Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-05-29 / 22. szám

A felolvasott intézvény tudomás végett mind a io járás föszolgabirájának'kiadatni és a »Zemplén« hivatalos közlönyben közzététetni rendeltetett.

Kelt mint fent:

Jegyzetté : Kiadta:

Prihoda Etele, Dókus Gyula,

Ill-ad aljegyző. főjegyző.

Másolat.

Kereskedelemügyi m. kir Minister. 15300/IV. szám. Valamennnyi magyarországi törvényhatóságnak és valamennyi kereskedelmi és iparkamarának. Miután a német szövetségtanács 1891 évi október hó 29-én tartott ülésében elhatározta, hogy az amerikai származású sertéshús és kolbász félékre nézve 1883. évi március hó 6-án elrendelt beviteli tilalmat az egészségügyi ellenőrzés fentar- tása mellett megszünteti, a Németországba vitt sertéshús termékekre nézve eddig megkívánt azon igazolás, miszerint azok nem amerikai eredetűek ezentúl feleslegessé vált. Ezzel kapcsolatban megszűnik szüksége annak is, hogy a tőlünk Német országba vitt sertéshús gyártmányok a volt föld- mivelés- ipar- és kereskedelemügyi minister urnák 1886. évi julius hó 31-én 40145 sz. a. kelt rendeletével közölt származási bizonylatokkal elláttassanak. Miről címet múlt évi junius hó 26 án 39243. sz. a. kelt rendeletem kapcsán tudomás végett ezennel értesítem. Budapest, 1892. március hó 20-án. Baross, s. k.

9266. sz. Zemplénvármegye alispánjától.

Körözés és az eredményről jelentéstétel céljából ./• alatt másolatban kiadom.

S.-A.-Ujhely. 1892. május hó 17-én.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

Kis-Küköllő-vármegye alispánjától, sz. 8987. 91. alisp. Valamennyi tekintetes Törvényhatóságnak. Szász Ernyei lakos Cimpián Györgynek szász- őrményesi születésű Moldován Florika nevű elme- betegségben szenvedő neje e hó 27-én hazulról eltávozott s valahol eltévedt. Személyieirása : kora 60 ives, termete közép, testalkata: sovány, arca kerekded, szemei: szürkések szemöldöke : szőke, orra: rendes, szája; széles, haja: szürke, kurta, homloka jobbrészén lencsejnagyságu szömölcs van. Eltávozása alkalmával egy kék szederjes ujast, hamuszin parhet köntöst és csizmát viselt. Van szerencsém fölkérni, hogy nevezettet hatósága területén köröztetni s feltalálása esetében ház iszál litása végett intézkedni, egyszersmind az eredményről engem mielőbb értesíteni szíveskedjék. Dicső-Szent-Márton, 1892. április hó 30-án Olvashatón aláírás alispán.

2118/I. 892. sz. A tokaji j, főszolgabirájától.

ZEsZörözTTén^.

Bodrog-Zsadány községben f. hó 22-én a Bodrog folyóból egy ismeretlen női hulla halász- tatván ki, személyleirása és ruházata a hulla kilétének megállapítása tekintetéből köröztetik.

A hulla magassága 138. cm. jól táplált erős testalkatú 35 éves asszonynak megfelelő: hajzata koromfekete, szemöldöke fekete, orra vastag fitos, fogai épek, különös ismertető jelei nincsenek, külerőszak nyomai rajta nem találhatók.

Ruházata a következőkből áll, u. m. egy fehér vázson ing, egy kék velesz szoknya, ezen egy kávébarna posztó szoknya és egy kék velesz bors szemnyi mekkoraságu sűrűn levő fehér pontokkal. Egy fehér fekete kiskockás karton testhezálló, fekete klattal szegélyezve s fekete csontgombokkal van ellátva.

Tokaj, 1892. évi május hó 24-én,

Füzesséry Ödön, főszolgabíró.

ad. 2026 sz./kig. 92. A bodrogközi j. főszbirájától Pályázati hridetmény.

Zemplénvármegye bodrogközi járásában Per- benyik, Dámócz, Lácza, Cséke és Riese közsé gekből álló jegyzői körben az elhalálozás folytán üresedésbe jött évi 740 ft fizetés, 203 ft átalány s Dámócz községében 4464 [/] öl területű szán tófölddel javadalmazott körjegyzői állásra pályázat nyittatván, felhivatnak a pályázni szándékozók, hogy az 1883. évi I. t. c. 6. §-ának rendelkezéséhez képest felszerelt pályázati kérvényüket folyó évi junius hó 20 ának d. e. 10 órájára Perbenyik községébe tűzött választási határidőig alulirt főszolgabírói hivatalnál benyújtani saját érdeköknek ösmerjék.

