Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-01-03 / 1. szám

Melléklet a „Zemplén“ i-ső számához.

Képviselőválasztási mozgalmak. N.-Mihály- át)/jelentik dec 27-ki kelettel: Úgy a szabadelvű, mint a nemzeti párt ma tartotta jelölő értekezletét és kiálltotta ki itten a maga kandidáljak. A kormánypárti választókból álló,mintegy 300 főnyi polgárság Ferenczy Elek dr., birtokost jelölte, mig a nemzeti párt az eddigi képviselő, Balogh Géza zászlaja alatt sorakozott. Melyik részre hajlik a többség, ma még bizonytalan, csak egy a bizo nyos, az t. i. hogy erős mérkőzés után válik meg ki lesz az éljen ? — Lapunk múlt számában szó volt arról, hogy Lónyay Gabor szintén szándékozik fellépni a liszkai választó kerületben, még pedig nemzeti párti prográmmal. A legilletékesebb forrásból nyert újabb információnk szerint döbbeni tudósításunkat oda kell módosítanunk, hogy Lónyay Gábor a kormánypárt hive; fel is kérték az intéző körök a jelöltség elfogadására, azonban kijelentette, hogy személyes okoknál fogva a jelöltségre nem reflektál. — Az o.-liszkai képviselőválasztó kerület szabadelvű pártját Mecz- ner Gyula makkos hotykai birtokos, O.-Liszkára ma délutáni 2 órára pártértekezlet végett összehívta a nagyvendéglő termébe. Ezen az értekezleten fog megtörténni a szabadelvű párt képviselő jelöltjének a kikiáltása is. A közbizodalom, írja tudósítónk, Molnár Béla dr. személyében összpontosul. — E tudósítással kapcsolatban fölemlítjük, hogy Meczner Gyula felléotetésének hire, amiről lapunk múlt számában történt említés, téves értesülésen alapult. A körülmények jelen alakulása szerint ebben a választó kerületben ma már csak két jelöltről lehet szó, — a függetienségi és 48-as párti Kun Béla s.-pataki jogtanárról, aki most másod izbsn bont zászlót és a kormánypárt jelöltjéről, Molnár Béla dr. nagybirtokosról.*)

A katonai felülvizsgálatok. A m. ktr. honvédelmi minister tudatja, hogy a Kassán alakított felülvizsgáló bizottságnak ez évi működési napjai lesznek : január 11, — február 9, — március 3, — április 7, — május 9, — junius 2, — julius 15, — augusztus 8, — október 11 és 27, — november 14 és december 5-ík napjai.

Ménló fedeztetési állomások lesznek 1892-ben a magy. kir. földmivelési minister rendelkezése szerint vármegyénk területén: Berzék községben 3 ménlóval, B.-Szerdahely k. 2 ml., B.-Újlak k. 6 ml. Butka k. 3 ml., Cselej k. 3 ml., Király Helmecz k. 5 ml., Nagymihály k, 2 ml., S.-Patak k, 4 ml.‘ Varannó 2 ml. és T.-Terebes k. 4 ménlóval.

hercegi család alapítójával. A Vasárnapi Újság legutóbbi, karácsonyi számiban Szász Károly most erre vonatkozólag érdekes kiegészítést közöl. Eszerint Rhédei Klaudia grófnő erdélyi íejede'mi családnak volt sarja, egyik őse, Rhédei Ferenc, Erdélynek egy ideig fejedelme lévén. Klaudia, irja a közlő, eszményei szépségével és csoda bájaival hódított királyi hercegi férjet magának. »Gyönyörű arcképét, irja Szász Károly, gyermek- és ifjú koromban gyakran szemléltem elragadtatással az erdöszentgyörgyi gróf Rhédei kastélyban. Ott nem Klaudiának, hanem Klodinenek nevezték. Szép, ifjú életének borzasztó halál vetett végett. Imádott és imádó férje oldalán lovagolva, egy nagy hadgyakorlaton vett részt, midin lova, a lövésektől megbokrosodva, elragadta és levetette oly pontján a gyakorlótérnek, a hol a lovasság egy nagy kanyarulatban vágtatva volt átmenendő. A teljes erővel száguldó lovasságot megállítani már nem lehetett s egy egész svadron rohant át rajta s összetiporta. Jesk herceg nemcsak tartja a magyar rokonságot, hanem büszke is rá, a mit Duka Tivadar dr. Londonban élő' hazánkfiához Írott levele is bizonyít, melyben ennek, mint régi jó ismerősének, az eljegyzéshez gratuláló sorait megköszöni. E levélnek a »Vasárnapi Újság* angol szövegét is közli, Szószerinti fordításban igy hangzik : »Mélyen meg vagyok hatva szives kifejezései és jó kivánatai által. A magyarok valóban méltán tekinthetik szeretett gyermekemet vérrokonukúl, valamint én büszkén tekintem rokonaimul őket Teck herceg.« —A »Vasárnapi Újság* már intézkedett, hogy a Teck hercegi család magyar ősanyjának fónnem itett arcképéről másolatot vehessen és azt olvasóinak bemutassa.

