Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-10-16 / 42. szám

Ez pedig az, hogy mi demokratáknak valljuk magunkat, holott felfogásunkban, törekvésünkben tökéletesen arisztokraták vagyunk. Hódolunk papiroson a divatos jelszavaknak; demokraták vagyunk a fe­hér asztaloknál fényes dikciók mondásakor; de a néppel, állami gépünknek ezzel a hatal­mas rugójával, nem igen gondolunk annyit, mennyit vele és helyette gondolnunk kellene. Nálunk a kulturális fejlesztést a hadké­pesség fokozásában látják. Az alsó néposz­tály a gúla legalsó kövei, melyeket minden felsőbb kövek nagy teherrel nyomnak. Nincs demokratikus irányú politikánk. Ebben az arisztokrata országban csaknem kivihetetlen a luxus adó. mert azt mond­ják : a fény, a művelődés, ezt pedig meg­gátolni nem szabad. De meg nem gondol­ják, hogy az ő elméletük tolvaj-lámpa, mely csak egy oldalra világit, a vagyonos osztályra. A nagyiparos nyomja a kisipa­rost, mindkettő a szegény népet. Magyarországon alig van törvény, mely a nép jólétét intendálná. És a mai viszonyok mellett alig lehet mód a jólét emelésére, lakóházak építésére, célszerű ruházkodásra, rendes táplálkozásra. Ennek az oka pedig az, mert itt az ember első sorban az államé és másodsorban a feleke- zeté és csak azután önmagáé. De ha az állam elveszi keresetének, silányul fizető s rósz áru termésének nagy részét, felekeze- tének keveset adhat, iskoláját rósz karban kénytelen tartani. Legroszabbul önmagát, az utolsó kereket. Jól jegyezzük meg: ez nem lázitás, de figyelmeztetés nagyobb fokú demokráciára. És soha sincs rá nagyobb alkalom, mint épen most, mert a kolera, a szegény néppel csap legtöbbször parolát. De fél attól, ki bátor, ki tiszta, rendes. Tisztaság, rendes életmód két sza­bály a kolera ellen. A lakosság legyen okos, a hatóság figyelmes. Mert sajnos, hogy itt a forma minden, a tartalom semmi. Csak egy példát. A jégvermek már rég mindenütt el­készíttettek. A forma tehát meg van. De arra ügyelni, hogy a jég tartósságra szá mitott módon kerüljön e vermekbe, senki­nek se jut eszébe. Az ilyen falusi jégver- mekre tekintve, már julius i-én el lehetne mondani: száz aranyat egy darab jégért. Sokat tudnánk még elmondani, de ime a cikkely maximális terjedelme. Mást elmond más és ha e rém leereszti szárnyait, am't adjon a jó isten, jövőre: ,,exempla doceantI“ Péter Mihály. írni; de minthogy vár még más is leírásra, hagy­juk, hagyjuk el Szigettel együtt. Egy fiakeres ló úgy */„ óráig nyargalt, mig egy csins külsejű községbe értünk. Az épületek nem vallottak arra, hogy faluban járunk. Pedig ám tényleg abba értünk: a hires Szlatiná ra. E falu egy jó magas dombon fekszik, ami különben itt az alsó vidéken magas hegynek is beillenék, amely domb úgy mutat, mint egy egyenszáru tra­péz, vagy nehogy valami tudományos embernek' látszassam, mint egy szép terrász. E dombnak az a jellemző tulajdonsága, hogy sóból van megal­kotva. Igen e falucska a »szlatinai sóakna* felett van építve. Jelenleg négy aknát bányásznak. Legrégibb a Ferenc-akna, amely csaknem a terrászszerü sóhegy közepén van, s legifjabb a Lajos akna. A főakna lejárata 150 méter mély. Beül az ember egy fül­kébe és alig van ideje búcsút venni e világtól és már a más világon találja magát. Oh az a más világ mily borzasztóan szép I A fény, midőn visszaverődik a sórétegről, mintha