K.-Helmecz, 1892. május 25.

Bencslk István, főszolgabíró.

13 30. k. i. Gálszécsi járás szolgabirájatól.

Körözvény.

Bydeskuty József t.-terebesi lakos által f. évi május hó 24-ik napján Barkó Ferenc ungvár- megyei veskoczi lakostól vásárolt 4 éves pej, há- tulsó 2 lábára csüdbe golyó, homlokán csillag jegyes, kanca ló május hó 26-án uj tulajdonosának udvarából kiszabadulván, körözését elrendelem.

Gálszécs, 1892. május hó 27.

Somossy Sándor, szolgabiró.

608. sz /IV. 892 A s.-a.-ujhelyi j. főszolgabirájától. Körüzvény.

Folyó évi május hó 20-án reggel Wahrmann Ernő kárászi lakásáról egy fekete-sárga-fehér foltos, közép nagyságú, nagy lelógó fülü, bal oldalán S. betű beégetve, neve Manó, vadász-kutya elbitangolt.

Felhívom a községek elöljáróit, hogy ezen körülményt szokott módon közhírré téve feltalálás esetén hozzám azonual jelentést tegyenek.

S.-A.-Ujhelyben, 1891. évi május hó 25-én.

Br. Galzler, szolgabiró.

2020/I. 92. sz. A homonnai járás főszolgabirájától.

Körözés.

Rózenfeld Mór hegedüs-falvai lakótól ismeretlen tettesek, éjnek idején istállójából egy 7 éves, szürke szőrű, fenálló egyenes szarvú, rövid farkú s jóhusban levő tehenét ellopták ; köröztetik azzal, hogy feltalálása esetén hivatalom értesítendő,

Homonnán, 1892 május 20

Haraszthy Miklós, főszolgabíró.

GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ.

Rovatvezető: MÁRTON MIHÁLY.

HIVATALOS RÉSZ.

Kos-eladás.

Gr. Széchenyi Sándor és társai upori gazdaságában 30 db. 1 és fél éves, teljesen kifejlett, tenyésztésre alkalmas Rambonillett-vérü kos eladó, darabja 15—40 ft közötti árért. A kosok junius 6-ig láthatók gyapjúban. Upor vasúti állomás a majortól 2 percnyire van, 2 — 3

VEM HIVATALOD RÉS/,

Dókus Ernő, az újhelyi választókerületnek országos képviselője, a földmivelési ministeri tárca 1892. évi költségvetésének tárgyalása alkalmával, felszólalt az országgyűlésen a Bodrog-menti birtokosok érdekeinek felkarolása céljából. — Több oldalról fejeztetvén ki előttünk az a kívánság, hogy a felszólalás lényegét és a szakministernek arra adott megnyugtató válaszát lapunk olvasóival közöljük, e jogos kívánságnak teszünk eleget a következőkben :

A Tisza szabályozására ama tervek alapján, melyeket a t. miniszter ur a képviselőháznak már beterjesztett, 17 millió ft kéretik. Ez összeg első részlete az a 750,000 ft, mely a jelen költségvetésben e célra lesz fordítandó, addig is, amig a Tisza szabályozására és a Ferenc-csatorna torkolatának megigazitására benyújtott törvény- javaslat törvényerőre emelkedik. A törvényjavaslat 17 millió ftnyi összegében a Bodrog folyó szabályozására 400,000 ftot meghaladó összeg foglaltatik, az ezen folyónál lassan képződő átmetszések bővítésére. A törvényjavaslat helyesen ítéli meg, ecseteli azt a folyton rosszabbodó helyzetet, mely a Bodrog mentén a korábbi szabályozási munkák következtében előállott s az érdekeltek nagy meg nyugtatására nemcsak kilátásba helyezi a gyökeres orvoslást, hanem arra, mint emlitém, mindjárt 400,000 ftot is vesz fel a Tisza-szabályozásra előirányzott 16.600,000 fton kívül. A miniszter ur ez elhatározásait az egész Bodrog vidék nagy elismeréssel és köszönettel fogadta. Amiért azonban felszólalok, az azon körülmény, hogy dacára annak, hogy a törvényjavaslat maga is elismeri azokat az állapotokat, melyek a múlthoz képest határozott romlást mutatnak, a jelen költségvetésben a bajok orvoslására a miniszter ur mégis nem reflektál, mert a költségvetés indokolásában csak azt mondja: ,Addig is, mig eziránt a t. képviselőház elé külön előterjesztést tehetnék, a fentebb jelzett tervezetet már az 1892. évben végrehajtandó munkasorozat megállapításánál szem előtt kívánom tartani, s az engedélyezni kért 750,000 ftot e tervezet keretén belül a Tisza folyó még kiképzetlen átvágásainak kibővítésére és részben egyes elfajuló mederszakaszok rendezésére szándékozom fordítani. ‘