Oroszországból újságolják, hogy ott nagy kiterjedésű nihilista összeesküvésnek jutott nyomára az állami titkos rendőrség. Az összeesküvés részesei egyetemi tenuló ifjak, kik az ínség által támasztott általános elégedetlenségre számítva kiáltványnyal akarták felhívni a népet forradi- lomra. A legutóbb szórványosan előfordult paraszt-lázadásokat is a nihilisták rendezték. Varsóból jelentik, hogy ott is valami titkos szövetség után szimatol a rendőrség s már harminc tanulót szállított be a várnak pinceszerü börtöneibe. Más forrásból pedig az a hir terjed, hogy az éhínség már a katonaság sorait is erősen tizedeli.

Hirek az országból.

Hírek a nagyvilágból.

Magyar vér az angol királyi trónon. Az angol trónörökös legidősb fiának, tehát a várományos trónörökösnek, le(k herceg leányával történt eljegyzése alkalmából fölemlítettük, hogy a Teck hercegi család ősanya Rhédei Klaudia grófnő volt, a ki 1835-ben lépett házasságra Würt temberg Sándor kir. herceggel, a későbbi Teck

*) Tudósítóinkat tisztelettel kérjük, hogy a jövő hét folyamán már teljes erővel meginduló pártmozgalmakról rövid, Vgyilagos és elfogulatlan közléseikkel szerkesztőségünket kellő n felkeresni szíveskedjenek. Szerk.

BPWÜB—1

I Kerkápolyi Károly, | Magyarországnak volt fináncministere, később, s úgyszólván halála nap jáig, egyetemi tanár, Budapesten, múlt hó 3 1 énéletének 67-ik évében kimúlt. Áldás emlékére 1 Az országgyűlés feloszlatásáról immár hitelesen jelenthetjük^ irja P. Ll., hogy mindkét háza holnrp, jan. 4-én, tartja utolsó ülését. Őfel sége másnap, kedden, trónbeszéddel berekeszti az országgyűlést, két napra rá kiiratnak az uj választások,, melyek /. hó 28-án kezdődnek és tiz nap alatt az egész országban be kell fejeztetniük. Az uj országgyűlést őfelsége febr. 18 án személyesen, trónbeszéddel nyitja meg.

Vaszary Kolos, esztergomi herceg-primás,

mint pannonhalmi volt főapát, Pannonhalmán e napokban búcsúzott el szeretett rendtársaitól a Szent-Benedek-rendü atyáktól és növendékpapoktól. A herceg prímás bucsuzójának utolsó szavainál hangos zokogás vett erőt az egész gyülekezeten.

Az influenza betegeinek száma a fővárosban még mindég szaporodik Wekerle Sándor pénzügyminiszter őexcelenciája, ki szintén nagy beteg volt, hál istennek, már teljesen felépült az influenzából, s e napokban átvette az államháztartás vezetését.

Különfélék.

(Legfelsőbb adomány.) Őfelsége a király kabinetirodája utján Szilvássy István morvái tanítónak 15 ft kegyes adományt küldött.

