Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1892-07-10 / 28. szám
Melléklet a „Zemplén“ 28-ik számához rövid mondat »Pro libertate« volt felírva. Láttuk őket egyenkint és összeségükben feltűnni s lassan- lassan elvonulni oda, a honnan felkeltek, az örök sirba, hogy álmaink fölött viraszszanak s védjék legféltettebb kincsünket, a drága . . . szabadságot. * * * E.ismeréssel kell adóznunk a közreműködőknek. Kuliffay Izabella, Csiszár Irén, Kolozsváry Etel, Teleki Emilia, Platz Mariska, Veres Sándor, Mayer Adolf és Káldy derekasan megálloták helyüket. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül abbeli szerény véleményünket, hogy a korhű kosztümök semmi esetre sem vontak volna le a művészet értékéből (Kuruc nótát frakban énekelni!! !) sőt emelték volna ezt. Aztán a zongorájuk valóságos hutos-almáriom volt. Saját zongorájuk ha lenne — ez pedig lehetne ilyen igazán művészi testületnek — a műélvezet sokkal nagyobb lenne. De ezeket leszámítva, végtelen nagy élvezetben részesültünk s véghetetlenül sokat tanultunk. Referens. A „Zemplén“ t előfizetőihez! HCT* A félév lejárván, julius hó l-söjével uj előfizetést nyitunk; fölkérjük lapunk t. barátait és pártolóit a hátrálékok befizetésére, valamint az előfizetések megújítására. A lap julius havi számát minden előfizetőnknek megküldjük s azt, ki megtartja, továbbra is előfizetőnek tekintjük. A t. községi körjegyző- és biró urakat szintén kérjük lapdij hátralékaiknak mielőbbi beküldésére. Tisztelettel: A »Zemplén* kiadóhivatala. Különfélék. (Személyi hírek.) Főispán Öméltósága Budapest fő- és székvárosból kedden IJjhelybe érkezett. — Forlnyák Gyula altábornagy, honvéd főparancsnoksági adlátus f. hó 5-én az itt állomásozó honvéd zászlóalj megvizsgálása céljából városa kuan időzött. A tapasztalatok fölött Lencz százados id. zászlóalj parancsnoknak valamint az egész tisztikarnak elismerést és megelégedését nyilvánította. Az altábornagy ur az épülő félben lévő célővő tért is megszemlélte. (Lapunk felelős szerkesztője) [pénteken reggel hivatalos útra indult s csak a jövő hét derekán érkezik vissza. (Kinevezés.) Az igazságügyi minister Hra- bovszky nyíregyházi törvényszéki joggyakorlót az újhelyi törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki, (Ujhely kövezési ügye.) Lapunk múlt számában megírtuk, hogy a Kossuth, Rákóczi és Kazinczi utcák és a Szécsényi-tér rendszeres kiburkolása tárgyában a múlt hó 30 án tartatott meg a versenytárgyalás és hogy a legjutányosabb ajánlatot Reichman tokaji és Braun budapesti vállalkozó cég, nyújtotta be. Ezen ajánlatok fölött f. hó 5-én tartott közgyűlésen határozott a város képviselőtestülete és pedig hosszabb eszmecsere és vitatkozás után aként, hogy mind a két ajánlattevő ajánlatát elfogadta, oly formán, hogy a Rákóczi és Kossuth utcák tokaji kővel, mig a Kazinczi utca és Szécsényi tér somosujfalusi kővel ezenfelül a Kossuth utcának lejtősrésze, a Farkasféle háztól a Szánki házig, élére állított szentesi kővel lesz burkolandó. A munkálat a határozat jogerejüvé válta után még ez év folyamán megkezdődik. (Esküvő.) Kende Antal oszt. tanitó, lapunk dolgozó társa, ma egy hete vezette oltárhoz az újhelyi ref. templomban Vágó Emma kisasszonyt özv. Vágó Lászlóné kedves leányát. Állandó bol- godságot kívánunk. (Nyári mnlatság.) A gyártelepi munkások rokkant és betegsegélyző egyesülete, alaptőkéjének gyarapítására ma egy hete mulatságot rendezett a Torzsáson. Nagy közönség gyűlt egybe a kis helyen s pompás időben késő éjjelig mulatott széles kedvvel és táncolt fáradhatatlanul a 65. ezred bandája mellett. (Választmányi