Úgy látszik tehát, hegy az 1892-iki Programm megállapításánál a minister ur a munkálatok sorrendjébe a Bodrogot nem kívánta fölvenni. Tekintettel azonban arra, hogy a törvényjavaslat maga is elismeri, hogy mig a Tisza mentén a mederállapotok legalább az utóbbi években nem romlottak, addig a Bodrognál határozott meder emelkedés, eliszapodása konstatálható Sárospataktól fölfelé, mely Zemplén körül éri el maximumát és 58 centiméter tesz ki; tekintettel továbbá arra, hogy mig sem az 1891-iki sem a folyó évben a Tisza mentén árvédelmet igénylő nagyobb vizek nem voltak, addig a Bodrogon Zemplénnél mindkét évben oly magas vízállás volt, amely az eddigi legnagyobb vízállást megközelítette; tekintettel végül arra, hogy mig a Tiszán sem 1891-ben, sem a folyó évben gátszakadás következtében egyetlenegy talpalatnyi föld sem került viz alá, addig a Felső-Bodrognál a folyó évben tiz gátszakadás volt és ez által 5000 holdnyi föld került viz alá : arra kérem az igen t. földmivelésügyi minister urat, hogy a folyó évi munkaprogrammba nemcsak

a Tisza, hanem a Bodrogra vonatkozó munkákat is felvenni és azokat a súlyos helyzetnek megfele- lőleg mielőbb befejezésre juttatni szíveskedjék.

(Helyeslés jobbfelől.)

Bethlen András gr. földmivelésügyi minister igy válaszolt: T. képviselőház ! Megnyugtathatom t. képvselőtársaimat hozzám intézett kérésére vonatkozólag, amennyiben kijelentem, hogy célom az e címen felvett 750,000 ftnyi dotációból a sürgős szükségnek megfelelő aránylagos részt a Bodrogra fordítani. (Helyeslés.)

Figyelmeztetés Zemplén-vármegye szőlőtermelő

közönségéhez.

Tisztelettel figyelmeztetem a vármegye igen tisztelt szőlőtermelő közönségét, hogy a múlt év őszének tanúságai szerint oly veszedelmes ,peronospora viticola* nevű penészgomba elleni védekező fecskendezés ideje közeledik ; védekezni akarók tehát a szükséges anyagok és eszközök beszerzése iránt már okvetetlenü! intézkedjenek.

Az első fecskendezés közvetlen a szölővirág- zása előtti időszakban lesz megejtendő, de ha valaki ez időre el nem készülhet, a fecskendezést minden károsodás nélkül a virágzás ideje alatt is folytatni lehet.

A védekezésre a rézgálic és mésztejkevérékét képező bordói (bordeauxi) folyadék bizonyult eddig a legsikeresebbnek.

Ha valamely község vagy érdekeltség óhajtaná : megkeresésükre szívesen ajánlkozom a védekezési eljárásnak személyesen, vagy valamely szakértő megbízottam által való helyszíni bemutatására is, feltéve, hogy a szükséges anyag és fecskendő rendelkezésemre bocsátatnak.

Végül ugyanez alkalommal közhírré kívánom tenni még azt is, hogy maholnap már a zöld szőlő ótások ideje itt lesz, s hogy községek megkeresésére a rendelkezésemre álló csekély időhöz képest szőlőzöld ótá8i tanfolyamokat is készségesen tartok.

Tarczalon 1892. évi május hó 15-én.

KosiiiNky

2—2. no. k. vine. isk. igazgató.

Peronospora elleni fecskendezési és szólözöldétási tanfolyam.

