Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-17 / 29. szám

működnek a tanügy előmozdításában. Igen 1 kezdeni kell nekünk is valahára, mert bizony mi jó lélek­kel mondhatjuk, hogy az iskoláztatás ügyében még nem ébredtünk fel, máig sem értettük meg a kornak intő szavát. Az utóbbit mondtuk mi ugyan már a »Zem­plén* múlt évi, április havában megjelent polgári leányiskola felállítását sürgető cikkelyünkben is, de azt itt azért ismételjük, mert felszólalásunkat akkor sokan »keményének tartották. Régi dolog az, hogy az igazságot »dorong*-nak tekintik s a tisz­telt olvasó megengedi nekem, hogy ezen igazság mélyebb okait ne fejtegessem. Bátran felteszem róla, hogy előtte azon ügy, melyről múlt évi kemény nek nevezett felszólalásunkban értekeztünk, sok­kal fontosabb holmi apró nehezteléseknél. S hogy is ne. Hiszen ha még sokáig tartana a »more patrio« való feltétlen és folytonos takargatás, nem szólás, elnézés, mint ezt városunk tanügyi dolgában nem egyszer tapasztaltuk, bizton elérnök, hogy, nem­sokára azt hinné az ember, hogy városunknak éppen semmi kötelességei nincsenek a tanügyet illetőleg. Azért jól eső örömmel olvastam a »Zemplén» multheti számában, hogy most (a várm, közigaz­gatási bizottság f. hó 7-én tartott gyűlésén) a megye első tisztviselője, Molnár István főispán őrnél tósága, síkra szállt városunk nőnevelésének felvirá­goztatása érdekében, azokról a mizériákról szólván, melyek S.-A.-Ujhelyben az iskolai nőnevelés elha­nyagolt állapota miatt méltó aggodalomba ejtik a szülőket, mert — úgy mond — hiábavaló dolgot végzünk, ha csak a fiuk taníttatására fordítunk nagyóbb gondot és hozunk áldozatokat, a leányok kiművelését pedig teljesen elhanyagoljuk; a női is­koláztatás, úgy amint az ma nálnnk történik, egyál­talán nem felel meg a közvárakozásnak.« Öméltó­sága ezen nyilatkozata általános tetszést és örömet szült a városunk népoktatásának felvirágoztatását őszintén óhajtó körökben. Ezen öröm fokozódott amaz örvendetes tény által, hogy ez alkalommal Nemes Lajos kir. tanfelügyelő és Dókus Gyula vármegyei főjegyző is hangsúlyozták a felsőbb, azaz polgári leányiskola szükségességét. Mai napság a polgári leányiskola haszna és célja fölött hosszú értekezést írni, annyi volna, mint »baglyokat vinni Athénbe*. Az általános művelődés rohanva megy elő. Az utolsó két év­tizedben a tanultság általában ropant haladást tett. Országszerte számos uj intézetek keletkeztek ; és mind ezen haladás, nemcsak a férfinem, hanem a nők érdekében is történt. És méltán. Hiszen a nők is egyik felét képezik az emberiségnek. Hála istennek elmúlt már az az idő, midőn a nők járat­lanságát a helyesírásban, számtanban, a történelem­ben és természettudományokban, habár ezeknek elemeiben is, valami üdvös dolognak tekintették. Manap bizonyára senki, ha a közművelődés szín­vonalára feljutott, nem fogja azt a leányt művelt­nek nevezni, ki egy pár tucat érdekes regényt olvasott ugyan, de a valódi műveltséget feltételező ismeretekben teljesen járatlan. De másrészt ime már a törvényhozás polgári foglalkozásokra is tért engedett a nőknek. Táviró pósta- és egyéb hivataloknál tisztségek betöltésére is felhivatnak a nők. Bizonyos tehát az, hogy a »fin de siede* korá­ban a tisztességesebb osztályú nőnek nem elégsé­ges a kiképzés csupán írás, olvasás a női munkák — Csihes Pál uram is itt bóbiskál. — Épen eltalálta biró