Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-03 / 27. szám

régi természetes szituációkat. Hogyan és miként legyen a kérdés műszaki tekintetben tervelve és keresztülvive, az a mai időben annyira előre haladt viz-tehnikának nem ne­héz feladat. De, nehogy azzal vádoltassunk, mintha csak a hibákat tudjuk elősorolni s pozitív ajánlatunk nincsen, elmondjuk röviden néze tünket, miként véljük mi a Rongyva*kérdés sikeres megoldását? Először is, miután a malmok az isza­polás főfaktorai, mely ismét a viz emelke­dését idézi elő: a Rongyva utjából a mal­mok eltávolittandók. Másodszor a Rongyva azon a pontján hol a Bosvá-val egyesül, tehát a pap-malom­nál, egy fenék-gát épittendő ; ennek segít­ségével a vizet bizonyos magasságban ál­landóan lehetne a városba bevezetni, maga­sabb vízállásnál pedig a felesleges viz egy uj csatorna által, mely a csörgői államuton és vasúti töltésen át építtetnék s a vasúti töltés keleti túlsó oldalán a bereczkii hídnál szakadna a régi mederbe, vezettetnék el. így megmenthető lenne a város az árvíz vesze­delmétől, mert ha a Rongyva ekkor is ki öntene, lenne elegendő helye az elterülésre. Tessék mindezeket jól megfontolni. Dixi et salvavi animam meam. Csabai. Vármegyei ügyek. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 7-én, d. e. 9-kor, rendes havi ülést tart. Pénztári ügykezelés megvizsgálása. Főispán Öméltósága tegnap délelőtt 8 */st órakor, titkára és a vármegyei főszámvevő kíséretében, hivata- loran s váratlanul ellátogatott a vármegyei pénz tár helyiségébe és ottan az ügykezelésnek minden ágazatát s fontosabb mozzanatát, a Szabályzat ban foglalt rendelkezésekre való tekintettel, behatóan megvizsgálta. Az eljárás közel három óra hoszszáig tartott s általában megnyugtató eredménynyel végződött. Hírek a nagyvilágból. Károly román király, Ferdinánd román trón­örökössel együtt Angliában tartózkodik. Ferdinánd, bolgár fejedelem, Angliából Fran­ciaországba érkezett, Morvaország fővárosában, Brünn-ben, most tették le az általános menedékház alapkövét nagy ünnepiességek kapcsolatában. Az emberszerefetnek ezen a fényes ténykedésén királyunk őfelsége is jelen volt. Ázsiai Oroszországban és Perzsiában kiütött a kolera. Európai részről minden irányban intéz­kedtek, hogy a rettentő betegség behurcolását meggátolják. Herbst Ede dr., az osztrák birodalmi gyűlés ellenzéki színezetű pártcsoportjainak vezére, hirte­len halállal kimúlt. Az Etna tűzhányó hegy teljes működésben van. A fő torok már napok óta nagy mennyisé­gű port és lávát hány ki, elvesztem eszemet. De nélküled nem is akarok élni. Minek — ha boldogtalan vagyok ? És kiért — ha te benned van minden mennyei és földi javam ? stb. stb. sirig szerető: Matildod. Azt gondolja szives Olvasóm, hogy együtt kocsikázunk Matilddal az élet porondjain. Dehogy. A kedves Matild nemsokára elszökött egy had- nagygyal; ettől elillant egy finánc-őrmesterrel. Most már a hatodik kertben virit a rózsa, azzal a különbséggel, hogy ezelőtt ő szökött a férfiaktól, most ő tőle szökik az erősebb nem. Egy másik levél. Ez már rózsaszínű. Felső részén két galamb van, melyek nem búzát esznek, hanem csókolóznak. Kis Angyalom és Ördögöm 1 így szólitlak, mert delejes szemedből egy mennyországot és poklot olvasok ki. Olyan bűvös hatása van rám szemeidnek, mint a növényzetre • a tavaszi napsugárnak: ha rám nézesz velük, m~g j pezsdül bennem a vér tetőtől talpamig. De félek, 1 hogy ez a szem olyan, mint a nap, egy darabig melegít, melegít, virágot és levélt fakaszt, gyü­mölcsöt érlel, de azután lassan, lassan hull. Nyo- ' mában megjelenik az ősz: a levelek lehullanak, a virágokat megöli a dér, Hátha az én fakadó bol­dogságom és reményem is ily sorsra jutnak ! ? Akkor én is meghalok, megölöm magamat, mert Hírek az országból. Szent László király városa, Nagy- Várad, négy napra terjedő országos ünnep színhelye volt e héten. Most telt be ugyanis hétszáz esztendeje annak, hogy a legvitézebb és leglovagiasabb gon- dolkozásu királyt, Lászlód 111. Celesztin pápa a szen­tek sorába igtatta, — és most múlt kétszáz eszten­deje, hogy N.