Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1892-10-30 / 44. szám
HIVATALOS RÉSZ. T. Zemplénvármegye bizottságának S.-A.- Ujhelyben 1892. szeptember hó 28-án tarttott közgyűléséből. 192. '17662. Olvastatott a Nagy méltóságú kereskedelmi ministerium 45800./I.92 számú intéz- vénye, melylyel az 1890 évi I. t. c. 24 és 25. §. alapján a vármegye által alkotott szabályrendeleteket megerősítve leküldi.*) A szabályrendeletek a vármegye alispánjának, a jegyzői karnak, a főügyésznek, a lőszám- vevőnek, főpénztárosnak és klr. államépitészeti hivatalnak, még pedig az utóbbi hivatalnak az intézvény másolatával, ennek végpontjában jelzettek figyelembe tartása végett, alkalmazkodás, a 10 főszolgabirónak körözés és eljárás, a Zemplén hivatalos lap utján a közönség tájékoztatása végett kiadatni határoztatok. Kelt mint fent. jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, s. k. főjegyző. Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 45800/I. 92. sz. Zemplénvármegye közönségének. A vármegye alispánjának az 1890 év I. t. c. 24 és 25 §§-ainak alapján alkotott szabályrendeletek tárgyában f. évi julius 2-én 11339 sz. a kelt jelentésére, a következőkről értesítem a közönséget: Múlt évi december 30-án tartott közgyűlésében az 1890 évi I. t. c. 24 § a alapján az útadó egy részének természetben való leszolgálása tárgyában 459/21751. szám alatt, továbbá az idézett törvény 25 §-a alapján az egyenes adót nem fizető kötelezettekre vonatkozólag ugyanazon szám alatt alkotott szabályrendeleteit átvizsgálván, azokat a záradékokban foglalt helyesbítésekkel, illetve ki egészitésekkel ezennel jóváhagyom. Vonatkozással a törvény 24 §-a alapján elkotott szabályrendet 2 §-ában foglalt rendelkezésekre felhívom a közönséget, hogy az útadó természetben való lerovásának kimondásakor határozzon mindenkor a felett is, hogy az azon vidék kötelezettjei között kiknek engedi meg életviszonyaikra tekintettel a pénzzel való lerovást, illetve kiktől nem kívánja a természetben kötelező leszolgálást. Ilyenek volnának a lelkészek, tanítók s általában azok a foglalkozásúak, a kiknek életviszonyaira a természetben való munkateljesítés zavarólag hatna. Ha a természetben való lerovásnak ez az alakja a gyakorlati alkalmazásban célirányosnak bizonyulna be és állandó jelleget öltene ; úgy erre vonatkozólag a szabályrendelet megfelelő kiegészítő rendelkezésekkel, a törvény határozatainak követésével kibővithető lesz. A szabályrendeletek egy-egy példányát hivatalos használatra visszatartottam, a többi tárgy-iratokat s azok között a szabályrendeletek jóváhagyási záradékkal ellátott 1 —i példányát ide csatolva leküldöm. Budapesten, 1892. augusztus hó 28 án. Lukács Béla s. k. 459 SZ./21751. Szabályrendelet az 1890. évi I. t. c. 24. §-a alapján az útadó egy részének természetben leszolgáltatása tárgyában. 1. $. Az 1891. évi I. t. c. 23. §. értelmében egyenes adó után kivetendő útadó egy részének, de legfeljebb felének, továbbá a kézi és igásjmi- nimistákra kirovandó útadó egészben kézi, illetve napszám, vagy igavonó állati erő segélyével le- róvhatása, úgy nemkülönben a szolgálmányok értékének meghatározása iránt a törvényhatósági közgyűlés, a törvényhatósági utak költség előirányzatának megállapításával együttesen a törvény 22. §-ában megszabott 2 évi időszakonként intézkedik. 