Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1892-06-12 / 24. szám
ért rendelhető meg a Franklin-társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utba 4. szám,) vagy bármely hazai könyvkereskedésben. A »Vasárnapi Újság« előfizetése negyedévre 2 ft, »Politikai Ujdonságoks-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. sz.) megrendelhető a »Képes Néplap« legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre I ft 20 kr. A király és a nemzet czüstlakodalma, a koronázás 25 éves jubileoma alkalmából a »Magyar Nők Lapja* is nemzeti köntöst öltött magára s a szokottnál is díszesebb kiállításban jelent meg. Előttünk fekvő 23-ik számának az uralkodó pár sikerült arcképein kívül Király Kálmántól egy lendületes jubiláns költeméuy, Brankovics Györgytől egy rövid, de velős ünnepi cikk s egy elbeszélés, Rudnyánszky Gyuláról és K. Mártonffy Imrétől egy-egy jóizü humoreszk, Palágyi Lajostól egy csinos kis vers s Tasnády Annától és P. Szabó Endrétől egy-egy regényfolytatás képezik változatos tartalmát. Ugyancsak a 23-ik számhoz van a rendes háztartási rovatokon kívül __ a «Lugas* cimü gyermeklap is mellékelve, mely igen kedvelt olvasmánya a család apró tagjainak. A »Magvar Nők Lapjából* ingyért küld mutatványszámokat a kiadóhivatal mindazoknak, kik hozzá (Budapest, Kishid-utca 9. sz.) egy levelezőlapon fordulnak. Egyesületi élet. Nyilvános nyugtázás. JXXIV. kimutatás. A főgimnázium építkezési költségeinek fedezésére közelebb a következő befizetések eszközöltettek : Smotzer Péter 25 ft, Rosenthál Sánbor dr. 20 ft, Boszák Mihály 15 ft, Dutkiewitz Medárd 10 ft, Székely Elek 33 ft 33 kr. Összesen: 103 ft 33 kr. Az I—XXIV. kimutatás főösszege : 6772 ft 96 kr. A kegyes adományozók fogaddják hálás kö- szönetünket. S.-A.-Ujhely, 1892. junius 10-én. Pataky Miklós, Ujfalussy Endre, v. jegyző. főbíró. CSARNOK. A zemplén-Yármegyei „orvos-gyógyszerész-egye- siilet“ és az erdöbényei fürdő. Az országosan ismert jeles férfiú: Chyzer Kornél dr. Zemplénvmegye főorvosának elnöksége alatt közhaszonnal működő s valóban mintaszerűen szervezett ,zemplénmegyei orvos-gyógysza é r rg] c- sület« ez évi tavaszi közgyűlését Waldbott J rigyes báró nagybirtokos és fürdőtulajdonos szives meghívására a megye egyetlen számot tevő fürdőjében : ErdÖbényén tartotta meg május 29-én. Nemcsak a közegészségügy érdekében volt tanulságos és érdekes e gyűlés lefolyása, hanem azért is, mert ami más vármegyék társegyesületeinek közgyűlésein vajmi ritkán szokott megtörténni, — itt hat szomszédos vármegye : Abauj, Borsod, Sáros, Szabolcs, Ung és Zemplén orvosi és gyógyszerészi celebritásai jelentek meg, részint a rokonegyesületek képviseletében, részint egyes vendégekül. Maga a gyüléstartás helye: az erdöbényei fürdő a zemplénmegyei 5. □ mfd. területű »Hegy- alja, hegység közepe táján egy minden oldalról meglepően gyönyörű tölgy- és blkkerdőségekkel környezett vadregényes völgykatlanban, a tenger szine felett 237 m. magasságban fekszik. A gyűlés tárgyai közül különösen kettő volt nagyon fontos és közérdekű t. i. a szakszerű felolvasások és az újonnan átalakított és berendezett fürdő orvos-szakértői megvizsgálása. A felolvasást Kun Zoltán dr. az erdöbényei fürdő messze földön ki- kitünő hírnek örvendő orvosa kezdte meg, értekezvén : Erdőbénye klimatikai gyógyértékéről. Ennek lényege az volt, hogy miután mindent megfigyelő szakavatottsággal megjelölte általában egy klimatikus gyógyhely föltétien kellékeit és feltételeit, összehasónlitó