Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1892-05-22 / 21. szám
Sátorai]a-Ujhely, 1892. május 22 21. sz. Huszonharmadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS. Egész évre 6 frt. Félévre 8 „ Negyodévre 1 frt 60 kr Bőrmentetlen leve.ek OB&k ismert kezektől fO' gftdtatnak el. lóilratqi nem adatna vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. $ _____________________ I Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEKIPLÉN-VÁRMEGYÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATAIOS LAPJA. ^cec3-o-exjE3>tik: iMiiisriDiEssr HIRDETÉS DÍJ 1 hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden £) centiméter j után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél ; kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. A vármegye gyülésterraéböl. (Folyt, és vége.) A közgyűlés másodnapján, az első napi közgyűlésről szerkesztett jegyzőkönyvek meghitelesi tése során, Dókus Gyula főjegyző előterjesztette a b. e. Baross minister gyászoló özvegyéhez intézendő részvétiratot, mely így szól: Nagyméltóságu Asszony l Nemzeti életünk egét bus íellegek ho- mályositják el, mert megszűnt létezni azon férfi, kit büszkén nevezhetünk jobb jövőnk egyik főalkotójának. Igaz hazafi-érzéssel, megrendülve álljuk körül azon ravatalt, melyen a magyar nemzet osztatlan szeretetének tárgya nyugszik, kétkedéssel szivünkben az emberi sors iránt, aggódva nagy nemzeti feladataink megoldása felett zarándokolunk a ravatalhoz, önmaguktól kérdezve: mit remélhetünk, ha nagyjaink igy elhullanak, ha e nemzet munkásai, még mielőtt befejezhetnék missiójukat, kidőlnek. Nagyméltóságu Asszony l Azon millió hazafihoz, kik ma részvétükkel felkeresik, csatlakozunk mi is. Eljöttünk képzeletünkben, hogy együttviseljük és közösen hordozzuk a nagy gyászt, melyet az ádáz sors sújtó keze mért ránk. Eljöttünk, hogy részvéteinket fejezzük ki azon családnak, melyet a lángoló hazaszeretet szülte kötelességérzet egyedüli kincsétől, a tűzhely vezérétől fosztott meg. Ezen közrészvét könnyítse Nagyméltóságod fájdalmát. Legyen meggyőződve, hogy a közös fájdalomban legjobban megértjük azon veszteséget, mely Nagyméltóságodat és tisztelt családját érte és éppen azért részvétünk is a legmelegebb érzelemtől áthatott nyilatkozata azon fájdalmunknak, melynek nagyságát kifejezni nem, csak együttérezni lehet Fogaddja Nagyméltóságod és tisztelt családja őszinte részvétünk ismételt kifejezését, melylyel maradtunk. S. a.-Ujhelyben, 1892. évi május 10-én. T. Zemplénvármegye közönsége nevében : Matolai Etele alispán. Az alispán jelentéséből felemlítjük, hogy a vetések jól fejlődtek, a hasznos háziállatok egészségi állapota kitűnő. A szerencsi cukorgyárban működő iskola, a cseh- és morvaországi munkások gyermekeinek megmagyarositása tekintetében is, T A ft C A, Drága hamvak. A magyar történelmi társulat 25 éves fen- állásának évfordulóját ma egy hete ünnepelte a fővárosban. Az ünnepi közgyűlésnek legérdekesebb és legfontosabb momentuma volt — irja a Budapesti Hírlap — Thaly Kálmán alelnök felolvasása arról, hogy ő és társa, Fraknói Vilmos püspök, a jeles történettudós, ezelőtt két és fél évvel, hogyan ásatták föl és találták meg 11. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona hamvait? Minket, zemplénieket, kiknek méltó dicsekvésünk tárgya, hogy a XVII. és XVIII. század nemzeti hőse, Rákóczi Ferenc 1676. márc. 27-én itt Zemplén ege alatt, a szabadság klaszikus föld jén, Borsi faluban pillantotta meg az első világosságot : kell, hogy mindenek fölött érdekeljenek és érdekelnek is a drága hamvak, melyekről a Rákóczikor érdemes történetírójának harmadfél óráig tartott, siri csendben hallgatott felolvasásából megtudtuk. hogy : Végre megvan hát a kétségtelen bizonyság, hogy a halhatatlan emlékű fejedelem földi maradványai még mindig a galatai Saint-Benoit lazarista kolostor templomának sírboltjában nyugszanak s hazug volt a szóbeszéd, melyet főképp a konstantinápolyi osztrák diplomácia