2. §. Azon esetben, ha a törvényhatósági közgyűlés az útadó egy részének a törvényhatóság egész területén, vagy egyes vidékeire vagy a községre nézve a természetben lerovást elhatározza, egyszersmind a természetbeni lerovást kötelezőnek mondja ki, vagy pedig megengedheti, hogy a kötelezettek a lerovás módozatai között szabadon választhatnak. Az utóbbi esetben azonban az illető kötelezettek tartoznak a lerovás módozata tekintetében nyilatkozatukat a törvény 22. §. b) pontja értelmében a határozat közhírré tétele ideje alatt az illetékes községi elöljáróságnál bejelenteni. Akik ezen határidő alatt nem nyilatkoznak, azokra nézve az útadó természetben le- szolgáltatásának kötelezettsége lép életbe. 3. §. A fentebbi §§-ok értelmében meghatározott közmunkát az illető kötelezettek sommásan és következő arányokban kötelesek teljesíteni : a. Ha a kézi közmunkás kőfejtéshez használtaik a vármegye által kijelölt bányában, a mely az adóköteles lakásától 5 kilométernél távolabb nem eshetik, tartozik az adóköteles 3 köbméter követ fejteni. A bontó anyagokat és eszközöket a vármegye szolgáltatja. b. Ha a kézi közmunkás a kifuvarozott kőrostálásához használtatik, tartozik az államépitészeti hivatal által kijelölt útszakaszon, a mely la•) A tőrvény 25. §-a alapján készült és jóváhagyásban részesült szabályrendeletet lapunk jövő száma fogja hozni. Szerk. kásától 5 kilométernél távolabb nem lehet, 5 köbméter követ rostálni és rakásba visszarakni. A rostát a vármegye szolgáltatja. c. Ha a kézi munkás garmada kőtöréshez használtaik, tartozik 2 köbméter követ szabályszerűen apróra törni és garmadába visszarakni. 4. $. A természetbeni igás közmunka, a törvény 24 §-a alapján sommás arányban következőkép lesz leszolgáltatandó : a. A kőfuvarozás a vármegye által kijelölt bányából történik olyformán, hogy ha a bányától a távolság 5 kilométerre esik, akkor köteles a közmuukás köbméter követ fuvarozni. b. Ha a távolság 5 kilométeren felül 10 kilométerig terjedt, akkor köteles i’/4 köbméter követ kifuvarozni. c. 10—15 kilométer távolságig pedig s/4 köbméter kő lesz általa kifuvarozandó és minden esetben garmadába rakandó. 5. §. Azon esetre, ha a kézi közmunkás kötelezettségét lakhelyétől számitot 5 kilométernél nagyobb távolságban tartozik lészolgálni, a menet- és jövetre 5 —10 kilométerig egy negyed napszám, 10—15 kilométerig pedig egy fél napszám illetőleg az ezen napszámrészletnek megfelelő munkameny- nyisége betudandó a közmunka köteles tartozásába. 6. §. A természetben való úti adó fele részben tavaszszal, május végéig, másik fele részben pedig őszszeí, és pedig az igás minimistáké okt., a kézi minimistáké nov. hó végéig leszolgáltatandó. 7. §. Aki közmunka kötelezettségének kellő időben eleget nem tesz, a törvény 24. § a utolsóelőtti pontja értelmében, a hátrálékos szolgálmány- nak a törvényhatósági közgyűlés által jogérvényesen megállapított folyó ár kétszeresét lesz köteles készpénzben befizetni, a mely úti váltságbér közig, utón hajtatik be. Nemfizethetés esetén a természetbeni közmunka sommás értéke is (3. §.) kétszeresen számítva lesz leszolgáltatandó, mely utóbbi esetben, szükség esetén a mulasztó költségére harhatalom is alkalmazható. A mulasztásban levő adó, illetőleg természetbeni közmunka kötelezettek ellenében a kényszerrendszabályok alkalmazását az alispán rendeli el, illetőleg a 24, §. utolsó előtti pontjának alkalmazása iránt intézkedik. 8. §. Az útadójuknak természetbeni leszol- gáltatására kötelezettek összeírását körjegyzőségekben a körjegyző, nagyközségekben az erre kirendelt tisztviselő (jegyző vagy tanácsos) minden év május havában teljesiti és az összeírást a közmunka beosztása tervezetének elkészítése végett az alispáni hivatalhoz, május hó végéig bemutatni köteles. 