(Személyi hir.) Szeyfried József, az újhelyi kir. törvényszék újonnan kinevezett elnöke, m. dec. 30 án, az esti vonattal érkezett városunkba. Az indulóháznál a törvényszék bírói kara üdvözölte. Hivatalos esküjét uj év napján tette le az elnök a törvényszék teljes tanácsülésében. Ennek megtörténte után a kir. törvényszék, ügyészség és járásbíróság tisztelgését fogadta.

(Új évi tisztelgések). A vármegye tisztikara, úgyszintén a vármegyei kir. államépitészeti hivatal személyzete, uj év napján d. e. io-kor, Horváth József h. főjegyző vezetése alatt testületileg adott őszinte kifejezést uj évi szerencse-kivánatainak Matolay\ Etele alispánnál. A főjegyzőnek szépen átgondolt és meleg hangú üdvözlő beszédére a »primus inter pares«, az alispán, meghatottan válaszolt ; hangsúlyozván, hogy az a tizenhét év, mely szolgálati múlt képében felette elhaladt, rövid volt arra, hogy közte és tiszttársai között meg- hasonlást, vagy csak ellenkezést is támasztott volna, de hosszú volt arra, hogy a vonzalmat, ragaszkodást, szeretetet, mely ötét a tisztikarhoz és a tisztikart őhozzá fűzi: kipróbálja és a múlt legédesebb emlékei közzé sorozza. — A kölcsönös jó kivánatok kicserélése után főispán Öméltósága elé járult a tiszti kar, hol az alispán tolmácsolta csinos rövid beszédben azt az osztatlan szeretetet, általános tiszteletet s hódolatot, melylyel a tisztikar, egyenkint és összességben, Öméltósága iránt mindig viseltetetl, viseltetik és viseltetni is fog; kérvén Öméltóságát, hogy a tisztelgők iránt mindenkor tanúsított önzetlen, nemes és barátságos jó indulatát irányukban továbbra is megtartani kegyeskedjék. A szónok szavait harsány éljenzés követte, minek csillapodtával Öméltósága szívből jövő, szívhez szóló keresetlen és őszinte szavakkal válaszolt. Nagyra becsüli tisztelgésüket, u. m. mert megjelenésük nem puszta udvariassági tény, hanem a hozzá való igaz és őszinte ragaszkodás bizonyságtételének egy újabb szép alkalma. Azután nagy elösmeréssel szólott arról a szép testületi szellemről, mely az önérzetes tisztviselői kart átlengi. Végül lelkes éljenzések közt a jelenlévőknek és kedves családjainak örömmel bővelkedő, boldog uj évet kivánt a tisztelgők mindegyikével barátságosan kezet szorított s elfogadó szobájából nagy éljenzéstől kisérve visszavonult. — A tisztikar távozása után még a kir. törvényszék, a kir. pénzügyigazgatórés intézkedés, tettek kellenek itt, miket csak szoros együttartás, alapos meggyőződés eredményezhet. Előtte a Tisza-szabályozás országos szempont már csak azért is, hogy a magyar vér, mely leginkább a Tiszavölgyén iité fel sátorát s a magyar elem, melynek az alkotmányos szabadság szeretete vérébe ment át, anyagilag gyarapittas- sék; vizszabályozást pedig csak úgy hajthatni végre, ha az anyagi tekintetben hasznos.

De nézzük a kiindulási pontot, melyből ö eszméjét vette és később megvalósítani igyekezett:

A Tisza síksága, fajunk e bölcsője, mely a legsajátosabb magyar népet táplálja, ez a gazdag talaj az árvizek állandó tanyája. E szomorú állapotok helyére rendezett viszonyokat, a mocsarak ártalmas kigözelgése helyett egészséges levegőt teremteni; legmagyarabb népünket a magasabb jólét fokára emelve szellemileg is erőssé tenni.- ezt tartotta a legáldásthozóbb kezdeményezésnek.

Az ő magas röptű lekében a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, az átvágások és töltések létesítésével, csak az első lépcsőt képezte a Tiszavölgy közgazdászati rendezésének nagyépületéhez, a csatornázás és az öntözés — a bősz elemekkel való sikeres megküzdés után tehát az áldásthozó vizhaszonositás intézménye volt álmainak képe, melyekben a Tisza nagy síkságát, a magyar alföldet, mint egy rendezett kis kertet, mint egy vagyonos nép boldog tanyáját látta.