terjesztett, hogy Ráigen szép eredményt mutat föl. — A kir. keresk. minister a vármegye területén lévő ipariskolák számára 1770 ftnyi állami segedelmet nyújtott. — Az idei újoncozás hadképességi százaléka átlagban: 16.5%; 1890 ben 23, 1891-ben 173/4 volt a szá zalék átlaga, tehát hadképesség tekintetében, a legutóbb szerzett tapasztalatok szerint, hanyatlás mutatkozik; feltűnő hanyatlás tapasztalható a s-a. újhelyi járásban, míg ellenben a sztropkai és szinnai járások hadképességi eröszázaléka nagy emelkedést mutat. — A jelentés tudomásul vétele után: Olvastatott Viczmándy Ödön, volt főjegyző nek a vármegye közönségéhez .intézett levele, melyben „kegyeletes érzéssel* vesz búcsút és »hálától elfogult szívvel mond köszönetét a mélyen tisztelt vármegyei közönségnek azon lekötelező jóságáért, hogy kitüntető bizalmával és rokon- szenvével hosszú időkön keresztül őtet megtisztelni kegyes volt ;«------egyszersmind magát »további kegyes jóindulatába és becses emlékébe« ajánlotta. — Bydeskutv Sándor indítványozta, hogy a búcsúzónak, a vármegye körül szerzett érdemei méltánylásául,jegyzőkönyvfelismerés szavaztassák; Karsa Ferenc, Enyiczkey Gábor, Baft hős József és Spilenberg ]ózsef biz. tagok hozzászólása után a búcsúzó levél tartalma tudomásul vétetett. — A határozat kimondása után, hogy t. i. az elbúcsúzó levél tudomásul vétetik és irattárba tétetni rendeltetik, főispán Öméltósága, székéről felemelkedve, az u. n. »Viczmándy-ügy« fölött, mely a jelenlegi alkalommal utoljára forgott a vármegye előtt, sajnálkozásának adott kifejezést. A s.-a.-újhelyi vármegyei közkórház igazgatóválasztmányában megüresedett két tagsági hely Dókus Gyula és Hornyay Béla dr. bizotts. tagokkal töltetett be.—A vármegyei közútak megállapítása tárgyában kelt ministeri leirat tárgyalása során az ujhely-bereczkii út a közútak sorába felvétetett, — ez alkalommal elrendeltetett az is, hogy a községi közlekedő útak osztályába sorozott a.-hrabócz-ku- csin-kladzáni út egész Tavarna községig menve kiépíttessék. — A kir. belügyministernek újabb rendelete alapján és kénytelenségbcl végre elfő gadta a vármegye közönsége azt az igen terhes szerződést, melynek erejénél fogva a községek és volt úrbéres közönségek tulajdonait képező erdők állami kezelés alá vétetnek. — Még többrendbeli ministeri leirat felolvasása után tárgyalás alá került a Sára község áttelepítésére alakult küldöttség vé- leményes előterjesztése, melyszerint Sára a jelenkóczi hamvai rég eltűntek onnan. Thaly Kálmán Fraknói Vilmos püspökkel együtt meggyőződött a szent ereklyék ottlétéről; a fölfedezésszámba menő vizsgálat azonban csak tömérdek nehézség legyőzése után volt lehetséges. A két tudós csakis Bonetti palmyrai érsek, konstantinápolyi pátriárka-helyettes különös engedelmével bontat- hatta föl a sirt és Írásban kellett megigérniök, hogy a dologról teljes két évig nem szólnak senkinek s hogy Rákóczi hamvainak hazaszállítása iránt mozgalmat nem indítanak. A sírbolt fölnyitása 1889. október 7-én történt Thaly, Fraknói. monsignore Bonetti és a francia lazarista szerzetesek jelenlétében, a legnagyobb titokban. A koporsókra bukkani nem volt könnyű dolog, mert 1839 ben a templom sülyedő talaját olyaténképpen javították ki tudatlan és kegyelet nélkül való munkások, hogy a kriptát törmelékkel és oltatlan mészszel tömték tele. Hosszú, nehéz munka után elsőbben az a koporsó bukkant elő, melyben gróf Bercsényi Miklósné Csáky Krisztina csontváza van; majd napvilágra kerültek Zrinyi Ilona hamvai és végül a fejedelem besüppedt, száraz földdel teli koporsója. Mikes Kelemen Törökországi Levelei-nek adatai után föltétien bizonyossággal meglehetett ismerni Rákóczi maradványait: a boncoláskor föllékelt hatalmas koponyát, melyben még most is benne vannak a balzsamozáshoz használt illatos füszerszámok és az óriás csontvázat. A cikkelyformára fölfürészelt koponyába vissza volt illesztve a csont. A XV. Lajos korabeli biborbársonyruha foszlányai is ott hevertek a koporsóban, sok száleg elháríthatatlan nehézségek megszűntéig marad ott és úgy, amint eddig volt, — az áttelepítésre szolgáló 2022 fc 26 krnyi pénzmaradvány pedig Sára község javára, hogy abból ismétlődhető árviz- veszedelem idején számára segítség nyujtassék, mint külön álló vármegyei alap fog kezeltetni. — A s.