uram, — Hol van hát a nyolcadik ? A ki áldója van 1 — Majd megszámolom én nomán — mondá Pofás János, ki számadó is volt valamikor a hely­beli uraságnál és igy többre nézte magát a töb binél tudomány dolgában. Elveszi a biró-pálcát és kezdi: egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét. — Nincs itt komám aranyér se több; pe­dig én úgy látom, mintha mind begyülekeztünk vóna. — Na sebaj, mond a biró, gyerünk ki az udvarra, ott van egy rakás sár, melyet a Csőri cigány dagasztott, akivel a falu házát fogják meg tapasztani. Abba mindenki beüti az ujját. Ha nem lesz nyolc lyuk, akkor nem vagyunk itten. Lassan kiszuszogtak az udvarra. A biró rendezte a furcsa népszámlálást. Ó maga nyomintotta be először ujját a sárba, még pedig a nagy ujját, hogy az összeszámlálásnál támpontul szolgáljon. A többi utána mind a mu­tató ujját. Mikor az aktus végbement, a biró megszámlálta a lyukakat, egy kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc. Most meg mán kilencen vagyunk. Egymásra nézett erre a nyolc bölcs olyan ábrázattal, mintha azt kérdeznék egymástól, hogy ha nem bolondultak-e meg? Tanakodtak sokáig a rébusz felett, de nem tudtak sehogy sem a differálásnak nyitjára jönni. A dolog magyarázata pedig nagyon egy­szerű : Pofás János uram véletlenül egy ujj helyett kettőt bökött a sárba. és a háztartás dolgában, hanem közműveltségi képzettséggel is kell birniok, annál is inkább, mi­után az élet a nőt gyakran önállósága kényszeríti. Unállólag a nő pedig az élet mai viharai közt csak úgy állhat meg, ha erre elegendő képzettség­gel bir. Mindezek világos és minden gondolkozó ember által igen könnyen felfogható dolgok, azért hazánkban is, különösen az utolsó évtizeden, be­látták, hogy a már létező tanintézetek mellett alig bir valami oly fontossággal, mint egy felsőbb leány­iskola felállítása. Most már csaknem minden né­pesebb magyar városban létezik felső vagy pol­gári leányiskola, melyben az elemi osztályokat végzett leányok magasabb oktatásban és művelő­désben részesülnek. Főispánunk nemes érdeklődése után remél­hetjük immár, hogy egy polgári leányiskola fel­állítása nálunk sem lesz többé hiú remény, sőt ha a város a kir. tanfelügyelőt feladatának megoldásában támogatni fogja, a felsőbb leányis­kola eszméje már a legközelebbi időben ténynyé válik. Nem kételkedünk, hogy S. A.-Ujhely polgár­sága áldozatra készen öleli szivére ezt a városunk­ban létesítendő uj intézetet, mely kétségkívül ér­dekei helyes felfogásának jelzője gyanánt fog szol­gálni azok előtt, kik a közművelődés ügyéért lelkesülve, a jobb jövő zálogát nevelésügyünk okszerű fejlesztésében keresik, <Knopfler Nándor. Vármegyei ügyek. Őfelsége a király 25 éves jubileomának em­lékére ezüst érmek készültek, melyekből egy pél­dányt vármegyénknek is küldött a belügyminister. Az 1893 és 1894. évi vármegyei közutépi- tés költségelőirányzatának alapmunkálatai, melyek az előirányzat fedezeti részének szerkesztéséhez fognak anyagot szolgáltatni, az egész vármegye területén folyamatban vannak. A községi közlekedési utak összeírását és felmérését a vármegye alispánja elrendelte, hogy az igy szerzett tapasztalatok is a községi köz­munka felhasználásánál irányadóul szolgáljanak, Hírek a nagyvilágból. A kolera, ez a rettegett ázsiai vendég, mely Európába í.z idén is készül ellátogatni, már a Volga és Ural folyók mellékén, Dél-Oroszország- ban