Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-11-06 / 45. szám

Ezekután felolvasták Nemes Lajos kir. taná- :sos és vármegyei kir. tanfelügyelő üdvözlő levelét, nelyben nagy sajnálatának ad kifejezést, hogy ezen z ünnepségen nem lehet jelen, de megkéri Ha- aszthy Miklós főszolgabírót, hogy ez ünnepies al :alomma! Kiss Istvánnak, vármegyénk e kitűnő s elkiismeretes tanítójának az ó elismerését s üdv- ávánatát is fejezze ki, hogy ez az ünnepség em- ákeztesse őt arra, hogy a felsőbb hatóságoknak udomása van mindazokról, kik a legnehezebb, de gyszersmind legmagasztosabb hazafiui kótelessé- ;ét híven teljesiti; ez elismerés szolgáljon neki italmul a múltra, buzdításul a jövőre; végül is- en áldását kéri a megjutalmazott tanító munká :ra, a tanítóra és családjára.

Az üdvözlő levél felolvasása után Kiss István nitó a következő beszéddel köszönte meg e kettős íyagi és erkölcsi szép elismerést:

Mélyen tisztelt közönség!

Ezen ünnepies órában, midőn a nemzetnek y szerény napszámosát, csekély személyemet, m várt, nem reménylett, kettős kitüntetés érte, nem gyök abban a helyzetben, hogy érzelmeimet, mik kémét betöltik, kellőképen kifejezésre juttassam, ízért csak egyszerű, keresetlen, de szívem ménből eredő szavakkal mondok hálás köszönetét y azoknak, kik ezt a megható és örömmel tel - ünnepet számomra megszerezni, megteremteni »yesek voltak, mint külön azon jóakaróimnak jó barátaimnak is, kik szíves megjelenésükkel Smemet csak fokozták s ezáltal e napot életem pik legszebb napjává varázsolták és egész éle- nre emlékezetessé tették.

Jóllehet az öntudatos s önérzetes tanító előtt, 'mily szerény legyen is, nem lehet többé titok, iy a társadalom a tanítókkal, mint oly fontos yezőkkel számol, kiktől a jövő nemzedék s igy nzet sorsa is sokban függ, mely elveket a leg- ;yobb szellemóriások is magukévá tették; hisz ránciák legutolsó vereségét a német Schulmeis- ;knek tulajdonítják ; Húgó Viktor a tanítót a izet leghasznosabb polgárai közé sorozza ; Kos- í Lajos hazánk nagy fia pedig ezeket mondja anítókról: »ne kicsinyeljétek a tanítókat, mert k szerepe a harmatéhoz hasonló, melyen gázol- bár marhasereg, de nyomában virány kél,* másik jelesünk, Jókai szerint pedig „ Magyar- ;ágot még egyszer meg kell hódítani a magyar ízet számára s a hadviselés munkája a taní- *a vár.

Mindezek dacára sohasem mertem, még ál- mban sem ily kettős, ily szép anyagi és még él is szebb erkölcsi elismerésre gondolni, mint lőben most, ez órában, részesíteni méltóztattak.

S miért történik mindez? Érdemeim vaunak 1 ? E kérdésre nem-mel kell felelnem ; a község teljesítése nem érdem; az érdem ott kez- :k, ahoi a kötelesség végződik. Én pedig min- örültem, ha már kötelességemet teljesíthettem izonfelül tenni nem igen voltam képes.

Avagy talán az általam teljesített kötelessé- munkát lássam e kettős kitüntetéssel jutái va ?

Akkor sem áll arányban a végzett munka, ljesitett kötelesség az ezzel most szembeálli- elismeréssel, különösen az erkölcsivel nem. Én ezt tehát nem is egészen a végzett munka calmául, hanem egyrészt a jövőre nézve biztatá- zálogul tekintem a magam számára, másrészt atóúl másoknak, kik velem egy hajón eveznek, velem együtt ugyanazon cél elérését tűzték ki latul, t. i. a magyar nyelv s ezzel kapcsolat- a magyar állameszme terjesztését.