-a.-újhelyi kir. dohány- és szivargyár számára az állam által megvásárolt és a város által eladott telekrészre vonatkozó örök-adásvételi szerződést törvényhatósági jóváhagyó záradékkal látták el. A kassai keresk. és iparkamara szakvéleményének felolvasása után s annak félretételével meg- engedendőnek találta a közgyűlés, hogy a tályai csizmadiák, cikkeiknek elárusitása végett, a szerencsi hetivásárokra ellátogathassanak, egyszersmind a vonatkozó vármegyei szabályrendeletet is megfelelő értelemben módosította. — 1órontál-vármz- gyének abbeli átiratát, hogy az adóbehajtása körüli teendők szabályozása iránt a kir. pénzügyminister- hez Zemplén is hasonló szellemű feliratot intézzen, mellőzte a közgyűlés ; mert nekünk vármegyénk területén az ezen a téren eddig követett eljárás ellen felpanaszolnivalónk nincsen, — ellenben pártolta Bars-virmegye közönségének átiratát országos állatvásárok rendezése iránt. Olvastatott Csiszár Gábor vármegyei főpénztárosnak folyamodása, melyben elgyengült szemeinek megpihentetése végett az év végéig terjedő szabadságoltatást kér — s evvel kapcsolatban tárgyaltatott Horváth József várm. tb. főjegyzőnek kérvénye hát heti szabadság megadása iránt. Mind a két folyamodás kedvező elintézést nyert, egyszersmind a vármegyei pénztár átvétele és átadása küldöttségre bízatott. Törvényhatósági tárgyalás alá került s jóváhagyatott a főpénztárosnak az 1891. évről szerkesztett házipénztári számadása 108,996 ft 27 krnyi bevétellel, 106,993 ft 60 krnyi kiadással, következőleg 2002 ft 67 krnyi pénzmaradványnyal. Stern Ármin dr. s. a.-újhelyi orvosnak tudori oklevele bemutattatván, a kihirdetés záradékával elláttatott. — Vehécz kösség számvizsgáló elnöki teendőivel Sidá Dezső, v.-csemernyei lakos, bízatott meg. Egy egész sereg, jobbára község-gazdasági ügyekre vonatkozó tiszti ügyészi előterjesztés letárgyal ása és elfogadása után (itt csak azt említjük föl, hogy Kozma Menyhértnek B.-Vécs község birájává történt, de felebbezés alá került megválasztása törvényesnek találtatván, megerősittetett) a felülvizsgált községi szervezkedési szabályrenderaz izomdarabbal és az aranyos szemfödél rongyaival együtt. Thaly Kálmán meglelte a tetem mellett a fejedelem anyjától öröklött jeruzsálemi olvasójának fa- és kőszemeit, továbbá egy smaragd amulettet. A ruhán tizennyolc szinarany csatocskát talált. Ez ereklyetárgyakat magával hozta az érdemes történetbuvárló s az aranyhimes ruha egy darabját később Kossuth Lajosnak ajándékozta. A hamvakat a Boldogasszony oltárára helyezte el Thaly Kálmán, majd egy újdonatúj cédrusfaládába rakta, hozzájuk tevén a vizsgálatról írott jegyzőkönyvnek egy üvegbe zárt példányát is. Több mint hat óra hosszáig tartott ez a ke- gyeletes munka, mely után Thaly Fraknóival leborult a főoltár előtt és hangos szóvá', buzgó magyar imádságban adott hálát Istennek, hogy sikerült a dicső szabadsághős hamvait föltalálni és megmenteni a pusztulástól. A francia szerzetesek megindultan nézték e jelenetet. A cédrusfaládát visszahelyezték a sírboltba s a kulcsát a kolostor szupériorja őrzi. A becsületünkre bizott titkot, igy végezte fölolvasását Thaly Kálmán, hiven megtartottuk és megtartottam, nemcsak a kikötött két esztendő lejártáig, de még tovább: harmadfél évig. És pedig eme fél évvel tovább csak azért, hogy annak kinyilatkoztatásával a magyar történelmi társulat negyedszázodos emlékünnepe alkalmából kedveskedhessen! nemzetemnek. A felolvasás után sokan üdvözölték, mi most köszöntjük hazafias érzelemmel, a jeles történet- buvárlót, ki e kegyeletes vállalkozásávaljegy régi, szomorú kétséget oszlatott el. Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