- Várad-ot, Erdély kapuját, Heissler császári tábornok, a hős kuruc hadseregek segít­ségével a töröktől visszafoglalta. A sok ezer főnyi ünneplő közönség tehát, mely a vidékről és az országból N.. Várad falai közé sereglett, vallásos és hazafiias lelkesedéssel áldozott a régmúlt idők emlékezetének. Kiváló fényt és előkelőséget köl­csönzött a kettős emlékünnepnek, hogy azon képviseltette magát az uralkodó család is József főherceg fiai, Ágost és László főhercegek által. Ott volt a kormány részéről Czáky Albin gf. vallás- és közoktatásügyi minister, a róm. kát. és g. kát. főpapi kar csaknem teljes számban, az ország fő­emberei számosán, a szomszédos törvényhatóságok és városok küldöttségei igen nagy számmal s az ország minden részéből még vagy 8—ioooo em­ber. A négy napra terjedt ünneplés ma egyhete kezdődött. Az ünnepségek sorozatának egyik kima gasló mozzanata volt Schlauch püspök beszéde a második napon tartott Tedeurn alkalmával. Beszédé­nek alapeszméjéül a 47-ik zsoltárt vette föl s ha­talmas szárnyalásu szónoklala akkor érte el tető­pontját, mikor arról szólott, hogy most, mikor a szent király sírjánál megjelenünk, s a szent király számon kéri tőlünk a régi nemzeti és keresztény erényeket: jól esik mondhatni, hogy a nemzet azokat az erkölcsi kincseket megőrizte. Azután óva intett, hogy fel ne adja a nemzet azt az évezredes biztos alapot, a melyben állami létét megőrizte. — Viharos éljenzést támasztott az a fönséges jelenet, mikor a diszebéden József- Ágost és László főhercegek, a főpapok és a legdíszesebb asztalkö­zönség példáját követve, honfiúi lelkesedéssel éne­kelték a Hazádnak rendületlenül légy híve óh ma­gyar- t. — Szóval N.-Várad ünnepe az ország ünnepe volt s minden részletében méltó a nagy idők dicsőségéhez és dicséretéhez, miknek magasztos emlékezetet szentelt. László király szentté avatá­sának hétszázados évfordulóját egyébként meg- ülték az egész országban ünnepies istentiszteletekkel Az országgyűlés képviselőháza jelenleg az italmérési jövedék módosítását tárgyazó törvény- javaslat megvitatásával foglalkozik. Aradon sajnálatos utcai tüntetések voltak a magyarság és oláhság között, — a heves csete- páténak a rendőrség beavatkozása vetett véget. A „Zemplén“ t. előfizetőihez! A félév lejárván, julius hó l-söjével uj előfizetést nyitunk; fölkérjük lapunk t. barátait és pártolóit a hátrálékok befizetésére, valamint az előfizetések megújítására. A lap julius havi számát minden előfizetőnknek megküldjük, s azt, ki megtartja, továbbra is előfizetőnek tekintjük. Tisztelettel: A'*Zemplén* kiadóhivatala. Különfélék. (Személyi hir.) Főispán Öméltósága a ma reggeli gyorsvonattal a fő- és székvárosba utazott, hogy mint a törvényhozó testület tagja részt ve­gyen a főrendiház tanácskozásain. csak te, kis ördögöm, vagy képes boldogítani en­gem. Millió csók és ölelés a te: Laurádtól, Ez meglehetősen szép levél, de Laura tette már nem volt ily szép, mert egy rövid év alatt egy mészáros karjaiba dőlt. És úgy látszik, hogy csak most boldog, mert rettenetesen meghízott, szemei a kövérségtől aüg látszanak, ellenben a régi pici rózsás ujjak meglehetős mennyiségű háj­ban fulladnak és dagadnak. Forgassunk tovább a gyűjteményben. íme egy 18 éves leánynak a fuvolázása, aki rettenete­sen bolondulván a versek után, azért minden le­velében van az idilli költemények fájából egy pár Édes Gerlém I Te ott vagy, én itt. Mértfóldek választanak el attól a hatalmas mellkastól, melyen oly sok­szor nyugtattam fejemet, hallgatva szived minden verését. Gondolsz-e rám te szöghaju pubikám ? Én nekem nappalom is, éjjelem is csak veled te­lik el. A nappal képzeletem szárnyára vesz, az éj álmomban ringat mellettem. De ilyenkor sok­szor látlak hűtlennek. Ha ez igy volna, Istenem ne vedd el erre a gondolatra az eszemet — akkor, akkor én rögtön meghalok; de esküszöm, még a síron túl is csak téged, egyedül csak téged sze­retnélek. Epedve várja válaszodat a te holt:g szerető : Violád (Kinevezések ) Főispán Öméltósága Szekeres Dezső és Szeghy Lajos végzett jogászokat közig, gyakorlókká nevezte ki. (Az időjárás) merész bakugrásokat csinált ezen a héten. Jun. 30-án kánikulai melegével (R. 290), jul. i-én szinte őszies jellegével [R. 70) alkalmat­lankodott. Tegnap, tegnapelőtt