ezer, meg ezer csillár ontaná a fénysugarat, úgy tűnik fel. A munkások szó nélkül végzik munkájukat. Mindenik igyekszik mentői több kockát kifejteni, mert igy, kockánkint fizetik őket, meg lévén ha­tározva a kocka nagysága is. Ki e meghatározott nagyságon alulit szab, aránylag kevesebbet fizet­nek neki érte. A kocka kifejtése nagyon egysze­rűen történik: körül vésik négyzet alakban a só- réteget, aztán kifeszitik a kockát. Lent a bányában csak délelőtt dolgoznak. A bányától vasút vezet. Vármegyei ügyek. Vármegyénk közigazgatási bizottsága, főis­pán Öméltósága előlülése mellett, f. hó ri-én tartotta rendes havi ülését. Az alispáni jelentés fölemlítette, hogy az utóbbi időben többrendbeli betöréses lopást követtek el a vármegye területén a hírhedt Festik rovására. — A törvényhatósági út­adó befizetése körül szeptember hó folyamán némi lendület mutatkozott, mert cirka 3000 ft volt a közúti pénztár bevétele. Amerikába kivándorolt a múlt hónapban 29, visszatért 82 egyén. Zug­iskolát nem találtak. — Az árvaszéknél elintézést nyert szeptemberben 1604 ügydarab, hátrálékban maradt: 712 db. Elintézett Karsa Ferenc előadó 241, Spilenberg Barna 292, Pékáry Gyula 313, Farkas Dezső 251, Pólányi Gyula 263 és Klimó Menyhért jegyző 244 darabot. — A kir. törvény- széki fogházban a szeptemberi rablétszám 108. — A zempléni közkórház vizsgáló bizottságnak jelen tését, az abban megjelölt hiányok orvosoltatása végett, kiadták az igazgató választmánynak. Fő­ispán Öméltósága elösmeréssel adózott a vizsgáló bizottság tagjainak lelkiösmeretes fáradozásaikért, mert u. m. az övék az érdem, hogy ez a kórház elmaradottságával még ma is nem válik szégyenére a városnak. —r A régi közmunkaváltság 7000 ftnyi hátrálékából 6300 ft a bodrogközi és a gálszécsi járásokat terhelvén, most, midőn a jó esztendő is fokozta az érdekelt közönség fizetőképességét, uta­sították az illető főszolgabirákat, hogy a hátrá- lékot 15 nap alatt annnyival is inkább hajt­sák be, mert ellenkező esetben fegyelmi vizsgálat fog következni. Hasonlóképen, mint­hogy betegápolási pótadóban 18,000 ft, tiszt­viselői nyugdíj-pótadóban 900O ft, közmívelődési pótadóban 6300 ft és katonabeszállásolási pótadó­ban 1300 ftnyi a hátrálék: felhivattak a járások főszolgabírái, hogy e hátrálékoknak a f. hó végéig történő behajtásáról gondoskodjanak, mert külön ben s eredménytelen várakozás esetén az ő költ­ségükre fog innen a végrehajtás elrendeltetni. — A málczai körorvost utasították, hogy egy hónap alatt tegye át lakását a kör székhelyére, mert ha nem teszi, hivatali állása megüresedettnek fog te kintetni. — A közegészség általában kedvező; a szamárköhögés a »Jaj-tanyán« helyi járványt ké­pez ; a mocsár-lázban megbetegedettek száma tete­mesen csökkent. — A kir. tanfelügyelő előterjesz­tése alapján a bottyáni kisdedóvó iskolának 150 ftnyi segítséget utalványoztak a vármegyei kultu­rális alapból. — A kir. főmérnök jelentése szerint közútaink jó karban vannak, habár a kavicsszállítás, úgyszintén a minimális közmunkások kötelességé­nek teljesítése nagy hátramaradást tüntet elő. A műtárgyak, melyeket a katonai kiküldöttek »meg­hiányoltak,« nagy részben ki vannak javítva. A palota-m.