S e meg nem érdemlett s csak előlegezett ntetésért mit adjak én viszont ? Az írás sza- al élve: „aranyom s, ezüstöm nincs,« amim — azt adok.

Pár nap múlva io éve lesz, hogy a magyar usz oltárának egyik szerény előcsarnoka: a álaborczi állami iskola megnyílt. Disterweg sze- a tanító az iskola, s azért ez iskola megnyi- alkalmával jónak láttam prográmomat is meg- ni; ez nagyon rövid volt, e négy szóból ál- ,A haza minden előtt*. Tiz év óta e pro- 1 megvalósítása képezte életfeladatomat. Most ttős kitüntetésért cserébe mást nem adhatok, hogy ünnepies fogadalmat teszek arra nézve, • e prográmot megújítva, a magyar nyelvet •el kapcsolatban a magyar szellemet terjesz- fogom továbbra is, mégpedig az iskola falain addig, mfg erőm s megrongált egészségem di; az iskola falain kívül pedig utolsó lehel- íig. (Nagy éljenzés)

Mielőtt szavaimat befejezném, ismételten há- öszönetet mondok ngos Szirmay Pál urnák, a magyar nyelvet és népnevelést Zemplén egyében terjesztő egyesület egyik érdemes nőkének, úgyszintén ngos Nemes Lajos kir. sós s tanfelügyelő úrnak s Harasztiig Miklós nokságunk kitűnő elnökének és járási főszol- ö úrnak azért, hogy ezen ünnepies órát ré- re megteremteni méltóztattak ; valamint azon rabecsült jóakaróimnak s barátaimnak, kik ;sek voltak az én örömömben osztozkodni, s záltal még nagyobbá tenni.

Tartsanak meg továbbra is becses jó indulatukban.

Szavaimat pedig azon fohászszal zárom be : hogy a népek istene áldja meg hazánkat békességgel, külső és belső ellenségeinket szégyenitse meg a legfőbb hadúr 1 A megifjodott s megerősö dött magyar nemzet szentegyházát pedig oly erős kősziklákra építse fel. hogy azon a pokol kapui se vehessenek erőt.

Isten áldja meg a magyart 1

Éljen a haza!

Végül Lukovies GézaJ a homonnai polg. és keresk. iskola elnöke, a közönség nevében méltatta úgy a kitüntetett és megjutalmazott tanító- uak, juint a népnevelés terén vele együtt működő nejének, Rohnyák Róza tanítónőnek sok érdemeit, buzdítva őket a további kitartó munkára: a magyar nyelv és szellem terjesztésére.

Ez után a Himnusz eléneklésével az ünnepség véget ért, s mindnyájan avval a jó kívánsággal oszlottunk szét: hogy a magyarok istene a megjutalmazott tanítót sokáig éltesse, a hazának adjon sok oly jeles, kitartó, buzgó tanítót, mint Kiss István mezölaborczi áll. isk. tanító.

Éljen sokáig ! v. I.

• Szirma 1892. okt. 31.

Magyarosító gyiilés. Akrajnyai intelligenciának egyik szép jellemvonása az, hogy sohsem szűnik meg szivén hordani a költő intelmét »hass alkoss, gyarapits s a haza fényre derül.0 S mi lehetne szebb, nemesebb, mintha azon igyekszünk édes mindnyájan itt az édes magyar haza véghatárán, hogy e szép hazának e rutén s tót ajkú népéből nemcsak érzelemre de nyelvre is hű magyar hazafikat nevelünk. Nevelünk pedig azáltal, hogy az iskolában a gyenge ártatlan gyermeki szívbe beültetjük a hazaszeretet csemetéjét s megtanítjuk a fogékony eszü rutén s tót gyermeket a magyar hazában magyarul imádni az istent magyar dalokkal felvidítani ked'.lyvilágát, hogy a haza hivatalos nyelvét tolmács nélkül megérthesse.

