelezi. Nem tartható szép és az országra üdvös dolog­nak, mikor egy kulturális intézmény létesítése elé anyagi vagy más kicsinyes okokból nehézségek gördittetnek. Kérdés tárgyát képezheti immár, hogy a ta­nításra kik alkalmaztassanak. Az általános ismere­tek tanítására egy jó képzettségű tanító is, de a speciális tárgyak tanítására okvetlenül gyakorlati téren működő egyén. Igaz, hogy tanításra alkalmas és egyszersmind vállalkozó ilyen szakember ne­hezen található, de nem hiszem, hogy egyátaljában nem volna található. A dolog végtére is nem olyan nagy, hogy komoly fenakadást okozhatna 1 Külön­ben is nézetem szerint csak az első osztály volna felállítandó és így csak heti 2—3 óra adásáról volna szó. Mielőtt végeznék, egy anomáliát említek meg. Mert mindenesetre anomália az, amit a múlt esz­tendőben tapasztaltam : hogy ugyanis az akkori főszolgabíró urnák, mint elsőfokú iparhatóságnak szigorú rendeletére a tanulók kétharmadrésze be- íratásra jelentkezett, egyharmada pedig teljesen kivonta magát a kötelezettség alól. Ezt különben sok ip. tanuló is teszi. A beiratkozottak közül aztán az igazolatlanul mulasztók megbírságoltatnak, amely rendszabály különben igen üdvösnek bizonyult. Csakhogy azok, kik teljesen kivonják magukat a kötelezettség alól, tehát be sem iratkoznak, bün­tetésben nem részesülnek és ezt látva, a többieket nevetik. Node a múlt tanévben szorgalmazni sem lehetett a dolgot, mert a bizottság javaslata ellenére a keresk. tanulók részére uj osztály nem állíttatott (különvélemény ?); amelybe pedig a beiratkozottak szoríttattak, még újakat úgy sem lehetett volna szorítani, Pedig ha tudná a laikus, hogy egy túlontúl tömött és a szó legszorosabb értelmében heterogén elemekből alakított osztályt mily gyönyörűség ta­nítani és mily sikeres és hálás munka az ? 1 Quod scripsi, scripsi. Ha tanügyi dolgokban a tanügy szolgái hal­lgatnak, kik szóljanak akkor ? —e —1. V’ármeg'yei ügyek. A közigazgatási bizottság jövő havi rendes ülését augusztus n-én d. e. 9 órakor tartja. A vármegyei házipénztár és alapok 1891. évi dec. 31-iki állásáról szóló számadási zárlatokat e napokban vizsgálta fölül a számrevőség. E zár­latok szerint kitett a tiszta vagyon készpénzben 2iito73 ft 68.5 krt, értékpapírokban 37,776 ft 34.5 krt, együttesen : 248,850 ft 03 krt ; melyből jól esik megtudni, hogy a vármegyei központi szegényalap 26,571 ft 67 krnyi vagyon fölött rendelkezik. Uj állomások. A közigazgatási bizottságnak egyik küldöttsége az alispán elnöklete alatt teg- wHwwwwww^wmwwMMMwmwwwwwwwa nem a betegség természeténél, a földrajzi és kli- matiko-tellurikus viszonyoknál, hanem a nyugat kultúrájánál fogva. Nyugaton a műveltség, a tudo­mány vívmányai iránti tekintet ha nem is a nagy tömegnél, de az intéző körökben oly annyira elő­haladott, a közigazgatás oly annyira megbízható, hogy amit ott törvény vagy kormányrendelet meg­szab, azt végre is hajtják. Északon és keleten ez nem igy van. Itt hiányzik a végrehajtó közegek­ben a megbízhatóság, kivált általuk föl nem fogott és ellenőrzés nélkül maradt parancsokkal szemben. Orosz- és Törökország a felénk tartó kolerát csirá­jában elfojtani még sokáig nem fogják. Hogy Fran­ciaország s még inkább az alaposságáról ismert Németország elfojthatja, s talán még ezen invázió­jánál is el fogja fojtani, az nemcsak lehetséges, de valószínű is. Mert itt át van hatva azon tudattól, hogy minden tárgy, mely kolerás beteggel, ha az illető nem is halt meg, érintkezésben volt, tovább viheti és terjesztheti a kolerát, az első elhurcolt eseteknél kétségkívül megsemmisitnek mindent, mi a kolerát tovább terjeszthetné. A nyugati kultúra erélyének és óvatosságá­nak köszönhetjük már azt is, hogy tavaly, midőn a baj Egyptom felöl fenyegetett bennünket, a szi­gorú vesztegzár által sikerült megakadályozni be- hurcolását. Igaz, hogy szárazon ily rendszabály ma már kivihetetlen: de annál nagyobb erélylyel fognak az első Dél-Franciaországból felénk hurcolt ese­tekkel elbánni; s ki is kerülhetjük, kivált ha résen leszünk s ellenőrizzük a köztisztaságra vonatkozó rendszabályokat, a közhelyek fertőtlenítésére, s kivált az első, bár kisebb fokú megbetegedések följelentésére kiadott rendeletek pontos foganato­sítását. nap d. e. tanácskozott a kérdés fölött, hogy a vármegyei ebadó-alap terhére mely uj állomások lennének rendszeresitendökf A küldöttség az említett alap rendeltetését és pénzereját mérlegelvén, arra a megállapodásra jutott, hogy S.