És hogy az ország anyagi érdekeinek előmozdításán mit óhajtott még Széchenyi e művével elérni, azt a debreceni nagy gyűlésben 1846. évben mondott jelentőségteljes szavaiból világosan látjuk .

»En a Tiszaszabályozást nemcsak kiszámitjöt liiii, irr annak, hogy a magyar tán mégsem az a ' > balrlnak indult hanyatló faj, milyen- in ]. lt ( mdolta, de látta, hogy abban még

sok ■; ' > .4«» , . >t r'6 van, mely felébresztve és ,. o ' , képes mivelni, ha lelke- .

sedec. yez'

Es tjük 's. • ;v Széchenyi akkor még eépszerüséj, egész tiszai útjában az

igazi lelkeseos >/■ fok.. .1 ilalkozott, melylyel a magyar n. ei n; 'ban nem szokott fukarkodni. Es>. ■ , uintvt v keblekre, hálás talajra talc v elala'ában

felfogni és érteni kezdték s n aür útjában annak, hogy nagyszc siker is koronázza. Egymásután vidéki társulatok s ott is, a hol eben • ..fit,

egyéniségének varázsa, hazafias szánó 1tasága az ellenszenveket legyőzte.

Ha »Eszmetöredékeit különösen aTiszc igy rendezését illetőleg* vagy «Véleményes jelentését a Tiszaszabályozási ügy fejlődéséről» figyelemre méltatjuk, azt találjuk, hogy e nagy vállalat megindításánál gondossága minden oly körülményre kiterjedt, minden oly kérdést felölelt, mely az ügy előmozdítására befolyással lehetett és hogy a közreműködéshez az összes tényezőket bevonta az aktióba, mert tudta, hogy csak a vállvetve való együttműködés és támogatás biztosíthatja kezdeményezésének sikerét.

Az ezen iratokban foglalt elvek és eszmék nagyobbára azok, melyekkel ma is részben mint már valósitottakkal, részben még mint megváló- j sitandókkal foglalkozunk és ha ő köztünk megjelenne, megelégedéssel láthatná, hogy az általa megkezdett ösvényen haladva, az utókor befejezni . igyekszik azon nagy müvet, melynek megindításában neki oly nagy része volt. Csak egyben nem követtük, és itt kárát is valljuk, a mennyiben a szabályozás egységével szorosan össze- függő elvét, hogy a pénzügyek kezelése, a meg terheltetés az egész Tiszavölgyén egy alapon és szabályok szerint történjék, figyelmen kívül hagytuk.

De lássuk csak eszmemenetét c tárgyban :

A nagy központi társulat alakításában ő alapját akarta megvetni minden későbbi társulati alakulásoknak az országban s tapasztalatilag kimutatni, hogy a nemzeti élet minden fázisában csak a társadalmi ut az, melyen az érdekek józan egyesülése és a közös munkálkodás áldást- hozóvá válhatik! A mint az az ő következő szavaiból is kitűnik :

»Mindig igaz marad az, hogy a nemzeti felvirágozás nagy munkáját soha, s sehol nem állitá ki fejedelmek s kormányok korukat meghaladó szelleme, hanem a nemzet közértelmi kifejtésnek s érdekegyesülésnek hangyamunkája; s azért is nem a divatszerü eszmének való hódolat, de benső, kellőleg indokolt meggyőződés mondatja ki velem azon elvet, melyet szem elől téveszteni soha sem kellene ; miszerint minden nagyobbszerü vállalatok életbeléptetése — hol az egyesek munkasásga a közcélokat nem veszélyeztetik — a közállományi hatalom törvényes felügyelete s szükség esetére fentartott beavatkozása mellett, leghelyesebben az érdekeltek kezeibe van letéve.«

Azért is a szabályozási vállalkozásoknak sikerük csak úgy lehet, ha nem helyi érdekű de országos szempontból történik a kiiudulás. A ré- szenkinti szabályozási munkálatoknak, a foltozga- tásnak, mint mondá, nem barátja, hanem gyöke-