gyűlés.) A magyar nyelvet és népnevelést Zemplénvármegyében terjesztő egyesület f. évi julius hó n-én d. e. 9 órakor a vár- megyeháza kis termében választmányi gyűlést tart, melyre a t. c. tagokat tisztelettel meghívja Prámer Alajos, e. I. alelnök (Megrendítő szerencsétlenség.) Olasz-Liszkán f. hó 6-án, mint levelezőnk irja, megrendítő szerencsétlenség történt, melynek az alig két hete ott időző Guthy Benő fővárosi ügyvédő családja esett áldozatul, Guthy Benőné szül. Gortvay Teréz, leánya özv. Karsay Jánosné s ez utóbbinak két gyermeke, a viruló szépségű s alig 16 éves Gizella s hat éves fiúcskája ugyanis az említet napon a rekkenő hőség ellen védekezendők, a Bodrog hűvös hullámaiban kerestek üdülést. De üdülés helyett sírjukat lelték a locsogó habokban. Úszni egyik sem tudván, csak Gizella, a kis leány, valószínű, hogy a folyónak sebes rohanásu árja ragadta őket magával. Guthyné és leánya, Karsayné holttestét még 6-án este kifogták ; a másik két tetemet, tudósításunk beérkeztéig még nem találták meg. A kifogott tetemeket már el is temették a község általános és igaz részvéte mellett. Megrendülve állunk meg ezen óriási csapás láttára s önkéntelenül a szerencsétlenség oka után kutatunk. Végső eredményben oda lyukadunk ki, hogy a község elöljáróságát mulasztás terheli s mi erősen hiszszük, hogy a járási főszolgabiró teljes szigorral fogja ellenük megindítani a vizsgálatot és a vétkes mulasztást — ha van ilyen — meg fogja torolni. (Halálozás.) Szirmá-Bessenyei Szirmay Pál mint férj és leányai Anna és Alice, továbbá báró Podmaniczky Levente mint édes testvér és neje, Szirmay Ödön mint sógor és neje és számos rokon nevében mélyen fájdalmas szívvel jelentik szeretett, felejthetetlen kedves nejének, illetőleg édes anyjuk, testvérnek és sógornőnek Szirma- Bessenyei Szirmay Pálné szül. aszódi báró Podmaniczky Jernének élte 48-ik és boldog házassági 26-ik évében hosszas szenvedés után folyó hó 5-én reggel 9% órakor az urban történt gyászos kimultát. A szeretett halottnak tetemei folyó hó 7-én délután 5 órakor fognak a helv. hitvallás szertártásai szerint az udvai sirkertben örök nyugalomra tétetni. Kelt Udván, 1892. évi julius hó 5-én. Áldás lengjen kedves hamvaira 1 (Farkas helyett snepfet lőtt.) Mádon f. hó 3-án farkasokra hajtóvadászatot rendeztek. Farkast ugyan nem láttak, de egy szerencsés Nimród olyan zsákmánynyal dicsekedhetik, ami igazán ritkaság számba megy, t. i. erdei fiók-snepfet lőtt. Az ornitológusok eddigi tudásán ez a teljesen hitelt érdemlő eset nagyot fog változtatni, mert az eddigi tapasztalatok szerint az erdei snepf csak a leg. északibb fekvésű hegységek erdő-rengetegeiben szeret fészkelni. (Néptanítói jubileom.) Följegyzésre méltó, szép ünnepnek volt színhelye Nagy-Rozvágy, mint bodrogközi tudósítónk irja, — folyó hó 3-án : az alsó-zempléni ev. ref. egyházmegye a nagy-rozvágyi öreg néptanitót, a széles körben ismert, becsületben nem megőszült, (mert még koromfekete a haja,) de ebben megöregedett jó Fodor Józsefet jubilálta meg a néptanítói pályán eltöltött 50 évi munkálkodása alkalmából. Az ünnepség isteni tisztelettel kezdődött, előbb a nagy közönség, majd a tanítói dalárda éneklése mellett, erre Kóm- játhy Gábor szentesi lelkész mondott gyönyörűen kidolgozott, egyszerű, keresetlen hangja által lebilincselő, a gondolatok szépsége s az eszmék gazdagsága által magas szárnyalásu beszédet, melyben a néptanító magasztos hivatását stb. fejtegette, — ezzel egy időben Fürjész Tamás lukai pap nem kevesebb verve-vel igen sikerült szónoklatot tartott künn, a templomba be nem fért