bemutatkozott. A középkori tudatlanságban tartott lakosság, úgy vélekedvén, hogy a kolerát az orvosok csinálják, zendülésben tört ki, s fegy­veres erővel kellett lecsendesiteni. Saint-Gervais, francia-svájci hires fürdő kö­zönsége óriási szerencsétlenségnek esett áldozatul. A fürdő fölött emelkedő jegeshegy ormáról egy jégmező alázuhant s törmeléke, valamint a zuhogó árvíz több falut, ezek között a fürdőt is, elpusz­tította. Csak magában Saint-Gervais fürdőben ed­dig 226 holttestet találtak. Ravachol anarhista vezért Párisban f. hó 11-én lefejezték. Kínában, francia és kinai csapatok közt, vé­res összeütközés volt. Hírek az országból. Őfelsége, a király, az idei őszi hadgyakorlatok befejezése után, a visegrádi vadászterületen szarvas­vadászatra készül. Visegrádon a király vadász­passziójában csak a legközelebbi fejedelmi rokonok szoktak osztozni. Baross utóda. Bevégzett dolognak tekintik a budapesti nagy lapok, hogy néh. Baróss Gábor utóda a kir. kereskedelmi ministeri széken Lukács Béla kir. keresk. ministeri államtitkár lesz. Az uj pénzérték szabályozásának alapelveit magában foglaló törvényjavaslatokat az ország­gyűlés képviselőháza, rövid vitatkozás után, letár­gyalta s úgyszólván teljes egyetértéssel elfogadta. A főrendiházban a javaslatok tegnap kerültek tárgyalás alá s igy rövid napok múltán törvény erőre emelkednek. Hasonlóan kedvező fogadtatás­ban részesült a valuta-javaslat Ausztriában is. Wekerle Sándor dr. kir. pénzügyminister lángelmé­jének érdeme, hogy a korszakalkotó nagy mű aránylag rövid idő alatt előkészíttetett és ma már a megvalósulás stádiumába jutott. Az egész nemzet lelkesülten kiáltja a minister felé: Isten sokáig éltesse 1 A „Zemplén“ t. előfizetőihez! A félév lejárván, julius hó l-sőjével uj előfizetést nyitunk; fölkérjük lapunk t. barátait és pártolóit a hátrálókok befizetésére, valamint az előfizetések megújítására. A lap julius havi számát minden előfizetőnknek megküldjük, s azt, ki megtartja, továbbra is előfizetőnek tekintjük. A t. községi körjegyző- és biró urakat szin­tén kérjük lapdij-hátralékaiknak mielőbbi bekül­désére. Tisztelettel: A tZemplén« kiadóhivatala. Különfélék. (Legkegyesebb adományok.) ófelsége, a király, kabinet irodája utján, Sándor Pál topolyáni, — Apáthy Ágoston lyubisei, — Hromodka Miklós sztakcsin-rosztokai, — Magyar Pál bánóczi tanítók­nak, úgyszintén Magyar István kis-ráskai lakosnak 15 — IS ftnyi kegyes adományt küldött. (Személyi hírek.) Teljes részvéttel értesülünk, hogy Debreczenyi Ferenc bátyánk, a szinnai járás szolgabirája, Gálszécsen, hová szabadságának élve­zése végett utazott, súlyos betegen fekszik; — Rónai Istvánt, a kir. dohány és szivargyár vezetőjét, kit jóizü tárcacikkeiből lapunk t. olvasói is ösmer- nek, a dohányjövedéki igazgatóság S.-A.-Ujhelyből Pápára küldötte, hogy az ottan felállítandó kir. dohány- és szivargyár előkészítő oskoláját, úgy mint S. A.