boncolás alá vette az erdöbényei fürdő légköri, talaj-növényzeti és vizi viszonyait, hogy megfelelnek-é azok egy valóban és nemcsak ráfogással elnevezett klimatikus gyógyhely feltételeinek ? És ha meg, különösen mely betegségekben ajánlhatják orvostársai a szenvedő emberiség gyógyulására. Ez összehasonlítás és annak konzekvenciája lényegileg ez volt: mivel Erdőbénye közvetlen közelben erdős és magas hegyekkel elzárt katlan- szerű fekvésénél fogva annyira szélmentes, hogy midőn az öt környező hegyeken túl orkánszerü szél fuj, a fürdő területén a falevelek is alig iezeg- nek, mivel légköri hőmérséke a havi átlagok szerint 136 és 19 cél. fok között ingadozik, tehát a napi höingadozások roppant csekélyek ; mind a köröskörül számos kilometer szélességben elterülő erdős hegységek miatt közel hozzá sem poros országutak, sem füstöt, port és bűzös gázokat árosztó gyárak vagy városok nem fekszenek ; mivel továbbá a talaj éppen a legalkalmasabb földségek- ből alakulva, kellően lik'csos, mérsékelten nedves, fölötte a növényzet üde, árnyékot terjesztő, de túl bujaságával a talaj ventillációját nem akadályozó aztán tiszta, rothadásra hajlandó szerves hulladékoktól, fertőző baktériumoktól annyira mentes, hogy itt járványos és ragadós betegségek fellépése sohasem észleltetett, sőt az ezen betegségek elöl menekülők itt régidőktől fogva mindig biztos menedékhelyet találtak, a malaria fertőzés ellenében pedig annyira immunis, hogy súlyos maláriában szenvedők a legtöbb esetben minden gyógyszerelés nélkül csak a talaj és légköri viszonyok jótékony hatásától teljesen gyógyulva távoztak el innen ; végre mivel a talaj a közéletben is erős tertőztelenitő hatásúnak ismert földsót: a vasgá- licot éstimsót tartalmazza, melyek kisebb-nagyobb mértékben a talajvízben is mindenütt feltalálhatok lévén, megakadályozzák a fertőző gombák tenyésztését : mindezeknél fogva Erdőbénye mindazon természeti feltételeknek és kellékeknek teljes birtokában van, melyek egy klimatikus gyógyhelyre nézve feltétlenül szükségesek és melyek azt a mérsékelten hűvös légkörű hegyi klimatikus gyógyfürdőknek nemcsak sorába, hanem gyógyértékére nézve fölébe is helyezik. Van ugyanis az' erdő bényei fürdőre vonatkozó olyan két előnyös körülmény, mely hazánk más klimatikus hegyi fürdőiben alig, vagy éppen nem található fel. Egyik az hogy a hőmérsékben észlelhető csekély napi ingadozás (pl. júliusban reggel 19, délben 24, este 15, C. fok) teljesen megóvja a betegeket a légkör gyors lehűléséből keletkezhető veszélyektől s lehetővé teszi, hogy az egész napot kora reggeltől késő estig legtöbb esetben öltöny váltás nélkül a szabad levegőn tölthesse. A másik az, hogy e kedvező hőmérsék május elejétől október középéig néha végéig tart. E kiváló klimatikus tulajdonságainál fogva nem lehet eléggé magasztalólag ajánlani Erdő- bényét hazánk t. orvosi karának becses figyelmébe, hogy azt különösebben ideges vérszegény, el gyengült és lábbadozó betegeinknek továbbá a hutulos és lobos bántalmakban orvosilag javalják. De Erdőbénye ezt a b. figyelmet nemcsak mint klimatikns gyógyhely érdemli meg. Megáldotta azt a természet kitűnő gyógyvízzel is, mely a közéletben is általánosan zsongitó, erősítő és fertőztelenitö hatásúnak ismert két ásványsó: a vasgálic és timsó jelentékeny mennyiségű oldatát tartalmazván, már évtizedek óta a csuzos, köszvé- nyes természetű ideg-izom, és izületbántalmaknál, továbbá a női betegségek minden neménél, s az ezekkel szövetkezett