A magyar-nyelvet s népnevelést Zemplén- vármegyében terjesztő egyesület szinnai köre a fentiek minél sikeresebb előmozdítása végett a mai nap tartotta meg évi rendes közgyűlését. A gyűlésre igen nagy számmal jöttek össze a tagok, merem állítani, hogy az egyesület évi közgyűlésére Ujhelyben sokszor nincsenek annyian, mint ezen a gyűlésen voltak. A gyűlést ft. Lehocky Endre elnök hazafias meleg szavakkal nyitotta meg s örömmel üdvözölte a nagyszámú köri tagokat.

Fájdalommal hozta tudomására a gyűlésnek, hogy a körnek egyik buzgó s tiszteletreméltó tagja DebreczenyiFerenc, szolgabiró elhunyt, de egyúttal azon örömének adott kifejezést, hogy az elhunyt tag által képezett űrt annál többen siettek kitölteni, hogy a krajnyai népnevelés, a magyarosodás minél hamarább a kellő színvonalat elérje.

Az uj tagok szerénységét tán nem fogom megsérteni ha nagyrabecsült neveiket is ide kiírom és pedig : Horváth István újonnan választott szinnai szolgabiró, Legeza Iván klenovai gk. lelkész, Spineti Károly tiszttartó és Magyar Elek szinnai rk. káplán. (Éljenek ! Szerk.)

A gyűlésen különösen a tanitók díjazása felett volt hosszabb eszmecsere. No meg a perselyek ügye is szóba került, hogy hát mért nem küldik le már a reméljük eddig már kiürített perselyeket!

A tanácskozasmég több tárgyának elintézése után az elnök örömmel hozta a közgyűlés, tudomására, hogy a szinnai kör egyik derék s veterán tanítója, Balás Mihály, a nagy hazafi s kedves megyénkben nyugvó Andtdssy Gyula gróf féle alapítványból 50 fttal jutalmaztatott. A gyűlés déli 12 órakor a közszeretetben álló elnök lelkes éltetésével ért veget,

Hogy a gyűlés után barátságos ebéd s az ebéden tosztok voltak, azt hiszem mindenki gondolja, aki a krajnyai vendégszeretetet s különösen e köri elnök vendégszeretetét ösmeri.

Ugyan a mai napon délután 3 órakor a szinnai járási „társas kör« rendes közgyűlését tartotta a kör helyiségeiben. Ezen gyűlés után a tagok mint jó barátokhoz illik egy-két barátságos kva- terka veres bort (kolera van ., Budapesten) ittak meg egymás egészségéért s késő este azzal váltak el egymástól, hogy a minél hamarábbi viszontlátásig. r. I.

HIVATALOS KÉSZ.

789. kb/a szám.

Tervezet.

Szabályrendelet.

A községi közmunka összeírása, megváltása, a vált- ság összeg behajtása és felhasználása iránt.

1. §. Községi közmunkát, az 1890. évi I. t.-c. 49. §. elősorolt kivételekkel, a község minden la kosa teljesíteni köteles.

2. §. A községi közmunka összeírás minden évben márczius hó folyamán községenként teljesítendő.

3. §. Az összeírást házról-házra járva a körjegyző, a biró vagy helyettese és 1. tanácsok

közreműködésével a vármegye által kiadott Össze- írási minta szerint teljesíteni és a felszólamlások megtétele végett a község házánál 15 napi közs- szemlére kitenni köteles.

4. §. Azt, hogy úgy az igás mint a gyalog munka-kötelezett mennyi községi közmunkát köteles teljesíteni, továbbá, hogy mily mérvben kötelezendők a kényszer váltságra és ezen váltság (kényszer és önkéntes) mennyi ingyen a törvény 49. §. nak korlátái között és az 50. §.-ban meghatározott hatóságokhoz leendő fellebbezés fentaitásával, a képviselőtestületet évenként határozza meg.

Ugyan ezen gyűlésben a törvény 51. §. értelmében az elöljáróság által beterjesztett költség- előirányzatot letárgyalja és határozatával jóyá- hagyás végett a főszolgabírónak minden év április hó 15-ig beterjeszteni köteles.

5. §. Az önkéntes megváltás rendszerint az összeíráskor az összeírást teljesítő elöljáróság előtt jelentendő ki, de az összeírás befejezése után 15 nappal az elöljáróságnál utólag is bejelenthető. Mindkét esetben, a megváltási szándék a jegyzetrovatba bevezetendő.