esett is. Az esőnek, mint a hőmérséklet rohamos hanyatlásának is, egyébiránt a repce-aratók örülnek. (Az aratás) vármegyénk alsó részében meg­kezdődött. A kilátások minden tekintetben jóval kecsegtetők. (Országos vásár.) Junius 30 án és julius el­sején zajlott le Ujhelyben az úgynevezett Sarlós­vásár. Nem hiába járunk aratás előtt, amikor né­pünk pénzdolgában szűkén van, de gyenge is volt ez a vásár mindenképen. Különösen panaszkodhat­nak az iparosok, kiknek jó része alig árulta ki a vásári költséget. Szarvasmarhát meglehetős szám­ban hajtottak föl, hanem az ára, rendkívül magas volt. Lopás eset csak egy történt és a tettes is meg­került. Zsebtolvajt hatot fülelt le a rendőrség, mielőtt ügyességüknek tanujelét adhatták volna. (Az érdem jutalma.) A »Zemplén« könyv­nyomtató műintézetének derék vezetőjét, Werner Miksát, ezen a téren szerzett érdemei méltánylá­sául, szép kitüntetésben részesítette az országos iparszövetség, mint erről a következő díszoklevél is ékesen tanúskodik : »Az országos iparegyesület a jeles, kitartó és előretörekvő munkának a hazai ipar előmenetelére gyakorolt nagy lefolyását elismervén, 1892. évi junius hó 26-án napján tartott nyilvános közgyűlésén ezüst érQm jutalomra érdemesítette Werner Miksa nyomdavezetőt S.-A.-Ujhelyen. Minek hiteléül ez okmány kiadatott. Kelt Budapesten, 1892. évi junius hó 26-ik napján. Gr. Zichy Jenő elnök. Mudrony Soma igazgató.« -- A megérdemelt szép kitüntetéshez, mely a »Zemplén« könyvnyomtató műintézetére is fényt vet, midőn benső örömmel gratulálunk, egy­szersmind eláruljuk, hogy a »Zemplén« betűszedő személyzete elhatározta, hogy, a szomszédos várme­gyék területén foglalkozó kartársak csatlakozásával, szeretett művezetőjük tiszteletére, ki e napokban tölti be gutenbérgi pályájának 25-ik évét, jubiláns ünnepséget rendez s arra a »Zemplén« t. olvasókö­zönségét is meghívja. Kívánjuk, hogy a szép eszme minél szélesebb körben s mennél több követőre találjon! (A főgimnázium ünnepe.) Múlt hó 27-én. hétfőn, d. u. 5 órakor tartotta a helybeli főgim­názium záró-ünnepségét a torna csarnokban, mely ebből az alkalomból szinültig megtelt előkelő és válo­gatott közönséggel. Szűknek, mondhatnók igen kicsinynek bizonyult most a máskülömben tágas torna-helyiség, mert nagyon sokan kénytelenek voltak kint rekedni. A hallgatóság legnagyobb részét hölgyközönség képezte. Az ünnepséget Ormándy Miklós dr., főgimnáziumi igazgató, nyi­totta meg egy lendületes, minden izében szép beszéddel, melynek magvát az képezte, hogy meg­magyarázta az ünnepség jelentőségét. Szép sza­vakkal szólott Kazinczy ról, mint akinek hálás meg­emlékezésére a lefolyt ünnepies aktus jórészben szentelve volt; majd az intézetet elhagyandó ta nulókat buzdította a törvények tiszteletére. Sza­valás és ének következtek ezután. Mindegyiket, de különösen az ének-részeket élénk tetszéssel fo­gadta a közönség, s belőle nem egyet meg is is- mételtetett. Az ének ilyetén kiváló sikerülésének elérésében az oroszlánrész fekete Fidél fögimn. ta­nárt illeti, ki nem kiméivé időt s fáradságot, lelke leikéből azon volt az egész tanév leforgása alatt, hogy a növendékek az énekben, ebben a szív és Folytatás a mellóklelen U. I. Hogyha ajkam szép ajkaddal Édes csókban összeforrna , S mind örökre igy maradna : Istenem be dicső volna! . . . Ez a szöszke addig verselt, addig verselt, mig utoljára annyira belebotorkált a prózai életbe, hogy a sok libától és kacsától alig látszik ki a feje, lévén az ő férje estve lámpagyujtogató, nap­pal ellenben a dunaparton tyúkász. Egy férjes nő levele: Kedves Öregem 1 Laci nincs itthonn, a gyermekek az iskolá ban vannak, a szobalány a sufniban madrác-szőrt tép, a szolgáló libát dug, én itthon vagyok és cudarul unatkozom. Várlak: Amanda. Ez az egy, aki hűséges volt hozzám és mai napig kitartott. Természetes, hogy a többi levél mind a tűzbe röpült és elhamvadt. Amanda leveleit azonban kabátomban hordom. És valahánysyor magamra veszem e ruhadarabot, érzem, hogy szivem heve­sebben dobog. Csak az a kérdések kérdése, hogy meddig tart, mert hát nemcsak az égő levél, hanem az égő szerelem is elhamvad. ftzabá Kálmán.

Next

/
Thumbnails
Contents