vérszegénység, sápkor és ideggyengeség gyógyításánál kitűnő hatásúnak van elismerve. Kétséget sem szenved, hogy Erdőbénye két ily hatalmas gyógytényező egyesülésénél fogva, igen nagy szolgálatot van hivatva teljesíteni a szenvedő nmberiség javára, annyival is inkább, mert jelenlegi tulajdonosa, az idegen származású de magyar hazafias érzelmű derék főur: Waldbott Frigyes báró humánus gondolkozása és bőkezű áldozatkészsége, melynek rövid két év alatt is számos jelét adta, teljes garanciát nyújt arranézve, hogy Erdőbényének általa már eddig is megkezdett és minden igényt kielégítő modern berendezését és felszerelését úgy fogja befejezni, hogy az egy nívón fog állani levegője és gyógyvize kitűnő hatásával. Ez voit a jeles fürdőorvos nagy tetszéssel hallgatott értekezésének lényege, melyet a közgyűlés viharos éljenzések között egész terjedelmében kinyomatni elhatározott. Ezután még két értekezés következett. Egyik Lengyel Endre dr.-é, ki kéziratban levő, nagytér - jedelmü és »Az orvostan története«, cimü müvéből olvasott fel egy töredéket: a fertőző balteriümók- ról és bacillusokról. A másik Matolay dr.-é ki az erdöbényei gyógyvíz kedvező hatását sebészeti szempontból méltatta. Mindkét felolvasás köztetszés nyilvánítására adott alkalmat. Az értekezéseket a fürdő összes berndezésé- nek és felszerelésének orvos-szakértői megtekintése követte. Itt lehetetlen volt a közgyűlés tagjainak a jelenlevő tulajdonos gavallérsága, vállalkozó szelleme s roppant áldozatkészsége előtt kalapot nem emelni, és ö mellette az összes újítási, szé- pitési és átalakítási műveletek kezdeményező lelke, mozgató eleme : a fáradhatatlan tevékenységű fürdőorvos, Kun Zoltán dr. iránt elismeréssel nem adózni. A ki csak két évvel ezelőtt látta a fürdő terepét, épületeit, azok egyes szobáit, a bútorzatot, a fürdővíz technikai alkalmazását, az ma nem ismer reá a fürdőre. A terep tágabbá és nyíltabbá tétetett, a ronda ócska épületek elpusztitattak s helyet- tök szép svajczi stílben épült vendéglő és lakások emelkedtek tiszta világos és száraz szobákkal, melyekben a tisztaság, bútorzat s más szükséges felszerelés minden igényt teljesen kielégíthet. Mindez azonban még csak kezdet; a tulajdonos nemes báró akarata, terve és bőkezűsége, támogatva a fürdő orvos le’eményessége által, még többet s szebbet céloz létrehozni uj hazája: Magyalország egyik fürdője emelésére és ezzel a szenvedő emberiség javára. Mint a »Zemplén vármegyei orvos-gyógyszerész egyesület «tiszteletbeli tagja, e nemes egyesület működése és egy áldásos hatású fürdő megismertetése — általában a közegésségügy érdekében eny- nyit szükségesnek tartottam a hazai érdeklődő közönség tájékozására megírni. Tarnóczy Tivadar. HIVATALOS RÉSZ. 207. sz./VIII. 92. A s.-a.-ujhelyi j. főszolgabirijdtól. Hirdetmény. Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló 1891. évi XIV. t. ez. életbeléptetése alkalmából kiadott 1892- év január hó 29-én 2342. sz. a. kelt ministeri rendelet értelmében a s.-a.-ujhelyi kerületi betegse. gélyzö pénztár megalakítására alulirt főszolgabiró mint iparhatóság lévén hivatva, az alapszabályok megállapitására és az átlagos közönséges napi bér meghatározása végett a s.-a.-ujhelyi, bodrogközi, szerencsi és tokaji járás területén lakó munkaadókat, (kereskedők, iparosok, gyárosokat) és a törvény értelmében belépésre kötelezett alkalmazottakat (iparos s gyári alkalmazottak és tanoncokat) f. év junius hó 19-ének délután 4 órájára S.-a.