9. §, A beérkezett és a 21802/90. sz. alatt kelt minősitvény szerint végleg megállapított közmunkaösszeirás alapján az államépitészeti hivatal a beosztás tervezetét évenként az alispánnak julius 15-éig bemutatván, az alispán az augusztus havi közig, bizottsági ülésre a törvény 24. §-hoz képest a költségvetés során, illetőleg amennyiben a közmunka beosztás évenkint. a költségvetés pedig csak mineen 2-ik évben képezheti az előterjesztés tárgyát, — önállóan is előterjesztést tesz. 10. §. Az augusztus havi közigazgatási bizottsági ülés által elfogadott, a szeptemberi törvényhatósági közgyűlés által jóváhagyott közmunka beosztási tervezet a'thatósági határozattal köztudo másra hozatván, a határozat keltétől számított 15 nap alatt az érdekeltek által fellebezhető. A tha- tósági határozat és tervezet a netán beérkezett íellebezésekkel együtt felsőbb jóváhagyás végett azon évi november hó végéig a nagyméltóságu m. kir. kereskedelmi ministeriumhoz bemutatandó. 11. §. A jövő évi közmunka beosztási kimu tatás a teljesítendő közmunka hovaforditásának és a kötelezettek tartozásának nyilvántartása tekintetéből a számvevőségnek is kiadatik. A végrehajtási teendők teljesítése és ellenőrzés szempontjából pedig a határozat a kötelezettek névszerinti kimutatása és köteleezettségeiknek összege az államépitészi hivatallal és a főszolgabirák utján a községekkel is közlendő leend. 12. §. A kifejtett, kifuvarozott, feltörött, megrostált kő, illetőleg kavics, a kötelezettől ideiglenesen az illetékes útmester által vétetik át, de az államépitészeti hivatal a közmunka teljes és megfelelő leszól gáltatását saját felelősségére ellenőrizni tartozik. 13. §. A fedanyag átvételét és általában a közmunka teljes és szabályszerű leszolgáltatását a vármegye által kijelölt szakaszokon a törvény 19. § 6. pontja alapján megválasztott bizottsági tag és az államépitészeti hivatal ellenőrizni, illetőleg felülvizsgálván, átvétele vagy visszautasítása felett határozni van hivatva. 14. §. Az útadó kötelezettek panaszai felett a törvény 26. § alapján első fokban a közig, bizottság, Il-od fokban a nagyméltóságu m. kir. kereskedelmi minister határoz. Kelt S.-a.-Ujhelyben, T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának 1891. december 30- án tartott rendes évnegyedes közgyűlésében, a törvényhatóság nevében a vármegye alispánja távollétében Horváth József, h. főjegyző. Másolat. 45800. szám./I. szak. Jóváhagyom. 1. azon helyesbítéssel, hogy az 1. §-ban az 1891. évi I. t. c. helyett az 1890. évi I. t c. értendő, továbbá 2. a 7. §-nak azon kiegészítésével, hogy az útadó kétszeresének megfizetésében való elmarasztalás iránt 1. fokon a főszolgabíró, városokban a rendőrkapitány határoz, kinek határozata az alispánhoz, ennek határozata pedig a közigazgatási bizottsághoz felebbezhető. További felebbezésnek helye nincs. Budapest, 1892. évi augusztus hó 28-án. (P. H.) Lukács Kóla s. k. kcresked. m. kir. minister. T. Zemplén-vármegye Bizottságának S -A.-Ujhely- ben, 1892. évi szeptember hó 28-án tartott közgyűléséből. 