népsokaságnak, — a szónoklatok után ismét a néptanítói kar énekelt. Az isteni tisztelet végeztével a jubiláns öreg férfiú méltó kitüntetésekben részesült. Az alsó zempléni papság nevében Kopré Ferenc esperes díszoklevelet, Gérecz Károly sárospataki tanitó a tanítói kar nevében, szép beszéd mellett diszkötésü zsoltárt nyújtottak át neki, miket elérzékenyedett hangon, látható meghatoft- sággal fogadott. A bodrogközi tanítói kar ezüst zsebórával, (emlékeztetésül az iskola falai közt lemorzsolt hosszú időre); az egyházi közönég, illetve tanítványai pedig ezüst tollnyélben arany- tollal, mely utóbbit egyszerű szivhez szóló szavakkal Mádi József egyház gondnok nyújtott át, lepték meg az ünnepelt férfiút. Az ünnepség lefolyása után közebéd következett, melyen mintegy 180-an köztük több nő, vettek részt. A magyar konyhán főtt magyaros ételek, a jó lagmaci cankó s tokaji szamorodni fogyasztása mellett csakhamar megeredtek a dikciók. Az elsőt Meczner Béla modotta; szépen átgondolt, nagyobb szabású tósztban üdvözölte a jubilánst mint az egyházmegye világi gondnoka, az alsó zempléni egyházmegye nevében; utána Nemes Lajos kir. tanfelügyelő hasonlóan az ünnepeltet éltette, kit találóan, tiszttársának nevezett. Frenetikus tapsvihar volt a felelet a szép beszédekre s a hatást még inkább fokozta Szinnyey Gerzson sárospataki tanár, ki szellemes felköszöntőben éltette a jubilánst s a róm. kath. papság jelenvolt képviselőjét: Somogyi Gerő kir.-helmeci prem. plébánost. Mondottak még tósztokat: Kő- rössy György n. géresi, Komjáthy Gábor szentesi, Czinke István erdő-bényei, (jóizühumorral vegyítve) Budha János karádi, Olbey János nagy-rozvágyi s Sohayda János kir-helmeci lelkészek; Somogyi Gerő plébános, Gérecz Károly tanitó, Kun Déniel sárospataki főbíró, Farkas Bertalan aljárásbiró, Soltész Pál rozvágyi birtokos, Fodor István sárospataki jegyző, a jubiláns fia s még több mások az ünnepeltre s egymásra. A kedélyes hangulat mellett lefolyt ebéd után a fiatalság táncra kerekedett s vigan járta a hajnali órákig. Általában a nagyrozvágyi ünnepség igen sikerült, szép ünnep volt s ezen siker köszönhető a nagy-rozvágyi értelmiségnek, különösen az egyház derék papjának Ölbey Jánosnak s kedves nejének, kik napokon át azon fáradoztak, hogy az öreg Fodor bácsi jubileumát sikerültté, fényessé tegyék. F. (Gyászjelentés) Sárospatakról vettük a következő gyászjelentézt; Pavletics Gyula népbanki pénztáros sár. hat. egyház gondnoka maga, valamint gyermekei Béla egri kir. törvényszéki al- biró, Vilma, Gizella és Gyula, úgyszintén számos rokonai nevében is a legmélyebb fájdalommal jelenti forrón szeretett nejének, a jó anyának s illetőleg rokonnak Pavletics Gyuláné, szül. Hnev- kovszky Krisztina asszonynak életének 5 i-ik, boldog házasságának 31 ik évében, f. hó 5-én reggeli 8 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, tüdőlob következtében bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. hó i-ik napján d. u. 5 órakor fognak a helybeli róm. kát. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni ; az engesztelő szent miseáldozat pedig e hó 7-ig napján reggeli 8 órakor fog az egek urának bemutattatni. Sárospatak, 1892. julius 5. Az örök világosság fényeskedjék neki 1 (Gyermek szinielőadás.) Nagy-Mihzlyból a következő értesítést küldték lapunknak: Junius hó 29-én a »tanítók árvaháza« alapjának javára gyermek színi előadás volt, mely olyan érdeklődés mellett folyt le, minőt e város lakossága és környékének értelmisége minden nemes ügy érdekében tanúsítani szokott. Színre kerültek: A Vendég, Fligl Józseftől; Gyermek