Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1892-03-07 / Ünnepi szám
9-»■ A »ZEMPLÉN« ÜNNEPI SZÁMA. -<ss> sadalmi életben az egységes akarat céljainak megvalósitásáról szó volt légyen. E gyönge vonásokkal van S.-A.-Ujhely városának tíz évi története dióhéjban egybefoglalva, s e dóhéj szolgáljon a jól kiérdemelt közelismerés, tisztelet és szeretet hervadhatatlan babér- knszorájának egyik leveléül ma s jövőben a történetirónak tárgyúi. Örömtől dagadó kebellel, a lelkesedés igaz melegével üdvöztiljük a város közönsége nevében méltóságodat tiz éves sikeres és áldásos működésének emlékünnepén és kérve-kérjtik, hogy közügyeink irányában tanúsított eddigi támogatását tőlünk jövőre se tagadja meg és cselekvésének irányát ezentúl is a lelkesedés és érzelmei vezessék s akkor lesz a legboldogabb. Az egek ura sokáig éltesse ! (gataky Miklós, városi jegyző. aholnap négy éve lesz, hogy a vármegyei gyűléseken, mint a fester ,Lloyd rendes levelezője, mindig jelen vagyok. Ezalatt az idő alatt a tárgyalások az elnöklő főispán tapintatos vezetése alatt többnyire simán folytak le. De sok oly kérdés is merült föl, melyeknek megvitatása alkalmával kormánypárti és ellenzéki bizottsági tagok egyformán heveskedtek, néha-néha a pártszenvedélynek a vita által felvert hullámai csapkodtak, kormánypártiak és ellenzékiek közt lármás összeütközések történtek; de olyan esetre nem emlékszem, hogy a főispán elnöki tisztével járó hatalmának tudatában az ellenzéket csak a legtávolabbról is sértette volna ; sőt ellenkezőleg : nem egyszer adta tanujelét lőjáldásának a , kis ellentáborral* szemben. Ezt sem eltagadni, sem eldisputálni nem lehet. S ezt a főispánt mégis, csupán ellenkezési viszketegtől zaklatva, urbi et orbi az ellenzék üldözőjének mondják ! 3í*> ESZ éS SZÍT7-. Az uralkodás legfőbb titka az ész s a szív, . e két emberi hatalom jogkörének egymássali meg- egyeztetésében áll. Az ész hatalom, hatalommal uralni, hódítani, rabigába hajtani lehet, de a rabság csak addig tart, mig a szabadság érzete fel nem támad, s meg nem kisérti lerázni a békókat, mely lenyűgözve tartja. Az ész által megnyert hatalom támasza, fentartója a szeretet lehet, a szeretet pedig csak ott fakad, hol a szív melegét érzi. Az ész magában csilloghat, mint a sarkok jéghegyein megtörő millió sugár, de e sugár csak fényt ad, meleget nem ; lehet az terebélyes fa, de édes gyümölcsöt csak akkor terem, ha gyökerével a szívnek mélyébe nyúlik le, s abból veszi a tápot. Ha az ész mindent s mindenkit meghódított is, s ha a végtelen magasba emelkedve, lábainál eltörpülve s meghajolva látja az egész világot, büszkévé teheti, de boldoggá nem — egy hódítás, melyet szive tett, többet ér az értelem által meghódított világnál, s egy szív, egy parányi kis helyecske, melyet igazán magunkénak mondhatunk, tágasabb a nagy mindenségnél, s gazdagabbak vagyunk, ha egy ilyent bírhatunk, mint ha az egész világot magunkénak mondjuk. Az értelmet részben örököljük, részben önérdemünk, amennyiben kitartó munkássággal fejlesztjük. A szivet szívvé a nő teszi. Az anya rejti el benne a bűvös szikrát, a kedves, a hitves éleszti fel lobogó lánggá s a gyermek sokszorozza meg. Most, midőn a megye tiz éves fordulóját üli annak, hogy főispánunk a hivatalával járó hatalmat átvette s a megye élére állott; midőn ennek emlékére az egész megye megmozdul, hogy egy jubiláló hangban olvadjon össze, nem zavarja meg az összhangot, ha én O benne a szív emberét ünnepelve, az ünnepi chorus hangjaiból s a babér koszorúk leveleiből eljuttatok egynéhányat az Anyának, ki a szeretet szikráját szivébe helyezte, a nő, a hitves emlékének, ki azt lángra lobbantá s a szerető gyermekeknek, kik azt fentartják. Dorncfp. ft díszes közpályán fiz éuen át önzetlen odaadással teljesített, eredményekben gazdag, áldásos működésire büszke önérzettel tekinthet oissza mai öröm-ünnepünknek dics- koszopnzoíí hőse, Seinplén-öár- megye szepefne tisztelt főispánja. jOBLÁTH jViÓR Dg. Miért ünnepel a „Zemplén“? Zemplén ünnepel, mert ünnepe van Zemplénnek. Ha a jó szülők egy-egy gyermekük nevének vagy születésének napját megünneplik: hogy ne ünnepelné meg P Zemplén e napot, a mely egy kiváló fiának kiváló napja ?... ,Omne túlit punctum« ... A ki mint családjának feje, apja, valódi szeretetével, gondosságával, figyelmességével, gyengédségével a családfők követendő példája és mintája gyanánt ragyog: a kinek önzetlen, minden áldozatra is kész, megrendithetetlen barátságát negyven- három év óta tapasztalom ; a ki nemzete és hazája iránti szeretetét, ragaszkodását, lelkesedését — a melynél fogva hazájáért magát és mindenét áldozni és azért minden szenvedést, nélkülözést elvállalni kész — a szabadságharc nehéz küzdelmeiben és azóta is minden alkalommal bebizonyította; a ki végre azon diszes állásában, melyet jelenleg is visel, tiz év óta vármegyénk javán lankadatlanul és sikeresen buzgól- kodik s hogy röviden fejezzük ki — akként jár el, hogy a köztisztelet, szeretet, ragaszkodás iránta még magasabbra fokozódott: arra valóban mondhatjuk, hogy ,omne túlit punctum,* — és midőn e diszes állásában a 10 évet tölti be, méltán ünnepeljük e napot és buzgón kívánjuk, hogy még igen-igen sok éven át a legjobb egészségben, s úgy a közpályán mint magán életében lehető megelégedésben Éljen főispánunk! Éljen Molnár István ! állató fai <§tefz. »szárnyas kerék« csillagzata alatt álló századunkban csakis azon ország és azon vidék képes a társadalmi élet minden terén mutatkozó óriási haladással lépést tartani, melyben a »szárnyas kerék* minél nagyobb tért hódít. — Szerencsés azon vármegye, melynek élén, mint a mi Zemplén-vnkén is, oly férfiú áll, ki hatalmas befolyását oly irányban igyekszik érvényesíteni, hogy az általa kormányzott vármegye a »szárnyas kerék, nyújtotta áldás minél nagyobb bőségében részesüljön ! 6f> J^azjos. Számtalan emberélet, tehát nagy nemzeti tőke pusztul el azáltal, hogy a megbetegtilt szegény ember nem bir a kellő ápolással, még ha részesül is orvosi segélyben. A szegény beteg kellő ápolása saját lakásán majdnem lehetetlen, még akkor is, ha hozzátartozói egész odaadással bánnak vele; különösen a gépek szaporodásával mindinkább növekedő sérülések eseteiben; mert itt a gyógyulás első feltétele a nagy tisztaság, mely falusi földes szobákban keresztül sem vihető. Hány család pusztul el, hány ragadós be- tegség terjed el azáltal, hogy az első ilynemű megbetegedéseket nincs hová elkülöníteni. Mindezen bajokon csakis mentül több kórház felállítása segíthet, minél emberbarátibb intézményt képzelni alig lehet. A kórház a visszanyerendő egészség temploma, — orvosok folytonos iskolája, hol jó papok módjára holtig tanulnak, mit kórházon kívüli betegeik javára is értékesítenek. A mai humánus kor mindezt belátja, s kórházaink szaporodnak is örvendetesen. Az utóbbi két évtized alatt vármegyénk két járásában épült uj kórház, de legnagyobb részt nemes emberbarátok régibb adományaiból. Nemes szivü emberbarátaink mainap is vannak s korunk dicséretére legyen mondva, talán nagyobb számmal mint hajdan; de a kultúra haladásával nőttőn nő azon hiányok száma is, melyeken csak a társadalom áldozatkészsége segíthet s ezért kevesebb jut az egyes célokra. Magát a népet arra bírni, hogy bár a leg- vitalisabb érdekeinek előmozdítására az önsegélyhez nyúljon, a legnehezebb feladatok közé tartozik. S ez is sikerült legújabban a gálszécsi járásban, hol a községek járási kórházra tízezer forintot szavaztak meg s ez által lehetővé tették, hogy e célra mások által tett alapítványok nehány év alatt rendeltetésökre fordíthatók legyenek. Ez főispánunk Öméltóságának érdeme, kinek erélyét, ügybuzgalmát, s emberbaráti szeretetét a gálszécsi járási kórház ércnél maradandóbban fogja hirdetni az utókornak ! C'liyzer Kornél, Zemplén-vármegye főorvosa. 45* OLNÁR JsTVAN FŐISPÁN KEVESEBBET KÖVETEL AZ ÉLET HIÚSÁGAIBÓL, MINT AMENNYIT A FÖSVÉNYSÉG IS ADNA, :— ÉPEN EZÉRT ADJUK MEG NEKI PAZARUL SZE- RETETÜNKET, * jÍA EDDIG ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN ÉLTÉL, HOGY A POLITIKÁNAK CSAK AGYA VAN, DE SZIVE NINCSEN : TANULMÁNYOZD FŐISPÁNUNK ÉVTIZEDES MŰKÖDÉSÉT, HOGY TÉVEDÉSED BELÁSSAD. ipxner jKornél dr. ft ßiücsho. Zemplén vármegye jubiláns főispánja, Molnár István, különösen három jó tulajdonságáról ismeretes. Pompás magyaros vendégszeretetéről. Es ebben oly utolérhetetlen, hogy az ő házánál valami barátságos meleg ömlik el a látogatón, ami az ő kellemes körében csak fokozódik. Ismeretes továbbá lebilincselően kedves modoráról és tapintatosságáról, amivel a vármegyé nek oly laza kötelékben álló elemeit, a közügy szolgálatában annyira képes volt maga körül csoportosítani, hogy ez, sem előtte nem sikerült, sem utána nem fog sikerülni a területiteg oly elütő részekből álló s a politizálásban oly izzó szenvedélyektől uralt vármegyében egy főispánnak se többé. Ennek a két tulajdonságának csak édes testvére a harmadik: a kitűnő nevelés, amit gyermekeinek adott; aminek épen ők a legklaszsziku- sabb tanúságai. * * * Varannón töltött megyei tisztviselőségem idejében asztaltársam volt egy jó, öreg uram- bátyám.