Tisztelettel értesítem Sátoralja-Ujhely szőlő- termelő közönségét, hogy í. hó 31-én délelőtt 7 órától kezdve Nyomárkay Ödön dr. nak a honvéd laktanya melletti amerikai szölőtelepén peronospora elleni fecskendezési és szőlőzöldoltási tanfolyamot tartok,

ZKZosinslrjy TZT letör.

A Trieszti Általános biztosit/» társaság.

(Mslcuratlon Generali.)

F. é. május hó 6-án tartott 6o-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1891. évi mérlegek. A zárszámadási jelentésből látjuk, hogy életbiztosítási dljtartaláka 2.317,350 frt 23 krral szaporittatott s 1891. évi december hó 31-én 31.244,641 frt 59 krra emelkedett, mely összegbe azonban nincsenek betudva az 1.034,916 frt 75 krt tevő kár- és nyeremény-részesülési tartalékok, továbbá, hogy az 1891. évben 18.959,560 frt 79 kr. erejéig köttettek uj életbiztosítások, melyek által az 1891. december 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek, 132.177,289 frt 2 krra emelkedtek, s végre, hogy az életbiztosítási ágban az I891. év folytán bevett dijak, beleértve a kötvényilletékeket, 5.821,119 frt 40 krt tettek, é fűz- és szállítmány biztosítási ágakban a dij és az illeték bevétel 9.061,122 frt 58 kr. volt, miből 2.316,655 frt 71 kr. mint díjtartalék és 765,248 frt 90 kr. mint kártartalék lett minden tehertől menten a jövő évre átvitelezve, holott az 1891. dec. hó 31-én érvényben volt biztosításokért a jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 25,207,847 frt 99 krra emelkedett. Károkért az 1891. évben 8.530,153 frt 46 krt fizetett ki. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesitett kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 244.247,920 frt 89 krnyi igen is tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 45.855.756 frt 3 kr esik, melyet a társaság 146,866 káresetben fizetett ki. Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére alakított tartalék 1891. decemb. 31-én 1.466,443 frt 01 krra emelkedett a mellett, hogy a sorsolás alá eső és a névértékökön beváltható értékpapírok csakis név- értékökön vétettek fel a mérlegbe, mig a nyereség tartalék alapszabályszerii mérvében, a részvénytöke fele összegébeu vagyis 2.625,000 ftban, az ingatlan tartalék 1.289,480 ft 92 kr. összegben s végre a kétes követelések tartaléka 80,000 írtől fentartatott. Miután az intézet a tartalékokat 2.768,715 frt 66 krral szaporította, s összes biztosítéki alapjai 46.528,568 frt 62 krra emeltettek, melyek is a következő értékekben u. m. : 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 9.044,923 frt 74 kr. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 3.082.559 frt 79 kr. 3. Állampapírokra adott kölcsönök 33,980 trt 13 krajcár. 4. Értékpapírok 28.014,747 frt 79 kr. 5. Tárca váltók 331, 274 frt 37 kr. 6. Folyó számlák (Adósok és hitelezők követeléseinek levonásával) 293.886 frt 72 kr. 7. Készpénz az intézetnél és bankoknál 2.052,196 frt 08 kr. 8. A részvényesek biztosított kötvényei 3.675.000 frt. Összesen: 46.528,568 frt 62 kr. vannak elhelyezve. Ezekből 14 millió magyar értékre esik. A biztosítéki alapok emelése után 742,507 frt 93 krnyi tiszta nyereség marad, miből osztalékul részvényenkint 120 frt aranyban, vagyis 300 frank fizettetik. Hatvan év telt el a társaság alapítása óta s mivel ezen egész 6 évtizedet felölelő időszak alatt hazánkban is működött, a maga számára azt az érdemet igényelheti, hogy mint legrégibb társaság hazánkban, a biztosítás terén híven végezte az úttörő munkát. És e nagy és hatalmas társaság elvállalt kötelezettségeinek pontos teljesítése, köztudomású példás ügyvitele által méltán kiérdemelte is azt a nagy bizalmat, melyben mindenütt részesül. Az Assicurazioni Generali az ,Első általános baleset biztositó társaság* alapítása által meghonosította nálunk a baleset biztosítást, továbbá a ^Magyar jég- és viszont-biztositó részvénytársaság* alapítása által lehetővé tette a magyar gazdaközönségnek, hogy jégbiztosításait független, jól fundált jégbiztositó társaságnál olcsón és teljes megnyugvással eszközölje, épen úgy, mint igen hasznos szolgálatokat tett a gazda-