6. §. Úgy az önknétes, mint a kényszerválság az elöljáróság által közadók módjára köz- igazgatási utón hajtatik be. A befizetésért a jegyző és biró felelős.

7. §. A befizetés legkésőbb julius hó i-éig teljesítendő.

8. A befizetés szelvény-könyvre történik, a nyugta-szelvény a fizetést teljesítőnek kiadandó, az az elöljáróságnál maradt szelvény pedig az évi ■zámadás bevételi rovatának igazolására a zárszámadáshoz csatolandó.

9. § A természetbeni munka lerovásáról a munka-kötelezettnek az elöljáróság hasonlólag szelvény-nyugtát állít ki, mig a megmaradt szelvényt a zárszámadásához csatolja.

10. §. A napi közmunka 10 órában állupit- tatik meg.

11. §. Aratás idején a rendes közmunka ledolgozása nem követelhető.

12- §. Az összes természetbeni közmunka fele junius i-ig, másik fele október 1-ig ledolgozandó. Ha ezen határidőn túl, akár igás, akár kézi munka hátrálék lenne, az elöljáróság az illeti munkakötelezeti: költségére a munkát teljesittet vagy ha az ebbből felmerülő költség a munkakötelezetten előre láthatólag behajtható nem lenne, őt a munka kétszresének 14 nap alatt teljesítésére kényszer eszközök alkalmazásával is kötelezni tartozik ; fenhagyatván a félnek a sérelmes határozat ellen a törvény 50 §-ban meghatározott hatóságokhoz való fokozatos felebbezési joga.

13. §. Rendkívüli körülmények közt a jövőévi közmunka, illetve annak betudása iránt a képviselőtestület határozhat, kötele s azonban ezen határozatot előzetes jóváhagyás végett a közigazgatási bizottságnak beterjeszteni.

14. §. A községi közmunka, a megváltási összeg és a bírságokból befolyt összegek, a községi közlekedési (vicinális) és a községi (közdűlő) közutak és műtárgyak építésére, fentartására, javítására illetve az a részben való költségek fedezésére szolgálnak.

Ide számíttatnak:

A sárnak az úttestről való eltávolítása, az ut- árkok kiásása, ezek, valamint a padkák tisztítása, a fedanyag megtörése és eitéritése, (a műtárgyakhoz szükséges anyagok helybe szállitatása.

15. §. Az 1786. évi XXII. t. c. 136. $. valamint az 1890. évi I. t. c. 123. §-a értelmében közveszély, hófúvás, hegyomlás, erdőégés és árviz esetében, az állam és törvényhatósági közutakra is kirendelt igás és gyalog munkaerő a községi közmunkába be nem tudható.

16. §. Egyes és kivételes esetekben a községi közmunka valamely közfontosságu célra fordítható, köteles azonban a község ez iránt hozott határozatát előleges jóváhagyás végett a vármegye törvényhatósági közgyűlése elé terjeszteni.

17. §• Úgy a természetben leszolgájtatott községi közmunkáról, mint a váltság és bírságok ból befolyt pénzekről, azok felhasználásáról köteles az elöljáróság a képviselő testületnek minden év január hó i-ig számadását beadni. A képviselő testület pedig köteles a letárgyalt számadást a főszolgabiró felülbírálása és jóváhagyása végett hozzá január 15-ig beterjeszteni. Ezen számadás alapján az utak hálózatáról, azok fejlődéséről állapotáról és kezeléséről, az útvonalak helyzetét is hosszaságát, úgy mint a megyei utakról az állam- épitészeti hivatal kimutatja, feltüntető kimutatás csatolásával a főszolgabiró m'nden év január 30-ig az alispánhoz részletes jelentést köteles tenni.

18. §. Közmunka teljesítésére 16 évesnél ifjabb és 60 évesnél idősebb egyénnek el nem íogadhatyk.

19. §. Ha a munkakötelezettek igavonó állataikat március hó után eladják azon évre munka elengedésre igényt nem tarthatnak, kivéve azon esetet, midőn az eladás vagyoni viszonyuk