206/789. sz. Olvastatott az állandó választmány határozati javaslata a szabályrendelet-készitö- bizottság által beterjesztett, a vármegyei szegényalapról, annak rendeltetése és kezeléséről, nemkülönben az 1890. évi I. t. c. 49. §-a a lapján, a községi közmunka összeírása, megváltása, a vált- ságösszeg behajtása és felhasználása iránt alkotott szabályrendeletek tárgyában. A határozati javaslat elfogadásával: Mindkét szabályrendelet változatlanul elfogadtatni, a Zemplén hivatalos lapban közhírré tétetni és miután ezen közhírrétételt igazoló községi bizonylatok a főszolgabiráktól a 30 nap elteltével beérkeztek, a netaláni fellebbezésekkel a belügyi, illetőleg kereskedelemügyi ministeriumhoz 3—3 példányban jóváhagyás végett felterjesztetni hatá- roztattak. Miről az alispán a hirdetési bizonylatok beszedése és a felterjesztés foganatosítása, a föszol- gabirák pedig a szabályrendeleteknek a Zemplén útján lett kihirdetés és a felebbezesek iránt kiállítandó községi bizonylatoknak 30 nap alatti beterjesztése végett értesittetnek. Kelt mint fent. Jegyzetté és kiadta: Dókus Gyula, főjegyző. Szabályrendelet a szegényalapról, annak rendeltetéséről és kezeléséről. 1. §. A Zemplén-vármegyében illetékes közsegélyre szorult szegények ellátására egy vármegyei szegényalap létesittetik Az 1886, évi XXII. t. c. 145. §-a értelmében minden község saját községbeli illetőségű köz- segélyreszorult szegényei eltartásáról gondoskodni tartozik. Addig mig a vármegyei szegényalap jövedelme a vármegyében illetékes szegények ösz- szes eltartási költségeit fedezni elegendő lesz, a községek között a vármegyei szegényalap évi jövedelme az eltartás kiadásának arányában fog szétosztatni. Ezen szegényalap a vármegyénél és az egyes községeknél kezelt szegényalapok egybeolvasztásából létesittetik és ez érvényben levő és jövőben alkotandó törvények és szabályrendeletek alapján a községi szegény-alapot illető bírságokból a zenélésre és látványosságokra adott engedélyek folytán befolyó dijakról esetleg adományokból és hagyományokból gyarapittatik. 2. §. A szegény-alapnak csak évi kamatai fordíthatók a szegények eltartására, kivéve a rendkívüli eseteket, a midőn a vármegyei szegényalapra felfigyelő választmány előterjesztésére a törvényhatósági közgyűlés a töke igénybe vétele iránt is határozhat. Addig mig a szegény-alap jövedelme a községek által az 1886. évi XXII. t.-c. 145. § a alapján szegényeikre kiadott összegeket egészben fedezni képes lesz, a községek között az évi jövedelem az eltartás arányában meghatározott percent szerint fog kiosztatni. 3. §. Amennyiben jövőben ezen alap segélyezésével a községek községelyre szorult egyénekről gondoskodni fognak: Zemplén-vármegye területén különösen az országutakon, országos és hetivásárokon, búcsúkon és egyébb nyilvános helyeken úgy a helybeli, mint az idegen illetőségű koldusoknak', szegényeknek, ideértve a kóbor és úgynevezett oláhcigányokat, kiszolgált és rokkant vándorló mester legényeket, kórházakból kikerült egyéneket, siketnémákat és vakokat is a koldulás és csavargás az 1879. évi XL, t.-c. 66, 67, 68, és 69. §§ ban előirt büntetés terhe alatt eltiltatik. Ezen szabály alá nem esnek jja kormány vagy törvényhatósági engedélylyel ellátott, leégett vagy újonnan alapítandó templomok, iskolák és más jótékony intézmények, valamint elemi csapások által sújtott községek számára könyör adományt gyűjtő egyének. Ha az előbb említett könyöradományt gyűjtők idegen vármegyebeli illetőségűek, az alispán és főszolgabíró által ki adott helyi engedélylyel kell birniok s ezt a község elöljáróságának valamely községbe lett megérkezésük után azonnal felmutatniok. 4. § A szegény-alap a vármegye pénztára által takarékpénztárilag vagy állampapírokban