-A.-Ujhely és N. - Mihály székhelylyel egy-egy uj állatorvosi, úgy­szintén a számvevőséghez még egy I. osztályú irnoki állomás rendszeresítését fogja a vármegye t. bizottsága előtt javasolni. A földmivelésügyi klr. minister a tokaji partvédomüvek kiépítése céljából a s.-a.-újhelyi kir. adóhivatalnál 7000 ftnyi állami segedelmet tett folyóvá. Az 1893—94. évi útépítés költségvetésének szükségleti részét a kir. államépltészeti hivatal már egybeállitotta. A kiadásoknak évi eredménye ; összege: 215887 ft 42 kr. Hírek a nagyvilágból. Kolera. A veszedelmes járvány rendkívül rohamosan terjed, habár Európa minden orszá­gának kormánya óvóintézkedéseket tett, hogy a mennyire csak emberi erőtől kitelik, megakadályozza behurcolását. Csak napok kérdése, mikor üti esetleg fel fejét Galíciában is, melynek immár tőszomszéd­ságában, az orosz galíciai határon garázdálko­dik, a mint ezt monarhiánk pétervári követe tu­datta a belügyministeriummal s az udvarral. Az osztrák kormány a jelentés vétele után azonnal megtette intézkedéseit; de hogy sikerült-e ezzel útját vágni a kolera továbbterjedésének, nagyon is kétséges, ámbár most már az orosz kormány is nagyobb erélylyel jár el azokkal szemben, kik nem követik szigorúan azokat az utasításokat, melye­ket a vész elfojtása érdekében közrebocsátottak. Belcsev, bolgár pénzügyminister, meggyilko- lóit a haditörvényszék halálra ítélte. Sztanbulov mi- nisterelnök, ki jelenleg a távollevő fejedelmet is helyettesíti, a kegyelmet kérő folyamodást félretette és végrehajtatta az Oroszország részéről felbérelt gyilkosok fölött a halálos Ítéletet. A reichsrath, mint Bécsből jelentik, miután az urakháza i. hó 27-én elfogadta a valuta-javas­latot, őfelsége megbízásából elnapoltnak nyilvání­totta tanácskozásait. Spanyolország több városában, az uj községi adó behozatala miatt, zavargások vannak. Afrikában, a Kongó államban az arabok fel­lázadtak. Hírek az országból. Wekerle kitüntetése. Mindenki tudja, hogy a valutareform eszméjének tetté való megértetése kizárólag Wekerle Sándor, kir. pénzügyminister ér­deme. Tény az is, hogy a valuta-reform kezde­ményezése örökké a Wekerle nevével marad kap­csolatban Most, hogy a nagyszabású valuta-törvény­javaslatok szentesítés alá kerültek, őfelsége Wekerle Sándor dr. kir. pénzügyministernek az első osztályú vaskorona-rendet díjmentesen adományozta. E kitün­tetés alkalmából az egész ország, Zemplén népe is, párkülömbség nélkül, lelkes örömmel kiáltja az éljen-1 1 JBJHWtBaiiWilttWlBrMWWMWMMaBWI—BMWMMM— Ez irányban nagyon kitartóknak kell lennünk, mert, hogy meddig maradhat fenn a járvány Dél- Franciaországra szorítva, azt a tudomány mai, még hiányos állása mellett megjövendölni észszerüleg lehetetlen. S én nem is hiszem, hogy mind valók legyenek ama szavak, melyeket most a napi sajtó, mint a bacilus-korifeusok állításait a járvány tarta­mára nézve terjeszt. Mert ha minden kétséget ki­záró tény gyanánt lesz is igazolva a kolera táma­dása és terjedése alakkal biró lények vagy testek által, még mindig fenmarad az a kérdés, hogy mily időbeli, földrajzi körülmények és egyéni haj­lamok okozzák hát azt, hogy oly országokban, hol semmit sem tesznek ellene, egyszer erősebben, máskor enyhébben dúl s egyszer lassankint, máskor pedig mintegy csapásra szűnik meg. Egy lépéssel tovább vagyunk már a kolera ismeretében, mint az utolsó európai járványkor, de a bacillus természetéről s az életének, szaporo­dásának kedvező vagy kedvezőtlen körülményeiről még vajmi keveset tudunk. S épp ezért nem bírom eléggé kárhoztatni a sajtónak azt az eljárását, mely szerint most, veszély idején, az egymásnak ellentmondó elméletek tag­lalásába bocsátkozik s ez által sokaknál megingatja az elrendelt óvóintézkedések helyes voltában való hitet. Háború idején a kiadott parancsot birálgatni nem szabad, azt végre kell hajtani. Különben is a népszerűsített tudománynak a már igazolt té­nyéknél kell maradnia. S ily tényül kell tekintenünk azt, hogy a kolerának most már ismert, minden tárgyhoz, ru­hához, levélhez, ételhez, italhoz, mosdó vízhez stb. tapadható csirája erélyes dezinfekció által meg­semmisíthető. De hol keressük hát föl, ha az oly rendkívül Folytatás a mellékleten

Next

/
Thumbnails
Contents