- Ujhelybe a »Torna csarnok* nagy termében megtartandó ülésre ezennel egybehívom és felkérem, hogy ezen gyűlésen minél számosabban megjelenni vagy képviseltetésökről megfelelően intézkedni, annál inkább el ne mulaszszák, mert az 1891. évi XIV, t. ez. 16. és 35. szakaszai értelmében ugyanekkor a bizalmi férfiak megfognak választatni. S.-a.-Ujhely, 1892. junius 9-én. Barthos József, főszolgabíró. 2253. I. 92. sz. S.-a.-njhely járás főszolgabjrájától. Pályázati hirdetmény. Sárospatak város szervezési szabályrendelete tekintetes Zemplén-vármegye törvényhatósága által folyó évi május hó 12 én 103/6775 közgyűlési számú határozatával jóváhagyatván, ennek értelmében az újonnan szervezett harmadik jegyzői állásra, melynek járandósága 500 ft évi fizetés és 100 frt lakbérből áll, ezennel pályázatot hirdetek, Felhívom ennélfogva ezen állomást elnyerni óhajtókat, hogy az 1883. évi I. t. c. 6 jvának rendelkezéséhez képest szabályszerűen felszerelendő és 50 kros bélyeggel ellátott pályázati kérvényeiket kezembe folyó Junius hó 29-ének d. e. 12 órájáig beadni annál bizonyosabban el ne mulasszák, mert a később érkezendő pályázati kérvényeket figyelembe venni nem fogom. A választás határidejéül folyó évi junius hó 30-ik napjának d. e. 9 óráját Sárospatak városházába tűzöm ki, Kelt S.-A.-Ujhely, 1892. junius 3 ik napján. Barthos, főszolgabíró. 2204./I. sz. 892. A s.-a.-ujhelyi j. főszolgabirájától. Valamennyi község birájának. Petrahó község határában e folyó évi május hó 29-én 2 darab barnapejszőrü, egyik heréit, másik kanca-ló, a vetéseken kóborolva, a Bodrog folyóba betévedt, s a Bodrog folyó átuszása közben a lovak egyike vizbefult, másika pedig a községi marhalegelöre kiúszván, ezen legelőn őrizet alá vétetett; felhívom ennélfogva a községek biráit, hogy ezen bitangságban talált ló tulajdonosát köz- ségökben puhatolván, utasítsák, hogy a ló átvétele végett, a tulajdonjog igazolása mellett, hivatalomban e f. évi julius hó 15-éig annyival is inkább jelentkezzék, mert ezen határidő eltelte után a még meglévő egy darab ló nyilvános árverésen — mely ezennel folyó évi julius hó 16-ik napjának d. e. 10 órájára Petrahó község házához kitűzetik—el fog adatni, S.-A.-Ujhely, 1892. junius 10-én. 1—3 Br. Galzler, szolgabiró. 2166/92. I. sz. A homonnai járás JÓszolgabirájától. XTircAotnaény. Miután a mező-laborczi állandó vásártér az 1888. évi 40000. számú ministeri rendelet 31-ik § ának megfelelően berendeztetett, ennélfogva az ideiglenesen megszüntetett vásárok ismét megnyittatnak, s közhírré tétetik, hogy a kirakó- és állatvásárok, az 1892. év folyamán junius hó 21-én; szeptember hó 27-én és november hó 8-án fognak megtartatni. Homonnán, 1892. junius 5-én. Haraszthy Miklós, főszolgabiró. 460/397. sz. Zempénvmegye közig, bizottságától. Zemplénvmegye közigazgatási bizottságának 1892. évi május hó 9-én tartott üléséből. Tárgy. Olvastatott a m. kir. posta és távirda igazgatóságnak 1892. évi 4446. sz. átirata, melyben értesittetik a bizottság, hogy a Páczin, N. Kövesd, Szomotor és B.-Szerdahely, Szomotor közti postajáratoknak jelenlegi menetrendjét f, évi május hó i-től kezdve akként változtatta meg, hogy nevezett községek a Budapest felől érkező hírlapokat és a nappali vonatokkal továbbított levelezéseket a délutáni órákban már kezeikhez vehessék. Xlatároz a/t. A m. kir. posta és távirda igazgatóságnak f. évi 4446. sz. átirata tudomásul vétetvén, másolatban a bodrogközi járás főszolgabirájával az érdekelt községekkel leendő közlés végett Szer-