-laboréi új útnak földmunkái atait teljesen befejezték, sőt kővel való burkolását is, úgyhogy ma már kikavicsolásához foghattak. — Ameri kából ez év első felében 47 postahivatal kézbesítő körébe 664,435 ft> azaz hatszázhatvannégyezer négyszázharmincöt forint és 44 kr. érkezett. A kavicsszállitás átvételéhez kiküldettek bizalmi fér­fiakul : Tutkovics József, Lehoczky Endre, Kelemen Kálmán, Balassa István br., Thuránszky Ferenc, Dudinszky Dezső, Szerviczky Ödön, Rimaszombati Pál bizottsági tagok, — akadályoztatásuk esetére pedig Dongó Gy. Géza főszámvevő és Jhuránszky László II, aljegyző. — A kir. pénzügyigazgató je­lentéséből örömmel hallotta a közig, bizottság, hogy az adók befizetésénél kedvező volt a szep­tember havi eredmény; nevezetesen egyenes adó­A sóaknánál a pazarember sóhegyet alkot. A sótöremléket, ugyanis, mely barna földdel van vegyülve, kihordják a domb oldalára. Már jókora menyiségü van egy rakáson, melyet ha egy kissé távolabbról nézünk, úgy tűnik fel, mint egy festői szépségű havas a messzeségben, honnan az újon­nan esett fehér sóréteg alól a barna sziklacsúcs, vágy az olvadástól szennyesé vált hó réteg barnul felénk. Egyszóval elbűvölő panoráma. Innen alig hajtottunk tovább, mint egy */a óráig, s kocsink ismét egy völgyben állt meg, hol egy kapuszerü alkotmány tetején e felírást olvas tűk: »Pável Mihály sós-fürdője.« De kár, hogy nem ösmerjük hazánkat! I Még ma is, kik fürdözni vágynak, legtöbbször a külföldet keresik fel. Pedig itthon is a legkényel­mesebbet az egészségre éppen olyan, vagy még jobb hatásút találhatnák meg; persze nincs a Ha- zánakygyzKvnzkQ, s nincs Reklám! A Pável Mihály sósfürdője is azok közé tartozik, melyek úgy a kényelemre, a fürdői élve­zetre, mint a gyógyító hatásra nézve kiállják a ver­senyt akármelyik vegyileg enemü fürdővel. Nem hiányzik itt semmi, ami egy fürdőnél szükséges — csak a fürdői vendég. Pedig tulajdonosa mennyit áldoz reá I A fürdői lakások, a legszebb villák a hegyek között, kényelmesen vannak berendezve, — s oly helyzetben építve, hogy aleggyönyörködtetőbb kilá­tás van belőlük. Ily villa-csoport kettő van, amelyet erdei utak kötnék egymással össze. Különben er­dei út (sétáló helyek) több és másutt is van elég, felszerelve kényelmes ülőhelyekkel és világitó(ligrion) . ban befolyt 110,858 ft 97'^ kr, (több, mint a múlt I évi szeptemberben, 2317 ft 19>/, krral), hadmen- tességi díjban: 6638 ft 93 kr. (most 2598 ft 16 krral több, mint tavaly ilyenkor). — Végezetül fölemlítjük, hogy Gál István, Sohajda Ferenc, Ste- íanik András id., Biki Sándor és Berta János ka­tonaköteleseknek kivételes nősülés megengedését kérő folyamodásaik kedvező elintézést nyertek. — Ezek során a d. e. 9-kor kezdődő ülés déli n1/, órakor végződött. Hivatalvizsgálat. Főispán Öméltósága f. hó 12-én, titkára kíséretében, Tokajban járt az ottani szolgabirói hivatal megvizsgálása céljából. Mint értesültünk, az ott tapasztalt hivatali rend és pon­tosságért Füzesséry Ödön főszolgabírónak Ömél­tósága teljes megelégedését nyilvánította. A kereskedelemügyi kir. minister a Galíci­ából és Bukovinából érkező vasúti teherszállít­mányoknak közegész ségi tekintetben eddig foga­natosított viszgálatát megszüntette; ellenben az utasoknak orvosi szemmel kisérését továbbra is szigorúan elrendelte. A kir. honvédelmi minister, egyetértve a belügyministerrel, f. évi 42435. számú intézvé nyével elrendelte, hogy az olyan kincstári lovak, melyek a honvédségtől egyesek által tartásra vé­tettek ki, mindaddig, mig az illetőknek tulajdo­nába át nem mentek, közmunkát vagy elöfogatot teljesíteni nem tartoznak.