és szivárvány, szavalat. Arany Jánostól; Az önfejű leány, Teveli M-től. Nem a közönséges gyermeki recitálás egyhangúságával voltak e darabok előadva, nem is a mesterségesen betanított álpáthosz hangján, hanem a tiszta gyermeki kedély bensőségével. Az egybevágó játék, a kellemes és tiszta kiejtés, az egész játékban megnyilatkozó gyermeki naivság és ér zelmeiknek értelmes kifejezése: nagy meglepetést okoztak. Igazán tapasztaltuk, hogy nemcsak a kiforrt magas művészet, hanem a gyermek-egyszerűség is mennyire tud hatni. A nagyszámú közönség, kik közt ott láttuk Sztáray Antal grófot nejével és számos előkelőkkel együtt, hálás is volt a kis művészek iránt; számtalan kihívás, taps és virágcsokrokkal viszonozta a nyert élvezetet. Nagy elismerést nyert Lassner Karola, áll. tanítónő is, ki egymaga végezte a rendezés nehéz feladatát. A darabok megválasztása, a szerepek helyes kiosztása által és a szép siker folytán méltán megérdemli a közönség egyhangú elismerését. Az előadást különben szép anyagi siker is jutalmazta. A tiszta bevétel 107 irtot tesz. Előadás után a jókedvű közönség táncra kerekedett s csak a reggeli idő vetett véget mulatságuknak. (A tanügy terén) kifejtett sáfárkodásról való számadás évadjában, irja bodrogközi levelezőnk, a sok nagy tudósítás mellett legyen hely adva a kicsinek is. Cséke a Bodrogköznek olyan apró községe, hogy tán a vármegyei mappán sincs meg, egy nehány szál gör, katholikus s még kevesebb szál. kálvinistából áll. De van ennek a községnek és ezt tudósítónk közvetlen tapasztalás után irja, jó iskolája, jó tanítója. Az iskola állami iskola: rendes kiátlitásu, jó, egészséges levegőjű; a tanitó: Pollák József, aki Zemplén felső részéről alig egy éve jött a homok-buckák közé ékelt Cséke községbe. És az uj tanitó egy rövid év alatt többet tett, mint elődei évtizedeken át, szám- bavehető iskolát teremtett. A csitri falusi gyerekek (ez évben 26-án szomjuhozták a tudományt,) rend hez vannak szoktatva; a tanitó kérdésére értei-, mesen, bátran felelnek ; a rendszer, amit tapasztal a hallgató : tapintatos, kifogástalan, az előmenetel: elismerésre méltó. Tudva azt, hogy falun a tanítás és nevelés mily sok nehézségbe ütközik. Cséke község tanítójának sikeres munkássága s fáradozása csak dicséretre érdemes. Tudósítónk réméli és hiszi, hogy a csékei derék állapotokról a kir. tanlelügyelőség is örömmel fog a jövő nyári vizsgálatkor tudomást szerezni. Bár mindenütt ilyet lehetne tapasztalni 1 (Évzáró vizsgálat.) Egy, a tanügynek lelkes barátjától kaptuk a következő tudósítást: »Magyar- országot még egyszer meg kell hódítani a magyar- nemzet számára s a hadviselés munkája a néptanítókra vár,« — mondja Jókai. Ha Magyarországon a magyarságnak sok olyan végvára lesz, mint a mezőlaborczi áll, elemi iskola ; s ha e végvárak mindenütt oly hivatott helyőrséggel lesznek megrakva, mint ezen iskola tanitó-testülete; s ha a népek Istene tartós békével áld meg bennünket: akkor csakugyan meg lesz hódítva Magyarország a magyar nemzet számára. Ilyen meggyőződés hatása alatt oszlott szét az a szép közönség, mely megjelent a mezőlaborczi áll. iskola évzáró vizsgáján. A vizsga jun 28-án tartatott meg; d. e. Kissné Rohnyák Róza, áll. tanítónő vizsgázott 40 leány-gyermekkel; d. u. pedig Kiss István áll. isk. tanitó 60 fiu-gyermekkel; a vizsgálatot Harasz- thy Miklós, gondnoksági elnök, vezette páratlan tapintattal és szakértelemmel. A vizsgálat eredménye meglepő volt úgy a leány-, mint a fiú iskolában; Ott is elismerés illeti a tanitőt, hol a nyelvtanítással nem kell bajlódnia, ha türelme és szorgalma