-Ujhelyben tette, rendezze be. E meg­tisztelő kiküldetésről őszinte örömmel adunk hirt. (Kinevezés.) Őfelsége a király( Rácz Kál­mán dr. törvényszéki jegyzőt, az újhelyi kir. já­rásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Á jól megérde­melt előléptetéshez gratulálunk 1 (Ujhely a minister előtt.) F, hó 14-én Barthos József főszolgabíró, Hlavathy Elek v. jegyző, Jele­nek Ádám, Székely Elek és Szölősi Artur kép­viselőtestületi tagokból álló városi küldöttség tisz­telgett Wekerle Sándor dr. pénzügyminister őnagy^ méltóságánál, úgy is mint a kereskedelmi tárca ideiglenes vezetésével megbízott ministernél. A küldöttség, melyet Dókus Ernő, kerületünk országos képviselője vezetett, két peticiót terjesztett elő. Az elsőben kérték a ministert, hogy most, mikor Ujhely a főbb utcákat, melyekbe az állami útnak másfél kilométernyi szakasza is bele esik, rendszeres és nagy költséget igénylő burkolással szándékozik ellátni, tekintettel arra, hogy az államut eme szakaszának évi fentartása a jövőben s előre lát­hatólag hosszú ideig a kereskedelmi minister tár­cáját terhelni nem fogja: a költségek fedezéséhez az országos alapból bizonyos összeget utalványozni kegyeskednék. A második kérelem a regále-bérlet ügyére vonatkozik. Tudvalévőleg ez a bérlet a folyó év végével lejár, és amit a város a múltban roszul cselekedett s most. ha ugyan sikerülne, sze retné jóvátenni. E végből kérték a ministert, hogy a bérlet kiadásánál a város, mint JaérlŐ javára a lehető kedvezések biztosíttatnának Őnagyméltósága a minister küldöttséget, melynek tagjait régi jó ismerőseinek nevezte, igen nyájasan fogadta, és mindakét rendbeli kérelemnek a lehetőségig ked­vező elintézését kilátásba helyezte, úgy, hogy a deputáció tagjai igazán vérmes reményekkel tér­tek haza. (Közegészségügy.) A; kolerás hirek jó eleve tettre sarkalják városunk hatóságát; mert annak eredményeként kell tekintenünk, hogy Szepessy Arnold dr. v. orvos és Schmidt Lajos rendőr-ta­nácsos az egész városban lelkiismeretes orvos-ren­dőri szemléket teljesítettek. Egyrészt, hogy tiszta képet nyerjenek a város köztisztasági viszonyairól, másrészt pedig, hogy a közönséget a hol kell, fölhívják a rend és tisztaság megtartására és hogy megtegyék a szükségeseket ennek elérésére, ha szép szóval nem, a legérzékenyebb büntetések alkalmazásával is. Részünkről nem tudjuk eléggé helyeselni mindazokat az intézkedéseket, melyek a köztisztaság és ezzel a közegészségügy javítását tűzik ki célul és kívánjuk, hogy meglegyen hozzá a kitartás és a végrehajtásban a kellő szigorúság. Végül pedig azt a megjegyzésünket íüzzük ehhez a dologhoz, hogy a köztisztaságnak fő-fő feltétele lévén az utcák folytonos tisztántartása, tanúsko­dunk benne, hogy azt a feltételt öntözés nélkül és más munkákra is gyakran igénybe vett hat sep­rőssel, a legnagyobb igyekezet dacára, el lehessen érni. És épp úgy, hogy az udvarok is tisztán tar­tassanak, alkalmat és pedig olcsót és kötelezőt kell nyújtani a közönségnek; nevezetesen kell, hogy házi szemetjét rendszeresen kihordathassa. Ez pedig akkor lesz elérhető, ha a város az összes szeméthordást monopolizálja, vagy pedig szemét­hordó vállalatot létesít, örülnénk, ha a mi véle- ményünK a városi orvos és a rendőr-tanácsos véleményével találkoznék. Ajánljuk ezt az ügyet a főszolgabíró és a képviselőtestület figyelmébe. (Az időjárás) mely a mu't heteken ránk té­vesztette a kánikulát, e héten esősre és igy türhetőre fordult. Csötörtökön d. u. a N.-Mihály határában kis felhőszakadásnak is beillő zápor az aratásban nagy károkat okozott. Szinna vidéké­ről is panaszkodnak a Garabonciásra, ki a Vi- horlát mögül egészen váratlanul előtörve nagy procellával paskolt végig a Cziróka-völgyön. (Az aratást) e hét folyamán vármegyénk felső vidékén a homonnai járásban is megkezdet-

Next

/
Thumbnails
Contents