*) Hírek a nagyvilágból. Vilmos, német császár, ki pár napig a bécsi udvar vendége volt. Taffe ministerelnöknek sze­mélyesen nyújtotta át a Fekete-sasrend jelvényét. Egyiptomban még a téli időszak elkövet- kezése előtt attól tartanak, hogy ínség fog beállani. Pasics bukott szerb-miniszterelnökre, amint a vidéken járt, egy szolga ember revolverből több lövést tett, de a golyók célt tévesztettek. Amerikában a veuezuelai lázadók győztek s a köztársaság elnökét s a kormányt elkergették. Az afrikai csatatérről hire jött, hogy a frán- ciák ismét fényes diadalt arattak a dahomitákon, habár ezek a német cégektől hozzájuk került gyorstüzelésü puskákkal voltak felfegyverkezve. A kolera Bécsben. Vétkes könnyelműség a bécsi hatóságtól — Írják a P. Aő-nak — hogy rend­szeresen titkolja a kolera kitörését; pedig a vész ott olyan arányokat öltött, hogy a kolerás bete­gék száma naponkint megközeliti a nyolcvanat*). Oroszországban, mint Hamburgban is, a ko­leravész ereje tetemesen csökkent s lehet mondani, hogy már múlófélben van. Olaszországban a képviselőházat királyi ren­delettel feloszlatták s egyszersmind az általános uj választásokat november 6-ára tűzték ki. Hírek az országból. Salamon Ferenc, budapesti egyetemi tanár a kitűnő történettudós e napokban elhunyt A bol­dogult egyik büszkesége volt a magyar tudós vi­*) Az ide vonatkozó három rendbeli ministeri intéz- vény, idő rövidsége miatt, a Hlratalosr Rési-ben már nem volt kiadható. így, hogy csak a lényeget közöltük, véltünk eleget tenni a sürgős közérdeknek. 8zerk. *) Ezt az állítást a község-tanács megcáfolta. Szerk. eszközökkel. Van tágas és díszes táncterme ; sza­bad és zárt ebédlőhelyisége stb. stb. Igaz, fenebb mondám, hogy Mdramaros-ba való kirándulásomnak egyik célja vala : a medve látás is, Hát vájjon láttam-e ? Dehogy ! Elmentek ők is hüsölni valahová. Ki tudja nincs-e nekik is egy kis majom-természetük ? 1 Herman Ottó e négylábú állatokra még nem terjesztette ki figyel­mét. Hátha medvd-komáék is, csak úgy divatból, elmentek valami kellemesebb vidékre nyaralni, mert még Mdramaros-b&n is óriási hőség van. Denikve én medvét nem láttam, hanem azért azokról az urakról, kiket, mint látni vágyott komáékat táncoltató uraságokat, személyesen is lehet szerencsénk ösmerni, röviden még egy kissé a türelmes olvasó becses engedelmével elcsevegek. Ezeket a jámborokat oláhoknak nevezik. Nevüket sokszor olvassuk, már t. i. kik olvasunk, de soha sem valami, rájuk nézve kellemes oldalról bemutatva. Mindannyiszor, mint rósz magyarokat, sőt magyarelleneseket mutatják be nekünk. Ha­nem ne oly vaktában az ítélethozatallal! Butább népség ez, mint az a medve, melyet brutális módon táncoltat. Nincs nekik elég intel­ligenciájuk ahhoz, hogy gondolkodni képesek len­nének a felől, hogy mily uemzetbelieknek mutas­sák be magukat. Hanem igenis ott vannak az oláh pópák, akik ugyan valami magas műveltségi nivón szintén nem állanak, de elég rafinériával bírnak arra nézve, hogy kellő butaságban tartsák a né­pét — jó pénzért. Csak egyet említek meg, hogy kettő legyen belőle. Az oláh pópának nem kell iskola, olyan Folytatás a mellékleten

Next

/
Thumbnails
Contents